Dunántúli napló, 1975. szeptember (32. évfolyam, 239-268. szám)
1975-09-26 / 264. szám
Dunántúli naolö 1975. szeptember 26., péntek Lázár György, a lUlinísztertanas elnöke előterjesztette a kormány munkaprogramját (Folytatás az 1. oldalról.) építünk, ami a nálunk gazdagabb európai országok sorában is előkelő helyet biztosít számunkra. Jelentősen bővítettük az egészségügyi és az iskolahálózatot, megnöveltük a kereskedelmi és a szolgáltató intézmények teljesítő képességét. Az áruellátás bővítésében lépést tartottunk a vásárlói igényekkel. Terveink megvalósításában növekvő szerepet tölt be a nemzetközi munkamegosztás. Elmélyültebbé vált együttműködésünk a KGST tagországaival. Bekapcsolódtunk a szocialista gazdasági integráció komplex programjának megvalósításába, részt vállalunk a mindannyiunk javát szolgáló közös erőfeszítésekből. Különösen gyors ütemben fejlődött, sokoldalúbbá vált a számunkra nagy fontosságú magyar—szovjet gazdasági együttműködés. A tervezettnél nagyobb áruforgalmat valósítottunk meg a tőkés és a fejlődő országokkal is. Az egyensúly biztosítása Tisztelt Képviselőtársaim! Országépítő munkánk kézzelfogható eredményei meggyőzően bizonyítják, hogy erőfeszítéseink nem voltak hiába- valóak, népünk büszke lehet elért sikereire. Eredményeink mellett azonban gondjaink és nehézségeink is vannak. Gondjainkat növeli, nehézségeinket fokozza a megváltozott világgazdasági helyzet. Különösen terhes számunkra, hogy a tőkés országokban bekövetkezett nagyméretű infláció megváltoztatta külkereskedelmünk cserearányait és ez népgazdaságunknak jelentős veszteségeket okozott. A világgazdaság oldaláról bennünket érő kedvezőtlen hatások természetesen nem ingatták meg népgazdaságunk szilárdságát, fejlődésünk folyamatos, és meg vagyunk győződve, hogy ha jól dolgozunk, az is marad. De hiba lenne, ha terveinkben, fejlesztési elhatározásainkban figyelmen kívül hagynánk a megváltozott közgazdasági viszonyokat. Számításba kell vennünk, hogy a KGST-országok egymás közötti forgalmában is emelkednek az árak. Ez közös elhatározásunkon alapul, és az az indítéka, hogy a világpiac megváltozott viszonyai között is fenn kívánjuk tartani, sőt növelni akarjuk a kölcsönös érdekeltséget az együttműködés fokozásában. A KGST-országok viszonylatában újonnan megállapított export-importárak lényegesen kedvezőbbek, mint amelyeket a tőkés piacon elérünk. Forgalmunk ismert struktúrája miatt azonban a cserearányok terhűnkre változnak, és időre van szükség ahhoz, hogy megfelelő mértékben növelni tudjuk exportteljesítményünket. Az ebből származó nehézségek áthidalását megkönnyíti, hogy — mint mindig — most is számíthatunk a Szovjetunió megértésére és segítőkészségére. A Központi Bizottság 1974. december 5-i ülése gondosan elemezte a kialakult körülményeket, és nagy fontosságú határozatában kijelölte — ez év júliusi ülésén pedig ismét megerősítette — a tennivalókat. Azt a feladatot tűzte ki, hogy a hatékonyság növelésének meggyorsításával, a termelési szerkezet korszerűsítésével, tartalékaink mozgósításával továbbra is biztosítsuk népgazdaságunk fejlődésének kielégítő ütemét és teremtsük meg az egyensúly fokozatos helyreállításának feltételeit. A Központi Bizottság útmutatásaira alapozva, a kormány részletes és konkrét munkaprogramban írta elő az ez évre szóló feladatokat! és folyamatosan ellenőrzi azok teljesítését. Tisztelt Országgyűlés! Az aktuális gazdasági feladatok végrehajtása mellett megfelelő figyelmet fordítunk a jövő előkészítésére is. A kormánynak az a szándéka, hogy néhány hónap múlva az országgyűlés elé terjeszti az V. ötéves tervről szóló törvényjavaslatot. A tervezőmunkában azokat a gazdaságpolitikai irányelveket érvényesítjük, amelyeket az MSZMP XI. kongresszusa határozott meg. Olyan tervet kívánunk az országgyűlés elé terjeszteni, amely összhangban áll a fejlett szocialista társadalom építésének feladataival. Reális, de erőfeszítésre késztető növekedést irányoz elő, biztosítja az életszínvonal rendszeres emelését, lehetőséget ad a legszükségesebb méretű felhalmozásra, és megfelelő feltételeket teremt az egyensúly fokozatos helyreállításához. A hatékonyság növelésének meggyorsítását sürgeti többek között az, hogy az elkövetkező években még tovább fog növekedni gazdaságunkban a külkereskedelem amúgyis magas részesedése, és nem függetleníthetjük magunkat a világgazdaság folyamataitól. Arra nem számíthatunk, hogy a külgazdasági feltételek számunkra a következő években kedvezőbbé válnak. A tőkés válság nem szűnt meg, a piaci feltételek továbbra is nehezek, a cserearányok változását, ha mértékében nem is, de irányzatában tartósnak kell ítélnünk. Ahhoz, hogy mindezt ellensúlyozni tudjuk, számottevően meg kell növelni, struktúrájában pedig gyökeresen meg kell újítani, gazdaságosabbá kell tenni exportunkat. A külső gazdasági feltételekkel egyidőben módosulnak egyes — a növekedésre ható — belső tényezők is. Mindenekelőtt a következőkről van szó. A gazdaság néhány ágazatában és az ország egyes területein, de különösen a fővárosban már ma is munkaerőhiány van. Az 1976—80-as időszakban a számításba vehető munkaerőforrás csökken, a foglalkoztatottak számának növelésére is csak nagyon csekély a lehetőség. Minthogy a nem termelő és szolgáltató ágazatok munkaerőellátását feltétlenül javítani kell, az anyagi termelés bővítésének a létszám növelése már nem lehet forrása, a növekedést teljes egészében a termelékenység emelésével kell megalapozni. Ezért nem halaszthatjuk tovább, hogy határozott lépéseket tegyünk a munkaerőgazdálkodás megjavítására, a munkaidőalap jobb kihasználására. El kell érnünk, hogy az üzem- és munkaszervezés fontos és állandó elemévé váljon a vállalati irányító munkának. Növelni a hatékonyságot A másik tényező, amelyet számításba kell vennünk, az, hogy növekszik a gazdaság fajlagos eszközigénye, arra viszont csak korlátozott a lehetőség, hogy a nemzeti jövedelem felhalmozási hányadát növeljük. Azzal is számolnunk kell, hogy amíg a harmadik és a most folyó ötéves terv időszakában a népgazdasági beruházások növekedése elérte az 50 százalékot, addig az V. ötéves tervben mindössze 25—27 százalékos növelést tartunk reálisan előirányozhatónak. Úgy goftaolom, e néhány utalás is elegendő annak igazolására, hogy fokoznunk kell az önmagunk és mások munkájával szembeni igényességet; az előttünk álló időszakban a mennyiségi növekedést még inkább, mint eddig, minőségi változásokkal kell egybekapcsolni, és olyan gazdaságfejlesztést kell megvalósítanunk, amely egyre jobb feltételeket teremt a hatékonyság növeléséhez. Elengedhetetlenül szükséges, hogy társadalmi méretekben fokozzuk a szervezettséget, meggyorsítsuk a műszaki-tudományos eredmények gyakorlatba való átültetését, szervesebben kapcsolódjunk be a szocialista integráció előre vivő folyamatába, általában jobban használjuk ki a tervgazdálkodás adta lehetőségeket. A másik kérdéskör, amire a tervezőmunkában megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk, az egyensúlyi követelmények feltárása és azok kielégítésének megalapozása. Gazdaságunk konkrét helyzetét, a külkereskedelmi cserearányok már bekövetkezett és felmérhető módosulásait figyelembe véve, az egyensúly javításának követelményei akkor elégíthetők ki, ha 1976-1980 között évi átlagban legalább 5,5-6 százalékos nemzeti jövedelem-növekedést érünk el, a belföldi felhasználóst viszont legfeljebb évi 4,5 százalékkal növeljük, és ehhez igazítjuk az elosztás előirányzatait. Vagyis, a következő ötéves terv időszakában — de különösen az első években - a megtermelt nemzeti jövedelmet nem fordíthatjuk teljes egészében felhalmozásra és fogyasztásra, hanem egy meghatározott hányadát a cserearányok romlásának ellensúlyozására kell fordítanunk. Ez jól megvilágítja, hogy az V. ötéves terv időszakában az eddiginél is okosabban kell beosztani erőinket, takarékos gazdálkodásra kell berendezkednünk. A nemzeti jövedelem növelésének, az egyensúly javításának feltételeit az anyagi termelés, elsősorban az ipar és a mező- gazdaság lendületes - a változó követelményekhez igazodó — fejlesztésével kell megteremtenünk. Most és a következő években az az előttünk álló legfontosabb feladat, hogy meggyorsítsuk a termelési szerkezet korszerűsítését. Az iparban és a mezőgazdaságban tervezett fejlesztésről a következőket mondhatom: Nagy figyelmet fordítunk az ipar, de az egész népgazdaság kiemelkedően fontos ágazatára, az energetika fejlesztésére. Mint már utaltam rá, ez a beruházások igen gyors növelését igényli, de ettől mégsem tekinthetünk el, mert a gazdaság általános és tartós fejlődésének a biztonságos energiaellátás nélkülözhetetlen feltétele. Folytatjuk agrárpolitikánkat A V. ötéves terv időszakában is folytatni kívánjuk jól bevált agrárpolitikánkat. A szocialista nagyüzemek mindkét formáját, az állami gazdaságokat és a termelőszövetkezeteket is úgy kívánjuk továbbfejleszteni, hogy mindjobban ki tudjuk használni azokat a kedvező természeti adottságokat, amelyekkel országunk a mezőgazdasági termelés növeléséhez rendelkezik, és amelyek előnyösen hozzájárulhatnak importunk tehermentesítéséhez, devizabevételeink fokozásához. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy gazdasági feladataink megoldása hazai erőforrásaink mozgósítása mellett, egyre inkább a nemzetközi munkamegosztásba^ rejlő lehetőségek tudatos és kezdeményező kihasználásától függ. A KGST-országokkal és mindenekelőtt a Szovjetunióval való aktív együttműködésünk, a lefolytatott nemzetközi tervkoordináció V. ötéves tervünk megalapozásához már eddig is felbecsülhetetlen segítséget adott. A kölcsönös előnyök és a teljes egyenjogúság alapján szükségesnek tartjuk a fejlett tőkésországokkal fenntartott áruforgalmi és kooperációs kapcsolataink bővítését is, de a jövőben is fellépünk a lehetőségek kiaknázását fékező diszkriminatív megkülönböztetések és korlátozások ellen. Külgazdasági kapcsolatainkban növekvő szerepet szánunk a fejlődő országoknak. A szocialista építés alapelve, minden erőfeszítésünk lényege, értelme a dolgozó ember élet- körülményeinek javítása, élet- színvonalának emelése. A tervező munkában a XI. kongresz- szuson elfogadott életszinvonal- politikai célokat tekintjük irányadónak. A növekedés mértékét természetesen hozzá kell igazítanunk munkánk várható eredményeihez. Számításba véve azokat a tényezőket, amelyek korlátozzák a belföldi célokra fordítható nemzeti jövedelem növelését, a következő két évre csak szerény és az öt év egészére is az eddiginél néhány százalékkal mérsékeltebb; de biztosított reálbér- és reáljövedelem-emelést tervezünk. Bér- és jövedelempolitikánk Bér- és jövedelempolitikai terveinkben számolunk azzal, hogy a következő években is emelnünk kell a fogyasztói árak színvonalát. Ezt szívesen elkerülnénk, de nem tehetjük meg, hogy a fogyasztói árakat teljes mértékben mentesítsük a termelői és az importárak színvonalában és arányaiban előálló változásoktól. Elhatározott szándékunk viszont, hogy a fogyasztói árakat az állam eszközeivel továbbra is szigorúan ellenőrizzük, az árszínvonal növekedését a tervezett keretek között tartjuk és ezzel együtt olyan jövedelempolitikát folytatunk, amely kellő biztosítékot nyújt arra, hogy valamennyi társadalmi réteg életszínvonala rendszeresen emelkedjen. To. vábbra is biztosítani kívánjuk a kiegyensúlyozott és választékos áruellátást. Számítunk arra, hogy a lakosság szükségleteinek kielégítésében a jövőben is részt vállalnak a szövetkezetek és a kisiparosok. Tisztelt Országgyűlés! A kormány tisztában van azzal, hogy gazdaságpolitikai céljaink megvalósításában döntő szerepe van az irányító és szervezőmunkának, gazdaságirányítási rendszerünk hatékonysága növelésének. Ezért fontos feladatunknak tartjuk, hogy az V. ötéves terv céljaival összehangoltan, kidolgozzuk az irányítás és a közgazdasági szabályozás továbbfejlesztéséhez szükséges intézkedéseket is. Abból indulunk ki, hogy gazdaságirányítási rendszerünk alapelveiben nincs szükség változtatásra. Viszont szándékunk, hogy a közgazdasági szabályozókat jobban hozzáigazítsuk a módosult feltételekhez és az újonnan jelentkező követelményekhez, hogy minden olyan ponton javítsunk és változtassunk, ahol az a hatékonyság megnövekedett követelményeinek érvényre juttatása szempontjából szükséges. A közgazdasági viszonyok alakításának igen fontos kérdése a termelői árak tervezése. Az árrendszerben és a konkrét termelői árakban olyan módosításokat és változtatásokat tervezünk, amelyek lehetővé teszik, hogy jobban közelítsünk a világpiaci árarányokhoz. Ez elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy az árak, betöltve funkciójukat, a termelés és a gazdaság számára megfelelő orientációt adjanak. A korábban már említett okok, mindenekelőtt a támogatások ugrásszerű növekedése következtében, az elmúlt években olyan helyzet állt elő, hogy csökkent a költségvetésnek a vállalati gazdálkodásból származó pénzbevétele, miközben a vállalatok jelentősen növelni tudták pénzalapjaikat. Ez a helyzet nem tartható fenn, ezért a pénzügyi politika soron következő feladatai közé tartozik a tiszta jövedelem központosított hányadának nö. velése. A szabályozók módosításakor ezt a feladatot is meg kell oldani. Ugyanakkor növelni kell a vállalatok érdekeltségét a költségek csökkentésében, a gazdaságosság fokozásában. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hatékonyság javítása, tartalékaink teljesebb kiaknázása elengedhetetlenül szükségessé teszi a tervszerűség és a szervezettség növelését, az egységes szemléleten nyugvó felelős vezetői munka erősítését, az ismert fogyatékosságok felszámolását. Tisztelt Országgyűlés! A kormány a jövőben is nagy fontosságú feladatának tartja a tudomány sokoldalú fejlesztésének elősegítését. Nemzeti jövedelmünk mintegy 3 százalékát fordítjuk tudományos kutatásra és fejlesztésre, ez nagyobb arány, mint amit számos, hazánknál jóval gazdagabb kapitalista országban találunk. A Magyar Népköztársaság szocialista állam, kormánya központilag irányítja az állami szerveket, segíti és szervezi a szocialista építés feladatainak megvalósítását. A néphatalom további erősítésének fontos eszköze az állami élet, az államigazgatás, a szocialista demokrácia továbbfejlesztése. Fontos feladatnak tartjuk, hogy az állami élet fejlesztésének folyamatában — eddigi eredményeinkre támaszkodva — a tanácsok tovább javítsák irányító és ellenőrző munkájukat, hogy a szocialista demokrácia szellemében növeljék a tanácsi munkában tevékenyen résztvevők számát. Külpolitikai törekvéseink Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság kormánya aktív, kezdeményező külpolitikát folytat. Ez a külpolitika eredményes volt, ennek folytatásához kérjük az ország- gyűlés támogatását. Kormányunk alapvető külpolitikai törekvése, hogy a lehető legkedvezőbb nemzetközi feltételeket biztosítsa népünk békés, alkotó munkájához. A szocialista országok, a haladó, békeszerető tömegek erőfeszítéseiLázár György nagy tapssal fogadott expozéja után megkezdődött a kormányprogram fölötti vita, melyben elsőként Méhes Lajos (Győr-Sopron megye 4 vk.), a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára szólalt fel. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt napokban, hetekben zajlottak le a szakszervezeti taggyűlések, amelyeken sokezer dolgozó fejezte ki, hogy helyesli pártunk XI. kongresz- szusának határozatát, érti és támogatja pártunk, kormányunk politikáját. Győré Sándor (Pest megye 9 vk.), az abonyi Ságvári Endre Termelőszövetkezet elnöke hangsúlyozta: — A termelőszövetkezetekre vonatkozó szabályozó rendszer a IV. ötéves terv esztendeiben bevált, jól szolgálta a hatékony gazdálkodást. Azt kérjük a kormánytól, hogy az új szabályozó rendszer ne okozzon törést a fejlődésben, biztosítsa a fokozatos átmenetet, s a gazdaságok saját erejének növekedésével párhuzamosan érvényesüljön. Pályi Sándorné, a Peremar- toni Vegyipari Vállalat üzemvezetője (Veszprém megye, 3. vk.) arra hívta fel a figyelmet, hogy a KGST-országokkal ösz- szehangolt program alapján kell fejleszteni a nemzetközi munkamegosztást a gazdaságos gyártmányszerkezet kialakítására és törekednünk kell a tőkés infláció káros hatásainak csökkentésére. Ezt követően Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a KB nek eredményeként mindinkább sikerül e feltételek létrehozása, a béke és a biztonság megszilárdítása. Továbbra is arra fogunk törekedni, hogy országunk és a többi szocialista ország kapcsolatait széleskörűen fejlesz- szük. Különösen fontosnak tartjuk testvéri viszonyunk ápolását és fejlesztését igaz barátunkkal, a szocialista világrend- szer fő erejével, a világbéke megőrzésének legfőbb támaszával, a Szovjetunióval. A jövőben is mindent megteszünk annak érdekében, hogy a magyar és a szovjet nép baráti kapcsolatai még sokoldalúbbá, gazdagabbá váljanak. Támogassuk a programot! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormányt az a törekvés vezette, hogy országunk helyzetéről hű képet adjon és a feladatok felvázolásakor a realitásokból induljon ki. Tudjuk, hogy nagy és fontos feladatok állnak előttünk. Bizonyos, hogy a fejlettség magasabb foka felé haladva és a világgazdasági helyzet alakulása következtében az előttünk álló évek a szokottnál is nagyobb erőfeszí. téseket kívánnak, de eredményeinkre alapozva, a szocialista közösség nagy családjában, javuló nemzetközi politikai viszonyok közepette, magunk mellett tudva népünk cselekvő támogatását, optimisták lehetünk. Abban a biztos tudatban végezhetjük munkánkat, hogy elérjük célunkat. Kérjük a pártszervezeteket, a Hazafias Népfront aktivistáit, a szakszervezeteket, a Kommunista Ifjúsági Szövetséget és valamennyi tömegszervezetünket, hogy törekvéseinkhez nyújtsanak segítséget. A kormány munkájához igé. nyeljük az országgyűlés, a képviselők számunkra nélkülözhetetlen támogatását, bírálatait és javaslatait. Kérem a tisztelt országgyűlést, vitassa meg és fogadja el a kormány programját. Köszönöm figyelmüket. titkára szólalt fel. (Felszólalását a 3. oldalon közüljük.) K. Papp József (Tolna megye, 5. vk.) a Tolna megyei Pártbizottság első titkára egyebek között hangoztatta: a kormány munkaprogramja hűen tükrözi a párt X. kongresszusának céljait, a Hazafias Népfront terveit, s jól szolgálja azok végrehajtását. A továbbiakban a képviselő országos érdekként említette a dombóvári vasúti csomópont korszerűsítésének gyorsítását. Horváth László (Somogy megye 4. vk.), a nagybajomi Lenin Tsz elnöke elmondotta, hogy a megye területén meggyorsult a mezőgazdaság iparszerű fejlődése, a szakosodás, javultak a mezőgazdasági termelés eredményei. Feszítő gond, hogy a mezőgazdasági termékek jelentős részét más megyébe kell szállítani. A felvásárlás nehézségei kedvezőtlenül hatottak a termelésre a háztáji és kisegítő gazdaságokban. Tollár József (Zala megye, 6. vk.) gyárigazgató kiemelte: hatékonyabb gazdálkodásunk érdekében szükség van a központi akaratnak az eddiginél jobb, következetesebb érvényesítésére, ez azonban nem jelenthet túlszabályozást. Ezután Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter emelkedett szólásra. (Felszólalását a 3. oldalon közöljük.) Marjanek József (Fejér megye, 12. vk.), a móri Községi Tanács elnöke elmondta, hogy az utóbbi 10—15 évben számottevően fejlődött Fejér me(Folytatás a 3. oldalon.) Felszólalások
