Dunántúli napló, 1975. szeptember (32. évfolyam, 239-268. szám)

1975-09-03 / 241. szám

1975. szeptember 3., szerda Dunántúli napló 5 24 ÓRA A NAGYVILÁGBAN Angolai küldöttség hazánkban Az Angolai Népi Felszabadí- tási Mozgalom (MPLA) küldött­sége, Iko Carreirának, az MPLA Politikai Bizottsága tag­jának vezetésével augusztus 29—szeptember 2. között láto- 'gatást tett hazánkban. A kül­döttséget fogadta Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A dele­gáció megbeszélést folytatott Harmati Sándorral, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöké­vel és Molnár Bélával, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának titkárával, látogatást telt Garai Róbert külügyminisz­terhelyettesnél. A vendégek tá­jékoztatást adtak az angolai népnek az ország függetlensé­géért és egységéért, a demok­ratikus nemzeti felemelkedésért folytatott küzdelméről és kö- szönetüket fejezték ki a ma­gyar népnek az angolai fel­szabadító mozgalom részére nyújtott támogatásért. A kül­döttség magyarországi látoga­tása és megbeszélései során ismételten kifejezésre jutott a magyar nép szolidoritása az angolai népi felszabadítási mozgalommal. 4 KYOTO: Végétért a japán Kyotóban a Pugwash nemzet­közi szervezet 25. szimpóziuma. Huszonöt ország hatvan tudósa a nukleáris leszerelés új útjai­ról, valamint a tudósok és a műszaki szakemberek szerepé­ről tanácskozott. 4- BELGRAD: A hivatalos lá­togatáson Jugoszláviában tar­tózkodó Leopold Senghor sze­negáli államfő a szlovéniai Brdo üdülőhelyén, illetve bledi szálláshelyén folytatta megbe­széléseit vendéglátóival, Tito elnökkel és Bijedics kormány­fővel. A véleménycseréről köz­zétett jelentés szerint részlete­sen foglalkoztak a nemzetközi helyzettel. Senghor elnök ked­den Ljubljana nevezetességei­vel ismerkedett, majd Bledben sajtóértekezleten válaszolt az újságírók kérdéseire. Elhalasztották a kormány beiktatását Egy elnöki szóvivő közölte, hogy elhalasztották az Azevedo miniszterelnök vezette új kor­mány keddre tervezett beikta­tását, mivel még nem fejeződ­tek be a tárgyalások a politi­kai pártokkal. Hasonlóképpen a tervezettnél későbbi időpont­ban történik meg Vasco Gon- calves beiktatása a fegyveres erők vezérkari főnökének tiszt­ségébe. A portugál hadsereg jobb­oldali körei általános politikai támadást indítottak azért, hogy megváltoztassák a fegyveres erők mozgalma közgyűlésének összetételét és a maguk javá­ra fordítsák az erőviszonyokat a 240 tagú hatalmi szervben. Mint ismeretes, az MFA köz­gyűlését péntekre összehívták és olyan fontos döntéseket vár­nak tőle, amelyekkel megha­tározhatják az ország életének és társadalmi fejlődésének jö­vőbeni alakulását. Ez a szerv dönt majd arról, hogyan ala­kítsák át a legfelső forradal­mi tanácsot, amelynek kilenc tagja augusztus 7-én nyíltan szakított az MFA forradalmi vonalával. Kedden összeült a száraz­földi erők közgyűlése, hogy meghatározza, ki és milyen szellemben képviselje a had­erőnemet az MFA pénteki köz­gyűlésén. A szárazföldi erők főparancsnoka az a Fabiao tá­bornok, aki az elmúlt hetekben követelte a vezérkar népműve­lési és tájékoztatási csoportjá­nak (az egyik leghaladóbb összetételű csoportnak) a fel­oszlatását és akit Soares szo­cialista pártja miniszterelnök­nek javasolt. A fegyvernem 120 mandátummal rendelkezik az MFA közgyűlésén. Keddre vagy szerdára vár­ható a légierő katonáinak ta­nácskozása is. Ennek főpa­rancsnoka, Morais da Silva tá­bornok hétfőn állást foglalt az Antunes-féle jobboldali, szo­ciáldemokrata katonai szárny törekvései mellett és közölte, hogy nem támogatja Goncal- ves tábornok vezérkari főnökké történő kinevezését. A lissza­boni rádió értesülése szerint Morais da Silvát hétfőn együtt látták az Antunes-féle frakció egyes tagjaival és a szocialis­ta párt egyik vezető személyi­ségével. Péntekig összehívják a hadi- tengerészet közgyűlését is. Ez a haderőnem következetesen állást foglalt a forradalom mellett. Főparancsnokát, Pin- heiro de Azevedo tengernagyot pénteken kormányfővé nevez­ték ki. 4 HAVANNA: A kubai Pinar del Rio városában új oktatási központot adtak át Megnyitó­ján beszédet mondott Fidel Castro, o Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának el­ső titkára, a forradalmi kor­mány miniszterelnöke. 4 WASHINGTON: Lemondott tisztségéről Nathaniel Davis af­rikai ügyekkel foglalkozó ameri­kai államtitkár. A chilei fasiszta puccs idején Santiagoban az Egyesült Államok nagykövete volt. Kinevezése ellen élesen tiltakoztak az afrikai országok és az afrikai egységszervezet. Mit tartalmaz a Sínai-megállapodás? Újabb háború forrása lehet? 4 MOSZKVA: Alekszej Koszi­gin, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke kedden vissza­tért Moszkvába Szvetogorszkból, ahol Urho Kekkonen finn köz- (grsasági elnökkel találkozott. 4 WASHINGTON: Hivatalos adatok szerint az amerikai vámhatóságok augusztus folya­mán körülbelül 62 tonna kábí­tószert foglaltak le, 82 millió dollár értékben. Ez sokszorosa a tavaly augusztusban lefoglalt kábítószerek mennyiségének, illetve értékének. 4 VARSÓ: A lakosság lélek- számát tekintve Lengyelország Európa egyik legnagyobb orszá­ga. Jelenleg több mint 34 mil­lióan élnek a Lengyel Népköz- társaságban. 4 DES MOINES: Kisiklott egy propángánz szállító szerelvény az lowa állambeli Des Moines közelében. Több kocsi kigyul­ladt, számosán megsebesültek. Egy kilométeres körzetben a lakosságot kitelepítették. 4 LYON: Két álarcos férfi a keddre virradó éjszaka auto­mata pisztollyal megölt három embert egy lyoni kávéházban. Négy másik személy pedig meg­sebesült. A merénylet oka is­meretlen. 4 SAIGON: Helyreállta pos­taforgalom Dél-Vietnam és a külvilág között. Vietnam két ré­sze között a postai szolgálat már huzamosabb ideje műkö­dik. 4 BEIRUT: ötnapos szórvá­nyos tűzharc után fegyverszüne­tet kötöttek Zahle kelet-libanoni településen az egymással szem­benálló szélsőjobb- és balolda­li csoportok. Az összecsapások­nak összesen 26 halálos és negyvennél több sebesült áldo­zata volt. 4 BEIRUT: A Béke Világta­nács hétfőn Joliot Curie érem­mel tüntette ki Jásszer Arafa- tot, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet vezetőjét. A kitünte­tést Beirutban Romesh Chand­ra. a BVT főtitkára nyújtotta át. 4 ALEXANDRIA: Kissinger amerikai külügyminiszter ked­den Alexandriábái szaud-ará- biai látogatásra utazott. 4 JERUZSÁLEM: Az izraeli tisztségviselők közölték, hogy Izrael és Egyiptom képviselői Genfben találkoznak a hétfőn parafáit megállapodás aláírá­sánál, valószínűleg csütörtö­kön. 4 MADRID: Újabb három személyt tartóztatott le hétfőn a spanyol rendőrség. Egy rend­őrhadnagy meggyilkolásával vádolja őket. Mint ismeretes, a spanyol hatóságok hasonló váddal nemrég két baszk ha­zafit Ítéltek halálra. 4 BONN: A Német Kom­munista Párt tiltakozott az NSZK területén szeptemberre tervezett NATO-hadgyakorla- tok miatt. Az NKP az ellen is felemelte szavát, hogy a ter­vek szerint atommeghajtású amerikai hadihajók látogatnak el az NSZK kikötőibe. 4 SINGAPORE: Vi Tun Bún singa poréi miniszterhelyettest kedden négy és félévi börtön­re Ítélték korrupció vádjával. Vi előbb hadügy, majd kör­nyezetügyi miniszterként támo­gatott egy indonéz üzletembert, akitől cserébe emeletes házat, földet és egyéb ajándékokat kapott, összesen 168 ezer font­sterling értékben. 4 RÓMA: G. Cherchit, az OKP tagját a Szardínia-tarto­mányban Sassari város taná­csa végrehajtó bizottságának elnökévé választották. Jelölését az OKP, az OSZP és más pár­tok képviselői is támogatták. Harminc éves a VDK Színpompás ünnepség Hanoiban / A hanoiak már hétfőn meg­kezdték íi VDK kikiáltása 30. évfordulójának megünnep­lését. A feldíszített, valóság­gal újjávarázsolt vietnami fő­városban estefelé gyakorlati­lag megszűnt a járműközleke­dés, annyi ember hömpölygött az utcákon, kedden hajnal­ban zeneszóra, s a több napos trópusi esőzés után derült, tisz­ta időre ébredt a város. A meghívottak többsége már öt óra előtt elfoglalta helyét a Ho Si Minh mauzóleum előt­ti hatalmas Ba Dinh téren, ahol akárcsak 30 évvel ez­előtt, a VDK kikiáltásának nap­ján, mintegy félmillió ember gyűlt össze. Fét hétkor a mauzóleum mell­védjén Ton Duc Thang állam­elnök, Le Duan, a VDK KB első titkára, Truong Chinh, a nemzetgyűlés állandó bizott­ságának elnöke, és Pham Van Dong miniszterelnök vezetésé­vel megjelentek a VDK párt- és állami vezetői. Dél-Vietnam küldöttei, a több mint 60 kül­földi delegáció vezetői és tag­jai, közöttük Mihail Szolomen- cev, az SZKP Központi Bizott­sága Politikai Bizottságának póttagja, az orosz föderáció miniszterelnöke, Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, miniszterelnök­helyettes, valamint a szomszé­dos országok képviseletében Szufanuvong herceg, a laoszi országos politikai konzultatív tanács elnöke és Norodon Szi- hanuk kombodzsai államelnök. Huszonegy ágyúlövés vezette be az ünnepséget, majd Pham Van Dong miniszterelnök mon­dott ünnepi beszédet. Méltat­ta a nap jelentőségét, kiemel­te a három évtized alatt meg­tett út fő állomásait, Ho Si Minh elnök vezetői és emberi nagyságát, a vietnami nép ál­dozatos helytállását, a baráti országok internacionalista segí­tőkészségét, amelyek együttvé­ve tették lehetővé, hogy a 45 milliós vietnami nép hozzá­kezdhessen új, egységes, sza­bad hazája felépítéséhez. Pham Van Dong szavai után Giap tábornok olvasta fel na­piparancsát a katonai pará­déra felsorakozott alakulatok előtt, s máris feltűntek a har­minc év csatáiban annyi di­csőséget szerzett ezredek, zász­lóaljak katonái. Zúgó taps fogadta a sort záró fehérszakállú egykori har- sosokat, partizán-veteránokat, akik annak idején Ho Si Minh fegyveres propaganda osztagá­ban, gerillaharcokban emelték magasra a forradalom lobo­góját, majd Dien Bien Phu- nál szerezték örök dicsőséget a vietnami forradalom fegyve­reinek. A katonai parádét a hanoiak és a tartományok küldötteinek kétórás felvonulása követte. Este a VDK kormánya adott az elnöki palotában ünnepi fo­gadást az évforduló vendégei­nek tiszteletére. A fogadáson a Huszár István miniszterelnök­helyettes által vezetett magyar párt- és kormányküldöttség is részt vett. A fogadást kultu­rális műsor követte, majd a város három pontjáról röppen­tek magasba a színpompás ün­nepi tűzijáték rakétái. Ecuadorban megbukott az államcsíny Ecuadorban hétfőn este, né­hány órás harc után, megbu­kott Raul Gonzalvez Alvear tá­bornok, vezérkari főnök elszi­getelt államcsíny-kísérlete. Guillermo Rodriguez Lara el­nök az esti órákban visszatért Quitóba és rádióbeszédében szólította fel az ecuadori né­pet, hogy „harcoljon a nagy­ravágyó katonák és politikusok ellen”. Az országban helyi idő szerint 18.00 órától kijárási ti­lalmat rendeltek el. Mint már jelentettük, az ál­lamcsíny-kísérlet jobboldali erők akciója volt, s csak a fő­városra korlátozódott, az or­szág többi része lojális maradt Rodriguez Lara elnökhöz. A lá­zadók bukásához nagymérték­ben hozzájárult, hogy a quitói rendőrség és — mint ahogy Sergio Vasquez Pacheco, a fegyveres erők egyesített pa­rancsnokságának elnöke már hétfőn bejelentette — a fegy­veres erők mindhárom fegyver­neme hű maradt az elnökhöz. A quitói összecsapásoknak hírügynökségi jelentések sze­rint mintegy húsz halálos ál­dozata és 150 sebesültje van. A hétfő esti órákra teljesen helyreállt a nyugalom. Alexandriában — mint je­lentettük -— hétfőn egyiptomi részről parafálták az egyipto­mi és izraeli csapatok szétvá­lasztásának második szakaszá-l ról szóló megállapodást. Elő­zőleg Izrael vezérkari főnöke is kézjegyével látta el az ok- mányokaTT A kairói sajtó szerint a meg­állapodás része egy alapdo­kumentum, egy katonai füg­gelék, egy határozat amerikai szakértők alkalmazásáról a Sí- nai-félszigeten lévő előrejelző állomásokon és egy írásos ér­tesítés arról, hogy Izrael visz- s7aszolgóltatja Egyiptomnak az Abu Rudeisz-i olajmezőt. A UPI Jeruzsálemből szár­mazó értesülése szerint Izrael annak fejében járult hozzá csapatainak további hátravo- násához és az. Abu Rudeisz-i olajmezők visszaadásához, hogy Egyiptom engedélyezi Izrael­nek szánt hajórakományok át­haladását a Szuezi-csatornán; ígéretet tesz arra, hogy nem al­kalmaz blokádot a Bab-el- Mandeb öböl ellen; felhagy azoknak az amerikai cégeknek a bojkottálásával, amelyek üz­leti kapcsolatban állnak Izra­ellel. Az izraelieknek sikerült meggyőzniük az egyiptomiakat arról is, hogy lemondjanak az erőszak alkalmazásáról,' vagy az azzal való fenyegetőzésről és csökkentsék az Izrael elleni politikai harcot. Mint a Washington Post megállapítja, az izraeliek Kis­singer közvetítésével csak azt követően jutottak megállapo­dásra az egyiptomiakkal, hogy titkos megállapodás született, amelynek értelmében az Egye­sült Államok az eddigi legna­gyobb mértékű — valószínűleg 2,5—3 milliárd dolláros — évi segélyösszeget folyósítja a szá­mukra és ezen belül 2 milliárd dollárt katonai célokra fordít­hatnak. A lap szerint az amerikaiak által megígért segély volumene nagy jelentőségű. Katonai szakértők szerint az így besze­rezhető fegyverek annyira fel­borítják a Közel-Kelet katonai egyensúlyát, hogy az arab or­szágok pánikba esnek. Ennek közvetlen eredménye az lehet, hogy az arabok újból fegyver­vásárlási kérelemmel fordulnak más országokhoz — ez pedig végeredményben újabb háború­hoz vezethet. A New York Times rámutat arra, hogy a megállapodást bí­ráló arab körök attól tartanak: a most parafáit szerződés aka­dályozni fogja a még megol­datlan, az arabok számára fon­tosabb kérdések rendezését. Köztük az izraeliek által meg­szállva tartott Golan-magasla- tok problémáját, a Jordán-fo- lyó nyugati partjának és külö­nösen a palesztinok önálló ál­lamalakítási jogának kérdését. I rho Kaleva Kekko- nen, a Finn Köz­társaság elnöke 1900. szep­tember 3-án született Észak-Finnországban, Pela- vesi község közelében. Az egyetemennjogot hallgat, s a diákmozgalmi munka so­rán kapcsolódott bele a finn politikai életbe. 36 éve­sen lett parlamenti képvi­selő és igazságügy-minisz­ter, egy esztendővel később belügyminiszter. Cikkeivel harcolt a jobboldal előre­törése ellen, s világosan beszélt a finn—szovjet meg­békélés lehetőségeiről. A háború után ismét igazság­ügyminiszter, később mi­niszterelnöke, részese és ki­munkálója a Paasikivi-Kek- konen-vonalnak, amelynek lényege a finn független­ség, aktív semlegesség és a finn—szovjet barátság őszinte, egyértelmű vállalá­sa. 1956 óta tölti be az or­szág legmagasabb válasz­tott tisztségét, az államfői posztot. Ma, 75. születés­napján közöljük az alábbi részletet, amely híven tük­rözi Kekkonen elnök poli­tikáját. Urho Kaleva Kekkonen: Fejlesszük tovább együttműködésünket (Részlet a Kádár János tisz­teletére 1973. szeptember 26- án rendezett díszvacsorán el­hangzott beszédből.) ... A barátság szót használ­tam a népeink közötti kapcso­lat jellemzésére. Tulajdonkép­pen mi, finnek úgy érezzük, ez a szó túlságosan keveset mond a népeinket már régóta össze­kötő szálak jellemzésére. No­ha mind a finnek, mind a ma­gyarok az évezredek óta tartó egymástól való különélés alatt barátokra találtak, és állandó­sították saját pozíciójukat szomszédaik körében, mégis mindkét nép örömmel fogadta a tudósoknak azt a fölfedezé­sét, hogy a finnek és a ma­gyarok mégsem különálló szi­getecskék a népek tengeré­ben, hanem egy nagyobb csa­ládba tartoznak, és hogy test­vérnépeink vannak, még ha ezek távoliak is. Ezektől az időktől fogva a finn népben gyökeret vert a magyar nép­pel való együvé tartozás érzé­se. Azok a finnek, akiknek al­kalmuk volt Magyarországra látogatni, s ezek szép szám­mal vannak, észlelhették, hogy testvérnépünk ugyanígy érez. Igazán nincs semmi okunk lebecsülni azt, amit az idők során ezekre az alapokra fel­építettünk. Különösen áll ez a kulturális kapcsolatokra. A mi nemzedékünk azonban mégis kötelességének és csábító fel­adatának tekinti a már meg­lévő alapok felhasználását az országaink közötti együttműkö­dés továbbfejlesztésére sok olyan területen, amely a mi korszakunkban az ember szá­mára központi jelentőségű. Noha a földrajzi távolság két­ségtelenül bizonyos mértékig esetleg megnehezíti az együtt­működést, például a kereske­delem terén, ez már nem je­lent leküzdhetetlen akadályt. Napjainkban a világban tulaj­donképpen sokkal nagyobb akadálynak tekintik a népek közötti ideológiai különbsége­ket, és az egyes államoknak a különböző társadalmi és gazdasági rendszerekbe való tartozását. Ez a gondolkodás- mód azonban, mint ahogy azt mindnyájan tudjuk, lassan hát­térbe szorul. ... Finnország és Magyar- ország az utóbbi időben a nemzetközi politikában is egy­másra talált, amikor mindket­ten cselekvőén közreműködtek a feszültség enyhülésére irá­nyuló törekvések megvalósítá­sában kontinensünkön. Az európai biztonsági és együtt­működési konferenciához mind Budapest, mint pedig Helsinki neve szembetűnő módon kap­csolódik. Magyarországnak je­lentős része van ennek a kon­ferenciának az összehívásában. Finnország közreműködése pe­dig ennek a földrészünk és az egész világ békéje szempont­jából fontos konferenciának a megvalósításában az országunk által gyakorolt következetes és aktív semlegességi politikának köszönhető . . . (Kekkonen: A finn külpoliti­ka útja című kötetből.) PORTUGÁLIA

Next

/
Oldalképek
Tartalom