Dunántúli napló, 1975. szeptember (32. évfolyam, 239-268. szám)

1975-09-01 / 239. szám

Cikória kávéra is szükség van Az olcsó áru nem lehet hiánycikk Emelkedik a forgalom Több KGST-árut cserélünk Hajlamosak vagyunk a lépté­ket eltéveszteni. A gépkocsi előjegyzési sorszámok haladása, a telekárak, a valutaigénylés korlátozása, s minden ellenkező híresztelés ellenére az elhízás veszélye hazánk lakossága többségének ma még nem okoz főfájást. Ugyan ki gon­dolná, hogy a cikóriakávé hiá­nya okoz még sok családnak gondot? Persze, akik öt-hat fe­ketét iszunk naponta, nem jut ez eszünkbe. Szerencsére a XI. pártkongresszuson sok más egyéb mellett arra is elvi ha­tározatot hoztak, hogy az olcsó áru nem lehet hiánycikk. A Belkereskedelmi Minisztérium Élelmiszer és Vegyi Kereskedel­mi főosztályának egyik vezető­jével, Ivády Géza osztályveze­tővel az olcsó árukról, s a vár­ható ellátásról beszélgettünk. A választék 9 Mit jelent, s mit foglal ma­gába az olcsó áruk köre? — Az élelmiszerekből, vegyi cikkekből árban és típusban most már elég nagy választék áll a fogyasztók rendelkezésé­re. Ezek között a használati rendeltetésének megfelelő, jó minőségű, de olcsó áruknak is lenniük kell ... Kiskeresetű, nagycsaládos, nyugdíjas vásár­lók nem szabad, hogy az üz­letekből üres kézzel jöjjenek ki. Ilyenek a kannás tej, az olcsó sajtok, az olcsó húskészítmé­nyek, az olcsó cigaretták, a ba­romfiaprólék, a háztartási keksz, a zsemlyefélék, a törme­lékrizs, a vegyiszerek közül a hypo, a nem márkás pipere- szappan, a 2 Ft-on aluli borot­vapenge, a 6 forinton aluli fogkefe . .. Természetesen nem soroltam fel valamennyit. Nem­régiben készítettünk egy felmé­rést: a kannatej kivételével va­lamennyi olcsó élelmiszercikk forgalma három esztendő alatt 10—20, sőt harminc százalék­kal emelkedett. A kannatejet nem vásárolják, így le is vet­tük az olcsó cikkek listájá­ról .. . 9 Milyen előnye származik a vásárlónak abból, hogy egy áruféleség szerepel, vagy lekerül az olcsó cikkek lis­tájáról? — A Belkereskedelmi Minisz­térium álláspontja, hogy a cikk­listán szereplő termékek min­denkor, minden boltban kap­hatók legyenek. Az iparnak, nagy- és kiskereskedelmi vál­lalatoknak mindent el kell kö­vetniük, hogy ezek az áruk megfelelő mennyiségben a vá­sárlók rendelkezésére állja­nak. Például megfigyeltük, hogy a kiskeresetűek a Liga margarint keresik. Ennek min­den boltban lennie kell. Vagy a húskészítmények 60 százalé­kának 40 forint kilónkénti ár alatt kell maradniuk. Ha nem is megfelelő a húsellátás ezen belül az olcsó áruk hiányát nem engedhetjük meg. Sonka­hiány lehet, de töpörtyű, hurka, disznósajt nem hiányozhat az üzletekből. Nemrégiben pél­dául hiánycikk volt a cikória, az egyik Győr megyei állami gazdaság termeszti, s nem volt számára kifizetődő. Nagyon sok család keresi — termeszté­sét ösztönöznünk kell. Vannak természetesen kereskedelempo­litikai s más szempontok is. Napraforgóolajból például nem tudunk elegendő mennyiséget gyártani, a kereskedelemnek a repceolajat kötelező lesz tar­tani, hogy étolajban hiány ne lehessen. 9 Mi a biztosíték arra, hogy az olcsó áruk mindig, minden­kor kaphatók lesznek? — A minisztérium, a keres­kedelmi felügyelőségek, a me­gyei tanácsok kereskedelmi osz­tályai rendszeresen ellenőrzik majd, a vállalatok és a veze­tők munkájának minősítésekor fontos kritérium lesz, hogy az olcsó cikkekből milyen az el­látás. Természetesen az iparon is sok múlik, nagyon sok mú­lik .. . Mire számíthatunk? 9 Milyen ellátására számítha­tunk élelmiszerekből jövőre? A jövőben? — Az alapvető élelmiszerek­ben - liszt, cukor, zsír, rizs, tej, kenyér, só — egyenletesen jó, biztos ellátás lesz. Minden va­lós igényt kielégít a kereskede­lem. Egyéb élelmiszerekben az a törekvés, hogy a korszerű táplálkozást szolgáló, a dolgo­zó nők háztartási munkáját se­gítő élelmiszerek forgalmát nö­veljük. A bébi ételek folyama­tosan kaphatók legyenek. — Ugyanakkor csökkentjük a luxuscikkek árusítását élelmi­szerekből, háztartási cikkekből egyaránt. 9 Mire gondol? — Nem hozunk be például 50 féle külföldi cigarettát. Ma­ximum 15 fajta jöhet be. Nem vásárolunk 600 forintos fran­cia konyakot, francia rúzst, köl­nit. Szűkítjük ezeknek a cik­keknek e kereskedelmi körét is. Nem lehet majd minden falu­ban amerikai cigarettát kapni, csak a nagyforgalmú turistaút­vonalakon levő üzletekben, ide­genforgalmi központokban. — Déligyümölcsből az ellátás nem változik, citromból és fű­szerből az igényeknek megfe­lelő mennyiséget hozunk be, még akkor is, ha nehéz terhet ró ez a népgazdaságra. Kávét is behozunk! A szocialista or­szágokkal ugyanakkor növel­jük az árucserét. A francia koz­metikai áruk helyett a kitűnő lengyel cikkeket vásároljuk meg. A tőkés diabetikus készít­mények helyett az NDK áruit vásároljuk, a bébiétel válasz­tékot a bolgár készítmények­kel növeljük.- Minden valós igényt ma­gas szinten kísértünk meg kielé­gíteni . .. L. J. *o találmány — üzlet Eladó itthon és külföldön Az örökmozgó régi vicc, újabb a Szuezi-csatorna Ma­gyarországon készült szabályo­zási terve, de hoznak újtípusú levélmérleget, hajnövesztőszert és a jó ég tudja, mit nem. A találmányok többsége azért ko­moly, de valóban korszakalko­tó tíz évben, ha egy akad. Ilyen a Vepex, a Műegyetem szolgá­lati találmánya, amely Kohc és Holló professzorok nevéhez fű­ződik. Valóban nem túlzás a kor­szakalkotó jelző. Az eljárással ugyanis bármilyen zöld növény­ből takarmányozásra, illetve ál­lati táplálkozásra alkalmas fe­hérjét lehet előállítani. A Tolna Szabadalom és licencia Ki keres és mennyit? megyei Tamásiban felépült kí­sérleti üzem eredményei alap­ján már előszerződést kötöttünk a japánokkal, az USÁ-val, s a Szovjetunió és Jugoszlávia is szeretne hasonló üzemet épí­teni. Ehhez azonban meg kell vásároíniok az eljárást. Mindezen ügyletek bonyolí­tója pedig a Licencia Találmá­nyokat Értékesítő ■ Vállalat, amely immár 25. esztendeje Felelőtlenség: életveszély, halál Tragikus mérleg: 21 halott Már huszonheten haltak meg. Alig több mint egy hó­napja jártunk a Siófoki Víz- rendészeti Rendőrkapitánysá­gon, akkor is megdöbbentő beszámolót közöltünk a Bala­ton veszélyeiről. Illetve nem is a magyar tenger a veszélyes. Az emberi könnyelműség, fele­lőtlenség több tragédia elő­idézője, mint a nagy víz. Kurdi János alezredes, a kapitány­ság vezetője a legutóbbi na­pok eseményeiről adott beszá­molójából egyértelműen ez de­rült ki. Háromszoros szabályszegés — Sajnos így igaz. Augusz­tus 26-án például négyen mo­torcsónak kirándulásra indul­tak, annak ellenére, hogy a viharjelző kosár fenn volt, an­nak ellenére, hogy egyikük­nek sem volt motorcsónak ve­zetői engedélye, s meglehető­sen sokat is ittak. A motor­csónak egyik kormánykötele elszakadt, az átbillentő motor olyan erővel taszította meg a csónakot, hogy mind a négyen Finn—magyar barátsági pad Az egervári művésztelep kiállítása Augusztus 29-én délután nyi­totta meg a zalaegerszegi Gö­csej Múzeumban Kovács Fló­rián, a városi tanács művelő­désügyi osztályvezetője az egervári művésztelep kiállítását. Egervár elsősorban a faszob- rószoknak ad otthont évek óta, a zalaegerszegi tanács, a vá­ros üzemeinek és társadalmi szerveinek jóvoltából. A művésztelep résztvevői a fa megmunkálásának ősi tech­nológiáját újították föl műal­kotásaik létrehozása során. Ezt a törekvést éreztük a művek legjaván, s ez a közös törek­vés avatja műhely-jellegűvé, je­lenleg egyedülálló teleppé Egervárt. Kosti Ahonen, Lahtiban élő finn szobrászművész, egy szem bicskával faragta impozáns mű- .vét, amelynek a Finn—magyar barátság padja címet adta. Hatalmas népi bútorra emlé­keztető, a finn folklorisztika motívumaiból szerveződő, csip- kefinom ornamentikával borí­tott padra valóban rá lehet ül­ni, mellette virágtartó s egy huszonkétágú gyertyatartó. A megnyitó ünnepi gesztusa volt, amikor a bevezető után meg- gyújtottók a barátság pad gyertyáit. Jan Borowczak neves len­gyel köztéri szobrász, a Gdans­ki Képzőművészeti Főiskola tan­székvezetője 4 méteres platán­tömbből készítette ülő női fi­guráját. Műve az egervári kas­tély dísze marad. Szabolcs Pé­ter zalaegerszegi művész nagy­méretű Don Quijote szobra nagy tetszést aratott. Izgalmas alkotás a Bükkösdön élő Samu Géza 5 méteres bábuja, amely a teknővájó cigányok és a ko­sárfonók technológiáját egye­síti. A hatalmas bálvány fejét és palástját vesszőből fonta meg, míg a törzset üregesre vájta. Munkájával tart szellemi rokonságot Erdős János szár­nyas kék—fehér színes szobra, amelynek főfigurája a népmű­vészet lapickáinak formavilágá­ból sarjadt. A kiállításon Erdős János szerepelt a leggazda­gabb anyaggal. Olajképet, li­nómetszetet, kisplasztikákat lát­tunk, háromméteres szobra mellett. A kiállítási megnyitóval egy- időben a művésztelepen ké­szült korábbi munkákból meg­ajándékozták azokat az üzeme­ket és vállalatokat, amelyek tá­mogatják a művésztelep mun­káját, valamint a zalaegersze­gi óvodákat. kiestek. Az elárvult motorcsó­nak körhe-körbe járt, de csak kettőjüknek volt ereje felka­paszkodni. Tulajdonképpen műszaki hiba okozta a két em­ber halálát, de háromszor is megszegték a tilalmi rendsza­bályokat. Ha betartják, ma is élnek . . . — Sokan halnak meg itta­— Sokan. Azt is mondhatom — néhány tiszteletreméltó ál­dozat kivételével — aki nor­málisan viselkedik, nem fizet az életével . . . Úgy tűnik, Kurdi János alez­redes ingerült — teljesen iga­za van. íme egy kis statisztika az idei balatoni halálos für­dőzésekről, kirándulásokról. Három 14 éven aluli, négy 20 éven aluli fulladt meg. Tizen­heten életük derekán, három 50 év felett lelte halálát a Ba­latonban. Az okok: tizen für­dés közben, hárman a gumipár­náról leesve, nyolcán csónakból kiugorva, ketten a partról a vízbe esve, hárman balesetet szenvedve vesztették életüket. Egy férfi a felborult motorcsó­nak utasait akarta kimenteni, azok megmenekültek, az ő szí­ve felmondta a szolgálatot. .. Felelőtlen anya — Egy anya ellen kénytele­nek vagyunk bűnvádi feljelen­tést tenni. Kisfiával a mélyvíz­ben csónakázott. Apró gumi- teknőszerű ladikjuk, esetlen mozgásuk láttán a rendőrmo­toros kivontatta őket a sekély vízbe. Tíz perc múlva — a jár­őr távozása után — ismét mé­lyen beeveztek. Az asszony ki­esett a csónakból, amíg a fürdőzők a kiáltozó nőt men­tették, az anyja után kapálózó tizenegyéves gyerek is kiesett a csónakból és vízbefulíadt. — Még érthetetlenebb an­nak a férfinak a viselkedése, aki a csónakból kiesett eve­zője utón ugrott. Nem tudott ugyanis úszni. Ugyancsak drá­gán fizetett az a férfi, aki a Balaton közepén a csónakból kieső vas evezőtartót akarta a vízben megkeresni. Ö sem tu­dott úszni. — Az elmúlt napokban — a viharjelző kosár akkor is fenn volt — egy apa öteszten­dős kisfiával indult csónakki­rándulásra. A Balaton felett cirkáló repülőgépünk arra lett figyelmes, hogy egyszál evező­be kapaszkodó, a hullámok alatt el-el tűnő ember küszkö­dik a vízben. A pilóta már- már arra gondolt, hogy a víz­re teszi a gépet, s úszva meg­próbálja az erősen kétséges mentést.. . Aztán Őszöd felé repült s a Minisztertanács üdülője elől a motorcsónakos őrt maga után csalva a ful­dokló segítségére vitte. A gyermek is apjával együtt pusz­tult volna, a hullámok Játék­szerként dobálták a csónakot... — Huszonheten meghaltak... — Sajnos még nincs vége a balatoni nyárnak, hiába ért a főszezon a mai napon véget — vág közbe az alezredes. — . .. s hány embert sike­rült kimenteni? Szerencsés megmentettek — Hatvannégy esetben­mentettünk ki a MAHART dol- gizóival együtt embereket. Kö­zel félezer esetben olyan hely­zetben büntettünk meg fürdő- zőket, csónakázókat, amikor veszélyeztették saját életüket. Szerencsésnek mondhatják magukat. A csekkek felérnek a legnagyobb LOTTÓ nyere­ménnyel. S szerencsések vol­tak annak a kis vitorlásnak utasai is: apa, anya, két kis­korú gyerek, akiket véletlenül fedezett fel a járőr. Egy fel­borult motorcsónak 10 utasát keresték, (ők kimenekültek az erősen hullámzó tóból), ami­kor a radarernyőn feltűnt a horgonyról leszakadt vitorlás... Lombosi Jenő Centrum Minden női és bakfis BALLONKABAT 641—1210,— Ft-ig. Minden szinmintás, férfi nyloq BOKAFIX ZOKNI. szellemi termékeket árusít és vásárol. Nagy a kockázat Tulajdonképpen a felhaszná­lási jog adás-vétele a Licencia Vállalat dolga. A szabadalmaz- tatási eljárás sok esetben éve­kig tart, ezért többnyire nem szabadalmaztatott találmányo­kat is értékesítenek, hisz idő­közben elavulhatna. Viszont be­jelentik, bejegyeztetik más or­szágokban is, hogy védelmet kapjon. Ha egy magánember, vagy egy közület itthon, vagy kül­földön értékesíteni szeretné találmányát, megbízza a Licen­cia keretében működő Danu- bia Szabadalmi Irodát, hogy jelentse be a találmányt szaba­dalmi oltalom végett. Ha a fel­találó felajánlja értékesítésre a találmányát, és ha a Licencia fantáziát — magyarán: üzletet — lát benne, bejelenti jóné- hány országban, ami nem olcsó mulatság, mert az egyszeri be­jelentés országonként húszezer forint körül mozog. Nagy a koc­kázat is, mert előfordul — s ez a gyakoribb —, hogy nem jön létre üzlet. Megindítják közben a reklámozást is konferenciá­kon, szakfolyóiratokban. Csakhogy a komoly vevő nem szereti a zsákbamacskát, arra kíváncsi, a valóságban mit ér a találmány. A Licencia ezért azon igyekszik, hogy az új módszert, technológiát először Magyarországon vezessék be. Egyébként is miért ne mi húz­zunk belőle először hasznot? Arra persze akadt már példa, hogy külföldön előbb lett siker egy magyar talál­mány, mint itthon . . . S ha a népgazdaság nem is mindig, a feltaláló többnyire jól jár. Lássunk egy példát: egy HTTV elnevezésű magyar, találmány — nem túlzás — for­radalmasította a nagyüzemi gombatermesztést. Az eljárást megvette egy olasz szövetkezeti társulat, akik a megállapodás értelmében 10 százalék licen­cia díjat fizettek az általuk ter­melt laskagomba minden kiló­ja után. Átszámítva 40—50 fo­rint volt egy kiló laska, tehát minden kiló után 4—5 forintot kaptunk. A költségek levonása után 70 százalék a feltalálóé, 30 szá­zalék a Licencia Vállalaté. A vállalat dollárszorzós áron kap­ja a pénz, a feltaláló viszont turistaárfolyamon. A különbség az államot illeti, no és persze mindketten adóznak is. A fel­találó egyébként az összeg egy részét valutában is megkaphat- ja. Mi éri meg? Vannak Magyarországon mil­liomos feltalálók is, de ez na­gyon ritka. A Licenciához éven­te 120—130 találmány érkezik, ennek 15—20 százalékával ér­demes foglalkozni, végül ebből is csak egy-kettőből lesz üzlet. Közben pedig rengeteg a költ­ség a reklámtól a szakemberek utazgatásáig. Akadnak persze nagyon is kifizetődő találmá­nyok: évekkel ezelőtt adtunk el egy angol cégnek egy elektro­mos falszárítási eljárást, s a li­cencia alapján még ma is szép összeget kapunk. Közben per­sze meggazdagodott az angol cég is. Nekünk talán nem éri meg? De igen. Ha jó a talál­mány, húzzon belőle hasznot a magyar ipar, ne a külföld. De ha el is lehet adni, annál jobb, hisz például laskagombával egyébként sem tudnánk — nem. is akarjuk — ellátni fél Euró­pát. Találmányt azonban nemcsak árusítunk, vásárolunk is. így vettük meg például a Dexion- Salgó félp raktári elemek gyár­tásának jogát. Pánics György netten^

Next

/
Oldalképek
Tartalom