Dunántúli napló, 1975. szeptember (32. évfolyam, 239-268. szám)
1975-09-25 / 263. szám
e Dunántúlt napló 1975. szeptember 25., csütörtök Szerkesztőség postájából Baleset az autóbuszon Augusztus 30-án történt az alábbi eset. Ezen a napon édesanyám és a 8 hónapos unokája a 46-os autóbuszon utazott, amely az egyik kanyart oly nagy sebességgel vette, hogy mindketten kiestek az ülésből. Olyan szerencsétlenül, hogy anyám lábafejét felhasitotta a padlózatot borító lemez felgörbült éle. A gépkocsi vezetője, mit sem adva az utcsok felháborodására, tovább hajtott. A pécsbányatelepi kórház megállójában az utasok segítették le, majd vezették be anyámat a kórházba, ahol a sebét 8 kapoccsal fogták össze. Amikor ezért a gépkocsivezetőt kérdőre vonták, csak annyi volt rá a válasza, hogy — miért foglalt helyet a gyerekkel az első ülésen. Tudomásom szerint az első ülés éppen a gyerekes anyáké, így hát ez a kifogás is csak az autóbuszvezető nemtörődömségét bizonyítja. Megérdemelné a szigorú felelősségre vonást. * Farkas Andrásné Siklós, Váralja u. 48. Az iskola nem tűri el Siklósról, Harkányból, a környező falvakból sokan járunk Pécsre szakmunkásképzőbe, szakközépiskolába, főiskolára, egyetemre. A reggeli buszok annyira zsúfoltak, hogy legtöbbször összepréselődve, állva utazunk és holtfáradtan érünk az iskolába. A 6.44-es járat falujáró, több mint egy óráig tart a menetideje, s 7.46-kor ér Pécsre. A 7-kor induló busz ugyan gyorsjárat, de az is 7.45. re ér be. Minden iskolában megkövetelik, hogy háromnegyed 8-ra bent legyünk, viszont ha ezekkel utazunk, késve érkezünk, még 8-ra sem érünk be, amit egyik iskola sem tűr el. Visszafelé ugyanez a helyzet. A 2 órai buszt egyik diók sem éri el, mert sok helyen 6, 7 órát tartanak, utána menza, ahol sokat kell várni, s így erről a járatról is lemaradunk. A 14.30-kor induló 16.05-kor van Siklóson, tehát másfél órát kell utaznunk, s ez is nagyon zsúfolt. A fentiek vázolása után arra kérjük a Volán Vállalat vezetőségét, hogy szíveskedjék egy diókbuszt beállítani, ami kb. fél 8 órára érne be Pécsre és fél 3-kor indulna vissza. Így az utazás sem lenne olyan fárasztó és a tanulásra is jutna bőven időnk. Ha azonban ez nem valósítható meg, akkor arra kérjük a vezetőséget, hogy a Siklósról 7 órakor .induló buszt negyed órával korábban, a Pécsről 2 órakor indulót pedig fél órával később szíveskedjenek indítani. Barla István flz illetékesek válasza „Ken y ér jegy Pellérden" A Dunántúli Napió 1975. augusztus 14-i számában megjelent panaszos levélre az alábbi választ adjuk. A tények ismeretében közölhetem, — erről egyébként jegyzőkönyv is készült -, hogy a boltvezető valóban előre elfogadta a kenyér ellenértékét a vásárolni szándékozóktól. De ez csak az esetben történt, amikor a Sütőipari Vállalat nem a megszokott időben szállította ki a kenyeret. Ugyanis a lakosság úgy időzítette egyéb vásárlásait, hogy az egybeessen a kenyér kiszállításának időpontjával. Ha a szállítmány késett, ez azzal járt, hogy a vásárlók bizonytalan ideig várakoztak rá a boltban. Hogy ezt elkerüljék, a boltvezető elismervényt adott az előre kifizetett kenyérről, s így biztosítva volt, hogy a vásárló a nap későbbi időszakában is átvehesse a kenyerét. Nos, ezt az elismervényt nevezték el helytelenül „kenyérjegynek”. ' Mindemellett megszüntettük e módszer alkalmazását, noha úgy érezzük, hogy ezzel — a jövőre nézve - ismét megnehezítjük a lakosság kenyérigényének biztonságos kielégítését. Kisfal! József ÁFÉSZ elnökhelyettes Erre számítottamn MM A fenti című cikk írója leírta a képviselői fogadóórán elhangzott panaszt, melynek értelmében Haragovics Istvánná kijelentette, hogy a BIVIMPEX nyersbőrraktára mellett élni szinte lehetetlenség. Erre a panaszra az alábbi választ kaptuk: „Kirendeltségünk működését egészségügyi szempontból a„ KÖJÁL rendszeresen ellenőrzi. Az előírásokat betartjuk (fertőtlenítés, féregirtás stb.). A bőröket sóval és fertőtlenítő hozzótét anyaggal kezeljük és ez a rágcsálók (patkány) élet- feltételét kizárja. Dolgozóink, akik a bőröket kezelik, nem kaptak bőrfertőzést és így nem hihető, hogy a szomszédság miatt a gyerekek fertőződnek. A kirendeltségünkön a fent leírtak miatt nincs és nem is lehet patkány. Tudomásunk szerint a panaszos sertéstartással foglalkozik és ez okozója lehet a patkány előfordulásának. Kirendeltségünk már több évtizede működik ezen a területen - rosszabb körülmények között is a jelenleginél —, mégsem fordult elő hasonló panasz. Érthetetlen, hogy most, a komoly átalakítás és korszerűsítés után merülnek fel ilyen problémák. Különben folyamatban van a területünk tömör betonkerítéssel való hermetikus elzárása is. Egyidejűleg újból utasítottuk a kirendeltségünk vezetőjét, hogy területén a KÖJÁL előírásokat (fertőtlenítések, féregirtás, rend és tisztaság) tartsa be. Királyhidi Zoltán igazgató” Ki vállalja a felelősséget? A Kulich Gyula utcai iskola sportpályájának déli szegélye, még a július végi felhőszakadáskor felmondta a szolgálatot és rászakadt a vele szomszédos Hunyadi J. utca 6-os számú lakóházra. A következményekről csak annyit, hogy az említett ház udvarát, földszintes lakásait, és alagsorát elöntötte az ár, amely teljesen eldugaszolta a vízelvezető csatornákat is. A kárvallottak két hónapja keresik eredménytelenül az illetékest. A Városi Tanács az iskolára hárítja a helyre- állítás költségeit, azok viszont a tanácstól várják az anyagi támogatást. A lakók kérdése: Ki vállalja hát a felelősséget a várható őszi esőzések beláthatatlan következményeiért? Hatszáz nyaraló a harkányi üdülőtelepen „A címet a Dunántúli Napló 1967. augusztus 10-i számából idézem, felelevenítve a cikk néhány sorát is: „1959 tavaszán kezdték el a parcellázást a Harkány és Siklós között elterülő szántóföldeken. Még ugyanebben az évben, május 19-én épült fel az első nyaralóház. Az azóta eltelt 8 év alatt (1959—1967) több mint 600 nyaraló került tető alá . . Ugyanebben a cikkben Nagy Elek, a Siklós—Harkány Nagyközségi Közös Tanács vb-elnöke mondja: „Egyik legsürgősebb feladatunknak tekintjük az ivóvíz-ellátás megoldását. Már megrendeltük a vízhálózat tervét, amely 139 ezer forintba került. Kiépítése érdekében még ebben az évben megszervezzük a vízgazdálkodási társulást. Egy-egy családra előreláthatóan 2000 forint esik. Ennek ellenében kitűnő siklósi karsztvizet kap majd az üdülőtelep minden lakosa." Az idézett cikk megjelenése óta 8 év telt el. Joggal kérdezhetném hát meg az illetékeseket: mi lett a derűlátó, szép tervekből, az „egy- egy családra jutó 2000 forintos hozzájárulásból", a „kitűnő karsztvizét" biztosító vízellátásból? Dr. Szelier András, olvasójuk." Arra volt már példánk, hogy olvasóink két, sőt három évig is megőrizték egy-egy cikkünket, hogy aztán alkalomadtán elővegyék és számon kérjék az annakidején megszólaltatott „illetékes" ígéretét, de nyolcesztendős számonkéréssel még nem volt dolgunk. Nos, ha eddig nem volt most) bőven akadt. Ehhez persze hozzájárultak olyan „dolgok" is, amelyekről nem tett említést a levélíró. De erről majd később. A vizsgálódást annak rendje- módjo szerint „nyomkereséssel" kezdtük. A szó szoros értelméFelhasználók figyelem! 99 Felhasználók figyelem! 99 legújabb áruajánlata HORGANYLEMEZ 0,65—0,75 mm VOROSRÉZLEMEZ 0,3—0,8—1 mm ALUMINIUM HULLAMLEMEZ 0,8 mm VOROSRÉZCSŐ 6—16 mm-ig minden méret HORGANYZOTT HUZAL 16—46-ig minden méret ZÁRT SZELVÉNY 147x40 HORGANYZOTT CSŐ 6/4—2” HORGANYZOTT TUSKÉS HUZAL Azonnali szállításra kapható — ideális rakodási lehetőség — azonnali árukiadás. Telefon: 11-897. 63. SZ. VASUDVAR, Pécs, Nagy Lajos u. 9. ben azzal, mert legelőször is a nyolc éve megígért ivóvíz- hálózat nyomait kerestük. S, hogy nem egészen eredménytelenül, erről a telep országút menti házsorának utca kereszteződéseinél, illetve beága- zásöinál talált nyomófogantyús közkutak tanúskodnak. Tehát valami mégis csak megvalósult az ígéretből, amelyről a még idekint víkendező ingatlantulajdonosok különbözőképpen vélekedtek. Aszerint, hogy kinek- kinek milyen távolságra esett telkétől a közkút. De érdekes' mód, inkább védekező, mint támadó álláspontra helyezkedtek, amikor szóbakerült az ivóvízprobléma. Főként azok — s ez a többség —, akiknek az udvarán saját kút van, vagyis gondoskodtak az önellátásról. E kutakról ugyanis tudni kell, (a KÖJÁL tud is róla), hogy a kisméretű — 50—90 négyszögölei — telkeken a megengedettnél közelebb vannak az emésztőgödrökhöz. De VANNAK — s a meglétük sok fáradságtól, kellemetlenségtől mentesíti tulajdonosaikat. Érthető, hogy az óvó, intő KÖJÁL rendszabályok ellenére is ragaszkodnak hozzá, s ha szívesen vennék isi a vízhálózat bekötését, inkább a szennyvízlevezető csatorna megépítéséért hadakoznak hosszú évek óta. Már kifelé tartottunk gépkocsinkkal az üdülőtelep hepehupás utcáiból, amikor a Szúnyog csárda közelében „utunkat állta" egy fiatalaslszony. — Ha már itt vannak feltétlenül nézzenek körül a Ság- vári telep környékén is — mondta. — Állítom, hogy olyan látványban még nem volt részük .. . Elvállalta a kalauzolást is, de csak azzal a feltétellel, ha az ő nevét kihagyjuk ebből az ügyből, mert — úgymond — nem szeretne haragba keveredni a szomszédaival „, „Igaza volt” ő marad, mi meg, ha ’körülnéztünk úgyis to- vábbóllunk, miért gyűjtse hát a fejére a szomszédok haragját. De abban már idézőjel nélkül is igaza volt, hogy hasonló látványban, sőt „szag- ványban” valóban nem volt még részünk. Az említett telep déli házsoraitól alig 20 méternyire, büzlő háziszemét-haimok szegélyezték az ugyancsak elképesztően közeli — kb. 50 méterre lévő — „emésztőtelepre" vezető út mindkét oldalát. Sajnos, az útikalauzunkkal szembeni diszkréció arra is kötelezeti; bennünket, hogy ne írjuk ki a nevét annak a telektulajdonosnak, aki „Zseniális" ötle- tességqel olymódon oldotta meg a házi emésztőgödör tartalmának eltávolítását, hogy azt egy földbe süllyesztett csövön át a házsortól mintegy 20 méternyire lévő gödrös, bokros területen folyatja szét. Ehhez hozzátesszük még a „helyszínelésünktől” felriadt szúnyog és légyhadak ijesztő látványát is. De vegyük sorra a dolgokat, és kezdjük a kérdést az ivóvízzel kapcsolatos hajdani ígérettel, amelyre Rudolf József, a Siklósi Nagyközségi Közös Tanács vb-titkára válaszolt: — Annakidején valóban elkészült a terv, s hozzá is fogtunk a megvalósításához, amit a fővezeték kiépítése is bizonyít De aztán egyre nyomasztóbban jelentkezett a másik gond, Harkány község ivóvíz-ellátásának megoldása. Félre kellett hát tennünk az említett tervet, amelyről egyébként kiderült, hogy eleve irreális volt. Hiányzott belőle a legelemibb előfeltétel, a szennyvízelvezetés megoldása, ami viszont nemcsak újabb tervezést, hanem több milliós beruházást is igényelt volna. Erre, sajnos nem volt, és belátható időn belül nem is lesz anyagi fedezetünk. Márpedig csatornázás nélkül — s ez a KÖJÁL álláspontja — már egészségügyi okok miatt sem engedhető meg a vízhálózat teljes kiépítése, illetve bekötése. Mint mondotta, jelenleg az is nagy gond, hogy az említett kérti kutak különböző célokra felhasznált, majd emész- tőkben tárolt vízét, szennyét elszállítsák a Községgazdálkodási Vállalat „sízippantó” kocsijai. A válasz, ha nem is vigasztaló, de legalább érthető, ami annál kevésbé mondható el a másik kérdésünkre köpött válaszról. Ugyanis tudomásuk sem volt a Ságvárí telepen uralkodó álla pótokról. — Érthetetlen —, hiszen mezőőrünk van, akinek egyik kötelessége, hogy jelentse az ilyen eseteket — mondta a vb-titkár. — De tanácsi rende- letünk is van, amely részletesen előírja, hogy a háziszemét és a szennyvíz tárolásáról, illetve el szállító sáról vagy megsemmisítéséről az üdülőtelep ingatlantulajdonosai kötelesek gondoskodni. Végül pedig erre lehetőségük is van, amelyet ai Községgazdálkodási Vállalattal kötött szállítási szerződéssel biztosítunk számukra. „Legvégül” — s azt már mi tegyük hozzá, hogy — e rendeletnek büntető szankciói is vannak, amelyekét a tanács Szakigazgatási szervének kellene érvényesítenie. Nem tudjuk, hogy volt e már példa erre, mert nem kaptunk rá választ. P. Gy. Jogi tanácsadó Balogh H. lakása a közeljövőben felújításra kerül. Kérdése: A bérlőt a lakásberendezés felújításával kapcsolatban terheli-e valamilyen költség, s ha igen, milyen mértékben? A lakások karbantartásáról, felújításáról is az 1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet tartalmaz előírásokat. E jogszabály 55. §-a értelmében a lakásberendezés felújításával, cseréjével kapcsolatos költség 50—50 százaléka — határozatlan időre szóló lakásbérleti jogviszony esetében — a bérbeadót, illetőleg a bérlőt terheli. Nem terheli a bérlőt az 50 százalékos költséghányad, ha: a) a lakásberendezést elemi csapás vagy a bérbeadó mulasztása miatt kell felújítani, illetőleg cserélni; b) a bérbeadó a lakásberendezést az épület felújítása során cseréli ki; c) a bérlő a lakásberendezés használatáért külön díjat fizet. Abban az esetben, ha a lakásberendezés felújítása, illetőleg cseréje a bérlő karbantartási kötelezettségének elmulasztása miatt vált szükségessé, a teljes költség a bérlői terheli. A költségekkel kapcsolatban az 1/1971. (II. 8.) ÉVM. számú rendelet 59. §-a még a következőket tartalmazza: A lakásberendezés felújításával, illetőleg cseréjével kapcsolatos költségek meghatározásánál a ténylegesen felmerült, műszakilag szükséges költségeket kell figyelembe venni. Természetesen ettől jogszabályi rendelkezés, illetve a felek megállapodása alapján el lehet térni. Lehetőséget ad a jogszabály arra is, hogy a bérbeadó a költségek megfizetésére a bérlőnek — indokolt esetben — részletfizetési kedvezményt adjon. Állami lakás esetén a részletfizetés időtartama a három évet nem haladhatja meg. T. I., N. i. és még többen kérdezik, hogy mely esetekben lehet nyugdíjasnak korlátozás nélkül dolgozni? A 17/1975. (VI. 14.) MT. számú rendelet 204. §-a értelmében a munkaviszonyban, a szövetkezeti tagsági viszonyban vagy a bedolgozóként történő foglalkoztatás idejére és az ez alatt elért keresetre tekintet nélkül kell folyósítani az öregségi, a rokkantsági, a baleseti rokkantsági nyugdíjat, az öregségi, a munkaképtelenségi, valamint a növelt összegű öregségi és munkaképtelenségi járadékot annak: a) aki vak; b) akinek a nyugdíja — járadéka — 1975. évben a havi 1000 forintot, az ezt követő években pedig ennek a külön jogszabályok szerinti emelt összegét nem haladja meg; c) akit a SZOT által meghatározott munkakörben foglalkoztatnak. A meghatározott munkaköröket a 3/1975. (VI. 14.) SZOT szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza. Horváth Z. olvasónk kérdezi, hogy a lakóház kapualjában lehet-e gépjárművet tartani és engedélyt kell-e kérni? A garázsok és azok használatáról szóló 1973. évi 1. számú városi tanácsrendelet 21. §-a értelmében a lakóházi kapualjban és udvarban gépjármű tárolásának engedélyezése a kezelő szerv hatáskörébe tartozik. Az engedély kiadásának előfeltétele, hogy a tárolás a lakók rendeltetésszerű lakáshasználatát ne zavarja. Arra is fel kell hívnunk figyelmét, hogy a gépjárműtárolás engedélyezéséhez harmadik személy hozzájárulása nem szükséges. A lakóházi kapualjban és udvarban tárolási engedélyt az érintett ingatlan kezelője, csak az ingatlan gépjárművel rendelkező bérlői részére adhat. CIKKÜNK NVOmABMI
