Dunántúli napló, 1975. szeptember (32. évfolyam, 239-268. szám)

1975-09-25 / 263. szám

2 Dunántúli napló 1975. szeptember 25., csütörtök Lezárják a Nyugati pályaudvar utascsarnokát Egy hét múlva lezárják a Nyugati pályaudvar utascsarno­kát — kezdődik a tetőszerke­zet bontása — tizenkét pár vonat peremkerületi állomásról közlekedik. A Nyugati pálya­udvar csarnokának vágányai között már építik a perontető alapjait. A MÁV Vezérigazga­tóságán összeállították az ok­tóber 1.—december 15. között érvényes forgalmi korlátozások rendjét, s 30 ezer példányban elkészült az a röplap is, ame­lyen az állomás közlekedési változásairól tájékoztatják az érintett vonalakon utazókat. A Nyugati pályaudvar utas­csarnokát — mint azt a MÁV vezérigazgatója korábban be­jelentette — egy hét múlva, október 1-én elzárják a forga­lom elől, s az állványozással megkezdődik a csaknem száz- esztendős csarnok újjáépítésre váró tetőszerkezetének bontá­sa. A Nyugati pályaudvar bontá­sával, majd az újjáépítésével kapcsolatos munkálatok termé­szetesen átmenetileg nehézsé­get, kellemetlenséget okoznak mind az utasoknak, mind a vasutasoknak. A MÁV az elő­készületek során mindent meg­tett a zavartalan forgalom ér­dekében, intézkedéseihez azonban a forgalom átterelés idején az utasok megértése, tü­relme, a vasutasok és a közön­ség kölcsönös megértése is szükséges. Ezer kiállító az őszi BNV-n Nagy a forgalom, a zsúfoltsáq a Budapesti Nemzetközi Vá­sárközpont területén, hiszen gyors helycserével kell felvál­tani a néhány nappal ezelőtt zárult Országos Mezőgazdasá­gi és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár, valamint az AGROMASEXPO anyagát a három hét múlva, október 15- én megnyíló őszi Budapesti Nemzetközi Vásár látnivalóival. A fogyasztási cikkek nagy nemzetköz* kínálatát bemuta­tó második szakosított őszi BNV-re a hazaiakkal együtt eddig csaknem ezer kiállító jelentkezett 24 országból és Hongkongból. A múlt évi premier tapasz­talatai alapján a vásár ren­dezői ezúttal nagyobb gondot fordítottak arra, hogy a sza­kosítás szerinti árucsoportok bemutatóját ne zavarják meg oda nem illő, más témakörök­höz tartozó termékek. Rugal­masan alkalmazkodtak azonban a fejlődő országok lehetőségei­hez, s ezért létrehozzák a nem­zetek csarnokát. Illést tartott a Megyei Tanacs vb Jövedelmezőbben üzemeltetni a szakosított állattenyésztő telepeket A szakosított állattenyész­tő telepek beruházási és üzemelési tapasztalatait, valamint a kedvezőtlen adottságú termelőszövetke­zetek területfejlesztési kon­cepcióit tárgyalta meg — egyéb fontos napirendi pontok mellett — tegnapi ülésén a Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottsá­ga, dr. Baracs József mező­gazdasági és élelmezésügyi osztályvezető előterjesztésé­ben. A mintegy másfél milliárdos beruházással létrehozott — s további 600 millió forinttal komplettirozott új kapacitás ér­téke meghaladja' a kétmilliárd forintot. A végrehajtó bizott­ság helyesnek és szükségesnek ítélte meg az állami gazdasá­gok és termelőszövetkezetek döntését a kapacitások létre­hozásáról. Ezek a fejlesztések, a 33 szarvasmarhatelep és a 24 sertéstelep — az országban épült telepek 10—12 százaléka Baranyában található — jól szolgálják a kormányprogramok _ a, húsprogram, a szarvas­marhaprogram végrehajtását, vagyis a jobb lakossági ellá­tást. A beüzemeléssel kapcso­latos, ma még meglévő prob­lémák ellenére, az idén már ezek a telepek adják a nagy­üzemi tej- és húsfelvásórlás árualapjának 60—70 százalé­kát. E kapacitások jobb kihasz­nálása a szakosított telepek még jövedelmezőbb üzemelte­tése érdekében a végrehajtó bizottság felhívja az érdekelt mezőgazdasági üzemek vezetői­nek figyelmét a teljes betelepí­tésre, — a termelőszövetkezeti sertéstelepek pillanatnyilag 90,6, a tehenészeti teleoek S3 szá­zalékban vannak állatokkal be­telepítve. — Továbbá arra, hogy T öbb szakmunkásra van szükség Kedvezmény a gyenge adottságú tsz-eknek a telepek jó minőségű takar­mánnyal történő biztonságos el­látása érdekében üzemen belül alakítsanak ki egységes érde­keltségi rendszert a növényter­melés és az állattenyésztés ágazatai között. Sürgető fel­adat a telepek szakmunkás- létszámának feltöltése. A kép­zésben kapjon zöld utat a koncentrált telepek szakmun­kás- és szakemberigénye. Az állami felügyelet a jövőben az eddiginél nagyobb mértékben ellenőrizze, segítse a telepek hatékony működését. Fontos döntést hozott a vég­rehajtó bizottság, amikor el­fogadta a kedvezőtlen adott­ságú termelőszövetkezetek terü­letfejlesztési koncepcióját Ezek a termelőszövetkezetek — szá­muk tizenhét — a megye me­zőgazdasági területének 21 százalékán gazdálkodnak, át­lag 8 aranykoronánál kisebb értékű földeken, de a megyei összes bruttó jövedelemből csak 15—16 százalékos arányban ré­szesülnek. Hátrányos helyzetük' — erodált hegyvidéki és a vizes Dráva menti sík területen működnek — indokolja, hogy a jövőben is támogatásban ré­szesüljenek. Ennek mértéke ed­dig az értékesített áru után évi 30—40 millió forint volt a me­gyében. Hogy ezt a kedvez­ményt a jövőben is élvezzék, a gyenge adottságú tsz-eknek középtávú fejlesztési tervet kell készíteni. E tervekhez szolgál támpontul a vb által tegnap elfogadott fejlesztési koncep­ció, mely tájegységenként — síkvidék, dombvidék — jelöli meg a racionális földhasználat elvére alapozott és a jövőben szükségessé váló művelési ág­változásokat. Megjelöli a gye­pesítésre és erdősítésre kerülő területeket. Javaslatot tesz a termelési szerkezeti változtatá­sokra, az állattenyésztési fej­lesztések irányára és területi el­helyezésére, a koncentráció és szakosodás összefüggésében. Felméri a gyenge adottságú tsz-ek várható munkaerő-ellá­tottságát, a jövedelmezőség várható alakulását. A fejlesztési koncepció végső célja a gyenge adottságú ter­melőszövetkezetek gazdasági helyzetének megszilárdítása, a szövetkezetek között ma még meglévő differenciálódás csök­kentése, az ezt elősegítő leg- ösztönzőbb támogatási rendszer kialakítása az ötödik ötéves terv időszakára. Szliveni vendégeink a MÉV-nél Tisztelgés a bolgár hősök előtt Baranya megye iparának egyik tartópillérét, a Me­cseki Ércbányászati Válla­latot látogatták meg ked­den vendégeink, a szliveni pártmunkások, Rózsahegyi Istvánnak, az MSZMP Ba­ranya megyei Bizottsága osztályvezetőjének kíséreté­ben. Reggel Bimbó József igaz­gatóhelyettes fogadta bol­gár barátainkat, majd tá­jékoztatást adott a vállalat tevékenységéről, gazdasági, tudományos és szociális eredményeiről. Ezt követően Bugyik János, a vállalat pártbizottságának titkárhe­lyettese nyújtott tájékozta­tást a vállalat pártszervei­nek szervezeti helyzetéről, a gazdasági és társadalmi szervekkel való együttműkö­déséről. Délután a Mecsek Áru­házba látogattak, majd ki­rándultak a vállalat orfűi, abaligeti üdülőterületére. Tegnap a járási pártélet­tel való ismerkedés, a sik­lósi járás vezetőivel való találkozás szerepelt a dél­előtti programban. A ven­dégek Rajnai Józsefnek, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága osztályvezetőjé­nek kíséretében ellátogat­tak a Siklósi Járási Pártbi­zottságra, ahol dr. Vida Sándor járási első titkár fogadta a delegáció tagja­it, majd rövid tájékoztatást adott a járás életéről. Délután a vendégek és vendéglátók együtt tiszte­legtek az elesett bolgár hő­sök sírjai előtt. Az emlék­mű megkoszorúzása után megtekintették - a siklósi vá­rat, (igen nagy érdeklődés­sel, részben a bolgár mú­zeum iránt, másrészt, mert többen látták közülük a te­levízióban a „Tenkes kapi­tányát"). Délután a Villányi Állami Gazdaság helyzetéről, a gazdaság pártirányításáról és ellenőrzésének kérdései­ről folytattak beszélgetést a gazdaság vezetőivel. Hiúsági park lesz Folytatja munkáját az V. nemzetközi török művészeti kongresszus Szerdán a Nemzeti Múzeum­ban folytatta munkáját az V. Nemzetközi Török Művészeti kongresszus. Hétfő óta négy szekcióban 90 előadás hang­zott el az iszlám építészet, fes­tészet, díszítő művészetek, épí­tőművészetek tárgyköréből. Az utóbbi évek iszlám kutatásai­nak legújabb eredményeit is­mertették a 16 országból ér­kezett régészek, művészettörté­nészek, nyelvészek, a török ré­gészet és művészet legkiválóbb szakértői. Különös érdeklődést keltett az egyik XVI. századi török krónikáról szóló előadás, amely több magyar történelmi eseménnyel kapcsolatos minia- túrát is bemutatott. Csütörtökön a kongresszus részvevői Pécsre látogatnak, és megtekintik a város török mű­emlékeit, a többi közt a hely­reállított dzsámiban a kong­resszus alkalmából rendezett kiállítást. Pénteken a kong­resszus állandó bizottsága tart ülést. a Balokány Szeszmentes cukrászda, tánctér, hangversenyek Tegnap fél kilenckor, ezen a szép szeptemberi reggelen „gyanakodva nézhettek le a madarak” a balokányi fákról. Mert a pécsiek kedves ligeté­nek egyik padján tervrajz he­vert, sokpecsétes, annyira sok, hogy igazán felesleges volt már rá egyetlen további pe­csét is. A papírok körül épí­tészek, pénzügyi, kulturális Meghódította az érzetem beetbovení magaslatait Harminc évvel ezelőtt. 1945. március 26-án halt meg. Akik ismerték, még jól emlékeznek törékeny alakjára, súlytalan, lebegő járására, acélos ke­ménységű, átölelő lágyságú és döbbenetesen mély szemeire, melyekből akarat, öntudat, biztonság és gyémánt-tiszta­ság áradt, amelyekkel a kö­zömbösöket ostorozni, a se­rényeket biztatni tudta. A szem a lélek tükre, tartja a mondás. Az alkotó műveiben válik láthatóvá — jelképesen —, műveiben tükröződik — legjobban — felfogása, vé­leménye arról a világról, amely őt körülvette, amelyben élt.' Bartók a keményakaratú em­berek közé tartozott. Zenéjé­ben ott lüktet a ritmus ős­világa, mint az akarat szim­bóluma. Innen művészetének sodró ereje, dinamizmusa is. Olyan alkotó-típus volt, aki nem akart, nem tudott oda­figyelni a világ eseményeire, a benne feszülő erők, a jó és rossz, az erős és a gyen­ge, az élősdi és az elnyo­BARTÓK BÉLA mott ellentétére és harcára. Nem pufogtatott győzelmi himnuszokat, de nem is ri- mánkodott alamizsnáért. A tettek embere volt, az örök harc híve, és kimondta bát­ran, hangokba foglalva mű­veiben, hogy az élet nem di- nom-dánom, hanem tele van küzdelemmel, rohanással és hajszával. Tudta jól, hogy a valóságban itt is, ott is fel­felbukkan az érthetetlenség, az értelmetlenség, az ab­szurditás, a képtelenség, a paradoxia, a torz, a nevetsé­ges, a groteszk. De vallotta, hogy az ezek elleni ütköze­tekből csak győztesként ke­rülhet ki az ember. Bartók hitt abban, hogy a torzzal, a közönségessel szem­ben vívott győztes csatában olyan fáklya lobban lángra, amely képes meggyújtani a szépségnek, a fenségesnek tüzét. imádta a természetet, amely alkotásra inspirálta, ahová szívesen elzarándokolt. De nemcsak gyönyörködött benne, hanem eggyé vált ve­le, magába gyűjtötte, megta­nulta nyelvét, és azon úgy tudott beszélni, mint a sa­játján. Bartók tudatosan nyúlt a természethez legközelebb ál­ló emberi kultúrához, a nép­zenéhez, a magyar és más népek népzenéjéhez, mint tiszta forráshoz, és merített vízéből teremtő képzeletéhez, építő elveihez és akaratá­hoz. Csodálatos életművet ha­gyott ránk. Lutoslawski, a ma élő, világhírű lengyel zene­szerző mondja: „Talán Bar­tók vem kortársai között az egyetlen, aki meghódította az emberi gondolkodás és érze­lem beethoveni magaslatait.” Ránk, utódokra az a feladat vár, hogy megismerjük hegy­csúcsait, példát és erőt gyűjt- sünk művészetéből. Várnai Ferenc szakemberek, vagy hat pécsi vállalat illetékesei. Gyopár Ta­más mérnök pedig mindjárt a tárgyalás elején olyasmit mon­dott, ami a madaraknak és a lermészetkedvelőknek megnyug­tató: — Ma már minden egyes pécsi építkezés tervezésénél úgy kezdődik a munka, hogy előtte felmérik az értékes fá­kat, és az épületet úgy tele­pítik, hogy a fák ne sérüljenek meg, hanem megmaradjanak1, mivel az utánpótlásuk hosszú évtizedekig tartana. Itt, ennél az építkezésnél is csak egyet­len fát kell kivágni. Egyensúlyozás tehát ez a munka is, a csak kevés fával rendelkező Pécs általános park­igénye és az ifjúsági park kö­vetelménye közötti egyensúlyo­zás, mint szinte minden az életben. A madarak nyugalmát, a fákat is meg kell hagyni, és az ifjúságnak is létrehozni ezt a sajátos világot. Erről tár­gyaltak tegnap a szakemberek és úgy tűnik, hogy erre az egyensúlyra törekszenek. Ami mindenesetre már megvan, az az építési engedély ésua terv. De mi olvasható ki a fák alá terített tervrajzból? A háromezer négyzetméteres Balokány-ligetben amfiteátrum jellegű térkiképzés lesz, aztán egy szeszmentes cukrászdával közösen létrehozott nagy klub, továbbá kiszolgáló és szociális helyiségek. A cukrászda télen is működik majd, ezért fűthető lesz. Az amfiteátrum a Balo- kány-tó délnyugati sarkához csatlakozik. Középütt nagy tánc­parkettel, ahol persze szabad­téri színi előadást, beat- vagy egyéb koncertet is lehet majd tartani. Félkörben, lépcsőzete­sen asztalsorok, mindegyik mel­lett négy-négy szék, összesen 430 ülőhely. Koncert esetén a lépcsőkre még ugyanennyien leülhetnek. A terveket egy fiatal pécsi mérnök, Oltai Péter készítette, aki a Pécsi Tervező Vállalat if­júsági tervező részlegében dol­gozik. Vonalvezetésével, egy­általán elképzelésével az itteni épületterve is teljesen ellent­mond a hagyományos kockák­ban gondolkozó terveknek. Gombaszerű, fa tetőszerkezetű lesz az ifjúsági park építménye, s ha a szomszédból, a Zsolnay Gyárból is segítenek a fiata­lok, akkor a híres pécsi gyár kerámiái díszíthetik a tetejét. Komlódi Józsefné, a Pécs Vá­rosi KISZ Bizottság titkára, az ifjúsági park ügyének egyik fő szervezője mondta tegnap a helyszínen: — Az Építőipari Vállalat 4-eS üzeme nagyon készséges: mi­vel a kivitelezést elvállaló Pé­csi Építő és Tatarozó Vállalat­nak nincs megfelelő alapozó gépe, a 4-es üzem szombaton eljön majd ide és az egyéb­ként egy hónapig tartó alapo­zást oldja meg. A Tatarozó Vál­lalat is a leggyorsabban szer­vezte meg a munkát. Ennek a vállalatnak a KISZ-szervezete vállalta, hogy a város sok KISZ-fiataljának társadalmi munkáját egyezteti. Schenk János, a Pécs Városi Tanács művelődésügyi osztályá­nak megbízott csoportvezetője szerint pedig: — Az ifjúsági parkot a Víz­műtől átveszi a művelődésügyi ágazat, s kéri majd a végre­hajtó bizottságot, hogy szavaz­za meg a működtetés költsé­geit. Utána az Ifjúsági Ház egyik üzemeként tevékénykedik majd. Még annyit: a költség mint­egy négymillió forint. És végül- is madarak, fák, egyáltalán a természet remélhetőleg nem szenved kárt, mft/el az ifjúsági park szervezői állítják: ez nem vurstli, hanem kultúrintézmény lesz. Földessy Dénes Amfiteátrum a ligetben?

Next

/
Oldalképek
Tartalom