Dunántúli napló, 1975. szeptember (32. évfolyam, 239-268. szám)
1975-09-23 / 261. szám
2 Dunántúlt napló 1975. szeptember 23., kedd Az MKT programja Ősz van, megpezsdül az élet a tudományos társaságokban, így a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezetében is. Tegnap délután a pécsi Technika Háza Széchenyi Klubjában a nyár utáni első vezetőségi ülését tartotta a társaság, s ezen dr. Várszegi Károly, az MKT megyei titkára ismertette a társaság féléves munkatervét. Az előadások nagyobb részének tematikája az ötödik ötéves tervvel kapcsolatos. Olyan kérdések kerülnek terítékre, hogy például miként változik a közgazdasági szabályozó rendszer, mi ezzel kapcsolatban a vállalatok feladata, milyen fejlesztésekre lehet számítani és így tovább. Minderre a társaság tagjai első kézből szeretnének ismereteket kapni, előadóknak vezető szakembereket kérnek fel. így például a szabályozó rendszer várható módosításáról dr. Mada- rasi Attila pénzügyi államtitkár tart előadást a közeljövőben. Rajta kívül különböző minisztériumok, országos főhatóságok vezető munkatársai és természetesen pécsi közgazdász szakemberek is tartanak előadásokat. Motorcsónak forgalom- korlátás a Balatonnál A Magyar Közlöny 62. számában megjelent a közlekedés- és postaügyi miniszternek a belügyminiszterrel egyetértésben kiadott rendelete, amely egyes vízijárművek balatoni közlekedését szabályozza. A rendelet szerint 14—16 óra, valamint 21 és- 6 óra között a Balatonon motorcsónakkal közlekedni — mentés és segélynyújtás kivételével — tilos. Korlátozza a motorcsónakok napközbeni használatát is a rendelet, amely megtiltja közlekedésüket 6 és 14 óra, valamint 16 és 21 óra között a déli parttól 500 méter, az északi parttól 200 méter távolságon belül — kivéve természetesen a kikötést és az indulást, amelyre a legrövidebb utat, s rendkívül csökkentett menetsebességet kell választani. A rendelet előírja azt is, hogy a Balatonon motorcsónak-vontatással vízisízni csak a hatóság által kijelölt pályán szabad, a vízi- sárkány-vontatás pedig az egész tavon tilos. * A rendelet — amelynek előírásait ideiglenesen már július 1-től érvényesítették — a környezetvédelem, a Balatonnál üdülők zavartalan pihenése, a balesetek elkerülése érdekében született. Kedves vendegek SiliuenbSI Baranyával ismerkednek a bolgár pártmunkások Kedves vendégeket fogadtak vasárnap este az MSZMP Baranya megyei Oktatási Igazga. tóságán. Testvérmegyénkből, a bulgáriai Szlivenből érkezett 35 tagú, alapszervezeti párttitkárokból álló delegációt fogadta Rózsahegyi István, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának osztályvezetője, Földes Andrásáé, az oktatási igazgatóság vezetője és Csorba Tivadar, a Városi Tanács művelődésügyi osztályának vezetője. Tegnap délelőtt a bolgár vendégek, akik az Oktatási Igazgatóság hallgatóinak idei, augusztusi látogatását viszonozzák, találkoztak a Baranya megyei Pártbizottság titkáraival és osztályvezetőivel. Testvérmegyénk párttitkárait Bocz Józset, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára üdvözölte. A vendégek ezután Pécs város Pártbizottságán kaptak tájékoztatást a megyeszékhely életéről, fejlődésének távlatairól. Ezt követően a Pécsi Bőrgyárba látogattak el, ahol Lukács János, az MSZMP Pécs városi Bizottságának első titkára köszöntötte a delegációt, majd Csendes László igazgató mutatta be Baranya megye Szliveni vendégeink a pécsi Szliven Áruházban. A múzeumi hónap nyitánya Csütörtökön nyílik Jakováli Hasszán dzsámija A magyar föld gazdag forrása a török népek művészeti emlékeinek. Nem véletlen, hogy éppen Budapesten rendezték meg az idén az V. nemzetközi török művészeti kongresszust, a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az egy hétig tartó nemzetközi rendezvényen mintegy 100 tudományos kutató: archeológusok, nyelvészek, művészettörténészek, egyetemi tanárok, a török régészet és művészet legkiválóbb szakértői vesznek részt 16 állam képviseletében. Négy szekcióban 90 előadáson ismertetik az egyetemes iszlám és török régészet, képzőművészet, kalligráfia, építőművészet és érmészet legújabb eredményeit. A kongresszus egyik jelentős eseménye és kedves színfoltja lesz, amikor csütörtökön újra megnyitja kapuit Pécsett Jakováli Hasszán dzsámija. Ez egyúttal a múzeumi hónap kezdetét is jelenti. A szép, egzotikus műemlék újjáépítve korhű berendezéssel várja a látogatókat. Csütörtökön délután fél négykor kezdődik a megnyitó ünnepség, ez alkalomból Pécsre várják Törökország kulturális miniszterét, a budapesti török követség képviselőit, a magyar kulturális és tudományos élet számos vezetőjét és képviselőjét. A bizonyára szépszámú helybeli érdeklődő között lesz több mint száz török turista is. egyik legrégibb hagyományokkal rendelkező, de állandóan korszerűsödő könnyűipari bázisát. A bolgár párttitkárok ezután részletesebben megismerkedhettek a gyárban folyó alapszervezeti pártélet főbb kérdéseivel. Délután városnézéssel folytatódott a program. Ennek során a Mecsekre is ellátogattak, ahol a delegáció tagjai megkoszorúzták a felszabadulási emlékművet. A tegnapi program a testvérmegyénkről elnevezett Szliven áruházban tett látogatással zárult. A bolgár vendégek előreláthatóan jövő hét keddjéig tartózkodnak Baranyában, ahol megismerkednek az üzemek, városok, járások pártmunkájával, gazdasági és kulturális életével. Uttörővezetői konferenciák Több helyen tartottak járási és városi úttörővezetői konferenciát szeptember 22-én Baranya megyében. A mohácsi járás úttörővezetői húsz csapat képviseletében a Bólyi Állami Gazdaság székházában jöttek össze. Megjelent Sarkadi Nagy Barna, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkára, Rácz József, Kispál Károly, az MSZMP mohácsi járási bizottságának munkatársa, valamint dr. Németh Elemér, a Baranya megyei Tanács mohácsi járási hivatalának elnöke. Az előadók és a hozzászólók egyebek között az úttörővezető testületek munkájával, üzemekkel, gazdálkodó egységekkel kialakított kapcsolataival is foglalkoztak. Járási úttörőelnöknek ismét Sárossy Ilonát választották. A siklósi járás úttörővezetői a pártbizottság épületében megtartott konferenciájukon egyhangúlag Erdős Istvánra szavaztak, aki ismét járási úttörőelnök lett. A rendezvényen részt vett Bors László, az MSZMP Siklós járási Bizottságának titkára és Szarka Árpád, a Baranya megyei Tanács siklósi járási hivatalának elnökhelyettese. Mohács város úttörőcsapatainak küldöttei az Ifjúsági Házban Bogárdi Jánost választották városi úttörőelnöknek. A sásdi járás úttörő delegátusai a Bikali Állami Gazdaság kultúr központjában választottak. A járási úttörőelnök egyhangú szavazással Bánki Györgyné lett. 1SS2 novemberében avatták Lebontják az abaligeti völgy- hidakat A fiatalok segítségét kérik Az új vasúti pálya tövében eltűnik szemünk elől a husztóti nagy viadukt. Átbújunk a töltés alatt épített átereszen, hogy közelebbről vegyük szemügyre a vaskolosszust, amely bontásra ítéltetett kisebbik társával együtt. Több mint két esztendeje annak, hogy az utolsó vonat áthaladt a völgyhídakon, azóta kikerüli a vonal a viaduktokat, az új alagutakon át közlekednek a szerelvények. * Fölkaptatok a régi töltésre, amelyen 1882. november 15-től 1973. május elejéig jártak a szerelvények. A pályatestet már fölszedték, a zúzalékot lassan benövi a gaz. Az iparőrök egykori sárgára festett őrhelye üresen ásítozik, az ablakok kiverve. A híddeszkák is foghíjasok, a viadukt talpfáinak egy Ez a vallomás — a Szarvasének — éppen öt esztendeje szólalt meg Kolozsvárott. Banner Zoltán mondta el a benne élő Bartók képet — szóval. Már akkor izgalmas volt ennek a kísérletező kedvű kul- túrembernek a műsora, aki a művészetek határterületein is mozog. Történelmet és filozófiát tanult, a jelenkori művészeteket kutatja, képzőművészeti író, amellett újságíró is — a kolozsvári Utunk című irodalmi-művészeti hetilap művészeti rovatának a vezetője. így az öt esztendővel ezelőtti műsor egy képzőművész ember irodalmi vallomása volt egy nagy muzsikus missziójáról. Tegnap délelőtt pedig Banner Zoltán eljött Pécsre és este itt is elmondta a Szarvasének-et Bánky József zongoraművész közreműködésével. Délelőtt próbát rendeztek, zongora és emberi szó közötti apró finomságokat illesztettek egybe, közben nyílt alkalom a beszélgetésre. — Az előadóművészi pályára az a szándék vezetett, hogy az élő erdélyi magyar irodalmat pódiumra vigyem. Akkor, 1964- ben ez még hiányzott, senki sem vállalt ilyen feladatot. Én viszont irodalomközeiben éltem, s úgy éreztem, nagy szükség van rá. Nem elég a költőket csak olvasni, egyébként 'is, a verset először csak mondták, és csak később írták le. Kerestem tehát a vers ősi he-' lyét, vissza akartam állítani a jogaiba. így aztán szinte évenként bemutattam egy-egy műsort. Kezdtem az erdélyi költőkkel, majd néhány évvel ezelőtt áttértem a témás műsorok összeállítására. — Irodalom, képzőművészet^1 zene - együtt. Mint elméleti szakember is hisz a művészetek most újuló szintézisében? — Nemcsak érzem, hanem tudatosan is tudom, hogy a művészeti ágak eddigi szétforgá- csoltsága után az emberiség egy totalitás felé törekszik. Vagyis a művészetek újabb szintézise felé. Rendkívül rejtett utakon, rendkívül áttételes formában, egyelőre pontosan ki nem mutatható műfajokban. Nagyon sok eklektikus műfaj születik tehát ezután. Olyan emberektől, mint amilyen én is vagyok, akit nem köt sem a színészi oklevél, sem rendezői utasítás, sem más diploma. Én kísérletező vagyok, keresem azt a műfajt, amelyben a leghatásosabban kifejezhetem a magam aggódásait az emberiség időszerű sorskérdései ügyében. Földessy Dénes részét elhordták... Az 1915- ben átépített vasszerkezeleken egyre kevesebb a festék, az idő kikezdte a százhúsz méteres hidat. Tischler József iparőr 1962 végétől — ekkor alakult meg a vasúti iparőrség — vigyázta a viaduktokat. Most az új alag- útnál teljesít szolgálatot. — A kíváncsiság, meg a természet szeretete vonzott ide. Tavasztól őszig nem volt unalmas a szolgálat. Láttam, ahogy az emberek a határban dolgoznak. A hidak alá kijöttek az őzek legelészni, nem féltek a géptől. Sose felejtem: egy alkalommal épp szolgálatot teljesítettem, kosztümös emberek jöttek kis szerelvényen. Filmeztek. Az utasok mindig barátságosak voltak. Álltam a hídon és integettek. Sajnáltam, hogy el kellett onnan jönni, mi hoztuk át a régi őrhelyről az utolsó bútorokat. Azóta nem jártam arra. Ha lebontják a viaduktokat, a kis völgyhíd pillérében biztosan meglelik a pénztárcát, amit egy helybéli pályamunkás falazott be a kövek közé ... A Várady Antal által szerkesztett Baranya múltja és jelene című füzetek egyikében olvastam: „A budapest—pécsi vasút építési költsége 11 millió forint volt, melyhez kőszén szállítási szerződés kötése mellett a Duna Gőzhajózási Társaság 10 százalékkal járult; az építési költség kilométerenként 55 ezer forintra rúgott. Az engedély okmányt 1881-ben adták ki és a vasút 14 hónap alatt kiépülve, 1882. november 16-án adatott át a forgalomnak.” A Pécsi Figyelő 1882. november 18-i száma a következőképpen számol be a nagy eseményről. „A budapest—pécsi vasút 15-én, szerdán adatott át a forgalomnak. Az indulás a Magyar Királyi Államvasutak budapesti személypályaudvarából 8 órakor reggel történt. Érkezés Dombóvárra 2 óra 6 perckor délután. Itt villásreggeli. Indulás 3 óra 6 perckor délután. Érkezés Pécsre 5 óra 43 perckor. Innét indulás Mohácsra 6 órakor. Az új vonatot városunk közönsége a leghidegebb közönnyel fogadta megérkezésekor, nem pedig úgy, mint azt a fővárosi lapok Írják. A mily csendben beért a fellobogózott vonat a peronra, épp oly csendben állt tova..." S amikről nem szól a korabeli tudósítás, a viaduktok elkészülte. Mert azok az új vasúti pólyával egyidőben adattak át. Solymossy Egon nyugdíjas vasúti mérnök a következőképpen vélekedik az elárvult völgy- hidakról. — Valószínűnek tartom, hogy a tervezők annak idején esztétikai szempontokat is figyelembe vettek: nagyon jól illeszkednek a környezetbe. Ám a hídszerkezet kiöregedett, nem bírta a terhelést. Valóban célszerű a lebontása. Betlehem István, a MÁV Pécsi Igazgatósága KISZ Bizottságának titkára: — A napokban kaptuk meg az engedélyt a viaduktok lebontására. A honvédséggel együttműködve robbantjuk majd le az acélszerkezetet. Számításaink szerint legalább hatszáz tonna vasanyag nyerhető ilymódon. Az akciót társadalmi összefogással kívánjuk lebonyolítani. Ehhez kérjük Pécs város fiataljainak segítségét is. Salamon Gyula A Szarvasének megteremtője
