Dunántúli napló, 1975. szeptember (32. évfolyam, 239-268. szám)

1975-09-03 / 241. szám

Dunántúlt napló 1975. szeptember 3., szerda Gyors intézkedés szükséges Komién A bányászváros rangjához méltatlan vendéglátás # Javul a gyermekélelmezés # 600 adagos gyorsbisztró épül # Bezárt éttermek A 30 ezer lakosú Kom­ló közétkeztetése, vendéglátóipari helyzete egyre több kívánnivalót hagy maga után - álla­pították meg tegnapi ülé­sükön a Komló város Ta­nácsa Végrehajtó Bizott­ságának tagjai. A tanács Egészségügyi*és Szociálpo­litikai Bizottsága munka- csoportjának vizsgálata alapján megállapították, hogy a kulturált vendéglá­tás nem megoldott, mél­tatlan a bányászváros rangjához. Rendetlenek, piszkosak a ki. szolgáló, a raktár és a mel­lékhelyiségek, nem felel meg a valóságnak több egység osz­tályba sorolása sem. A ven­déglátó egységek közül a vá­ros központjában található Bé­ke szálloda, étterem és presz- szó teljes felújítása a legége­tőbb probléma. A pécsváradi TÖVÁLL szerint a rekonstruk­ció több mint hatmillió forint­ba kerülne. Elmaradt a Mecsek étterem felújítása is. A Baranya me­gyei Vendéglátó Vállalat Kom­ló és környéke teljes vendég­látásának 60 százalékát bizto. sítja. Karbantartó részlege 1972 óta nyolc egységet újított fel. Üj egységeik a sikonaai lacikonyha, a tejivó, a MOM büfé és a 348, hidegkonyha. Komlón naponta több, mint 2000 dolgozó közétkeztetését kell megoldani. A megyei Ven­déglátó Vállalat és a Mecsek- vidéki Vendéglátó Vállalat az üzemi és a gyermekétkeztetés megoldására sok erőfeszítést tett eddig is. Ennek a problé­mának a megoldására^ azon­ban az üzemek, vállalatok sa­ját melegételes konyháikkal is segíthetnének, sőt felvetődött az iskolák és az üzemek ilyen értelmű együttműködése is. A gyermekélelmezéssel kap­csolatban született döntés a dávidföldi iskola konyhájának újbóli üzemeltetésére. Bizonyá­ra jelentős segítséget nyújt majd a városnak a volt Sport étterem utódjaként ebben az évben megkezdett 600 adagos gyorsbisztró építése, melyet a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat 1976 első negyedévé­ben kezd üzemeltetni. A helyi ÁFÉSZ-nek nincs me­legkonyhás egysége, üzletei fő­leg presszó és büfé jellegűek. Az épülő dávidföldi presszót a Folytatják az útépítést A forgalombiztonság növelé­se érdekében folynak munkák a Szentdénes—Sumony közti összekötő úton. A KPM Pécsi Közúti Igazgatóságának dolgo­zói a több mint 4 kilométer hosszú útszakaszt 6 méteres­re szélesítik. Komlói ÁFÉSZ üzemelteti majd. Határozat született arról, hogy az új helyiség klubszerűén mű­ködik, így egyúttal közművelő­dési célokat is szolgál majd. A Végrehajtó Bizottság el­fogadta Komló város Tanácsa Gazdaságpolitikai Bizottsága határozatát, melynek értelmé­Japán, Bulgária, Lengyelor­szág, Chile, Svájc, Jugoszlávia — ezekből az országokból ér­keznek karmesterek, szólómű­vészek az Országos Filharmó­nia most kezdődő évadjának koncertjeire. Tegnap ugyanis véglegesen meghatározták az idei pécsi hangversenyprogra­mot. Lényege: ötféle bérlet lesz, mégpedig az A-bérlet a Nem­zeti Színházban, az Egyetemi­bérlet, valamint a B, C és D kamara-bérlet a Liszt-teremben. Az A, valamint az Egyetemi­bérlet első hangversenyét októ­ber 19-én és 20-án rendezik meg. Ezen a Pécsi Filharmoni­kus zenekar Breitner Tamás ve­zényletével Mozart: B-dúr szim­fóniáját, Haydn: D-dur gordon­kaversenyét, valamint Brahms: Versenymű hegedűre, gordon­kára című alkotását. Közremű­ködik Gyermán István hegedű- művész és a japán Tsuyoshi Tsutsumi gordonkaművész. E két bérlet hangversenyein a bolgár Konstantin lljev, a lengyel Ka­rol Stryja, a chilei Eduardo Moubarak, valamint Borbély Gyula, Antal György, Medvecz- ky Adóm, Sándor Frigyes és Breitner Tamás vezényel. To­vábbá e két bérlet keretében tartja szerzői estjét a lengyel Witold Lutoslawski, aki már­cius 7-én és 8-án a Magyar Állami Hangversenyzenekarnak saját műveit vezényli. Karol Stryja koncertjén a Sziléziai Ál­lami Filharmonikus zenekart ve­zényli és ezen a koncerten az ugyancsak lengyel Barbara Gorzynska hegedűművész játsz- sza Symanowska I. hegedűver­senyét. De előadják Berlioz mű­vét, a Fantasztikus szimfóniát is. ben mielőbbi gyors intézkedés­re van szükség. A közétkezte­tés bővítése érdekében a „Jó­szerencsét" és az „Ifjú vájár” éttermeket meg kell nyitni a nagyközönség számára, a dó- vidföldi iskola éttermét újból üzembe kell helyezni. H. M. Érdekesség: Mozart G-moll szimfóniáját kétszer hallhatják a pécsiek: szeptember 20-án a székesegyházban a Magyaror. szágon rendkívül népszerű japán Ken-lchiro Koba^ashi, december 7-én pedig a chilei Eduardo Moubarak vezényletével. A B-kamarabérlet úgynevezett mesterbérlet lesz’, s ebben a Kodály Vonósnégyes, aztán a svájci André Luy és Sebestyén János csembalo-orgonaestjét, valamint még két művészpárt: Andor Évát és Sólyom Nagy Sándort, illetve Pauk Györgyöt és Franki Pétert hallhatja a kö­zönség. A C-kamarabérlet pe­dig zongorabérlet: Ránki Dezső, Zempléni Kornél, Lantos István és Gabos Gábor koncertjeivel. Végül a D-kamarabérlet ke­retében január 21-én lesz az első hangverseny. Ez alkalom­mal Hirsch Bence vezényli a Pécsi Filharmonikus Zenekar Kamarazenekarát. Barth István, Borsay Pál és Vermes Mária közreműködésével Telemann: A- moll hegedűversenyét," Mozart: A-dur zongoraversenyét, vala­mint D-dur fuvolaversenyét és Bach: III. (D-dúr) szvitjét adják elő. A későbbi program: a ju­goszláv Andreiko Klobucar or­gonaművész és Mészöly Katalin, valamint Lehotka Gábor és a Pécsi Nevelők Háza kamara­kórusának közös estje. Végül a zárókoncert: Breitner Tamás ve­zényletével a Pécsi Filharmoni­kus zenekar kamarazenekara Vivaldi: A négy évszak, Honeg­ger: Concerto de camera és Stravinsky: Pulcinella című ze­neművét mutatják be, Kircsi László, Vass Ágnes és Szkladá- nyi Péter közreműködésével. Ha nguerseny program Karwesterek, szólóművészek érkeznek hat országból mmmmmMmmm, % - mmmmm fsMmmwfä® m i ✓ I ilri 3f « II «• j I | Zavaros utcanevek (II.) Figyelemre méltó kezdemé­nyezés a II. kerületben, hogy még a közismert neveknél is fel­tüntetik az utcanévtáblákon az utóneveket: Széchenyi István tér, Jókai Mór utca, Bercsényi Miklós utca stb. Fennakadás csak akkor lesz, ha sor kerül a Perczel és a Kisfaludy utcai névtábla kicserélésére. Ekkor el kell dönteni, hogy a két csa­lód melyik tagját tiszteli meg a város utcanévadással. A Kis­fa ludyakat említve, kedves vol­na, ha pécsi leszármazottjuk, a Pécsett született Szenteleky Kor­nél is utcanévhez juthatna, hisz ő teremtette meg a jugoszláviai magyar irodalmat. Vasútállomásunktól délre né­hány baranyai község nevét em­lítik az utcanevek, ilyenek a Kopács és a Laskó utca. Igen ám, de a Kopács utca táb­láján Kapács olvasható, és egy ház kivételével a házak falán is a helytelen név szerepel. Célszerű volna legalább az ut­catáblát mielőbb kicserélni. (A postai utcajegyzékben a helyes Kopács név olvasható.) öröm­mel olvastuk egy Laskó utcai ház tábláján a régi kerületi beosztást idéző jelzést: Ispitaal- ja. Régebben volt Pécsett Ispi- taalja utca is, de helyét el­foglalta a Semmelweis utca, amelyről tudni illik, hogy a tulajdonnév utótagját (a -weis­et) nem két s-szel, hanem csak eggyel kell írni. Vannak városunkban olyan út- és dűlőnevek, amelyek za­vart okozhatnak. így például: létezik Csoronika dűlő és Cso- ronika út, Szőlőhegy Nagy­árpádon is van és Pécsszabol- cson is, Téglaház dűlő Vasason és másutt, Alsómakár dűlő és Alsómakár út, Móricz Zsigmond körtér és utca. Zavart kelthet az öt Kiss utca, a Diós dűlő és a Diósi út, a Gábor és a Gá­bor Áron utca, a két Magyar utca és a két Kórház tér.. Ha valaki taxival a Kórház térre tart, elvihetik a Rákóczi út ele­jére, de esetleg a pécsbánya- telepi Kórház térre is. Igaz, az előbbinek a neve Petőfi tér, de ezt sem névtábla nem jelzi, sem a városi közvélemény nem veszi' tudomásul. Végezetül még két megjegy­zést! Az utcanévadás felelős­ségteljes feladat. Célszerű vol­na ezért, ha a dr. Pesti János által javasolt névadó bizottság létre jönne, hogy Pécsett a szakemberek tanácsa döntsön egy-egy utcanév kérdésében. A másik: Zalaegerszegen város­történeti lexikon jelent meg a tanács kiadásában az utcane­vekről, a névadók életéről, az egyes utcák telepítéséről, tör­ténetéről. Hasznos volna ez Pécsett is. Dr. Tóth István fiz AB saftotafelcoztatofa Ili vagyonbiztosítási rendszer a mezőgazdasági nagyüzemekben (Kiküldött munkatársunk je­lenti) Üj vagyonbiztosítási rendszer lép életbe a mezőgazdasági nagyüzemekben. Az Állami Biz­tosító sajtótájékoztatója az OMÉK-en a mezőgazdasági nagyüzemek új 1976. január 1- el életbelépő vagyonbiztosítá­sát ismertette a sajtó munka­társaival Tar Jenő, az Állami Biztosító vezérigazgató-helyet­tese kedden délelőtt az orszá­gos mezőgazdasági kiállításon. A jelenleg érvényben lévő biztosítási formákat — muta­tott rá bevezetőjében — 1960­Nemzetközi konferencia kez­dődött kedden délelőtt Pécsett, a Magyar Tudományos Aka­démia Pécsi Bizottságának székházában. Az MTA Pécsi Bizottsága szervezésében meg­rendezésre kerülő kétnapos ta­nácskozás témája: a számitó­gépes szimulációs módszerek és alkalmazásuk a műszaki, az orvos- és a közgazdaság- tudományokban. A nemzetközi konferenciát dr.'Bihari Ottó akadémikus, a PAB elnöke nyitotta meg. A résztvevők köszöntését követő­en az MTA Pécsi Bizottságának munkájáról adott tájékoztatást. Többek között elmondta, hogy a PAB is megalakította a Szá­mítástechnikai Szakbizottságot, amelyben 15 szakember a szá­mítástechnika, számítógéptech­nika szaktudományokon belüli felhasználási lehetőségeivel foglalkozik. Ez a szakbizottság kezdeményezte a jelenlegi nemzetközi szintű konferencia összehívását. A tanácskozás céljáról szól­va dr. Bihari Ottó a követke­zőket mondta: — A konferencia a regioná­lis funkcióiból adódóan lehe­tőséget kíván adni a PAB te­rületén tudományos munkát végző szakemberek eredmé­nyeinek ismertetésére, a koo­perációs kapcsolatok kiépíté­sére, valamint tevékenységük opponálására. Másik cél: a ku­tató munka kiválóságainak meghívásával a tudományterü­let jelenlegi helyzetének kör­vonalazása mind hazai, mind pedig nemzetközi vonatkozás­ban. A kétnapos nemzetközi kon­ferencia során 29 előadás hangzik el. A hazai és külföl­di előadók beszámolnak egye­ben dolgozták ki, s 1968-ban módosították. A termelőszövet­kezetek 99 százaléka, az álla­mi gazdaságok 98,7 százaléka vette igénybe a vagyonbizto­sítás valamilyen formáját. Az Állami Biztosító 1968 és 1974 között 11,8 milliárd forint kárt fizetett ki a mezőgazdasági nagyüzemeknek, szemben a 11,9 milliárdos díjbevétellel, s ezzel nagymértékben hozzájá­rult a termelés »zökkenőmentes folytatásához. Fel kell azonban figyelni ar­ra — mutatott rá tájékozta­tójában Tar Jenő —, hogy bek között a számítógépes szi­mulációs módszerek, alapprob­lémáiról, alkalmazási lehetősé­geiről a különböző szaktudo­mányokban. Az előadók sorában számos pécsi kutatót találunk, akik jó­részt a módszer gyakorlati megvalósításáról szólnak. így többek között előadás hangzik el a „A fekvőbeteg ellátás op­timalizálása sorban állási mo­dell alkalmazásával" címmel. Beszámolnak a pécsi szakem­berek arról, miként használ­hatják a nagykereskedelmi vállalatok a készletgazdálkodá­si modellt munkájukban. Is­mertetik a csuklós épületvázak tervezésének szimulációját. Új ÓVODA MOHÁCSON Az „Építsünk óvodát” ak­ció keretén belül Mohá­cson újabb ötven fős óvo­dát építenek. A meglevő régi óvodát fejlesztik: mel­lette lebontották a régi la­kóépületet és helyette épí­tenek egy ötven férőhelyes óvodát, mely jövő év szep­temberében lesz kész. Az Eötvös utcai óvoda terve­zését a mohácsi ÉPSZÖV végezte társadalmi munká­ban, melynek értéke mint­egy ötvenezer forint, vala­mint jelentős társadalmi munkát végeznek a mohá­csi üzemek és intézmények dolgozói is. Az építést a mohácsi Városi Tanács költségvetési üzeme végzi. 1974-ben 26 állami gazdaság és 123 termelőszövetkezet egyáltalán nem kötött növény- biztosítást. A mezőgazdasági üzemek és az érdekvédelmi szervek részéről az utóbbi idő­ben több kritika, bírálat ér­te a biztosítási konstrukciókat. Tizenöt év alatt, amióta ez a biztosítási rendszer funkcionál, nagyfokú koncentrálódás és szakosodás zajlott le a me­zőgazdasági nagyüzemekben. Előtérbe kerültek az iparszerű növénytermelési rendszerek, és az iparszerű állattartás, a biz­tosítási lehetőségeket is hoz­zá kell igazítani ehhez az át­alakuláshoz. A korszerűsítést részben ez, részben az új igé­nyek indokolják. Szenzációként hatott a beje­lentés, hogy a biztosító 1976. január 1-től a kockázatválla­lás körét kiterjeszti a belvíz­károkra is. Jövőre az egyéb nö­vénybiztosítási kockázat mel­lett — a mezőgazdasági üze­mek egységes vízkár biztosí­tást köthetnek, ami magában foglalja az ár- és belvizeket egyaránt. Mivel a jelenlegi konstrukció­ban nem térülnek meg a nagy 3,4 milliárd forint termelési ér­téket képviselő gyümölcsültet­vények fagykárai sem, a biz­tosító kiterjeszti kockázatválla­lását a gyümölcsösök tavaszi fagykár biztosítására is. Új­donságnak számít, hogy be­vonják a biztosításba a száj- és körömfájást, ezt a járványos állatbetegséget, s a jövőben megtérítik a repülőgépes nö­vényvédelem által okozott fe­lelősségi károkat is. Mindezt figyelembevéve az Állami Biztosító kidolgozta az 1976. január 1 -el bevezetésre kerülő új nagyüzemi mezőgaz­dasági biztosítási rendszert. Ennek keretében a jövőben nyolcféle módozat áll a ter­melőszövetkezetek és állami gazdaságok rendelkezésére: kétféle növénybiztosítás, az át­laghozam jellegű és egy szű- kebbkörű módozat, továbbá az álló- és forgóeszköz biztosítás, a tenyészállat és lóbiztosítás, a száj- és körömfájásra köthe­tő biztosítás, végül az iparsze­rű, zártrendszerű sertéstelepek — ilyen 260 van az országban — biztosítása. Növénybiztosításnál több al­ternatív lehetőség áll rendel­kezésre. Kidolgoztak egy konst­rukciót az erősen — egy-két növény termelésére leszakoso- dott üzemek részére, 438 ilyen üzem van az országban. Ön- részesedéses biztosítást köthet­nek a nagyobb biztonsági tar­talékkal rendelkező üzemek. Új vonás, hogy növénykár té­rítéseknél megszűnik a táblán­ként hozambecslés és az en­nek alapján nyújtott kártala­nítás, helyette a három éves átlaghozarp alapján megálla­pított kárösszeget fizetnek. En­nek 30 százalékát azonnal kifi­zeti a biztosító, 70 százalékát pedig a betakarítástól függő­en, a terméskiesés erejéig fi­zetik kiegészítésként. Az átlag­hozam biztosítás a mennyiségi károkra terjed ki, de egyes nö­vényeknél — rostkender, rost­len, dohány, zöldség és gyü­mölcsfélék — minőséqi káro­kat is térítenek. Állatbiztosításnál lényeges változás, hogy az eddigi ala­csony összegek helyett a jö­vőben a könyv szerinti érték 80 százalékát fizetik ki. A kényszervágott növendék álla­tért kilónként 20 forint térítést fognak fizetni az eddigi 10 fo­rint helyett. A biztosítási díjszint körül­belül 10 százalékkal emelke­dik, de lényegesen megnő az Állami Biztosító kockázata is — fejezte be sajtótájékozta­tóját Tar Jenő. Az új mező- gazdasági vagyonbiztosítás be­vezetéséig még néhány hónap van vissza, az ezzel kapcsola­tos részletes tudnivalókról ok­tóber 1-től az Állami Biztosító folyamatosan tájékoztatja a mezőgazdasági nagyüzemeket. Rónaszékiné Nemzetközi számítástechnikai konferencia Pécsett Kutatók eredményei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom