Dunántúli napló, 1975. szeptember (32. évfolyam, 239-268. szám)

1975-09-20 / 258. szám

1975. szeptember 20., szombat Dunántúlt napló 3 Megú/ulóban a helyiipar § Sok kicsi, avagy kevesebb, de nagyobb? Egyesülést ajánlanak az ipari szövetkezeteknek A tanácsi vállalatok összevoná­sairól novemberben döntenek Csípősen fogalmazva: a kó- cerájok nem üdvözölnek. Átfo­gó szervezeti változtatásokra van szükség a tanácsi iparban és az ipari szövetkezeteknél. Idestova egy éve látott napvi­lágot lapunkban a cikk, amely — egy igen időszerű tanulmány alapján — azzal foglalkozott, merre tartsanak a tanácsi vál­lalatok és az ipari szövetkeze­tek, számukat és szervezetüket illetően mi legyen; sok kicsi, avagy kevesebb, de nagyobb. Vajon lépett-e azóta valaki? Útszűkületek A megyei és a Pécs városi pártszervek az érintett vállala­tok állami felügyeletét ellátó tanácsokkal és a szövetkezetek érdekképviseleti szervével an- nqk idején több ízben is ele­mezték a helyiipari vállalatok, az ipari és szolgáltató szövet­kezetek helyzetét. Az elemzé­sek rámutattak, sok a kis lét­számú, több telephelyen és ke­veset termelő, alacsony szerve­zettséggel és hatékonysággal dolgozó, a tudományos-techni­kai haladással lépést tartani nem tudó, tőkeszegény tanácsi vállalat és ipari szövetkezet. Ugyanakkor — gazdasági elem­zésekkel alátámasztott — ja­vaslatok is születtek a szétfor- gácsoltspg és a felesleges pár­huzamosságok megszüntetésé­re, szervezeti változtatásokra, profiltisztításra és profilmódosí­tásra, egyszóval arra, milyen úton-módon izmosodhatna meg a helyiipar. Mi történt azóta ? A megyei tanácsnál külön munkabizottság alakult, amely a kérdéssel foglalkozik, keresve és mérlegelve az alapkoncep­ció — ami már adott — gya­korlati megvalósításának leg­jobb változatait. Sok tárgyalás folyt és folyik is a tanácsi vál­lalatok ésszerű összevonásai­ról, hatékonyabb szervezetük kialakításáról — a minisztériu­mokkal, (ők támogatják az ügyet), budapesti vállalatokkal, de magukkal az érintett tanácsi vállalatok igazgatóival is. Saj­nos, sok még a tisztázatlan részlet, sok a nehézség, olykor­olykor természetesen ellenállás is tapasztalható. A legnagyobb kérdőjel a komlói Carbon volt és most is az, átveszi-e a köny- nyűipari tárca, (egyébként haj­landó átvenni), s hogy milyen feltételek mellett. A sok kérdő­jel ellenére az ügy, amely va­lóban nagy alaposságot, gon­dos mérlegelést, megfelelő elő­készítést kíván, a végső kifejlő­déséhez közeledik, újabb tár­gyalások után elkészítik a vég­ső javaslatokat, amelyek a vég­rehajtó bizottság elé kerülnek, így november táján eldőlhet, milyen lesz a tanácsi vállalatok egy részének — mondjuk így — új"felállása. Rendkívüli elnökségi ules Kétségkívül, a hatékonyabb szervezetek létrehozásának gon­dolata az ipari és szolgáltató szövetkezetek vonalán tör utat nehezebben, hiszen amit a ta­nácsnál — mint a vállalatok gazdájánál — egy jobb válto­zat kimunkálása esetén úgy­mond tollvonással el lehet in­tézni, azt itt a szövetkezeti tag­sággal — mint tulajdonossal — egyetértésben kell kimonda­ni. Egyesülésről, egy ilyen nagy horderejű kérdésről a tagság­nak van joga dönteni. És itt nem is csak az értelem meg­győzéséről van szó a tények erejével, az előnyök felsorakoz­tatásával, de az. érzelmi kötő­dést, a megszokott szervezethez való ragaszkodást is — ami persze teljesen érthető — le kell győzni. Itt méginkább áll: alapos mérlegelés és előkészí­tés, hiszen nem a cégtábla vál­toztatás a cél, hanem hatéko­nyabb, nagyobb lehetőségek­kel rendelkező szövetkezetek kialakitósa. Egy elrontott, ösz- szetákolt „házasság” az egész folyamatot visszavetné. Az ipari szövetkezetek is fog­lalkoznak a kérdéssel, sőt, most már egészen konkrét elképzelé­sekről is hírt adhatunk. Nem­rég rendkívüli elnökségi ülést tartottak a KISZÖV-ben, ahol — megfelelő helyzetelemzés alapján — ajánlásokat fogad­tak el az anyagi és szellemi erők ésszerű koncentrálásáról, a hatékonyság növelését célzó egyesülésekről. Ezek az ajánlá­sok most az érintett szövetkeze­tek vezetőségei előtt fekszenek. Három ajánlás Az első ajánlás a Villamos­ipari és Gépjavító Szövetkezet és a Gépjavító és Vegyesipari Szövetkezet egyesülésére vo­natkozik. Ezzel együtt létrejö­hetne a tartós fogyasztási cik­kek javítását és karbantartását végző szövetkezet. A másik ajánlás az Épületszerelő és Karbantartó Szövetkezet, a Fa tömegcikk és Járműjavító Szö­vetkezet (pontosabban egyes részlegei) és a TEMPÓ Szolgál­tató Szövetkezet (annak építő részlege) egyesülését, egy na­gyobb épület- és lakáskarban­tartást végző szövetkezet létre­hozását célozza. Végül a har­madik ajánlás: a TEMPÓ és a Fatömegcikk és Járműjavító Szövetkezet egyesüléssel hozzon létre egy általános szolgáltató szövetkezetei. Ezek az ajánlások, s mellette a KISZOV elnökségének felhí­vása az érintett ipari szövetke­zetek vezetőségeihez, hogy ideiglenes jelleggel hozzanak létre előkészítő bizottságokat, szeptember 30-ig tárgyalják meg az ajánlásokat és — a jogszabályok és a szövetkezeti demokrácia maradéktalan ér­vényre juttatásával — hozzanak határozatot. Ha az érintett szövetkezetek tagsága igent mond, akkor január elsejével ütőképesebb, profiljukat illető­en egységesebb szövetkezetek jönnek létre, amelyeket — fi­gyelembe véve a közgazdasági szabályzók várható változásait — az állam is inkább támogat Nem lezárt ügy nem kerülnek le a napirendről, továbbra is keresni kell a jobb, hatékonyabb megoldásokat. Nemcsak külön-külön, hiszen miért ne gondolkodhatna, lép­hetne együtt is a két szektor? A haszon? Nyer rajtuk a nép­gazdaság, jobban boldogulnak az ott dolgozók, végül pedig nyer rajta a lakosság. Miklósvári Zoltán Egyedülálló kísérletek a BCIUI-ben A tanácsi vállalatok és az ipari szövetkezetek szervezeti kérdései ezzel természetesen Hatvan bányászcsalád az új élet küszöbén Összkomfortos boldogság Mit tudja az, akinek ottho­na, saját lakása volt, mit je­lent befogadottnak lenni, vagy mások lakásában kisebb va­gyont fizetve nem otthonra, hanem csak fedélre lelni? 1. Az udvaron bádogteknő, benne az öttagú család soha­sem szűnő szennyese. Komló Gesztenyés. Családi házak, vi­rág, gyümölcsfák a kertekben, nyugalom. Csak az asszony szemében vibrál állandóan nyugtalanság. — Itthon van a férjem, szó­lok neki. Csima István vájár Zobákon, 1963 óta. Tatabányáról került a Mecseki Szénbányákhoz. Két műszak közötti pihenőjét zava­rom. — Nem is zavar. Azok után, amit eddig átéltünk, nálunk nem itt kezdődik a zaklatás. A család két éve költözött Komlóra. Tíz évig a férj mun­kásszálláson lakott, kétheten­ként járt haza, Somogyba. Egy munkatársa ajánlotta fel a la­kását Kenderföldön. Elköltözik, harmincezer forintért C-simáéké a vállalati lakás. Látszólag minden rendbejött, végre együtt volt a család, ám a kolléga egyszer meggondolta magát. Rájuk törte az ajtót, visszaköltözött, pokollá vált az életük. — Végül kénytelenek voltunk ide költözni. Egy ismerős, nyug­díjas házaspár fogadott a há­zába bennünket. A kisebbik lányunkat, amíg nem kapunk lakást, felvették az 501-es szakmunkásképző kollégiumába, a bútoraink a férjem egyik munkatársánál vannak. Ebben a helyzetben segítettek rajtunk a vállalat vezetői. Mi is ka­punk lakást Szilváson, az új tömbben. épületének első emeletén. A szoba a közeli költözésről árul­kodik. Papírzsákokban össze­csomagolva az, amire nincs minden nap szükség. — Három éve házasodtunk össze — mondja a fiatalasz- szony. Kényelmünk, nyugalmunk is megvolt itt, de az igazi mégis az lesz, ha a sajátunk­ban lakunk. A férj tíz éve végzett a Gépipari Technikum erősára­mú tagozatán, azóta a villa­mos üzemben villanyszerelő. 3. A szilvási dombtetőről szin­te egész Komló látszik, a nap körberagyogja a házat. Hat lépcsőház, hatvan lakás. A hiánypótlási munkákat végzik az építők, a Mecseki Szénbá­nyák komlói karbantartó üze­mének dolgozói. Schulteisz Henrik építésvezető: — Huszonkettedikén, hétfőn átadjuk a kulcsokat az OTP- nek. Tágas, kétszobás lakások, erkéllyel. A konyhában gáztűz­hely, propán-bután gázpalack­kal. A tömbhöz huszonegy ga­rázs tartozik — már mindegyik­nek gazdája van. Egy-egy la­kás ára átlagosan 206 ezer forint. Mind a hatvan tanácsi értékesítésű, szövetkezeti lakás. A tulajdonosok kijelöléséről a jövő héten dönt a város ta­nácsülése, a szénbánya válla­lat javaslata alapján. A legfontosabb kérdés, hogy mikor költözhetnek az új la­kók. Huszka Gábor, az OTP fiók vezetője elmondta, hogy amint a tanácsülés elfogadja a tulajdonosok névsorát és kiadja a kijelölő határozatot, az ÓTP naponta 5-10 szerző­dést készít el, ez már a be­költözés lehetőségét jelenti. Október végéig valamennyi lakó birtokba veheti új ottho­nát. Kurucz Gyula Előkészületek a számítógépes cementgyártásra Fiatal gyár még a BCM, ha­zai társai között a legkorsze­rűbb. Talán épp azért, mert ez a fiatalok örök tulajdonsága, már most az újat, a még kor­szerűbbet keresik. Ez pedig nem más, mint a termelési fo­lyamatok szabályozása és a fo­kozottabb automatizálás. Ehhez hívják segítségül a számítógé­peket. Két évvel ezelőtt kezdtek a' folyamatszabályozási rendszer kidolgozásához. Az első lépcső a nyersanyag biztosítása. A bányából kitermelt löszös agyag távirányított, automata mérle­geken keresztül kerül a ma­lomba. Az agyag összetétele je­lentősen befolyásolja a nyers­liszt, s így természetesen a vég­termék, a cement minőségét is. Az első* cél tehát az volt, hogy pontosan meg tudják ha­tározni a kitermelés helyét, a szükséges mennyiséget, rend­szeres és pontos informtv lót kapjanak a mindenkori összeté­telről. A mészkővel nincs ilyen gond, mivel kálciumkarbonát tartalma átlagosan 99,5 száza­lék, az ingadozás elenyészően csekély. Dr. Pauka Imre, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola fő­igazgatóhelyettese és dr. Mül­ler László, a főiskola tanács­adója 1973-ban tett javaslatot a bánya szabályozási program­jának elkészítésére. Dr. Bényei Károllyal, a BCM termelési osztályvezetőjével közösen vé­gezték a méréseket, s közösen dolgozták fel a sokezer adatot a főiskola számítógépén. Ta­valy már elkészült a bánya programja. iillill! a programok A következő lépcső a nyers­liszt gyártás szabályozási prog­ramjának elkészítése volt. Ez­A képlet ismerős. Két fiatal megszereti egymást, összehá­zasodnak és beköltöznek vala­melyikük szüleihez. Sok házas­ság futott már zátonyra ezen a kényszerpályán. Nem min­denki olyan szerencsés, mint Vernánszkyék. Ritka az anyós szájból olyat hallani, mintamit Ács Ferencné mond vejéről Vernánszky Gyuláról. — Nagyon rendes, kiegyen­súlyozott ember. Becsületesen dolgozik, tanul, szereti a csa­ládját. hát kell ennél több? Soha, még kis vita sem volt közöttünk. Sajnálom, hogy el­mennek, de ez a természetes. A fiatalok teremtsék meg sa­ját otthonukat. A saját otthon Szilváson, a dombtetőn, az új lakótömb egyik zel is végeztek a közelmúltban. Nemsokára, talán egy hónap sem kell hozzá, nagy esemény színhelye lesz a gyár: az ipar­ágban Magyarországon eddig egyedülálló, 36 órás kísérleti működtetésen vizsgáznak az ed­dig elkészült programok. A gyárból telexen továbbítják az adatokat Pécsre, az ÉGSZI szá­mítógépéhez, ugyancsak telexen érkeznek Beremendre a számí­tógéptől kapott információk. Ez persze nem lehet végső megoldás. A gyárnak mielőbb szüksége lenne egy számító­gépre. Ez ugyan sokmillió fo­rintba kerül, ele mint dr. Bé­nyei Károly elmondta, támogat­ja az ügyet az ÉVM, az OMFB és a CEMG is. Amint megvan a számítógép, lehetővé válik a teljes gyártás folyamatszabá­lyozósa. Úgy, hogy a vezérlő­höz kapcsolt számítógép az in­formációk feldolgozása után a szükséges korrekciót is végre­hajtja. Hogy mindez mikor válik va­lóra? Még jósolni is nehéz, né­hány évbe biztosan beletelik. Addig is folyamatosan készítik a többi programot. Várhatóan még ebben az évben papíron lesz a kemence-program. illiili Üzemelés A komló-szilvási lakótelep egy részlete. A számítógépes folyamatsza­bályozás haszna forintban — azaz milliókban — ma még meghatározhatatlan. Egy biz­tos: az egyenletes üzemelés, a gépek, berendezések optimális kihasználásának biztosítása a termelés mennyiségének és mi­nőségének ugrásszerű növeke­dését eredményezheti. A jelek szerint a szakembe­reket sem éri készületlenül az új termelésirányító rendszer. Tavaly ősszel kezdődött a tech­nológiai számítógépes tanfo­lyam a BCM-ben. A 23 hallga­tó már túl van az első féléven, most kezdik a másodikat. En­nek irányítását már a Veszprémi Vegyipari Egyetem vette át, így a végzett hallgatók szak­mérnöki, illetve szaküzemmér­nöki képesítést szerezhetnek. A tanfolyam ingyenes, felét mun­kaidőben tartják. A gyár vezetői nagyon ko­molyan veszik a szakemberek képzését. A tanfolyam eredmé­nye jelentősen közrejátszik munkahelyi előmenetelükben, így biztosítják, hogy a fiatal gyár a műszaki fejlődéssel együtt szellemileg is egyre gaz­dagabb legyen. K. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom