Dunántúli napló, 1975. szeptember (32. évfolyam, 239-268. szám)
1975-09-20 / 258. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 258. szám 1975. szeptember 20., szombat Ára: 80 fillér Kilencven méteren a daru Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A 20. euforduEo A Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége 1975. szeptember 20-án ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. A hazánkban élő nemzetiségek közül mintegy 220 000 németajkú. A betelepítés óta, amelyre döntő többségben a XVIII. század elején került sor, történetük és sorsuk összefonódott a magyar nép történetével. Az 1848-as szabadságharc igen jelentős német tömegeket állított zászlaja alá. A kiegyezés után a német szakmunkások a magyarországi szocialista munkás- mozgalom kialakításában tevékeny szerepet játszottak. A tanácsköztársaság is széles körű támogatásra talált soraikban. A II. világháború során a hitlerista vezetés igyekezett a magyarországi németeket is felhasználni háborús, népellenes céljaira. Egy részük — a hitleri propagandától félrevezetve ^—-a náci eszmék szolgálatába szegődött, de velük szemben ott állt a hazához hű németek mozgalma, amely a náci barbárságtól sújtva mártírokat követelt. A felszabadulás, a fordulat éve után a kialakuló szocialista termelési és társadalmi viszonyok tették lehetővé a német nemzetiség magáratalálá- sát, újjászületését is. Harminc éves fejlődésünk eredménye, hogy a magyarországi németek a szocialista társadalomban látják biztos jövőjüket. Az 1949-ben törvénybe iktatott alkotmány kimondotta a nemzetiségi egyenjogúságot. A Magyar Népköztársaság alkotmánya kimondja: ,,A Magyar Népköztársaság a területén élő minden nemzetiség számára biztosítja az egyenjogúságot, a saját kultúra megőrzését és ápolását, az anyanyelv használatát, az anyanyelven való oktatást.” Az 1971-ben módosított alkotmányban, az 1949-es megfogalmazáshoz képest látszólag csak néhány szavas a változás a nemzetiségek jogairól. Valójában azonban ez érdemi módosítás és jelentős politikai, kulturális fejlődést tükröz. Az 1949-ben megszületett alaptörvényünk még az anyanyelvű oktatás és nemzetiségi kultúra ápolásának lehetőségéről szólt. Az új alkotmányszöveg már az eredményeket rögzítette a Magyarországon élő nemzetiségiek egyenjogú életének megvalósult gyakorlatáról. Hazánk nem tartozik a sok- nemzetiségű országok közé. A nem magyar nemzetiségű állampolgárok száma hozzávetőleg félmillió. A szocialista nemzetiségi politikát azonban olyan elvi kérdésnek tekintjük, amely nem lehet függvénye a nemzetiségi lakosság számának. Ezért a marxizmus—le- ninizmus nemzetiség-politikai alapelveit teljes mértékben saját szocialista államunkra, saját politikánkra is vonatkoztatjuk és megvalósítjuk. A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa, amikor a közelmúltban összegezte népünk eddigi munkáját és kijelölte a jövő feladatait foglalkozott nemzetiségi politikánkkal is: „A hazánkban élő nemzetiségiek állampolgári egyenjogúságot élveznek, anyanyelvűket az államigazgatás és a közélet fórumain szabadon használhatják, anyanyelvükön tanulhatnak, ápolhatják a szocialista nemzeti egység jegyében fejlődő nemzeti kultúrájúkat. Egyenrangú állampolgárként vesznek részt a választott állami és társadalmi testületek munkájában." A párt programnyilatkozata ugyancsak visszatér e gondolatokra, amikor leszögezi: a lenini nemzetiségi politika alapelveinek érvényesülése fontos szerepet tölt be a szocialista társadalmak belső egységének erősödésében, és egyik nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy szorosabbá váljék a szocialista országok népeinek összeforrottsága és gyorsuljon együttes haladásuk a kommunizmus felé. A felszabadulástól napjdin- kig államunk sok millió forintot fordított a nemzetiségi kultúra fejlesztésére. Körültekintően gondoskodott és gondoskodik a jövőben is a nemzetiségi oktatás feltételeiről. Országunkban 118 nemzetiségi óvoda, 22 kétnyelvű és 300 nemzetiségi nyelvet is oktató általános iskola, 7 gimnázium és 8 diákotthon, kollégium működik. 900 pedagógus oktatja a nemzetiségi nyelven és nyelet tanuló 29 000 diákot. Az egyetemeken és főiskolákon, s a különböző szakközépiskolákban nemzetiségi pedagógus- és óvónőképzés folyik. Az elmúlt három évtizedben csaknfem 700 tankönyv és 300 oktatási segédanyag kiadása segítette az anyanyelvi oktatást. Nemzetiségi lakosságunk egyre javuló feltételek között bontakoztathatja ki kulturális életét: 43 klubot működtetnek, amatőr művészeti együtteseik pedig az ország mintegy 200 községében tevékenykednek. Nagy érdeklődésre tart számot a Baranya megyében megjelenő nemzetiségi évkönyv, amely a Pécs környéki falvakban élő német és délszláv anyanyelvű emberek hajdani és mai életét mutatja be. A nemzetiségi közművelődés fejlődését serkentik, segítik a nemzetiségi könyvtárak, a tájékoztatást szolgálják a nemzetiségi újságok, közöttük a hetente megjelenő Neue Zeitung. Az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően az országgyűlési, a tanácsi, de a népfrontbizottsági választásokon is a nemzetiségiek arányuknak megfelelő képviseletet kapnak a különböző testületekben. A helyi tanácsokban 2334 tanácstag, 455 vb-tag, 70 tanácselnök és 40 megyei tanácstag képviseli nemzetiségi lakosságunkat. A hazánkban működő négy nemzetiségi szövetség fontos feladata, hogy ápolja az internacionalista kapcsolatokat a megfelelő nyelvterületű szocialista országok és a hazai nemzetiségi állampolgáraink között. E szervezetek 1973 őszén megtartott kongresszusaikon szép sikerekről számolhattok be. M a, szocialista hazánkban senkinek nincs oka félni nemzetisége vállalásától. Az új nemzedékek fiatal tagjait is minden fórumon nyelvük, hagyományaik kincseinek ápolására, nemzetiségi tudatuk őrzésére, kultúrájuk továbbfejlesztésére ösztönözzük. Arra kérjük nemzetiségi dolgozóinkat, hogy eredményesen, egyenrangúan vegyenek részt alkotó munkájukkal nagy nemzeti programunk teljesítésében, a fejlett szocializmus építésében. Elhatározásunk, hogy együtt dolgozunk a közös célokért a szocialista nemzeti egység jegyében, az internacionalizmus talaján. Ez az elhatározás egész népünk legszebb köszöntője a jubileumát ünneplő Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségéhez. Dr. Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára Együttműködés a Szovjetunió szakembereivel Átadták a szegedi olajipari létesítményeket Lázár György az avató ünnepségen Az elmúlt évtizedben megváltozott Szeged környékének arculata: a búza- és kukorica- táblák helyén fúrótornyok erdeje, kőolajat és földgázt adó kutak sokasága, új olajipari berendezések, gyűjtőállomások tucdtjai jelzik, hogy a bányászok „jószerencsével” kutatták itt fel a föld mélyén rejlő szénhidrogénkincseket. A különféle objektumok építői, a tervezők, a feltárók, a termelésben dolgozó olajmunkcsok pénteken ünnepeltek: a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat szegedi üzemének műhelycsarnokában tartott munkásgyűlésen adták át rendeltetésének a szegedalgyői kőolaj- és földgázipari létesítményeket. Az esemény alkalmából Szegedre érkezett Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Borbély Sándor, az "MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, dr. Simon Pál nehézipari miniszter. A központi üzem műhely- ■csarnokában dr. Simon Pál nehézipari miniszter mondott ünnepi beszédet. Bevezetőjében vázolta a hazai szénhidrogénkutatások eddigi eredményeit, majd arról szólt, hogy a párt gazdaságpolitikai bizottsága által 1968- ban megfogalmazott energia- politikai célok teljesülnek. Az ország energiamérlegében a kőolaj és a földgáz részaránya az 1965. évi 28 százalékról 1970-re 43 százalékra nőtt. A negyedik ötéves terv végére előirányzott 57 százalékos részarányt pedig minden bizonnyal sikerül némileg túlteljesíteni. — A Szovjetunió segítő támogatása végigkíséri az algyői mező termelésbe állításának minden fázisát. A sok telepből álló algyői kőolaj- és földgázmező generál művelési terve —, amely mintegy harminc évre körvonalazza a feladatokat, összehangolva a maximális kihozatalt biztosító művelési eljárásokkal — a Szovjetunió Olajipari Kutató Intézetével együttműködve készült el. Ezután kiemelte, hogy az itteni létesítmények méltóan képviselik azt a szellemi kapacitást, amely tervező, gyártó, kivitelező és üzemeltető szakembereinkben rejlik és jól reprezentálják a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa elevenen ható erejét is. Elmondotta, hogy a szegedi kőolaj- és földgázipari létesítmények megvalósítására kormányunk 6,5 milliárd forint fejlesztési költséget hagyott jóvá. Ebből a mai napig mintegy 5,5 milliárd forint került felhasználásra. — Elmondhatjuk —, folytatta — hogy a jóváhagyott termelési előirányzatok már teljesültek. Az üzem kőolajtermelése 1972-től már meghaladja az évi egymillió tonnát, a földgáztermelés 1974-től évi kétmilliárd köbméter volt, ez év végére pedig eléri az előirányzott 2,2 milliárdot. A beruházással párhuzamosan folyó termelés kezdetétől az algyői mezőből eddig már közel 7 millió tonna olajat és több mint 7 milliárd köbméter földgázt termeltünk ki, amelynek értéke mintegy 16 milliárd forint. A beruházásra fordított összeg tehát gyakorlatilag megtérült. Ezután köszönetét mondott az építésben részt vett kivitelező vállalatoknak, a KlSZ-véd- nökségben eredményesen közreműködő fiataloknak, a helyi vezetőknek a munkáért, a segítőkész támogatásért, majd a következő évek tennivalóit ismertette. M Az utolsó harmad épül a pécsi „felhőkarcolón“ Dolgoznak a szakiparosok Öltöztetik a házat Új szakasz kezdődik a pécsi „felhőkarcoló” építésén: elkészült a tizenhatodik szint, a napokban befejezték a váz- szerkezet feszítését is, a következő hetekben felállításra kerülő pillérekre támaszkodó tizenhetedik, tizennyolcadik és tizenkilencedik szint valamennyi pécsi ház fölé emelkedik majd. Ezekben a napokban a legsürgősebb tennivaló az ötvenöt méter magas PINGON — francia márka — toronydaru megnyújtása: újabb elemek szerelésével 90 méterre növelik magasságát. Ezzel egyidő- ben 48 méteres magasságban a darut ki kell kötni, mert a gém a forgás közben megcsavarhatja a daru acéltörzsét. Ma már ötven ember dolgozik a pécsi toronyház építésén: tegnap még a vázszerkezet feszítésén is dolgoztak, de az alsóbb szinteken már megjelentek a szakiparosok. Villanyszerelők, vízvezeték- és fűtésszerelők vették birtokukba az összerakott 144 lakást, a posta, a statisztikai hivatal szintjét, a közműhálózat főbb berendezéseit magába foglaló harmadik szintet. A vízvezetékszerelők munkája nyomán már a 16. szintig felszökik a víz; a betonozáshoz nem kell tartályokban hordani. Két nyújtott műszakban tulajdonképpen a nap 24 órájában folyik a munka a Megyeri úton a 84 méteres épület mielőbbi befejezésén. A szakemberek szerint az első feszített vázszerkezetes magasház építése megfelelő ütemben halad, az új technológiát jól begyakorolták az emberek, ha még egyszer kellene az első tizenhat szintet felépíteni, már sokkal gyorsabban haladnának a munkával. Az elkövetkező időkben a darunak egyre magasabb szintre kell emelni az elemeket, fürdőszobákat, konyhákat, ez majd több időt vesz igénybe. A felsőbb szintek építésével párhuzamosan megkezdték a hófehér, úgynevezett cuppan- tott kőporos vakolattal készült homlokzati elemek szerelését, öltöztetik a házat. A kéksisakos munkások öt- venfőnyi serege mind jobban elvész az óriási épületben, az elemeket és betont szállító autók, a toronydaru méltóság- teljes munkája jelent csak némi mozgást az építkezésen. S még egy: a pécsi „felhőkarcoló” napról napra tulajdonképpen szemlátomást kúszik felfelé 84 méteres végső magassága felé. L. J. Rekord a IUIÁlf-nől A közlekedési tárcaközi operatív bizottság pénteken ülést tartott. A megbeszélésen megállapították, hogy a fuvarozási igények döntő többségét mind a vasút, mind a Volán kielégíti. A héten rakodási rekord született a MÁV-nál. Kedden a vasúti hálózaton 14 787 vagont raktak meg, összesen csaknem-.« 365 000 tonna áruval; ilyen teljesítményre évek óta nem volt példa. A közületek gépkocsijainak igénybevételére eddig nem volt szükség. 150 hektáron termeltek burgonyát a somberek! tsz-ben. Naponta 2000 mázsa burgonyát osztályoznak. — Szokolai felv.
