Dunántúli napló, 1975. szeptember (32. évfolyam, 239-268. szám)

1975-09-19 / 257. szám

1975. szeptember 19., péntek Dunántúli napló 3 Ifi benzinkút kellene Mohács kereskedelmének fejlődése Korszerűtlen, kicsi szálloda Nincs ellátatlan terület Hiánycikkek Mohácson nin­csenek, kivéve azokat a ter­mékeket, amelyek másutt sem kaphatók. Itt még a bolti el­árusító sem „hiánycikk", mint a nagyvárosokban. Van viszont egy már-már krónikus hiánycikk, ez pedig egy korszerű benzinkút. Hétvégeken hosszú sor áll a város egyet­len töltőállomása előtt, ahol ráadásul 92 oktános benzint nem lehet kapni. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a közeli ha­tárátkelőhelyen sincs kút, így a turisták is itt tankolnak. A mohácsi tanács már tárgyalt az ÁFOR-ral, s remény van rá, hogy a következő ötéves terv­ben az eszéki út mentén fel­épül egy korszerű üzemanyag­töltőállomás. -pánics­Gyermek- és ifjúsági bútorok a BMlf-n Az őszi BNV egyik legna­gyobb bemutatója az Otthon '76 kiállítás lesz, amelyet a tavalyinál kétszer nagyobb te­rületen, mintegy 12 ezer négy­zetméteren rendezik meg az A-pavilonban és a 17-es csar­nokban. 60 hazai, valamint bol­gár, finn, jugoszláv, lengyel, NDK, NSZK, olasz, osztrák és szovjet bútorcégek mutatják be termékeiket. Az idei Otthon-kiállítás ki­emelt témája a népesedéspo­litikai határozatból eredően a gyermek- és ifjúsági bútorok fejlesztésével kapcsolatos ered­mények, a női munka meg­könnyítését szolgáló konyha­bútorok és felszerelések bemu­tatása. Az élelmiszerüzletek alapterü­lete a IV. ötéves tervben 306 négyzetméterrel nőtt, ellátatlan terület a városban nincs. Az el­múlt öt évben több új üzletet építettek Mohácson és javult a peremterületek ellátása. 1973- ban készült el a 4000 négyzet- méteres új piac, amelynek egy részét később befedték. Az Új Barázda Termelőszövetkezet 1972-ben húsboltot nyitott, a Farostlemezgyárban és a Mo­hácsi öntödei Vállalatnál pe­dig munkahelyi bolt és szesz­mentes büfé nyílt. A ruházati kiskereskedelem is megfelel a lakosság igényei­nek. Az elmúlt években bő­vítették a Duna Áruházat — amelyet a jövőben önikszolgá- lóvá alakítanak át — 1974-ben pedig megnyílt az Ifjúsági Áru­ház, amely megoldotta a gyer- mekruha-ellátást. öt évvel ez­előtt adták át a kötöttáru üz­letet, de máris kicsi. A Radnóti lakótelepen is szükség van egy ruházati boltra, építését már megkezdték. A vegyesiparcikk-ellátás va­lamivel gyengébb az élelmiszer­nél és a ruházatnál. A BARANYA- KER például az utóbbi eszten­dőkben jószerint semmit sem költött mohácsi boltjaira, ame­lyek elavultak, korszerűtlenek. A tanács már tárgyalt a BARA- NYAKER-rel, a vállalat pedig a közeli hónapokban tervet ké­szít mohácsi boltjainak felújí­tására. Több új vegyesiparcikk-bolt is nyilt az elmúlt években. A Szék- és Kárpitosipari Válla­lat saját mintaboltja, vagy a Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszmű- ipari Szövetkezet üzlete. A ta­nács szorgalmazza, hogy ehhez hasonlóan más mohácsi vál­lalatok is nyissanak saját üz­letet. Régi problémát oldottak meg 1974-ben: elkészült a gáz­cseretelep, Újmohácson pedig a tüzelőolaj árusító hely. A legújabb iparcikküzlet most épül: novemberben az AFIT- szerviz mellett adják át az autóalkatrészboltot. A vendéglátásról jót is, ke­vésbé jót is lehet mondani. Jó, hogy a Baranya megyei Ven­déglátó Vállalat sorra felújí­totta üzleteit: a Pannónia fa­latozót, a Vadászkürtöt, a strand büfét, s hogy a Révkapu italbolt kulturált, melegkonyhás büfévé lépett elő. Az idegen azonban hiába keres tömeg- étkeztetésre alkalmas, gyors éttermet, reggelizési lehetősé­get, ma még nem talál. Ugyanez a helyzet a szállo­dai helyekkel is. A Béke Szál­lót átalakítják, korszerűsítik, s 22 szobája az igénvek töredé­két sem képes kielégíteni. A szállodahelyzeten már csak az segít, ha elkészül a Halász- csárda mellett a motel, amit jövőre kezdenek építeni. Készek a tervek a kereske­delmi hálózat bővítésére, az el­látás javítására is. A belváros rekonstrukciója során 3000 négyzetméteres áruházat szeret­nének építeni, s itt kapna he­lyet az önkiszolgáló étterem. A belvárosi átalakítások során arra törekszenek, hogy minél több új üzletet alakítsanak ki. Szeretnének például egy nép- művészeti cikkeket árusító bol­tot. NEMCSAK A BELVÁROSBAN.. Parkolási helyzetkép a Perrzel utcából. Parkolási gondok Pécsett Sorgarázs az alagsorban C z esetben talán nem ™ szükséges az újság­írás eszközeivel lefesteni a helyzetet, hisz nap mint nap tapasztaljuk: Pécsett — kü­lönösen a belvárosban — kevés a parkolóhely. A té­nyekről bevezetőül csupán ennyit: 1973. végén Pécsett 68 személygépkocsi jutott ezer lakosra, 1977—78-ra pe­dig 150 lesz az ezer lakosra jutó mennyiség. Hogy ezek hol és hogyan közlekednek majd, az más kérdés, de hol lesznek, ha nem közleked­nek? Nézzük először a belvárost, hisz itt szorít legjobban a ci­pő. A parkolási gondok eny­hítésének, sőt a parkolási prob­léma egyszer s mindenkorra való megoldásának egyetlen útja lenne: annyi emeletes par­kolóházat építeni, ahányra csak szükség van. A parkolóház azonban nem járható út, ugyan­is annyiba kerül benne egy fé­rőhely, mint egy autó. Ezt a luxust pedig sem a közületek, sem a magánautósok nem en­gedhetik meg maguknak. Marad tehát — mint lehető­ség — a hagyományos külszí­ni parkolóhely, a sorgarázs és az épületek alatt kialakított alagsori garázs. Ez utóbbi nem megoldhatatlan feladat, hisz az egyik újmecsekaljai héteme­letes alatt építettek ilyent. Ha a belvárosban az új építkezé­seknél, ahol csak lehet, kiala­kítanának ilyen alagsori parko­lókat, jó néhány gépkocsi elhe­lyezésére lenne lehetőség. Nap­pal a közforgalom használná, éjjel a környékbeli lakók, vala­milyen térítés ellenében. S hogy ez helyes út, arra leg­frissebb példa a készülő Kon- zum Áruház alagsora, ahova 80 gépkocsi tárolására alkal­mas parkolót terveztek. A legolcsóbb, de sajnos erre sincs elegendő pénz, — s ami még fontosabb —, a belváros­ban elegendő hely, a külszíni parkolóhely. Pécs belvárosában a Kossuth téren, a Széchenyi téren és a Jókai téren kívül jó­szerint nincs is ilyen, s ezeket sem lehet bővíteni. Ha újakat építenének is, nincs hova. A parkolást azonban nem lehet önmagában kezelni és megoldani, összefügg például elsősorban a tömegközlekedés­sel és a belváros forgalmi ter­helésével. Kézenfekvő ugyanis, ha léteznek a belvárost elke­rülő utak a városmag mellett kiépített parkolókkal, s ha olyan jól szervezett a tömegközleke­dés, hogy érdemes igénybe venni, akkor a belváros egy ré­széből ki lehet tiltani a jármű­veket, következésképpen csök­kennek a parkolási igények is. Csakhogy akkor parkolóhelye­ket kellene építeni — az Irányi Dániel térihez hasonlóan — mondjuk a Kórház téren, vala­hol a Bajcsy-Zsilinszky út kör­nyékén és így tovább. Még egy lehetőségen gon­dolkodnak a pécsi tanácsi szakemberek. Eszerint a belvá­ros tömbrekonstrukciója folya­mán az újonnan kialakított tömbbelsőkben — például a Kossuth Lajos utca és a Perczel utca között — alakítanának ki parkolóhelyeket. Ezeket nappal bárki igénybe vehetné, éjszaka az ott lakók járműveinek elhe­lyezését szolgálná. Mi a helyzet az új lakótele­peken? Itt a régi épületek, az eleve adott sűrű beépítettség nem okoz akadályt, mégsincs elegendő parkolóhely. Az OÉSZ szabvány előírja, hogy hol, mennyi parkolóhelyet kell épí­teni az új építkezéseknél. La­kásonként például egyet, intéz­ményenként általában az in­tézmény 50 négyzetméterére egy kocsit számolnak, sportlé­tesítményeknél 50 látogatóra egyet, áruházanként ugyancsak 50 négyzetméterre egyet. A szabvány 300 személygép­kocsi (ezer lakossal számol, te­hát ha eszerint építenének par­kolóhelyeket, még jó ideig ele­gendőnek kellene lemniök). Csakhogy az OÉSZ előírásait — annak ellenére, hogy a ta­nács ebben a kérdésben igen szigorú — nem sikerült betar­tani. A járulékos beruházások közül mindig a parkolóhely marad el, jobbik esetben leg­alább a helyét kihagyják. A ta­nács pedig hiába erőlködik, a tervek elfogadásakor a parko­lók dolgában, többnyire még­sem épülnek meg, mégpedig anyagi okokból. Csakhogy előbb-utóbb a gép­kocsimennyiség felfutásával meg kell építeni, s ha ma nem hagynak helyet a holnapi par­kolóra, úgy járunk az új lakó­teleppel, mint egy régi belvá­rossal. Nem lesz hol építeni. A majdan épülő siklósi városrész terveiben a szabvány szerinti parkolómennyiség szerepel, de félő, hogy ezek sem épülnek meg. Ugyanakkor lakótelepen sorgarázst nem engedélyeznek, a parkolóház nagyon drága, s ha meg is épül egy-két alagso­ri garázs, nem oldja meg a gondokat. Pánics György A szakszervezeti választások eddigi tapasztalataiból A szakszervezeti vá­lasztások eddigi menetét és a jelen­leg folyó munkát jól előké­szített, átgondolt, megszerve­zett és megfelelően irányí­tott folyamatként jellemezhet­jük. Az eddig megtartott szak- szervezeti választások egy­értelműen megerősítik, hogy a szakszervezeti mozgalom azonosul a párt politikájával. A bizalmiak és helyetteseik, a műhely-, osztály-, SZB, SZT és megyebizottságok vá­lasztásain pontos képet kap­tunk az egyes társadalmi csoportok, rétegek, vállalati, üzemi, munkahelyi kollektí­vák anyagi helyzetéről, köz­érzetéről, tudati állapotáról, politikánkról és egész éle­tünkről alkotott véleményé­ről. A tapasztalatok arra mutat­nak, hogy őszinte volt a tag­ság és a szakszervezeti ve­zetés közötti beszélgetés. Legjobban ezt az a tény pél­dázza, hogy már eddig több mint háromnegyed millióan mondtak véleményt a szak- szervezeti munkáról, tettek javaslatokat a továbblépésre. A vitákban a közösséget, valamennyiünket érintő dol­gokról beszéltek. Sok észrevétel hangzott el a megnövekedett jogkör al­kalmazásáról, a szakszerve­zeti demokrácia fejlesztésé­ről, a bizalmi munkájának egyre fokozódó elismeréséről. Sok helyen nyilatkoztak el­ismerően a bérpolitika — központi és vállalati — ala­kulásáról, de sokan bírál­ták a jövedelmi arányokban előforduló szélsőséges ese­teket, a normákkal, a túl­órákkal, a fizikai és alkal­mazotti dolgozók bérfejlesz­tésével kapcsolatos problé­mák megoldását, helyeseb­ben megoldatlanságát. Szin­te mindenütt igényelték, hogy az aktívák és a tag­ság rendszeresebb és gyor­sabb tájékoztatást kap ion a gazdasági és a mozgalmi te rülétről egyaránt. A legtöbb észrevételt a munkaszervezés fogyatékosságaival, a folya­matos termelés feltételeinek biztosításával, az üzemi szo­ciális körülményekkel kap­csolatban tették a dolgozók. Sok konkrét megjegyzés, kri­tika, javaslat hangzott el a gyermekintézmények helyze­tével kapcsolatban is. A vitákban résztvevő gaz­dasági vezetők kifejezésre juttatták, hogy a szakszer­vezetek egyre nagyobb fe­lelősséggel és hozzáértéssel gyakorolják funkciójukat, ér­zékenyen reagálnak a prob­lémákra, konstruktív javasla­tokat tesznek. A tagság által tett észrevételekre az illeté­kesek már eddig is konkrét intézkedésekkel válaszoltak. A választások eredményes­ségéhez döntően hozzájárult, hogy a pártszervek és szer­vezetek túlnyomó többségé­ben fontos politikai esemény­ként kezelték, felelősségtel­jesen segítették a szak- szervezeti választásokat. A területi pártszervek körül­tekintően, tervszerűen, és szervezetten készítették fel az irányításuk alá tartozó párt­szerveket erre a munkára. Megfelelő figyelmet fordítot­tak a kádermunkára, igye­keztek jól megismerni és megismertetni a választási munka tartalmi célkitűzéseit, a választás mechanizmusát és rendjét. Ezzel kapcsolatos feladataikat jól illesztették be a pártmunka egészébe. Figyelembe vették azokat az észrevételeket, amelyek párt­szerveink újjáválasztása so­rán a párttagság e munká­val kapcsolatban elmondott. Pártszerveink döntő többsé­ge számot adott arról is, hogy nemcsak ismeri, hanem egyre jobban érti és mind hozzáértőbben alkalmazza is a szakszervezetek pártirányí­tására vonatkozó határoza­tokat. Kedvező változások tör­téntek a szakszervezetben dolgozó kommunisták mun­kájának értékelésében és el­ismerésében is. A pártszer­vek a szakszervezetekben való tevékenységet fontos párt­megbízatásként kezelik és és ilyen céllal sok elvtárs és elvtársnő jelölését java­solták a szakszervezeti funk­cióba. A pártszervek fontos fel­adata, hogy az elért ered­ményekre alapozva — a he­lyi viszonyoknak megfelelően — tovább tökéletesítsék a szakszervezetek pártirányí­tásával összefüggő munkáju­kat. ösztönözzék a helyi szakszervezeti szerveket, hogy a választások során a tag­ság által tett észrevételek­ben érdemileg intézkedjenek. Segítsék elő, hogy a meg­választott aktívák szakszer­vezeti feladataikról alapos felkészítésben, oktatásban ré­szesüljenek. Biztosítsák, hogy a szakszervezetekben dolgo­zó kommunisták megfelelően ismerjék és értsék a párt- határozatokat, jól alkalmaz­zák azokat területükön. A nem végleges ér­tékelésekből is megállapítható, hogy eddig a szakszervezeti választások kedvező politikai légkörben, nagy aktivitással és tenniakarással zajlottak le. Értékes tapasztalatokkal gazdagodott a mozgalom, amelyeket a szakszervezeti kongresszusi felkészülés so­rán, illetve a későbbi munká­ban jól lehet és kell hasz­nosítani. Koszorús Ferenc, az MSZMP KB munkatársa Tízezer Skoda Csehszlovákiából Csütörtökön bezárta kapuit a 17. Brnói Nemzetközi^ Gépipari Vásár. Nyolc napon át száz­ezren keresték fel a nagysza­bású, 160 ezer négyzetméter­nyi területű kiállítást, ahol 28 ország és Nyugat-Berlin cégei mutatták be legújabb gyárt­mányaikat. A vásár üzleti mér­lege: 12 milliárd korona ösz- szegű üzletkötések. A szocialista országok sorá­ban hazánk a legnagyobb ki­állítók közé tartozott; összesen 17 külkereskedelmi vállalat ál­lította ki az ipar termékeit a HUNGEXPO szervezésében. Kuti Horváth János, a ma­gyar kiállítás igazgatója el­mondta, a magyar vállalatok összesen csaknem 23 millió rubelért adtak el csehszlovák partnereiknek gépeket, beren­dezéseket. Ugyanakkor a MO- GÜRT tízmillió rubel értékben vett Skoda személygépkocsikat. A különböző típusokból tízez­ret szállít 1976-ban a MOTO­KOV Külkereskedelmi Vállalat. A komplex a KGST integráció keretében öt évre szóló ko­operáció szerződést írt alá csehszlovák partnerével. Esze­rint magyar adaptereket szerel­nek majd csehszlovák gyártmá­nyú önjáró szálastakarmány betakarító alapgépekbe. Jövőre a magyar ipar több mint két és félmillió rubelért szállít adaptereket, cserébe száz gé­pet kap. Az OMNIBOL, amely ha­gyományos mezőgazdasági re­pülőgépszállítója Magyaror­szágnak, a most aláírt szerző­dés értelmében három pilóta­képző repülőt szállít. Ugyan­akkor több százezer rubelért adott el a vállalat magyar út­építőgépeket és ipari mérle­geket. Szerződést kötött a Videoton is, jövőre több mint négymil­lió rubelért szállít csehszlová­kiai partnerének R-10-es Vi­deoton számítógépet. A Duna-parti város sa­játos helyzetéből adódóan kereskedelmi hálózatának nemcsak a helyi lakosság, de a jelentős idegenforga­lom és az üdülőterület igé­nyeit is ki kell elégítenie. Mohács üzletei, vendéglátó- ipari létesítményei mennyi­ben képesek megfelelni fel­adatuknak? Erről nemrég elemzést készített a városi tanács, amit a végrehajtó bizottsági ülésen tárgyaltak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom