Dunántúli napló, 1975. szeptember (32. évfolyam, 239-268. szám)
1975-09-19 / 257. szám
1975. szeptember 19., péntek Dunántúli napló 3 Ifi benzinkút kellene Mohács kereskedelmének fejlődése Korszerűtlen, kicsi szálloda Nincs ellátatlan terület Hiánycikkek Mohácson nincsenek, kivéve azokat a termékeket, amelyek másutt sem kaphatók. Itt még a bolti elárusító sem „hiánycikk", mint a nagyvárosokban. Van viszont egy már-már krónikus hiánycikk, ez pedig egy korszerű benzinkút. Hétvégeken hosszú sor áll a város egyetlen töltőállomása előtt, ahol ráadásul 92 oktános benzint nem lehet kapni. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a közeli határátkelőhelyen sincs kút, így a turisták is itt tankolnak. A mohácsi tanács már tárgyalt az ÁFOR-ral, s remény van rá, hogy a következő ötéves tervben az eszéki út mentén felépül egy korszerű üzemanyagtöltőállomás. -pánicsGyermek- és ifjúsági bútorok a BMlf-n Az őszi BNV egyik legnagyobb bemutatója az Otthon '76 kiállítás lesz, amelyet a tavalyinál kétszer nagyobb területen, mintegy 12 ezer négyzetméteren rendezik meg az A-pavilonban és a 17-es csarnokban. 60 hazai, valamint bolgár, finn, jugoszláv, lengyel, NDK, NSZK, olasz, osztrák és szovjet bútorcégek mutatják be termékeiket. Az idei Otthon-kiállítás kiemelt témája a népesedéspolitikai határozatból eredően a gyermek- és ifjúsági bútorok fejlesztésével kapcsolatos eredmények, a női munka megkönnyítését szolgáló konyhabútorok és felszerelések bemutatása. Az élelmiszerüzletek alapterülete a IV. ötéves tervben 306 négyzetméterrel nőtt, ellátatlan terület a városban nincs. Az elmúlt öt évben több új üzletet építettek Mohácson és javult a peremterületek ellátása. 1973- ban készült el a 4000 négyzet- méteres új piac, amelynek egy részét később befedték. Az Új Barázda Termelőszövetkezet 1972-ben húsboltot nyitott, a Farostlemezgyárban és a Mohácsi öntödei Vállalatnál pedig munkahelyi bolt és szeszmentes büfé nyílt. A ruházati kiskereskedelem is megfelel a lakosság igényeinek. Az elmúlt években bővítették a Duna Áruházat — amelyet a jövőben önikszolgá- lóvá alakítanak át — 1974-ben pedig megnyílt az Ifjúsági Áruház, amely megoldotta a gyer- mekruha-ellátást. öt évvel ezelőtt adták át a kötöttáru üzletet, de máris kicsi. A Radnóti lakótelepen is szükség van egy ruházati boltra, építését már megkezdték. A vegyesiparcikk-ellátás valamivel gyengébb az élelmiszernél és a ruházatnál. A BARANYA- KER például az utóbbi esztendőkben jószerint semmit sem költött mohácsi boltjaira, amelyek elavultak, korszerűtlenek. A tanács már tárgyalt a BARA- NYAKER-rel, a vállalat pedig a közeli hónapokban tervet készít mohácsi boltjainak felújítására. Több új vegyesiparcikk-bolt is nyilt az elmúlt években. A Szék- és Kárpitosipari Vállalat saját mintaboltja, vagy a Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszmű- ipari Szövetkezet üzlete. A tanács szorgalmazza, hogy ehhez hasonlóan más mohácsi vállalatok is nyissanak saját üzletet. Régi problémát oldottak meg 1974-ben: elkészült a gázcseretelep, Újmohácson pedig a tüzelőolaj árusító hely. A legújabb iparcikküzlet most épül: novemberben az AFIT- szerviz mellett adják át az autóalkatrészboltot. A vendéglátásról jót is, kevésbé jót is lehet mondani. Jó, hogy a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat sorra felújította üzleteit: a Pannónia falatozót, a Vadászkürtöt, a strand büfét, s hogy a Révkapu italbolt kulturált, melegkonyhás büfévé lépett elő. Az idegen azonban hiába keres tömeg- étkeztetésre alkalmas, gyors éttermet, reggelizési lehetőséget, ma még nem talál. Ugyanez a helyzet a szállodai helyekkel is. A Béke Szállót átalakítják, korszerűsítik, s 22 szobája az igénvek töredékét sem képes kielégíteni. A szállodahelyzeten már csak az segít, ha elkészül a Halász- csárda mellett a motel, amit jövőre kezdenek építeni. Készek a tervek a kereskedelmi hálózat bővítésére, az ellátás javítására is. A belváros rekonstrukciója során 3000 négyzetméteres áruházat szeretnének építeni, s itt kapna helyet az önkiszolgáló étterem. A belvárosi átalakítások során arra törekszenek, hogy minél több új üzletet alakítsanak ki. Szeretnének például egy nép- művészeti cikkeket árusító boltot. NEMCSAK A BELVÁROSBAN.. Parkolási helyzetkép a Perrzel utcából. Parkolási gondok Pécsett Sorgarázs az alagsorban C z esetben talán nem ™ szükséges az újságírás eszközeivel lefesteni a helyzetet, hisz nap mint nap tapasztaljuk: Pécsett — különösen a belvárosban — kevés a parkolóhely. A tényekről bevezetőül csupán ennyit: 1973. végén Pécsett 68 személygépkocsi jutott ezer lakosra, 1977—78-ra pedig 150 lesz az ezer lakosra jutó mennyiség. Hogy ezek hol és hogyan közlekednek majd, az más kérdés, de hol lesznek, ha nem közlekednek? Nézzük először a belvárost, hisz itt szorít legjobban a cipő. A parkolási gondok enyhítésének, sőt a parkolási probléma egyszer s mindenkorra való megoldásának egyetlen útja lenne: annyi emeletes parkolóházat építeni, ahányra csak szükség van. A parkolóház azonban nem járható út, ugyanis annyiba kerül benne egy férőhely, mint egy autó. Ezt a luxust pedig sem a közületek, sem a magánautósok nem engedhetik meg maguknak. Marad tehát — mint lehetőség — a hagyományos külszíni parkolóhely, a sorgarázs és az épületek alatt kialakított alagsori garázs. Ez utóbbi nem megoldhatatlan feladat, hisz az egyik újmecsekaljai hétemeletes alatt építettek ilyent. Ha a belvárosban az új építkezéseknél, ahol csak lehet, kialakítanának ilyen alagsori parkolókat, jó néhány gépkocsi elhelyezésére lenne lehetőség. Nappal a közforgalom használná, éjjel a környékbeli lakók, valamilyen térítés ellenében. S hogy ez helyes út, arra legfrissebb példa a készülő Kon- zum Áruház alagsora, ahova 80 gépkocsi tárolására alkalmas parkolót terveztek. A legolcsóbb, de sajnos erre sincs elegendő pénz, — s ami még fontosabb —, a belvárosban elegendő hely, a külszíni parkolóhely. Pécs belvárosában a Kossuth téren, a Széchenyi téren és a Jókai téren kívül jószerint nincs is ilyen, s ezeket sem lehet bővíteni. Ha újakat építenének is, nincs hova. A parkolást azonban nem lehet önmagában kezelni és megoldani, összefügg például elsősorban a tömegközlekedéssel és a belváros forgalmi terhelésével. Kézenfekvő ugyanis, ha léteznek a belvárost elkerülő utak a városmag mellett kiépített parkolókkal, s ha olyan jól szervezett a tömegközlekedés, hogy érdemes igénybe venni, akkor a belváros egy részéből ki lehet tiltani a járműveket, következésképpen csökkennek a parkolási igények is. Csakhogy akkor parkolóhelyeket kellene építeni — az Irányi Dániel térihez hasonlóan — mondjuk a Kórház téren, valahol a Bajcsy-Zsilinszky út környékén és így tovább. Még egy lehetőségen gondolkodnak a pécsi tanácsi szakemberek. Eszerint a belváros tömbrekonstrukciója folyamán az újonnan kialakított tömbbelsőkben — például a Kossuth Lajos utca és a Perczel utca között — alakítanának ki parkolóhelyeket. Ezeket nappal bárki igénybe vehetné, éjszaka az ott lakók járműveinek elhelyezését szolgálná. Mi a helyzet az új lakótelepeken? Itt a régi épületek, az eleve adott sűrű beépítettség nem okoz akadályt, mégsincs elegendő parkolóhely. Az OÉSZ szabvány előírja, hogy hol, mennyi parkolóhelyet kell építeni az új építkezéseknél. Lakásonként például egyet, intézményenként általában az intézmény 50 négyzetméterére egy kocsit számolnak, sportlétesítményeknél 50 látogatóra egyet, áruházanként ugyancsak 50 négyzetméterre egyet. A szabvány 300 személygépkocsi (ezer lakossal számol, tehát ha eszerint építenének parkolóhelyeket, még jó ideig elegendőnek kellene lemniök). Csakhogy az OÉSZ előírásait — annak ellenére, hogy a tanács ebben a kérdésben igen szigorú — nem sikerült betartani. A járulékos beruházások közül mindig a parkolóhely marad el, jobbik esetben legalább a helyét kihagyják. A tanács pedig hiába erőlködik, a tervek elfogadásakor a parkolók dolgában, többnyire mégsem épülnek meg, mégpedig anyagi okokból. Csakhogy előbb-utóbb a gépkocsimennyiség felfutásával meg kell építeni, s ha ma nem hagynak helyet a holnapi parkolóra, úgy járunk az új lakóteleppel, mint egy régi belvárossal. Nem lesz hol építeni. A majdan épülő siklósi városrész terveiben a szabvány szerinti parkolómennyiség szerepel, de félő, hogy ezek sem épülnek meg. Ugyanakkor lakótelepen sorgarázst nem engedélyeznek, a parkolóház nagyon drága, s ha meg is épül egy-két alagsori garázs, nem oldja meg a gondokat. Pánics György A szakszervezeti választások eddigi tapasztalataiból A szakszervezeti választások eddigi menetét és a jelenleg folyó munkát jól előkészített, átgondolt, megszervezett és megfelelően irányított folyamatként jellemezhetjük. Az eddig megtartott szak- szervezeti választások egyértelműen megerősítik, hogy a szakszervezeti mozgalom azonosul a párt politikájával. A bizalmiak és helyetteseik, a műhely-, osztály-, SZB, SZT és megyebizottságok választásain pontos képet kaptunk az egyes társadalmi csoportok, rétegek, vállalati, üzemi, munkahelyi kollektívák anyagi helyzetéről, közérzetéről, tudati állapotáról, politikánkról és egész életünkről alkotott véleményéről. A tapasztalatok arra mutatnak, hogy őszinte volt a tagság és a szakszervezeti vezetés közötti beszélgetés. Legjobban ezt az a tény példázza, hogy már eddig több mint háromnegyed millióan mondtak véleményt a szak- szervezeti munkáról, tettek javaslatokat a továbblépésre. A vitákban a közösséget, valamennyiünket érintő dolgokról beszéltek. Sok észrevétel hangzott el a megnövekedett jogkör alkalmazásáról, a szakszervezeti demokrácia fejlesztéséről, a bizalmi munkájának egyre fokozódó elismeréséről. Sok helyen nyilatkoztak elismerően a bérpolitika — központi és vállalati — alakulásáról, de sokan bírálták a jövedelmi arányokban előforduló szélsőséges eseteket, a normákkal, a túlórákkal, a fizikai és alkalmazotti dolgozók bérfejlesztésével kapcsolatos problémák megoldását, helyesebben megoldatlanságát. Szinte mindenütt igényelték, hogy az aktívák és a tagság rendszeresebb és gyorsabb tájékoztatást kap ion a gazdasági és a mozgalmi te rülétről egyaránt. A legtöbb észrevételt a munkaszervezés fogyatékosságaival, a folyamatos termelés feltételeinek biztosításával, az üzemi szociális körülményekkel kapcsolatban tették a dolgozók. Sok konkrét megjegyzés, kritika, javaslat hangzott el a gyermekintézmények helyzetével kapcsolatban is. A vitákban résztvevő gazdasági vezetők kifejezésre juttatták, hogy a szakszervezetek egyre nagyobb felelősséggel és hozzáértéssel gyakorolják funkciójukat, érzékenyen reagálnak a problémákra, konstruktív javaslatokat tesznek. A tagság által tett észrevételekre az illetékesek már eddig is konkrét intézkedésekkel válaszoltak. A választások eredményességéhez döntően hozzájárult, hogy a pártszervek és szervezetek túlnyomó többségében fontos politikai eseményként kezelték, felelősségteljesen segítették a szak- szervezeti választásokat. A területi pártszervek körültekintően, tervszerűen, és szervezetten készítették fel az irányításuk alá tartozó pártszerveket erre a munkára. Megfelelő figyelmet fordítottak a kádermunkára, igyekeztek jól megismerni és megismertetni a választási munka tartalmi célkitűzéseit, a választás mechanizmusát és rendjét. Ezzel kapcsolatos feladataikat jól illesztették be a pártmunka egészébe. Figyelembe vették azokat az észrevételeket, amelyek pártszerveink újjáválasztása során a párttagság e munkával kapcsolatban elmondott. Pártszerveink döntő többsége számot adott arról is, hogy nemcsak ismeri, hanem egyre jobban érti és mind hozzáértőbben alkalmazza is a szakszervezetek pártirányítására vonatkozó határozatokat. Kedvező változások történtek a szakszervezetben dolgozó kommunisták munkájának értékelésében és elismerésében is. A pártszervek a szakszervezetekben való tevékenységet fontos pártmegbízatásként kezelik és és ilyen céllal sok elvtárs és elvtársnő jelölését javasolták a szakszervezeti funkcióba. A pártszervek fontos feladata, hogy az elért eredményekre alapozva — a helyi viszonyoknak megfelelően — tovább tökéletesítsék a szakszervezetek pártirányításával összefüggő munkájukat. ösztönözzék a helyi szakszervezeti szerveket, hogy a választások során a tagság által tett észrevételekben érdemileg intézkedjenek. Segítsék elő, hogy a megválasztott aktívák szakszervezeti feladataikról alapos felkészítésben, oktatásban részesüljenek. Biztosítsák, hogy a szakszervezetekben dolgozó kommunisták megfelelően ismerjék és értsék a párt- határozatokat, jól alkalmazzák azokat területükön. A nem végleges értékelésekből is megállapítható, hogy eddig a szakszervezeti választások kedvező politikai légkörben, nagy aktivitással és tenniakarással zajlottak le. Értékes tapasztalatokkal gazdagodott a mozgalom, amelyeket a szakszervezeti kongresszusi felkészülés során, illetve a későbbi munkában jól lehet és kell hasznosítani. Koszorús Ferenc, az MSZMP KB munkatársa Tízezer Skoda Csehszlovákiából Csütörtökön bezárta kapuit a 17. Brnói Nemzetközi^ Gépipari Vásár. Nyolc napon át százezren keresték fel a nagyszabású, 160 ezer négyzetméternyi területű kiállítást, ahol 28 ország és Nyugat-Berlin cégei mutatták be legújabb gyártmányaikat. A vásár üzleti mérlege: 12 milliárd korona ösz- szegű üzletkötések. A szocialista országok sorában hazánk a legnagyobb kiállítók közé tartozott; összesen 17 külkereskedelmi vállalat állította ki az ipar termékeit a HUNGEXPO szervezésében. Kuti Horváth János, a magyar kiállítás igazgatója elmondta, a magyar vállalatok összesen csaknem 23 millió rubelért adtak el csehszlovák partnereiknek gépeket, berendezéseket. Ugyanakkor a MO- GÜRT tízmillió rubel értékben vett Skoda személygépkocsikat. A különböző típusokból tízezret szállít 1976-ban a MOTOKOV Külkereskedelmi Vállalat. A komplex a KGST integráció keretében öt évre szóló kooperáció szerződést írt alá csehszlovák partnerével. Eszerint magyar adaptereket szerelnek majd csehszlovák gyártmányú önjáró szálastakarmány betakarító alapgépekbe. Jövőre a magyar ipar több mint két és félmillió rubelért szállít adaptereket, cserébe száz gépet kap. Az OMNIBOL, amely hagyományos mezőgazdasági repülőgépszállítója Magyarországnak, a most aláírt szerződés értelmében három pilótaképző repülőt szállít. Ugyanakkor több százezer rubelért adott el a vállalat magyar útépítőgépeket és ipari mérlegeket. Szerződést kötött a Videoton is, jövőre több mint négymillió rubelért szállít csehszlovákiai partnerének R-10-es Videoton számítógépet. A Duna-parti város sajátos helyzetéből adódóan kereskedelmi hálózatának nemcsak a helyi lakosság, de a jelentős idegenforgalom és az üdülőterület igényeit is ki kell elégítenie. Mohács üzletei, vendéglátó- ipari létesítményei mennyiben képesek megfelelni feladatuknak? Erről nemrég elemzést készített a városi tanács, amit a végrehajtó bizottsági ülésen tárgyaltak.
