Dunántúli napló, 1975. szeptember (32. évfolyam, 239-268. szám)

1975-09-16 / 254. szám

6 Dunántúli napló 1975. szeptember 16., kedd Képernyőt előtt Két tévéjáték Két olyan műsort emelek ki a hét műsorából, amelyeknek más közük nincs egymáshoz, mint az, hogy mindkettő mo- gyar szerző művéből készült magyar tévéjáték. Az egyik Hu- bay Miklós Párkák című tévé­játéka, a másik Gábor Andor Ciklámen című vígjátéka. Ez utóbbi a Szombat este .. . ösz- szeállításban került műsorra. A Párkák, a sors fonalát gombolyító istennők ezúttal Latin-Amerikában tevékenyked­nek, magnószalagokból gombo­lyítják és ha úgy alakul, met­szik el az emberi életek szá­lait. A fasiszta rendszer lehall­gató csoportjának két, majd három „istennője” olyan hatal­mat tart a kezében, amely már-már valóban hasonlatos az ókori istenekéhez. Belátnak az emberek legrejtettebb világába, láthatatlanul is jelen vannak életük legszemélyesebb pillana­taiban. Kitűnő, szellemes alap­ötlet, amelyre felépülhet a ke­gyetlen elnyomó rendszer ter­mészetrajza, bemutatható a forradalmi harcok ereje még ilyen „isteni" beavatkozás el­lenére is. A rendező, Szönyi G. Sándor erősen konkretizálni iqyekezett a történetet a „Los Pachungos" együttes — egyéb­ként igen hatásos — szerepel­tetésével, korunk egyik súlyos politikai problémájára számos jel utalt magában a tévéjáték­ban is. Érdekes módon mégis* kapott valami puha, bizonyta­lan jelleget az egész história. A Párkák, a csoport tagjai hiá­ba különböztek jellemükben, in­díttatásukban eaymástól. A bal­oldali pap, hiába sugárzott rá három furcsa nő furcsa érzel­me, nem különbözött egy bal­oldali hailandósáqú. viharzó érzelmeiből a szentéletűségbe menekült átlagpaptól Lehet, hogy mindebben az játszott közre, hoqy a gondo­san zárt falak közt játszódó, kamca ielleqű darabban kü­lönösen fontos lett volna a jó színészi játék. A három nő sze­repében Tordai Teri, Sunyovszky Szilvia és Pogány Judit adósak maradtak ezzel. Még Koncz Gábor is színtelenebb volt, mint máskor. Ezzel szemben Gábor Andor­nak ebben a mestertudással készült, de semmi különöset nem mondó, kissé édeskés víg- játékában annak lehettünk ta­núi, hogy a rendezés és a szí­nészi játék valósággal csodák­ra képes. Piros Ildikó egy szí­nésznőt és egy úrinőt játszott el. Egy elég okos, elég becsü­letes színésznőt és egy sokkal kevésbé okos és nem annyira becsületes úrihölgyet. Emléke­zetes marad egy fintora, mi­kor az úrinőt alakítva, fátyolos- kalaposan belép a színésznő lakásába Nem attól fintorog, amiért fintoroghatna, hogy ugyanis amit addig tett sem volt épp feddhetetlen, most meg éppen valaki másnak a „be­csületét” készül kölcsönkérni — hanem attól fintorog, hogy ne­ki, a finom hölgynek le kell ereszkednie egy kéteshírű szí­nésznőhöz. A korrektül játszó Bálint András és a szerepéhez híven színészies Horesnyi László mellett okvetlenül meg kell említenem Csűrös Karolát, aki olyan bájosan volt naív és kis­szerű, hogy az már * nagyszerű volt. . . Hailama Erzsébet Az újmecsekaljai iskola. Szász László felvétele Több mint háromnegyedmillió forint 1 - ..... S egítés a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulásához A fizikai dolgozók gyer­mekei továbbtanulásának ügyével való törődés ki­emelt jelentőségű társadal­mi feladat. így jelöli meg ezt a párt ifjúságpolitikai és oktatáspolitikai határo- zota valamint a XI. kong­resszus iránymutatása is. A feladat végrehajtása nem lehet kampány jellegű. A társadalmi szervek megfon­tolt, jól összehangolt, hosz- szabb távú együttműködé­sét igényli. Ebből az együttműködésből alakultak ki a társadalmi se­gítés különféle formái, mint a kollégiumépítési akciók, az elő­készítő tanfolyamok, táborok és a középiskolai tanulmányi ösztöndíj-rendszer. Bár a ta­nulóknak közvetlenül nyújtott anyagi támogatás csak egyik formája a segítésnek, és nem a legfontosabb megnyilvánu­lása a társadalmi gondosko­dásnak, beszéljünk most - az új tanév elején — az utóbbi­ról. 1. „A Magyar Forradalmi Mun­kás-Paraszt Kormány 1045/1971. (X. 27.) sz. határozata alapján 1973. szeptember 1-től a fizi­kai dolgozók tehetséges és szorgalmas gyermekei középis­kolai továbbtanulásának elő­segítésére a vállalatok és a szövetkezetek anyagi eszköze­it is felhasználva ösztöndíjat — tanulmányi segélyt — kell léte­síteni a Központi Ifjúságpoliti­kai Aalap támogatásával.” — írja a hivatalos közlemény. A negyedik ötéves terv idősza­kában az évi összeg 24 millió forint, amelyet a központi alapból e célra fordít az Álla­mi Ifjúsági Bizottság. Ebből több mint 13 ezer tanuló ka­pott évente 2—4 ezer forintot. A 24 millióból egy millió fo­rint jutott Baranyába. Ezt egé­szíti ki a megyei ösztöndíj- alap: évi 600 ezer forint a Baranya megyei Tanács költ­ségvetéséből (1972-ben 100 ezer forinttal indultak), több mint 100 ezer forint pedig a vállalatok, az ipari és a fo­Pécs III. kér. SZÜLETTEK Imhoff Attila, Pogány Anikó, Fe kete Krisztina, Galgóczi Erzsébet, Nagy Károly, Karádi Beáta, Kakas Anita, Auguszt Péter, Pruzsina Atti­la, Mayer Anett, Németh Nedda Lőrinci Brigitta, Kiss Gabriella, Cső ke Kármen, Balázs Csaba, Miho vies Gábor, Buzi Gábor, Pozsár Ta más, Stummer István, Kovács Ger gely, Strasszer Edit, Borbély Móni ka, Bircsák Tamás, Haraszti Karo lina, Hoffmann Gábor, Gondek Nor bért, Ökrös Zoltán, Mosonyi Mária Koncsek Attila, Váczi Tünde, Mohó esi Tamás, Deák Lívia, Bedő Ba- bett, Hegedűs Éva, Szilva Edit, Pohl Ildikó. Az AFESZ-ek és a szövetkezetek adják a legtöbbet Nem minden az anyagi segítés gyosztási szövetkezetek hozzá­járulásából. Elsősorbon az ÁFÉSZ-ek (Pécsvárad, Szentlő- rinc, Vajszló, Boly, Szigetvár 5-5 ezer forintot, a többiek 2- 4 ezer forintot) és az ipari szövetkezetek (pl. a Sásdi Épí­tő Szövetkezet a Pécsi Kesz­tyű és Bőrdíszmű Szövetkezet) fizettek be nagyobb számban a megyei alapra. A Bólyi Álla­mi Gazdaság 20 ezer forint hozzájárulást vállalt. Kár, hogy a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek nem kapcsolódtak be a társadalmi akcióba a Baranya megyei Tanács felhí­vására. megkapják az ezer-ezerötszáz vagy kétezer forintos féléven­kénti ösztöndíjat. Ha pedig a vállalatok és a szövetkezetek hozzájárulása növekszik a jö­vőben, tovább emelkedhet az ösztöndíjban részesülők száma és a támogatás összege. Az akcióban részt vállaló gazda­sági egységek név szerinti ja­vaslatot tehetnek saját dolgo­zóik középiskolában továbbta­nuló gyermekeinek ösztöndíj­ban való részesítésére. 3. Ezekben a napokban — szem­ben az 1973. évi 525 és a ta­valyi 650 fővel - 710 baranyai gimnáziumi és szakközépiskolai tanuló részére több mint há­romnegyed millió forintot oszt­hatnak ki a középiskolákban az 1975/76-os tanév első fél­évére a megyei diákszociális bizottság döntése alapján. Ha továbbra is megfelelnek a fel­tételeknek (ha legalább egyik szülő fizikai dolgozó, ha a csa­ládban az egy főre jutó jöve­delem nem haladja meg az 1300. forintot, és közösségi, em­beri magatartásuk, tanulmányi munkájuk vagy más körülmé­nyük indokolja), az iskolai di- ákszooiális bizottság javaslata alapján a második félévben - és a következő években — is Az állami és a társadalmi szervek, a szövetkezetek és vál­lalatok tehát igyekeztek teljesí­teni feladatukat. Most az isko­lákon — a pedagógusokon, a tanintézeti KISZ-szervezeteken — a sor: ne csak anyagi se­gítségként, hanem nevelési esz­közként is kezeljék az ösztön- díjrendszert. Főleg az új első­éves tanulóknak kell segíteni, akik sok nehézséggel küzde­nek a beilleszkedés hónapjai­ban. Ehhez pedig nem elegen­dő csak az anyagi segítség. Meg kell tenniök mindent a középiskolában való eredmé­nyes bentmaradásért és to­vábbjutásért, akik a „főszerep­lői" e jelentős társadalmi ak­ciónak, maguknak a tanulók­nak. Végh József HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Iván Péter és Unger Klára, Ta­pasztó József és Oszolj Szabina, dr. Büki Ernő és dr. Horváth Erzsébet, Kis-Tóth László és Gyimesi Klára, Marosvölgyi Zoltán és Rónaky Mag­dolna. • MEGHALTAK Györegy János, Hideg Mihály, Csonka János, Muth Antalné Rat­ting Anna, Neth Lajosné Szekeres Mária, Farkas Valérné Kis Terézia, Kerner Henrik, Balaskó Antalné Szedeczki Mária, Losonczy Ferenc, Kövesdi Józsefné Peternell Mária, Perlaki Ferenc, Mikolai Dezső, Czigelédi Jánosné Fábián Mária. A MÁV PÉCSI ÁLLOMÁSFŐNOKSÉGE felvételre keres 18. ÉVET BETÖLTÖTT FÉRFIAKAT kocsirendezői munkakör betöltésére Kereseti lehetőség: 2600-3000 Ft. ' Egyenruhát és utazási kedvezményt biztosítunk. Fenti munkakörre 3000 Ft szerződési előleget folyósítunk. Jelentkezni munkanapokon 8-16 óráig PÉCS ÁLLOMÁS személyzeti és munkaügyi csoportjánál lehet. Drága-e az autótartás? r Óvatosan bánjunk a gázpedállal ls-is. Azok a megfontolt, ki­alakult vezetői stílussal rendel­kező gépkocsivezetők, akik nem hívei a sportos vezetési stílus­nak, állítják, hogy nem drága. Az autó mozgásenergiója csak akkor érvényesül, ha kellő mennyiségű és megfelelő minő­ségű hajtóanyaggal azt műkö­désbe hozzuk. A reggeli indítás A gépkocsi rendeltetésénél fogva két célt szolgálhat. Le­het munkaeszköz és fehet ké­nyelmi cikk. Akik munkaesz­köznek használják járművüket, tudják és tanúsítják, hogy a gépjármű sebességének függ­vényében érzékenyen jelentke­zik a hajtóanyag mennyisége. A hosszútávé és bizonyos se­bességű tartományon belüli utazás még teljes terheléssel is kevesebb üzemanyagot kí­ván, mint a rövid útszakaszo­kon többszöri fékezéssel, illet­ve gyorsítással járó üzemelte­tés. Közlekedési szakemberek különböző vizsgálatok és mé­rések alapján összeállították a benzintakarékossóg legfonto­sabb teendőit. Sokan, még a tapasztalt gépjárművezetők közül is, nin­csenek tisztában azzal, hogy a reggeli indítás után az ún. melegítő célt szolgáló motor­járatás majdnem felesleges. Kutatások bizonyították, hogy elegendő néhány másodperc­nyi melegítés az indulás előtt és a motornak is kedvezőbb, ha ezután lassúbb tempóban terhelést kap. Ugyanis gyor­sabban melegszik fel az olaj és kevesebb benzinre van szükség a motor bemelegíté­séhez. Pár másodpercnyi üze­meltetés után tehát célszerű l-es sebességi fokozatban a gépjárművet elindítani és így biztosítani a kellő üzemi hő­mérséklet elérését. Mind a kétütemű, mind a négyütemű motor reggeli in­dítása szivatóval történik. Cél­szerű a szivatót idejében ere­deti helyzetbe visszaállítani, mert már néhány másodperces szivatóval való üzemeltetés te­temes benzin túlfogyasztással jelentkezik. Sőt előfordult olyan is, hogy kellő rutinnal pern rendelkező gépjárműve­zető az első pár kilométert szivató működtetéssel teszi meg, ami benzinpocsékolás. Nem szabad értelmetlenül játszani a gázpedállal. Ez vo­natkozik elsősorban a közle­kedési lámpák előtt várakozó gépjárművekre. A piros jelzés­nél mutatkozó türelmetlenség egyik jele ez, pedig egy-egy gázfröccs, feltúráztatás fogyasz­totta benzin mennyiség 6-8 km út megtételéhez lenne ele­gendő. Nem érdemes a motort fe­leslegesen járatni. Sokan azt vethetik tanácsunk ellen, hogy a járó motor fogyasztása mi­nimális és az újraindítás vi­szonylag sok üzemanyagot használ fel. Ez a tétel azon­ban csak a 30 másodpercen túli járatásnál érvényes. Ami­kor a lámpa zöld jelzést mu­tat, ne ugorjunk, hanem in­duljunk. Sokan teljes gázzal indulnak, ami szintén értel­metlen, mert az ún. sportos indítás, ezt is vizsgálat bizo­nyítja, 4-5 km út megtételéhez szükséges benzint fogyaszt. Vezessünk egyenletesen, ke­rüljük a felesleges gyorsításo­kat és lassításokat. Akik ezt figyelmen kívül hagyják, váro­si forgalomban egy bizonyos út megtételére annyi benzint fogyasztanak, amennyi kétszer olyan hosszú út megtételéhez lenne szükséges, ügyelni kell a sebességváltásra. A motort optimális fordulatszámon érde­mes tartani, ami a lehetséges fordulat tartomány felénél, kétharmadánál van. Ez az ér­ték a motor nagyságától füg­gően változhat. Útkereszteződés megközelí­tésekor, vagy táblajelzésnél már a beláthatóság határán belül úgy közelítsük a megál­lós helyét, hogy feleslegesen ne kényszerüljünk fékezni, ha­nem a kocsi kigurulásával ér­jük el a megállás helyét. Leálláskor se pazaroljunk Leállás után ne tapossunk a gázpedálra. Kocsitípus szerint igaz lehet ez is, de bizonyos, hogy általában nem érdemes túráztatni a motort, mielőtt ki­szállunk a gépkocsiból, mert az üzemanyag nem tud ren­desen elégni, a hengerfejen elégetlenül maradt üzemanyag károsan befolyásolja a reggeli indítást is. A fenti tanácsok tájékozta­tó jellegűek, melyek a vezetési stílus irányát befolyásoló rossz szokások elhagyásával valósít­hatók meg. Zárai Tibor Szépt. 2/-én a Dömörkapunál Ki a legügyesebb gépkocsi- vezető Baranyában ? A Baranya megyei Közleke­désbiztonsági Tanács és a Vo­lán 12. sz. Vállalata szeptem­ber 21-én, vasárnap a „Köz­lekedés biztonságáért ’75" el­nevezéssel autós, motoros ve­télkedőt rendez. A szervező bi­zottságtól kaptuk a tájékozta­tást, hogy a vetélkedő kereté­ben döntik el a résztvevők: ki a legügyesebb gépkocsivezető Baranyában? A vetélkedőt a Magyar Autó­klub hirdette meg, s több éves múltra tekint vissza. A megyék legjobbjai országos döntőn mé­rik össze tudásukat, s közülük kerül ki a legügyesebb magyar gépkocsivezető. A közlekedésbiztonsági vetél­kedő egyik ügyességi pályáját a „Ki a legügyesebb?” köve­telményei szerint állítják össze. A kategóriák első helyezettjei képviselik majd a baranyaiakat az országos döntőn. Nevezni 21-én reggel 7 óráig, a ver­seny kezdetéig a dömörkapui parkolóban lehet. AZ alábbi telepeinken leértékelt áron kapható VASKERÍTÉS különböző méretben és minőségben, valamint HASZONVAS, CSŐ, LAPOSVAS, BETONVAS, LEMEZ és IDOMARU. Pécs, Gomba u. 4. Mohács, Budapesti ou. 104. Siklós, Vasútállomás Szigetvár, Istvánffy u. 4. Dombóvár, Baross u. 16. Komló, Bajcsy-Zsilinszky u. 37.

Next

/
Oldalképek
Tartalom