Dunántúli napló, 1975. augusztus (32. évfolyam, 209-238. szám)

1975-08-07 / 215. szám

1975. augusztus 7., csütörtök Dünantult napló 3 Korszerűsítik a szakmunkásképzést Hét új iskola Mintegy 400 millió forint értékű beruházással bővítik idén a szakmunkásképzés hálózatát. Az 1974-75-ös tanévben 267 szakmunkásképző isko­lában az I—III. évfolyamon 175 ezer fiatal tanult. Idén 7 új iskolát adnak át, ösz- szestn 130 iskolai tanterem­mel bővül a szakmunkás- képző hálózat. Hat iskola a most iparosodó városokban: Szekszárdon, Berettyóújfa­lun, Móron, Törökszentmik. lóson, Sárospatakon, vala­mint Fonyódon épül, ezek hattantermesek lesznek. A főváros legfiatalabb lakóte­lepén, Újpalotán 24 tanter­mes nyomda- és textilipari iskolát nyitnak meg. Hat kísérlett vállalat Baranyában A Szakszervezetek Országos Tanácsa a. Munkaügyi Minisz­tériummal közösen kidolgozta azokat az irányelveket, amelyek, az üzemi demokrácia kiszélesí­tését hivatottak segíteni. Egye­lőre kísérleti jelleggel, 20-25 nagyvállalatot jelöltek ki a két különböző forma bevezetésére. Az egyik, a szakszervezeti bi­zalmi és főbizalmi küldöttek ta­nácskozása, a másik a munkás­küldöttek tanácskozása. Baranya megyében hat ilyen kijelölt vállalat van. A szakszer­vezeti bizalmi küldöttek tanács­kozását a MOM komlói gyárá­ban, a Mohácsi Farostlemez­gyárban és a Mecseki Ércbányá­szati Vállalatnál, a munkáskül­döttek tanácskozását pedig a Mecseki Szénbányáknál, a Mo­hácsi Selyemgyárban és a HUNGARHOTELS-hez tartozó Nádor Szálloda és Éttermi Vál­lalatnál vezetik be. A kísérleti és az új módszer Szántani tudni kell Egy világjáró traktoros Felnézek rá. Jó két méter ma­gasan ült a John Deere traktor nyergében. Olyan egyenes ba­rázdát szánt a sátorhelyi földe­ken, mintha vonalzóval húz­nák. Pedig nagyon kemény, tö­mör a talaj. De akik közelebb­ről ismerik Rózsa Józsefet, a Bólyi Állami Gazdaság trakto­rosát, tudják, hogy ez nála ter­mészetes. Nemrég érkezett haza a szovjetunióbeli Tulából, ahol a KGST-országok szántóverse­nyét rendezték. Hazánkat keí- ten képviselték Bremmer Már­tonnal, a hartai Lenin Tsz trak­torosával. A verseny eredmé­nyét már egy rövid hírből is­merhettük: nyolc ország trakto­rosai közül Rózsa József a ne­gyedik legjobbnak bizonyult. — Mit kellett teljesíteni a versenyzőknek? — Egy száz méter hosszú, harminc méter széles parcellát kellett felszántani, 115 percen belül. Először megcsináltuk a nyitóbarázdát, azután jött az összeszántás. Egy mérőszalag­gal osztottam be a fogásszéles­séget, hogy az összévettetés pontos legyen. Szóval, úgy ta­lálkozzanak a barázdák, mintha az egészet egyszerre szántot­tam volna. — Milyen szempontok alap­ján értékelnek a szántóverse­nyen? — Nagyon fontos, hogy egyeáes sorok legyenek. Végig egyenletes maradjon a baráz­da mélysége, a kidobott föld úgy feküdjön a másik melle, mintha kőműves rakta volna. A jó szántásnál minden barázda­szeletet látni kell, de azt már ne lehessen megállapítani, hogy hány fejjel szántott az ember. — Nehéz volt? — Ezt csinálom itthon is, de ott azért két okból is nehezebb volt. Egyik a verseny izgalma, a másik az, hogy nem a saját megszokott gépemmel indul­tam, Bár nem lehet panaszom az ott kapott MTZ 50-es trak­torra sem. Ehhez csak annyit, hogy a csehszlovák versenyzők saját, külön erre a célra beállított gépekkel jöttek, s így is csak egyikük előzte meg Rózsa Jó­zsefet. Az ember azt hinrné, hogy ő itt a kivételezett sztár. Ebből azonban semmi sem Játszik raj­ta. A legtermészetesebbnek tartja, hogy az ember a lehető legjobban végezze a munká­ját. Azt még korábban, a gaz­daság sátorhelyi gépállomásán mondták el, hogy tíz olyan trak­torosuk is van, aki versenyre kelhet vele, például a bátyja, András. Az egykori sommás fia 1953- ban ült először traktorra. Azóta ez a mestersége, s a szakmája mesterévé vált. Harmincnyolc éves, 1962 óta vesz részt szántó versenyeken. Járt már Angliá­ban, Dániában, Jugoszláviá­ban, az NDK-ban, s most a Szovjetunióban. Két gyereke van, szép lakása, kocsija. Ha­vonta átlagosan megkeresi az ötezer forintot. Kurucz Gyula A MUNKÁSOK VÉLEMÉNYE sikere jórészt azon múlik, hogy a dolgozók - nemcsak a kül­döttek! — átérzik-e saját fele­lősségüket, hogyan élnek jo­gaikkal. A vállalatok vezetői a népgazdaság érdekeivel össz­hangban, lehetőségeik hatá­ráig kötelesek figyelembe ven­ni a véleményeket, javaslato­kat. A MÉV-nél a szakszervezeti bizalmiak és főbizalmiak ta­nácskozását szervezik meg. A termelési és gazdasági ta­nácskozások, a szocialista bri­gádvezetők tanácskozásai, a rendszeresen megre' idézett ,,Fórumok” már eddig is sok hasznos tapasztalatot adtak. Akár az új módszer elődeinek tekinthetnénk, de a vállalat ve­zetőinek véleménye az, hogy a szakszervezeti küldöttek ta­nácskozása csak további előre­lépés, nem helyettesítheti, s fő­leg nem sorvaszthatja el a ko­rábban jól bevált módszereket. Már megválasztották a kül­dötteket, tisztázódtak a főbb témakörök is. A tanácskozáso­kat, amelyeken 106 küldött vesz részt, általában évente két alkalommal tartják meg. Min­dig akkor, amikor a vállalat összdolgozóit érintő döntésre készülnek a vezetők. A küldöt­tek már megkapták a megbí­zólevelüket, a tanácskozások­kal kapcsolatos igazgatói uta­sításokkal együtt. Szeptember második felében elsőként a vállalat V. ötéves tervével kapcsolatos kérdése­ket tárgyalják meg. A követ­kező, novemberre tervezett ta­nácskozáson három vállalati szabály megvitatása szerepel a napirenden. Az üdültetésről, ! a dolgozók lakásépítési és lakás- ' vásárlási támogatásáról szóló vállalati rendelkezések négy évvel ezelőtt születtek, így fe­lülvizsgálatra szorulnak. Ezek módosítása a dolgozók véle­ményei alapján történik majd. Az ezévi tanácskozások té­máit már ismerik a küldöttek, folyik az előkészítő munka. A Mecseki Szénbányáknál is megindult a szervezés. Egy- egy üzem .4—8 munkásküldöttet választhat, az üzemi létszámtól függően, összesen 150 küldött vesz részt a tanácskozásokon. Közülük 100 fizikai dolgozó, 30 műszaki és 20 gazdasági, illet­ve párt-, tömegszervezeti veze­tő. A Szénbányáknál is gazdag múltjuk van az üzemi demok­rácia fórumainak. Egyik, igen figyelemreméltó közöttük, hogy az úgynevezett kollégiumi érte­kezletre — amelyen ott a vál­lalat legmagasabb szintű veze­tősége — mindig meghívnak tíz munkást. Mindig mást, más­melyik üzemből. Rendszerint szocialista brigádvezetőket, il­letve olyanokat, akik kimagas­lóan dolgoznak, tekintélyük van a munkatársak előtt. A Mecseki Szénbányák mun­kásküldöttei először az V. öt­éves tervidőszakra előirányzott szociálpolitikai kérdéseket tár­gyalják. 1976-tól 1980-ig új kollektív szerződés lép életbe a vállalatnál, ennek megvitatá­sa is a munkásküldöttekre vár. Évente két-három alkalom­mal ül össze a munkásküldöt­tek tanácsa. Rangos események közvetítése Világhírű iesztiválok A Magyar Rádió idén is egyenes adásban közvetít né­hány rangos európai fesztivált, hangversenyt, operaelőadást. Augusztus 3-án Bayreuthból Wagner: Az istenek alkonya című operáját sugározták. Salzburgból első alkalommal augusztus 10-én a Londoni Szimfonikusod műsorát hallhat­ják a zene iránt érdeklődők. Az est szólistája Emii Gilelsz, karmestere Kari Böhrn. Az augusztus 11-i kapcsolás színhelye ismét Salzburg. Mű­sora: Verdi: Don Carlos című operája. Ezt az előadást Her­bert von Karajan neve fémjelzi. Augusztus 13-án a luzerni ün­nepi játékokról ad közvetítést a rádió. Ezen a napon Feren- csik János vezényli a svájci ün­nepi játékok zenekarát. Salz­burgból közvetíti a rádió • au­gusztus 20-án Johann Strauss születésének 125. évfordulója tiszteletére rendezett hangver­senyt Kocsis Zoltán és Ránki Dezső képviseli hazánkat azon az augusztus 26-i, Luzernben megrendezésre kerülő hangver­senyen, amelyen a Baden-Ba- den-i szimfonikus zenekart Ko- bayashi Ken-lchiro vezényli. Nem megélhetési kérdés... Mennyi lesz a tsz-vezetők fizetése? ^ meg és július 1-én lépett hatályba a Minisz­tertanács rendelete a ter­melőszövetkezeti vezetők munkadijazásáról. Ezt megelőzően a tsz vezetők bérezését a TOT által ki­adott irányelvek alapján a tsz közgyűlése sajátos ha­táskörben alakította ki. A TOT irányelveket most ren­deleti szabályozás váltotta fel. A közgyűlés és a vezetőség hatásköre változatlan marddt az elnökök személyi munkadí­jazását kivéve. A nyolcezer fo­rintnál magasabb elnöki sze­mélyi fizetésre vonatkozó köz­gyűlési határozat a továbbiak­ban csak a Megyei Tanács el­nökének jóváhagyásával válik érvényessé. De ezt csak a tsz vezetők 15 százaléka kaphatja meg. Nyolcezer forintot meg­haladó személyi munkadíjat ezentúl — a TOT-al egyeztetve — csak a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter enge­délyezhet. A rendelet változatlanul át­vette a TÖT irányelvekben sze­replő bérkategóriákat. Vagyis a munkadíj tételek alsó és fel­ső határa nem változott. A tsz- elnököknél kiemelt kategóriá­ban továbbra is 6500—8000 fo­rint, I. kategóriában 5000— 7500, II. kategóriában 4400— 6800, III. kategóriában 3900— 6000, s végül a IV. kategóriá­ban 3400—5300 forint lehet a munkadij. Jelentős viszont a változás a kategóriákat meg­határozó értéksorokban. A két területi szövetségnél kapott tájékoztatás szerint au­gusztus 1-ig Baranyában min­den termelőszövetkezet vezető­sége ülést tartott s ezeken az üléseken elvégezték az új ka­tegória, illetve ennek megfe­lelő bér besorolást. A besoro­lásnál a tsz-vezetőség azt az , értéksort választhatta, amelyik a tsz-re nézve a legkedvezőbb vagy a területet, vagy a hal­mozott termelési értéket, vagy a terület és a bruttó jövedelem viszonyát. Kategória Egymástól függetlenül Együttesen alkalmazható értéksorok Földter. Halmozott term. Földter. Bruttó jöv. ha. élt. mill. Ft. ha. millió Ft. Kiemelt 15 000 felett 400 felett 7 000 felett 80 felett 1. 10 000 felett 250 felett 5 000 felett 50 felett 2. 4 000 felett 90 felett 3 000 felett 20 felett 3. 2 000 felett 50 felett 1 500 felett 10 felett 4. 2 000 alatt 50 alatt 1 500 alatt 10 alatt A felemelt értéksorok követ­keztében a júliusi vezetőségi ülések besorolásai alapján a baranyai termelőszövetkezetek a következő kategóriákba tar­toznak: Kiemelt kategóriás tsz Baranyában nincs. Egyes kate­góriába 3 termelőszövetkezet, kettesbe 28, hármasba 36 és négyesbe három tsz tartozik. Tehát a 69 baranyai tsz-ből az egyes kategóriába tartozik Má- gocs. Mohács-sziget és Üjpet- re. A négyesbe Okorág, Kis- harsány és Nemeske. A kate­gória változás igen sok terme­lőszövetkezetet érint és mind­egyiket úgy, hogy magasabb kategóriából alacsonyabba esett vissza. Korábban a Pécsi Tsz Szövetségben 10 tsz tarto­zott az I. kategóriába most egy. A Mohácsi Tsz Szövetség­nél korábban hat l-es kategó­riás tsz volt, most kettő. Tehát a megyében 13 tsz került egyesből kettes kategóriába, 31 tsz pedig a kettesből a hár­masba. Ezzel egyidejűleg au­tomatikusan csökkent a vá­lasztott tsz-vezetők, illetve első­számú vezetők munkadijának alsó és felső határa is. A -tó! -ig közti besorolást a tsz-veze- tőségek állapították meg. A vezetőségi ülések tapasz­talatairól Bíró Sándort, a Me­csek és Dráva menti Tsz Terü­leti Szövetség titkárát kérdez­tük meg. — Szövetségünkben a 42 tag tsz közül 17 tsz-ben tör­tént kategória változás, de en­nél több, 27 helyen történt bér. csökkentés. Egy tsz elnök bére emelkedett, a többié csökkent. A legkisebb csökkenés havi 75, a legmagasabb havi 1075 fo­rint. Átlagosan 500—550 forint a csökkenés, ami a tsz-elnö- köknél 10 százalékos, a többi vezetőknél 5-6 százalékos munkadíj csökkenésnek felel meg. A rendelet fogadtatásá­ról csak annyit, hogy az érin­tettek nem tapsoltak örömük­ben, de megértették. Az alap­hang az volt: a csökkentés nem megélhetés kérdés. A Duna és Karasica menti Tsz-ek Területi Szövetségének titkára, dr. Majzik- Jeremiás ha­sonló tapasztalatokról nyilatko­zott. - Rné ­Y öt I et nyo mJíIiá főrint ha szarv Az 588/1970 sz. újítás Véletlenül került az újító- mozgalomba, munkahelyén a Mecseki Ércbányászati Vállalat III. sz. bányaüzemében, egy kis ötlettel kezdődött. A biztonsági csoportnál Varga Ernő csoport- vezető feladatként adta tech­nikusának, hogy az Ohm mé­rőnek találjon ki egy olyan to­kot, amely megvédi azt. Meg­született Hajdú Tibor ötlete, műanyagból elkészült a tok. 1969—70-ben bevezették a fémtóm biztosítást az üzemnél és a biztonsági csoport tagjai az üzem udvarán 20—30 fős csoportokban oktatták az em­bereket a fémtámok használa­tára. Ekkor született Hajdú Ti­bor 'gondolata, hogy a Schwarz—Universal acéltámot nemcsak egyszerű biztonsági sorként, hanem négyet egy­máshoz mereven rögzítve pil­lérként kellene alkalmazni. Az ideig fapilléreket használtak, s a fapillérek a robbantás hatá­sára összetörtek, talán tízszer tudták azokat felhasználni. A fémtámok jobban ellenállnak a robbantásnak, időóllóak* és visszarabolhatók különösebb veszteség nélkül. Az elhajló, deformálódó tárnokát pedig ki lehet egyengetni. Mivel a fej­tések többsége feltörésekből in­dul, nem mindegy, hogy meny­nyi biztosítási anyagot kell fel­szállítani a feltörésen keresztül. Csoportvezetőjének elmondta ötletét, az jónak találta és biz­tatta, adja be újításnak. Így került sor az 588 1970. sz. „Schwarz—Universál acél- tám és TH-acélsüveg pillérként történő alkalmazása" tárgyú újítási javaslat beadására, szakvéleményezésére. A Mecse­ki Ércbányászati Vállalat elfo­gadta az újítási Javaslatot és megindultak a kísérletek. Mint minden új műszaki megoldásnak, ennek is meg­voltak a maga ellenzői és na­gyon sok függött a III. sz. bá­nyaüzem vezetőin, akik felis­merték ennek az új technoló­giának a jelentőségét és ko­moly szellemi energiát és anya­gi eszközöket fordítottak a kí­sérletekre és a gyakorlati be­vezetésre. A takarékossági szemponto­kat figyelembevéve különösen jelentős ez az újítás, mert anyagmegtakarítást, a szállítás­sal kapcsolatos energiamegta­karítást és a fejtési munkahe­lyeken a pillérek átrakási ide­jének, a faanyag felszállítási idejének csökkenését eredmé­nyezte. Az újítás az 1973-as gazdasági évben 650 ezer fo­rint gazdasági eredményt ho­zott. Az újító öt százalékos díj­kulcs mellett 32,431 forint újí­tási díjban részesült. Az újítást minden bányaüzemnél alkal­mazzák, újabb korszerű változa­taival együtt s évente ilyen, vagy ennél nagyobb összegű megtakarítás jelentkezik, s ez a bevezetés óta több milliós hasznot jelentett a vállalatnak. Hajdú Tibor a közelniúltban kapta meg a Kiváló újító mi­niszteri kitüntetés ezüst fokoza­tát. Horváth Jánosné

Next

/
Oldalképek
Tartalom