Dunántúli napló, 1975. augusztus (32. évfolyam, 209-238. szám)

1975-08-19 / 227. szám

2 Dunántúlt napló 1975. augusztus 19., kedd A nemzetiségi filmnapok ünnepélyes zárása Mohácson Délszláv, német és magyar anyanyelvű nézősereg gyűit össze tegnap Mohácson, a Kossuth Filmszínházban, a nem­zetiségi filmnapok ünnepélyes zárására. A Baranya megyei Moziüzemi Vállalat és a Bar­tók Béla Művelődési Központ rendezésében ezúttal a magyar estre került sor. Korábban Boly­ban, Felsőszentmártonban, Sza- lántán és Kátolyban mutattak be nagy sikerrel nemzetiségi anyanyelvű filmeket ezen a nyáron. Az ünnepélyes zárá­son részt vett Sinku Pál, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának munkatársa, Fi­scher János, Mohács város Ta­nácsának elnöke. Téglás Alajos, az MSZMP Mohács városi Bizottsága Pro­paganda és Művelődésügyi Osztályának vezetője záróbe­szédében elmondta, hogy az el­múlt négy év alatt tizenkét nem­zetiségi filmet mutattak be. Hangsúlyozta továbbá, hogy a nemzetiségieknek különösen fontos szerepük van a nagy nemzeti közösségben, mivel ezen belül mintegy születésüknél és nyelvüknél fogva arra vannak hivatva, hogy hídként szerepel­jenek anyanemzetük irányába. Ezt követően színes folklór műsort adott a mohácsi Bar­tók Béla Művelődési Központ nemzetiségi együttese és a sombereki székelyek Páva-kö­re. Végezetül a megyében el­sőként bemutatták a Kopjások című új magyar filmet, melyet Palásthy György rendező Ber- kesi András és Kardos György hasonló című regényéből ké­szített. Gyógyszerraktár I7 millióért Vas megye új központi gyógyszerraktárát hétfőn adták át rendeltetésének Szombathe­lyen, A 17 millió forintos költ­séggel épült korszerű tároló­helyen kap helyet ezután a 280 000 lélekszámú megye 30 millió forint értékű állandó gyógyszertartaléka, amelyet eddig több mint tíz helyen, mostoha körülmények között raktároztak. A négy szintes rak­tárban a magas hőmérsékletre érzékeny gyógyszereket klima- tizált körülmények között tá­rolhatják. (Folytatás az 7. oldalról.) egy hektárra 300 kilogramm ha­tóanyag kerülhet, ez megegye­zik a legfejlettebb európai or­szágok műtrágya felhasználásá­val. A növényvédőszer ellátás évi növekedési üteme 8 száza­lékos lesz. A várható beruházásokról szólva a miniszterhelyettes hangsúlyozta, hogy visszafogot­tabb ütemre van kilátás. így csak a legindokoltabb igénye­ket lehet kielégíteni. Előtérbe kerülnek majd a rekonstrukciós jellegű, valamint a gépi beru­házások. Ez utóbbi a következő tervidőszakban egyenletesnek ígérkezik. A gépi beruházások egyébként a következő öt esz­tendőben az országban általá­ban a 15 napos gabona- és a 30 napos kukorica-betakarítást teszik majd lehetővé. A gépel­látásról még annyit, hogy a gépek 40 százalékát a hazai ipar, 51 százalékát a szocia­lista országok, 9 százalékát pe­dig a tőkés országok ipara szolgáltatja majd. Tennivalók Végezetül a miniszterhelyet­tes annak a reményének adott kifejezést, hogy a mezőgazda­ságban dolgozó 43 ezer egye­temi, 50 ezer középfokú vég­zettségű szakember, valamint a Ütemesen végzik a mezőgazdasági munkákat Népművelők (Folytatás az 1. oldalról.) A nyári mélyszántást végzik az újpetrei tsz traktorosai. — Szokolai felv. — A korábbi évekhez viszonyít­va két héttel korábban feje­ződött be megyénkben az ara­tás — mondotta tegnap dél­előtt dr. Baracs lózseI, a Ba­ranya megyei Tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője, értékel­ve a nyári betakarítási mun­kák megyei helyzetét. Ez azon­ban nem jelent különösebb eredményt. Ugyanis közel 10 ezer hektárral kevesebb búzát kellett learatnunk, mint koráb­ban. A búzatermés is a várt alatt maradt: 33,2 mázsás átlagot ért el Baranya. (Egy mázsával jobb, mint az országos átlag.) Ez a kedvezőtlen időjárás — a hirtelen érkezett kánikulai meleg — eredménye. Minden­esetre értékelve Baranya me­zőgazdaságának elmúlt öt esz­tendejét, megállapíthatjuk, hogy 1971-től a búza termés­hozama 35 százalékkal — évi 7 százalék — emelkedett, ami jónak mondható. Búzafronton azonban néhány dolgot nem szabad szem elöl téveszteni: egyrészt a megyében továbbra is a „vezérnövény" szerepét kell betöltenie, hiszen jól jö­vedelmező, másrészt pedig, — lévén igen fontos népgazda­sági szükségleteket elégít ki — a jövőben növelni kell vetés- területét. Minimum az 1974-es esztendő szintjén, azaz 66 ezer hektáron kell ismét vetni. Jó­tanács a búzatermelőknek: gondoskodjanak fémzárolt ma­negyedmillió szakmunkás kor­szerűbb üzem- és munkaszer­vezéssel, tudatosabb politikai magatartással minden bizony­nyal teljesíteni tudja majd az V. ötéves terv megnövekedett feladatait. A vasárnap délelőtti hivata­los programot követően a részt­vevők Siklós és Harkány neve­zetességeivel ismerkedtek meg. A Pannónia ’75 rendezvény- sorozat második napján, hétfőn délelőtt dr. Dajka Balázs, a MÉM Szövetkezeti Főosztályá­nak vezetője tartott előadást a termelőszövetkezetek szocialista jellegének továbbfejlesztéséről. (Mécs) A PANNÓNIA 75 mai rendezvényei A Pannónia ’75 szövetke­zetpolitikai találkozó mai napján, kedden délelőtt fél kilenc órai kezdettel dr. Pál József, az OSZT titkára, a SZÖVOSZ lakásszövetkezeti főosztályának vezetője „A szövetkezetek együttműködé­sének erősödése, a további feladatok" címmel tart elő­adást a siklósi vár kong­resszusi termében. Jó termést ígérnek a kapásnövények Növeljük a búza vetésterületét Felkészültünk a répa-szezonra A talajelőkészítés 80 százaléka kész gokról, s alkalmazázk a vetés­forgót. Ugyanis a búzabeteg­ségek — különösen a szártő- gombásodás — ott fordul elő legnagyobb mértékben, ahol korábban is búzát termelt te­rületen vetették el a magokat. A takarmánynövényekről szól­va — tekintettel arra, hogy be­takarításuk kedvezőtlen volt, — egy dologra hadd hívjuk fel a figyelmet. A takarmányozásra alkalmas összes melléktermék — répafej, kukoricaszár — fel­dolgozását el kell majd végez­ni. Hiszen a jó minőségű siló- zós a téli takarmányozás alap­ja­A megye mezőgazdasága időarányosan jól áll a mun­kákkal. A talajelőkészítések 75—80 százalékával végeztek a gazdaságok, s mint ahogy dr. Baracs József említette, okulva a korábbi esztendők tapaszta­latain a felesleges erőgép-ka­pacitást a talajmunkáknál hasz­nálják ki igen intenziven a gazdaságok. A búza okozta kiesés némi­leg ellensúlyozható a kapásnö­vényekkel. A betakarítási mun­kák második félideje most kez­dődött a burgonyával, a hó­nap végén pedig megkezdődik — a szokottnál korábban — a cukorrépa betakarítása. Az elő­rejelzések szerint jobban terem és a korábbinál 30 százalékkal nagyobb területen a cukorré­pa — összesen 6000 hektá­ron —, de jó termés várható napraforgóból, kukoricából, szójából is. A cukorrépa-beta­karítási kampány ütemterve kész, a gyárak és a szállítók felkészültek a termék fogadá­sára. Az ütemterv szerint a szállítás gyorsítása érdekében az idén a legnagyobb terme­lőkre fordítják a figyelmet, úgymond a szigetvári és a sik­lósi járásra, hiszen korábban e két járásban húzódott el leg­tovább a szezon. Végezetül néhány tanács: nem szabad a gazdaságoknak Vidám fesztiválzárás Színes műsorral, több száz fiatal részvétele mellett ren­dezte meg a Magyar—Szovjet Ifjúsági Barátság Fesztivál zá­róünnepségét a KISZ Mohács járási Bizottsága és a Hímes- háza körzeti csúcsvezetőség. A székelyszabari erdőben, az erdészház környékén gyűltek össze az ifjúsági találkozó résztvevői, vendégei és a fellé­pő művészeti csoportok. A mű­sort a Mecseki Szénbányák Vasas-bányaüzemének fúvósze­nekara nyitotta meg, elkísérték őket a bányaüzem vezetőségé­nek képviselői, KISZ-fiataljai. A résztvevőket — köztük a Szovjet Déli Hadseregcsoport dombóvári alakulatának nyolc komszomolistójót - Pakusza Zoltán, a KISZ Hímesháza kör­zeti csúcsvezetőségének titkára köszöntötte. A hímesházai út­törő zenekar, a Szebényi Nép- táncegyüttes, az Erzsébeti Ci- terazenekar, majd a Sombere­ki Székely pávakör és a pécsi Karikás folk-beat együttes mu­tatta be műsorát. Eljött a mo­hácsi Bartók művelődési ház néptáncegyüttese és a komlói 5-LET együttes is. A Barátság Fesztivált záró eseményen ott volt Szőke AttiIó­né, a KISZ Baranya megyei Bi­zottságának titkára, valamint j Mózer Fülöp, a KISZ Mohács járási Bizottságának titkára. ^ megfeledkezniük a gépek ál­landó karbantartásáról, javítá­sáról, ugyanis a szeptember végi „kukoricaszezon" sikere függ ettől. Ugyanakkor az üzemanyagraktárak feltöltése sem maradhat el. Egyszerű parasztház Máza- szászváron, olyan mint a többi, sok virággal, üveges verandá­val. A konyhából nyíló kis kamrában szövőszék. Mellette ül naphosszat özvegy Bálint Péterné tsz-nyugdíjas, a ma­gyar népművészet többszörösen kitüntetett mestere. Bal kezével, jobb kezével megemelint egy-egy „vetöllőt” (a Dunántúlon hajónak mond­ják), benne a „cső", rátekerve a színes, festett gyapjúszál, amitől a szőttes megkapja utánozhatatlan szín- és motí­vumvilágát. A mintákat, melyek itt Baranya-Tolna határán fel­idézik a moldovai táj szépsé­gét; az erdők, fenyvesek hó­szakadás előtti színeit, — amik­ről- sok minden eszébe jut az embernek. Sok szép és föl­emelő. Nekem például az, hogy lám, van a szőttesben egy alapszín, ez hol fekete, hol barna, fehér vagy zöld - és van más beleöltő szín, és milyen gyönyörű az is, hogy ilyen szépen megvannak egy­más mellett.. . — A mi időnkben ugyanígy volt. . . Ahány szín, annyi ve- töllő. Ha ötből szövöm, akkor öt — mondja Bólint néni, s hol egyiket, hol másikat emeli magasba. Közben nyomkodja a „lábittót”, s olykor maga fe­lé húzza a tompán csattanó bordafát. Nézem a felvillanó szálakat és hallgatom szavainak zené­jét, hol a moldovai tájnyelv zamatát már át meg átszövik a dunántúli zárt „e"-k és rö­vid ,,á”-k motívumai, miközben stílusa, mondatfűzése a leg­szebb irodalmi nyelvvel vetek­szik. — Ez a szőnyeg a falon 96 éves. A nagyanyámé volt... — fátyolozza hangját az emléke­beri élet megteremtésére for­dítja. Ennek jegyében köszöntötte a kitüntetett népművelőket, akikről ma még nem sokat tud a társadalom, és nehéz körülmények között dolgoznak: — Kívánom, érezzék ennek c munkának az örömeit és ne csüggedjenek el soha a szür­ke hétköznapok forradalmá­ban!... — mondotta, majd „átadta a szót", az ünnepi ak­tusnak, a kitüntetések átadásá­nak. Bejelentették: ezen a napon, a Budai Vár Munkásmozgal­mi Intézetében ezekben az órákban adták át négy pécs— baranyainak az országos kitün­tetéseket. Dr. Fülöp István, a Mecseki Kultúrpark igazgatója „Kiváló népművelő"; dr. Hars Éva, a Janus Pannonius Mú­zeum igazgatója a „Móra Fe­renc Emlékérem"; özv. Bálint Péterné, mázaszászvári szövő­asszony és Selényi László, pé­zés —, négyet örököltem. A mü üdőnkben „festékesnek" mondtuk, s fölötte sorakozott a 24 darab „kendező". De az ágyra es az volt szövel, - mondja s már teríti is a szép modern rekamiéra a finom, lágy színeket fölragyogtató szőnyeget. így volt ez annak idején is Pusztinán: Moldovában, Bákó megyében, ahonnan Csíkszere­dára, majd a Bácskába s vé­gül ide, Dombóvár környékére települt az ottani magyarság jó része. Magával hozva népi kultúránk javait is, amik ná­lunk sok szálú szín- és motí­vumvilágukkal is a népek ösz- szetartozását, kölcsönös meg­becsülését, a magyar nemzeti kultúra egységét hirdetik. El- pusztíthatatlanul, míg a világ világ. Alkotásai nekünk ezt mond­ják, a múzeumokban és az or­szágos pályázatokon. Aki olvas a színekben, az meghallja a szót. Bálintné országos pályáza­tokra dolgozik. Nyíregyházán kétszer nyert aranyérmet, a „szőttes" kategóriában. Leg­utóbb most, augusztus 2-án. A házasságkötő termek pályáza­tán pediq országos II. díjat kapott 1973-ban. — Nekem a dicséret több, mint a pénz . . . Nemrég úgy es mondták: kihoztam a kincset Moldovából és fölelevenitet- tem . . . Szeretném, ha meg es maradna. Ha minél többen mondhatnák: ezt a Bálint né­nitől tanultam . . . Négy lánya — három csalá­dos, a legkisebb kereskedő tanuló —, egy fia és tíz unoká­ja köszönti ebből az alkalom­ból. És mi mindannyian, akik ismerjük. W. E. ..A népművészét mestere” Ozv. Bálint Péterné kitüntetése esi fafaragó „A népművészet mestere" kitüntetést kapta meg. Takács Gyula elnökhelyettes kezéből „A SZOCIALISTA KULTÚRÁÉRT" ki­tüntetést dr. Andrásfalvy Bertalan (Pécs), a Magyar Tudományos Aka­démia Dunántúli Tudományos Inté­zetének főmunkatársa; Bagossy László (Pécs), a Kulturális Rendez­vények Irodájának vezetője; Beze- rédy Győző levéltáros, a Baranya megyei Levéltár munkatársa; Czanik István technikus (Komló), a Me­cseki Szénbányák előkészítő üzemé­nek dolgozója; Csenkey Éva, a Sik­lósi Alkotótelepek Irodájának ve­zetője; Dezső Attila, a Mohácsi Bar­tók Béla Művelődési Központ fő­előadója; Király Ernő, a Komlói Városgazdálkodási Vállalat igazga­tója; Kolbe Mihály festőművész (Mo­hács), nyugalmazott általános is­kolai tanár; dr. Krauth János, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kara tanulmányi osz­tályvezetője; Kulcsár Jenőné műve­zető, szövőasszony (Csányoszró) ; Müller Géza, a Mohácsi városi Ta­nács VB. Művelődésügyi Osztályá­nak közművelődési felügyelője; Pav- lovics Márkné, a Pécsi Kertvárosi Általános Iskola tanára; dr. Pelyhe Jánosné, a Baranya megyei Tanács VB. Művelődésügyi Osztályának fel­ügyelője; Sáfrány Géza népi fazekas (Bakóca) ; Pécsi Géza, a pécsi 500- as számú Ipari Szakmunkásképző Intézet tanára; Surján Miklós, a Megyei Könyvtár csoportvezetője; Szabó Aladárné, a Megyei Könyv­tár könyvtárosa; Szelényi Lajos, a Pécsi Doktor Sándor Művelődési Központ főelőadója; Szerecz József, a pécsi Kodály Zoltán Művelődési Ház igazgatója; Szíjártó Ferenc, a pécsi Acsádi úti Általános Iskola ta­nára; Újvári Jenő, az MSZMP Bu- ranya meqyei Bizottságának munka­társa és Virányi Endre, ny. rajztanár vette át. „MINISZTERI DICSÉRETBEN" ré­szesült Bükkösdi László, a Pécsi Kulturális Rendezvények Irodájának főelőadója; Csizmadia Sándor, a komlói Fürst Sándor utcai Általá­nos Iskola tanára; Csuka Lajosné, a Mohácsi Városi Kórház ápolónő­je; Gauser Péterné, a Pécsi Városi Könyvtár gyermekkönyvtárának mun­katársa ; Ráber János, a Mecseki Kultúrpark gépkocsivezetője; Hor­váth Gáborné, a Szigetvári I. szá­mú Általános Iskola tanára; Keszt­helyi Lajosné tanító (Keszü) ; Kő­vágó János vb-titkár (Boksa) ; P. Kovács Tiborné, a Pécsi Városi Könyvtár könyvtárosa; Majnay Klára, a Sziqetvári Tinódi Városi Művelő­dési Központ előadója; Mihályi Ber­nadette, a Bólyi Állami Gazdasáq előadója; Polgár Dezső tanító (Boksa) ; Sarlós Lívia, a Baranya meqyei Moziüzeimi Vállalat film­szakelőadója; Schenk János, n Pécs városi Tanács VB. Művelődésügyi Osztályának főelőadója; Stix Tibor- né, a Mecseki Kultúrpark állat­ápolója ; dr. Szkladányi Lászlóné zenekari taq (Mohács) ; Takács Jó zsef. a Baranya meqyei Építőipari Vállalat lakatosa; Tilesch Éva, a Meqyei Könyvtár könyvtárosa és Zalay Buda kertészmérnök, a Szent­lőrinci Költségvetési Üzem részleg- vezetője. „KIVÁLÓ DOLGOZÓ" kitüntetést kapott Kiss Gyuláné, a Sziqetvári Tinódi városi Művelődési Központ kisegítője; dr. Kispál Gyula, a Ba­ranya meqyei Állateqészséqüayi Ál­lomás főállatorvosa; Kövesdi Miklós- né, a Baranya meqyei Népművelési Tanácsadó gazdasági előadója; Pi- sacsics Józsefné könyvkötő, a Megyei Könyvtár műhelyvezetője; Schumann Róbertné könyvkötő, a Meqyei Könyv­tár műhelyvezető helyettese, s Wol­ford Béla, a Baranya megyei Nép művelési Tanácsadó gépkocsivezetője. Ezt követően Papp Imre, Pécs me­gyei város Tanácsának kulturális elnökhelyettese átadta az idei év­ben alapított „PÉCS KOZMUVELÓ- DéSééRT" című emlék plakettet — amit Bors István kaposvári szobrász- művész tervezett — Antal György­nek, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola pécsi kihelyezett tagozata igazgatójának; Antal Gyulának, az MSZMP Pécs városi Bizottsága osz­tályvezetőjének; Baló Istvánnak, u pécsi Doktor Sándor Művelődési Központ igazgatójának; Dobos Lászlónak, a Pécsi Liszt Ferenc Ze­neiskola igazgatójának; Gorrieri Ferencnek, a Mecseki Szénbányák Fúvószenekara vezetőjének; Kom lód i Józsefnek, a Pécsi Dolgozók önálló Középiskolája igazgatójának, Koós Lajosnak, a Pécsi Bóbita bábegyüt- tes vezetőjének; Labancz Borbála színművésznek, a Pécsi Nemzeti Szín­ház tagjának; Právicz Lajosnak, a TIT Baranya megyei Szervezete me­gyei titkárának, valamint Rudolf Gyulának, a Pécs-meszesi József Attila Művelődési Ház igazgatójá­nak. A kitüntetettek nevében Dezső Attila, mohácsi népművelő mondott meleghangú köszönetét. Telefont kapott a művésztelep Teljesítették vállalásaikat a Posta Baranya megyei és Pécs városi Távközlési üzemeinek szocialista brigádjai. A villányi művésztelep az eddiginél köze­lebbi kapcsolatba került a kül­világgal, a Siklósi Alkotótelepek Irodájában ma reggel megszó­lalt a telefon: „Halló, itt a művésztelep. Villány—96 . . pnninioniin 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom