Dunántúli napló, 1975. augusztus (32. évfolyam, 209-238. szám)
1975-08-13 / 221. szám
Dunántúli napló 1975. augusztus 13., szerda „Hem tftrte a* Í0axsá0tatcmság0t„/ Beszélgetés Pécsett ,* Az acélt megedzik v írójának özvegyével W ajon ki hozza a no- " gyobb áldozatot: az a férfi, aki utolsó erejét sem kímélve bénán és világtalanul egy halhatatlan müvet alkot, vagy az a nő, aki e beteg emberhez köti életét és megkönnyíti az alkotás és és a fizikai fájdalom gyötrelmeit. Raiszajevna Osztrov- szkaja szerint mindkettő a világ legtermészetesebb dolga, mert emberek vagyunk, s ezek a tulajdonságok emberségünk alapvető motívumai A nagy szovjet író, Nyikolaj Osztrovszkij özvegye Raiszajevna Osztrovszkaja a napokban Baranya vendége volt az I. Magyar—Szovjet Ifjúsági Barátság Fesztivál alkalmából. Harminckilenc éve, hogy Osztrovszkij meghalt, most így emlékezik ró: — Férjemet 1926-ban ismertem meg. Akkor már beteg volt, de még nem hatalmasodott el rajta a kór. Tudtam róla, hogy nehezen tűri a hamisságot és az igazságtalanságot. Alig volt 11 éves, amikor kizárták az iskolából, mert a hittanórán eretnek kérdésekkel bőszítette tanítóját. De büszke voltam arra is, hogy már 1919- ben tagja lett a Komszomol- nak, s a polgárháború frontjain milyen hősiesen küzdött Budjonij seregében. Egyike volt annak az első öt komszomolis- tának, aki résztvett a polgár- háborúban. Sajnos az itt szerzett sérülése okozta később végzetes betegségét. Látszatra szörnyű évek következtek, hiszen a 20 éves fiatalember állapota rohamosan rosszabbodott, s alig házasságkötésük után, 9 éves ágyban fekvésre kényszerült, ebből hetet pedig vakon. — A kívülállónak bizonyára iszonyúnak tűnhet, de higy- gye el, hogy még a legnehezebb perceiben is tréfálkozott, vidám volt, nem tört meg. A környezetével nem éreztette súlyos betegségét. Kedvenc sza- vajárása volt: „Tudj élni akkor is, ha az élet elviselhetetlennek látszik. Tedd hasznossá életedet." 1930-ban Moszkvában az orvosok megmondták, hogy nincs segítség. Ekkor kezdte eL írni Az acélt megedzik című regényét. De micsoda akaraterővel, hiszen már semmit sem látott. Akkoriban én egy üzemben dolgoztam, s így napközben kénytelen voltam egyedül hagyni. Papírt, ceruzát kért és az ágyában írt. Azonban a sorok mindig egymásra csúsztak, s teljesen olvashatatlanná vált az írás. Esténként én másoltam újra a lapokat. Nem sokkal később a keze is megbénult. Ekkor már csak diktálni tudott. Diktált nekem, elvtársainak, a szomszédoknak. Mindenki segíteni akart rajta. Így dolgozott -két éven keresztül. Raiszajevna Osztrovszkaja bizonyára már hozzászokott, hogy férje könyveit a kirakatokban lássa. Azonban, amikor találkozásunk alkalmával elébe tettem dedikálásra Az acélt megedzik orosz nyelvű kiadását, a meghatottságtól már ő is kereste a szavakat. — Hasonló volt az első kiadás is. Micsoda boldogságot jelentett számára, hogy kezében tarthatta művét. A regény először folytatásokban a Ma/a- daja Gvardija újság hasábjain látott napvilágot, s csak utána könyvalakban. Most, hogy megláttam ezt a könyvet, úgy érzem, itt van közöttünk, s ő kapott meghívást erre a nagyszerű fesztiválra. Ahol fiatalok gyűlnek össze, ott mindig szó esik róla, hiszen ő és a fiatalság egyet jelentett. Nemrégiben írtam egy kötetet, amelyben a vele kapcsolatos emlékeimet gyűjtöttem össze. Búcsúzóul — üzenetül — az Az acélt megedzik főhősének, Pável Korcsaginnak szavait mondta: „Csak egyszer élünk, s úgy kell élnünk, hogy ne kínozzon bennünket a res- telkedés a céltalanul leélt élet miatt, . . . hogy halálunk pillanatában is elmondhassuk: egész életünket, minden erőnket arra áldoztuk, ami a világon a legszebb, — arra, hogy küzdjünk az emberiség felszabadításáért" Füzes János Felhőszakadás Mohácson Felhőszakadás volt Mohácson és környékén augusztus 12-én kora délután. A lezúduló víz elöntötte mintegy négyezer négyzetméteres területen a mohácsi gabonafelvásárló telepet. A mohácsi állami tűzoltók időben avatkoztak be, így helyenként érte csupán víz az ászokfákon lévő ötszáz vagon mennyiségű takarmánykoncentrátumot. A mohácsi szőlőhegyen és Bár község területén több szuterinos és alacsony fekvésű lakást öntött el a víz. Mohács és Bár között a hegyről leömlő iszap- és kőtörmeléket földmunkagépek tá- volitják el. lobban fizet, min* a kukorica Napraforgó-termesztési tanácskozás Szalántán Azt mondják, a külföldiek értetlenül állnak előtte, a magyarok a búza- és a kukorica- termesztésben a világszínvonalat döngetik, ugyanakkor — ilyen magas színvonalú gépesítettség és szakember-ellátottság mellett — a napraforgótermesztésben, amelynek melÚjból rajzik a muszkamoly A Baranya megyei Tanács V. B. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztálya és a Baranya megyei Növényvédő Állomás felhívja a termelőüzemek vezetőinek és a házikert tulajdonosoknak a figyelmét a muszkamoly várható nagy kártételére. Megyénkben július hónapban 2000 ha-on károsított. A hernyók bebázozódtak és augusztus 8. óta fokozott ütemben kelnek ki a lepkék. Fő és csúcsrajzásuk e napokban van. A hernyók kelése augusztus 15- től várható, tömeges kelés és kártétel-kezdet augusztus 20. körül lesz. A kártevő a házikertekben ugyanolyan veszélyt jelenthet, mint nagyüzemben. Polifág kártevő, tehát mindent eszik. A hernyók ellen az alábbi szerek valamelyikét javasoljuk : A Thiodan és Azodrin fel- használásra e célra TILOS! A kellő hatás eléréséhez szántóföldön 500—700 I /ha, szőlőben és gyümölcsösben 1000—1600 l/ha vízmennyiség szükséges. A tapasztalatok szerint a növényvédőszerhez adagolt nedvesítő szerek a hatást fokozzák. A nagy teljesítményű axiálventillátoros permetezőgépek a napraforgóban jó eredményt biztosítottak. Gyümölcsösben és szőlőben célszerű az óztatásszerűen történő permetezés: A védekezést a gyomnövényekre is ki kell terjeszteni. Felhívjuk a figyelmet a környezet védelmére, az egészség- védő óvórendszabályok maradéktalan betartására, és a tanácsok, vadásztársaságok időbeni értesítésére. A nagyüzemi védekezések során esetleg néhány vadállat megbetegszik vagy elhullik. Ezek húsát elfogyasztani tilos, mert további mérgezést okozhatnak. A márvány szarkofág pécsi ritkaság Sírkamrák a vízlépcső Élt Dr. Fülep Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Pécs római korának avatott ismerője a közelmúltban ásatásokat kezdett Pécsett a Szent István tér alatt — és egy újabb nagy jelentőségű régészeti lelettel gyarapodott a város. — Mindig szerettem volna Pécsett a Szent István téren ásni, de húsz év alatt csak most volt rá lehetőségem, mert a régi vízlépcsőt szétbontják, az újat pedig még csak tervezik. A vízlépcső két felső medencéje alatt nem volt pince, így azt vágtam ketté egy hosszú árokkal. — Milyen reményekkel kezdett az ásatásokhoz? — Pécs római kori emlékeivel két évtizede foglalkozom, most jelent meg egy monográfiám erről. A székesegyház környékén több sírkamrát fedeztem fel, bíztam benne, hogy ezen a területen is találok valamit, de egyáltalán nem sejtettem, hogy ilyen nagy értékű lelet bukkan elő. Először egy 120 centiméter széles középkori fal került elő, csak azért nem hagytam abba az ásatást, a kutatást, mert tudtam, hogy a római kori temetőnek ez a legsűrűbb része. A középkori fal aljáig mentünk le, akkor fedeztük fel, hogy ettől északra is van egy fal. Ez bolthajtásnak nézett ki. Láttam, hogy téglafal, így rögtön tudtam, hogy ott sírkamra kezdődik. Tovább ásottam lefelé, északra újabb falat találtam, akkor már biztos voltam benne, hogy római kori s/rkamrában vagyok. — Ügy tudjuk, hogy a sírkamrában egy márványszarkofágot is találtak. — Az országban összesen két római kori sírkamrát találtunk, ez a második. Mindkettő Pécsett van, a Székesegyház környékén. Ez pécsi sajátosság. Az ásatás során elég sok ap- róbb-nagyobb márványdarab került elő a földből, volt köztük fél méteres is. Találtunk néhány sarokrészt is gyönyörűen faragott levéldíszekkel. Ekkor már tudtam, hogy itt nagyobb dolog készülődik. Csütörtökön csak úgy tréfából mondtam a munkásoknak, hogy másnap délre találjanak nekem egy márványszobrot. Pénteken délben azzal fogadtak, hogy megvan. Azt hittem ugratnak. Lementem, és láttam, hogy a szarkofág teteje már kint van és nem egy alak, hanem kettő is van rajta: egy férfi és egy nő. A nő lábánál egy kosár virággal, a két alakon mintha rövid köpeny lenne, a férfi kezében pedig úgy látom görbe bot van. Még sok munkával jár, amíg pontosan összeáll a kép. Most is kerestetek márványdarabokat . . . — A szarkofág teljesen épen maradt? — Sajnos nem. Az oldalaiból hiányzik, feltehetően a népvándorlás idején rabolták ki és verték szét. A szarkofág vastag márványfedelét díszítették a rómaiak, a sarkain két maszk lehetett, bemélyített szemekkel, hosszú hajjal. Az egyik arc majdnem teljes. — A szarkofágon kívül talált-e mást is? — Még két épített sírt, valószínűleg családi temetkezőhely lehetett itt. A falakon falfestmények vannak, az egyik már látható, piros keretbe foglalt. — Milyen állapotban vannak ezek a képek, érdemes lesz-e restaurálni? — Viszonylag jó állapotban, bár a másfélezer év nyomot hagyott rajtuk. A képeket még iszapréteg borítja, komoly munkát igényel majd a rendbehozataluk. — Vár-e még valamit, előkerülhet ennél érdekesebb, vagy ezt kiegészítő lelet? — A bejárattal szemben kell lennie egy gyönyörű falfestménynek. Most ezt várom. Előkerült már római kori pénz; én már nem, de a népvándorlók valószínűleg találtak aranyat is itt. — Mi lesz ennek a nagy jelentőségű leletnek a sorsa? — A Pécs városi Tanács építési osztályának vezetőjével együttesen javasoltuk, hogy a sírkamrák fölé egy vasbetonfödémet építsenek, az eredeti bejárathoz egy csigalépcsőt terveznénk, az érdeklődők számára is nyitva lenne. Természetesen figyelembe vettük az eredeti tervet is, efölé a vasfödém fölé meg lehet építeni a vízlépcsőt. Tudományos és művészeti szempontból is kár lenne megmozdítani ezt az értékes leletet. — Mikorra fejezi be az ásatást? — Még egy hónap kell. Meg kell találni a sírkamra bejáratát, és teljes egészében fel kell tárni, (gy is hamarabb végzünk a tervezettnél, ezért a város vezetőinek tartozom köszönettel, akik minden lehetséges segítséget megadtak a munkámhoz. Kónya Ágnes Fél év alatt 12 ezer hálózati ellenőrzés A minisztérium ellenőrzési programja alapján fél év alatt 10 országos, emellett sok helyi, megyei és fővárosi vizsgálatot, összesen 12 ezer hálózati ellenőrzést tartottak és 1800 vásárlói panasz nyomán intézkedtek a kereskedelmi felügyelőségek — közölte keddi sajtó- tájékoztatóján a Belkereskedelmi Minisztériumban dr. Lugosi Lajos, az Országos Kereskedelmi Felügyelőség vezetője. Egyebek között megállapította, hogy a népesedéspolitikai határozat hatására kedvezően változott az ipar és a kereskedelem együttműködése, s jó ellátást biztosítanak gyermekruházati cikkekből. A hús és húskészítmények értékesítését ismét 1300 helyen vizsgálták az ellenőrök, akik a korábbinál kevesebb, de még mindig sok szabálytalanságot tapasztaltak elsősorban az ipari húsbontásnál. Vizsgálták az idegenforgalmi területek kereskedelmi és vendéglátóipari munkáját, az utazási irodák tevékenységét. A négynapos koncentrált ellenőrzés kiegyensúlyozottabb élelmiszer és javuló zöldség-, gyümölcsellátást tapasztalt, s a korábbinál kisebb összegű, de nagyszámú szabálytalanságot, fogyasztó megkárosítást állapított meg. Az országos vizsgálatok többsége kiterjedt az árellenőrzésekre is, s összességében a gazdálkodó szervek javuló ármunkáját állapította meg. Ennek ellenére a helytelen árazás vagy minőség meghatározás miatt fél év alatt több mint 2,5 millió forintot vontak el a vállalatoktól. lesleg hagyománya van Magyarországon, s a napraforgó termésátlagaiban a negyvenes évek szintjén áll, hátul kullogunk a sorban, a környező országok mind lehagytak, Románia vagy Jugoszlávia például minden különösebb erőfeszítés nélkül hektáronként 17—18 mázsát termeszt, szemben a mi 12 mázsás átlagainkkal. Mit lehet erre mondani? Ha a gazdaságokban jobban odafigyelnének és úgy kezelnék a napraforgót, mint a kukoricát, ami nálunk szent növény, abban a pillanatban tapasztalhatnánk, a napraforgó több pénzt hoz, mint a kukorica. A napraforgótermesztés fellendítéséről volt szó azon az országos tanácskozáson, amelyet a Megyei Tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztálya, a szekszárdi KSZE Termelési Rendszer, a Budapesti Vegyiművek és a Duna—Karasica menti Tsz-Szövetség rendezett tegnap délelőtt a szalántai Hunyadi Termelőszövetkezetben. Abban a tsz-ben, amely bátran vállalkozva, öt év óta foglalkozik napraforgótermesztéssel, s az egyre bővülő, a későbbiekben az összes szántóterület 10 százalékát kitevő vetésterületen már 21 mázsás átlagot is fel tudott mutatni. A tanácskozás résztvevőit, köztük dr. Baracs József megyei mezőgazdasági osztályvezetőt s a külmegyékből érkezett szakembereket Kerner Adóm, a szalántai tsz elnöke köszöntötte, majd a napraforgótermesztés helyzetéről és jövőjéről Sárly Edéné, a budapesti Növényolajipari Vállalat szakmérnöke tartott előadást. Két év óta téma a napraforgó, s most mégin- kább az, amikor az egész gazdaságban előtérbe került az import anyagokkal való takarékosság, illetve az export előmozdítása .. . Ezzel kezdte a mérnöknő, miközben egy somogyi szakember mellettem dörzsölgetni kezdte az ujját, arra utalva, hogy azért kezdjük csak most úgymond felfedezni a napraforgót, mert most sütöttek rá a felvásárlási árak, az utóbbi négy évben többször is emelték az árat. Egyszóval ma már jól jövedelmező, ahogyan ezt elöljáróban Kerner Adóm is bizonygatta, saját számaikkal illusztrálva, s eszerint a napraforgó jobban fizet, mint a kukorica. Anélkül hogy a szakmai részletekbe merülnénk, közreadjuk a mérnöknő néhány fontosabb megállapítását. Mindjárt az eleién a termesztés gondjainak gyökerére tapintott rá. A hatvanas években bejöttek a nagyhozamú szovjet fajták, de hiába, az agrotechnika és a technológia mitsem változott. Idő telt el, míg például rájöttünk __ s ez alapvető probléma —, eze ket a fajtákat nem szabad kora márciusban elvetnünk, mert hőigényesek. Baj az is, hogy nálunk alacsony a tőszám, ami országos átlagban ajánlható — 45—50 ezer tő hektáronként. Sajnos, egyelőre nem állnak rendelkezésre hibridek, amelyeknél a betakarítási veszteség is minimális, ezen a téren azonban előrelépünk, Romániából szeretnénk szerezni hibrideket, s kaptunk 8—10 hibridjelöltet az USA-ból is, megkezdik velük a nagyüzemi próbákat. Vitatott méa a műtrágyázása is, két véglet van, egyik, amelyik túl keveset, a másik viszont túl sokat ad, meg kellene találni a középutat. Ami a jövő elképzeléseit illeti, a jelenlegi 126 ezer hektárnyi napraforgó vetésterületet 1980-ra 145 ezer hektárra kívánják országosan növelni, anélkül — mondják —, hogy erre a gazdaságokat különösebben agitálni kellene. A termesztést elsősorban a termelési rendszerek keretében kívánják megoldani. Az átlagtermésben a célkitűzés a mostani hektáronkénti 12 mázsás terméssel szemben 17 mázsa, a nagy olajtartalmú magvak előtérbe kerülésével. A felfutásra szükség is van, hiszen az _ét- olajfogyasztás dinamikusan 20 —25 százalékkal növekszik.
