Dunántúli napló, 1975. augusztus (32. évfolyam, 209-238. szám)

1975-08-11 / 219. szám

Mi épül a Vadászkürt helyén? Képeink az egyik kevéssé ismert érdekességet, a balatonszentgyörgyi Csillagvárat és múzeumának egyik helyiségét — az egyik Festetich gróf építtette 1820 körül — ábrázolják. Ötvenmillió forintért korszerű irodaházat emelnek a Szövetkezeti nagyáruház szomszédságában Árkádos, tetszetős külsejű, a környezetbe illő ház épül a Vadászkürt helyén, a pécsi Kossuth téren. A háromeme­letes, tetőtérbeépítéses, mo­dern épületben kap új ott­hont a MÉSZÖV és a Pécsi Tervező Vállalat egy része. Ne legyen hiánycikk Az olcsó nem bóvli A ruhafélék húsz százaléka — kevés az olcsó esőköpeny, fehér ing A köznyelvben az „olcsó" jelző lekicsinylő értelmet ka­pott. Gondoljunk csak az ol­csó bók, olcsó szellemesség kifejezésekre. Ám ha valaki külföldről hozza a „cuccot", vagy idehaza vásárolt s utá­na így henceg: „nagyon ol­csón vettem . ..” Ugye, hogy más hangzása van? Nemrégiben hozta a Belke­reskedelmi Minisztérium az il­letékesek tudomására az ol­csó áruk listáját. Ezek az áruk, az élelmiszertől a ruházati cikkeken keresztül a szerszá­mokig, használati tárgyakig, amelyeket általában anyagi le­hetőségeinktől függetlenül megvásárolunk. Maradjunk a ruházati cikkeknél. A Belkeres­kedelmi Minisztérium osztály- vezetője, Odze Endréné az ol­csó árucikkekkel kapcsolatban a következőket mondja: — Vannak fontos és vannak olcsó áruk. Gyakorlatban úgy igyek­szünk befolyásolni az árakat, hogy ami fontos, az olcsó is legyen. Például az atlétatrikót éppúgy megvásárolhassa az, aki ötezer forintot keres, mint aki ennél jóval kevesebbet, hisz mindkettőnek szüksége van rá. — Ezek szerint nem jelenti az olcsó azt, hogy egyben si­lányabb minőségű? — Nem jelentheti. Itt nem leértékelt árukról van szó, ha­nem olyan cikkekről, amelyek­nek többsége az alsó és felső határérték között meghatáro­zott árban árusítható. — Mi a biztosíték arra, hogy ezek kaphatók is lesznek? — Az már az egyes vállala­tok feladata, hogy a nagyke­reskedelemtől megrendelhető cikkek a boltokban is megta­lálhatók legyenek. A ruházati cikkek 15—20 százaléka az ol­csó áruk listáján is szerepel, ezt pedig minden bolt köteles, az igényeknek megfelelő meny- nyiségben raktáron tartani. A Belkereskedelmi Minisztérium az illetékes társminisztériumok­kal állandóan tartja a kapcso­latot, hogy a keresett olcsó cikkeket gyártsák, illetve be­szerezzék, — Tehát a cél? ... — Az, hogy az olcsó áru ne legyen hiánycikk. Találomra válasszunk ki az olcsó cikkek listájáról néhá­nyat, s nézzük, mit nyújt Ba­ranya megyében a MERUKER: A konfekcionált ágynemű — a tarkánszőtt, szintetikus és hímzett kivételével az „olcsó” kategóriába tartozik. Koráb­ban hiánycikk volt, de már kap­ható. (Angin viszont ma sincs.) Olcsónak számítanak ma már az 1200 forinton aluli fér­fi felöltők, 350 forint alatti pantallók. Ezek is megtalálha­tók a Baranya megyei boltok­ban. ötvennyolc ruházati cikk szerepel az olcsó áruk listá­ján. A MERUKER hatvannégy boltja közül 42-ben kötelezte a boltvezetőket arra, hogy ezekből a cikkekből biztosít­sák a folyamatos ellátást, de a többinek is az igényeknek megfelelő készletet kell tarta- niok. Hogy ez valóban így tör- ténik-e, azt az ellenőrzési és a kereskedelmi osztály rend­szeresen figyelemmel kíséri. Az olcsó áruk és a rögzített áras termékek listájában sze­repelnek a gyermekruházati és a bébicikkek. Kapható a pa­mut rékli, tipegő, kis ing, pó­lyahuzat, pelenka, gyermek kerti nadrág, gyermek haris­nyanadrág. A ,,stop”-járas gyermeknadrágok között meg­található a legújabb „duci” méretű is. Kapható a műbőr felsőrészű férficipő 200 forin­tig, bő választék van színben, és fazonban a kismama cipők­ben. Az igényekhez képest kevés az olcsó esőköpeny, esőgal­lér, a férfi pantalló, a fehér férfi ing. A szezonvégi árleszállítások­nál, amely augusztus 16-ig tart, országosan mintegy 220—240 millió forintot takarítanak meg a vásárlók. Jogos kívánságuk azonban továbbra is megma­rad: hogy legalább a listán szereplő cikkekből később is jót, olcsón vásárolhassanak. Kurucz Gyula Heuízzel filternek Szigetvaron T K II M A L V I Máris területi meqonláta Magyarország, Európának hévizekben egyik leggazda­gabb országa. Ennek az úgy­nevezett geothermikus ener­giának kihasználhatóságáról ad képet Balogh Jenő, a MÉLYÉPTERV hévízhasznosítási osztályának vezetője. A kér­dés persze az, hogy a meglévő készletből mennyit tudunk ki­aknázni. Itt még csak jósolni sem lehet, de egy biztos: a hasznosításnak még csak a kezdetén vagyunk. Csak kezdet Lássuk csak, mi is az a kez­det? Hazánkban összesen 135 termálfürdő fogadja a vendé­geket. Ezek üzemeltetése a meglevő kutak átlagosan 20 százalékos kihasználtságát je­lenti. Valamivel magasabb, 23 százalékos a fűtőenergiaként való kihasználás. A mezőgaz­daság felismerte és jól hasz­nosítja ezt az ingyen fűtő­anyagot. A mezőgazdaság ugyan a fő felhasználó, de már 3500 lakást fűtenek termálvízzel Győrben, Szegeden, Szentesen, Hódmezővásárhelyen és Ma­kón. Hogy mekkora a megta­karítás, elég csak annyit em­líteni, hogy az a bizonyos ha­zai, 23 százalékos fűtési ki­használtság évente 55 ezer tonna olaj megtakarítását je­lenti. — A geothermikus energia felhasználásánál — mondja Balogh Jenő —, az a szabály, hogy nincs szabály. Vagyis nem tekinthetjük rutinmunká­nak, hiszen lelőhelyenként más és más a viz összetétele, hő­foka. A másik az, hogy nem igazíthatjuk a gombhoz a ka­bátot. Tehát nem építünk egy puszta közepére lakótelepet, kórházat, vagy növényházat, csak azért, mert éppen ott ta­láltak hévizet. Egyet viszont feltétlenül figyelembe kellene venni: ahol a te'rmészeti adott­ságok találkoznak a fejlesztési szándékkal, ott éljünk a lehe­tőséggel. Éppen úgy, ahogy ezt So­mogy megyében, vagy Bara­Eldőlt a vita Évente 55 ezer tonna olaj takarítható meg nyóban, Szigetváron tették leg­utóbb. Ha cső is lesz Hosszas előkészület, gondos vizsgálatok után végül is el­dőlt, hogy Szigetváron a Lenin lakótelep házait a város hatá­rában feltörő 62 Celsius fokos termálvízzel fűtik. A víz összetételét elemezve kiderült, hogy nem tartalmaz olyan agresszív anyagokat, amelyek a fűtési szerelvénye­ket, csöveket, radiátorokat fo­kozottabb korrózióveszélynek tennék ki, mint az eddig má­sutt felhasznált hévizek. Ha a távvezeték hiányzó acélcsövét is sikerül időben beszerezni, akkor remélhetőleg jövő ősz­szel az első 75 lakást már a termálvíz fűti. A hévízhasznosítási osztály ve­zetője a szomszédos megyék­ből is hoz példákat. — Somogy- és Zala megye is igen gazdag termálvizekben. A Somogy megyei Tanács fel­kérésére nemrég készítettük el a termállűtéses zöldségkerté­szetek telepítésének tanul­mánytermét. Most kezdünk hozzá az egyedi tervek elké­szítéséhez. Táska és Kaposlő mellett épülnek a kertészeti telepek, de a somogyiak tá­volabbi célokkal is foglalkoz­nak. így például baromfi- és sertéstelepek, terményszárítók termálvíz fűtésének megoldá­sával. Kooperáció? Baranya hévízkútjai évente 5,5 millió köbméter termálvizet adnak. Ebből fűtésre mindösz- sze 5,4 százalékot használnak fel. Ha majd a szigetvári lakó­telep is szerepel ebben a sta­tisztikában, a megye megköze­líti az országos átlagot. Az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság és az OVH erőfeszítéseinek nagymérték­ben köszönhető, hogy külföl­dön is érdeklődve figyelik a magyarok kutatási eredmé­nyeit. A franciákkal kooperá­ciós lehetőségekről tárgyalnak, nemrég járt hazánkban egy harminctagú japán delegáció, de voltak itt tapasztalatcserén Bulgáriából, Ausztriából és az NSZK-ból is. E nagymennyi­ségű és igen olcsó energia- forrás világszerte az érdeklő­dés középpontjába került. Magyarországgal bőkezűen bánt a természet. Érdemes élni vele. Kurucz Gyula Megépültével megoldódik — vagy legalábbis enyhül — a belváros közétkeztetésének helyzete, mivel az epület föld­szintjén ezerötszáz adagos konyha és önkiszolgáló rend­szerű étterem működik majd. Az alagsorban kap helyet néhány öltöző, a konyhaüzem szociális helyiségeit helyezik itt el, valamint a hőközpontot, szellőzőberendezést. Itt étkezik majd egy külön éttermi rész­ben az irodaház személyzete. A földszinten alakítják ki a már említett konyhát, éttermet, amelynek a Bem utca felől lesz bejárata, az árkádok alatt. Az első és második emeleten rendezkedik majd be a MÉ­SZÖV. Itt lesz a közös hasz­nálatú telex- és telefonköz­pont, az első emeleten repre- zentatív előadótermet alakíta­nak ki. A belső udvarra nyolc irodai helyiség néz, az északi oldalon, a Kossuth térre elő­adó- illetve tanácsterem, tit­kárság és az elnöki iroda te­kint. Az utcára nyugat és dél felé tizenhat irodahelyiség nyí­lik. A második emeleten az északi oldalon lesznek az iro­daház mellett már csaknem kész áruház irodái, s ezen a szinten át is lehet majd járni egy csatlakozón az áruházba. A harmadik és negyedik szin­ten — az emeleten és a tető­térben — a Pécsi Tervező Vál­lalat korszerű irodahelyiségeit találhatjuk. Egyetlen hatalmas helyiséget osztanak majd meg különféle ízléses térelválasztó­val, amit bármikor tetszés sze­rint lehet variálni. A belső udvar borítása egy­ben az étterem világítását is segíti. A szórt fényt adó tető­megvilágítás a felső szint iro­dáinak megvilágításában is közreműködik. A kényelmet szolgálja két személyfelvonó, s a konyhai munkát segíti két teherfelvonó is. Utóbbiak ter­mészetesen az alagsorból a földszintig épülnek meg, gép­házuk az első emeleten lesz. Az épület összes költsége a becslések szerint megközelíti az ötvenmillió forintot. Az építési szándék már megvan, a ter­vek elkészültek, bár előfordul­hat, hogy az épület külső meg­jelenésében valamelyes változ­tatás lesz. A beépítés vonalai, az épület tömege nem válto­zik. A végleges döntésig az illetékesek — ha szükségesnek mutatkozik — elvégeztetik a módosításokat. Most keresse tol M a Centrum Aruházat Most még kényelmesen vásárolhat! Iskolaköpenyek, ruhák, cipők, táskák bő választékát kínálja a Centrum Áruház. Nagy választék, szolid árak! irmüE Ezerötszáz adagos konyha •» Balaton-környék másik arca

Next

/
Oldalképek
Tartalom