Dunántúli napló, 1975. augusztus (32. évfolyam, 209-238. szám)

1975-08-09 / 217. szám

e Dunántúli naolö 1975. augusztus 9., szombat ivott; veszekedés kezdődött „Tettét szesz hatása alatt követte el../* • A BTK megfelelő szigort alkalmaz • A statisztika megdöbbentő adatai • Kényszer alkoholelvonó kezelés Intő példák és ígéretes lehetőségek Ez a terület ideális lenne a muflonok számára. De a szőlőskertek és az erdők között nincs semmi átmenet... — Évtizedes tapasztalataim alapján állíthatom, hogy külö­nösen az élet elleni bűncselek­ményeknél az alkohol befo­lyásoltság a legtöbb esetben kimutatható — mondja a rendőr­tiszt. — Ha két kategóriára osztjuk a bűncselekmények tet­teseit, akkor az elsőbe azok tartoznak, akik előre elhatá­rozzák bűntettüket és alkohol­lal „felerősítik magukat”, bá­torságot szereznek. A szesz fel­oldja a gátlásokat és káros hatással van az „önkontrollra”. Az előre eltervelt és az „ital­tól erősített" bűncselekmények kategóriája a kevesebb szám. Jelentősebb, amikor az ital ha­tására „érzékenyebbé" válnak, vélt vagy valós sérelmek jutnak eszébe és hirtelen cseleksze­nek . . . íróasztalából két dossziét vesz elő.- Az utóbb említett kategó­riára itt vannak a példák, a vizsgálat befejezés előtt áll. Baltát ragadott S. Ferenc garázdaság, jogta­lan használat (autólopás) bűn­tettéért már állt bíróság előtt — elítélték. Az alkoholos be­folyásoltságot mindkét bűncse­lekménye elkövetésekor megál­lapította a bíróság. Volt alko­holelvonó kúrán —, amit a hi­vatalos iratok szerint 1975 feb­ruár 6-án befejezett. „De a kúra befejezése után ismét in­ni kezdtem... ha italt látok, nem tudok ellenállni..En­nek egyik következményéről munkahelye adott írásos véle­ményt: „. . . két hónap alatt 24 igazolatlan műszakja volt. . A másik következmény: ez év áprilisában meglátogatta volt élettársót, szó szót követett az­tán S. Ferenc fojtogatni kezdte az asszonyt, maradandó sérü­lést is okozott. .. Alig telt el három hónap, amikor ismét felkereste az asz- szonyt. „Arra emlékszem, hogy négy üveg sört és konyakot is ittam" — mondja vallomásában S. Ferenc. Veszekedés közben a férfi a lakásban kezeügyébe kerülő baltát felkapta, az üté­sek az asszony fejét, karját és mellét érték . . . Az asszony vallomásából: „. . . . Mindig akkor bolondul meg, amikor iszik . . S. Ferenc vallomásából: „ ... Ittas voltam és ilyenkor hamarabb kötekedek, veszeke- dek. . Meglepő rész követ­kezik vallomásában: „... nincs tudomásom arról, hogy én öt a baltával megtámadtam és megütöttem volna ... mert ha én baltával egy bikát megütök, még az is lellordul. . Kétségtelen, kibúvót, enyhí­tő körülményt keres, — ittas volt, nem emlékszik, nem tudja mit tett. . . Pedig az ittas álla­pot nem enyhítő körülmény. A törvény megállapítja a bűncse­lekményért való felelősségét annak ......... aki a cselekményt ö nhibájából eredő ittas, vagy bódult állapotban követte el..." A Pécsi Megyei Bíróságon az 1975 első félévről — különböző bűncselekményekben hozott jogerős ítéletekről - készült statisztika arról is számot ad, hogy a tetteseknél milyen arányban állapítottak meg al­koholos befolyásoltságot. A különböző fokú testi sértést el­követők 50 százaléka (!) volt it­tas. A hivatalos személy elleni bűncselekmények elkövetőinek több mint 50 százaléka (!) al­koholos befolyásoltsógú volt. Hasonló a százalék nagysága a garázdaságért elítélteknél is. Viszonylag gyakori az autó­lopás —, ebben a bűntettkate­góriában a tettesek 60 százalé­ka (!) ittasan törte fel és ve­zette a gépjárművet. A megyé­ben az első félévben 254 (!) jogerős ítéletet hozott a bíró­ság ittas vezetésért. A tartás­díj kötelezettség elmulasztása miatt 17 ítéletet hozott a bíró­ság. A mulasztás okaként ha­tan vallották: „Nem fizettem, mert a keresetemet elittam . . Kényszeríteni is lehet A BTK 62 §-a megfelelő szi­gorral rendelkezik, amikor elő­írja: „Ha a bűncselekmény el­követése mértéktelen alkohol- logyasztással lügg össze, a bí­róság az elkövetőt arra köte­lezheti, hogy kényszerelvonó ke­zelésnek vesse magát alá . . „Ha az elkövetőt szabadság- vesztéssel nem járó büntetésre ítélik, a kényszerelvonókezelést rendelőintézetben, vagy zárt gyógyintézetben kell foganato­sítani ... . Ha az elköve­tőt szabadságvesztésre ítélik, a kényszerelvonó kezelést a bün­tetés végrehajtása alatt kell foganatosítani. . Még két adat a statisztiká­ból : A jogerősen elítéltek 40-45 százalékánál bizonyosodott be a szesz hatása. Az erőszakos nemi közösülés bűncselekményért elítéltek 100 százaléka (!) volt ittas. Korzikából és Szardíniáról telepítették be a muflont Eu­rópába, többek között hazánk­ba is, a múlt század közepé­től kezdődően. Csehszlovákiá­ban és NDK-ban sikeres te­nyésztés folyik, holott ezek az országok tőlünk északabbra terülnek el. Következésképpen a magyarországi élőhelyek — amint ezt a MÉM egyik kiad­ványában olvashatjuk „ . .. ég­hajlatiig közelebb állnak az eredeti őshonos, autochton te­rületekhez és egyéb környezeti adottságok is megfelelőek ... Muflonállomónyunk a II. világ­háború következtében mintegy 90-100 darabra csökkent. Ezekből a szórványosan fenn­maradt állománycsoportokból származik a mai állomány (3170 darab) . .." Ugyancsak ebben olvashatjuk: „...Óha­tatlan, hogy az új környezet ne formálja át bizonyos mér­tékig a betelepített faj későbbi generációit, azonban a fajok, sőt alfajok betelepítésekor is az a cél, hogy a faj lehető­séghez képest megőrizze ősi tí­pusát. Az ettől eltérőre való törekvés akár szelekció, akár keresztezés révén a meghono­sodott faj szempontjából is ká­ros és tulajdonképpen fauna­hamisításhoz vezet... A MÉM Vadászati és Vad­gazdálkodási Főosztálya a MAVOSZ-al egyetértésben muflont kíván telepíteni a Me­csekbe is. A terv vitát ered­ményezett. A Nimród júliusi számában a főszerkesztő, dr. Karczag Iván a következőkkel zárja közgyűlésekről írt beszá­molóját: „ .. . A Baranya me­gyei közgyűlésen az Erdőgaz­daság igazgatója kijelentette, hogy a Mecsekben nem lesz muflontelepítés! . .." Az érintett szervek és intéz­mények vezetőitől most véle­ményt kértünk. Ambrus Jenő, a MAVOSZ Baranya megyei Intéző Bizottságának elnöke a következőket mondotta: — Már négy évvel ezelőtti közgyűlésünkön is felvetődött a telepítés gondolata. Akkor, ha jól emlékszem, a Jószeren­csét Vadásztársaság vállalta volna a telepítés lebonyolítá­sát, amely — mellesleg — elég­gé költséges feladat. De aztán a mai napig sem lett belőle semmi, elsősorban azért, mert nem tudtak számunkra muflo­nokat biztosítani. Pedig a Me­gyei Intéző Bizottság álláspont­ja az, hogy valóban helyes lenne a Mecsek fcunáját ez­zel a rendkívül szép és érté­kes vaddal gazdagítani. Ha sikerül a telepítés, nagyon ko­moly szabályokat kellett volna hoznunk, többek között példá­ul hosszú időre kilövési tilal­mat elrendelni, a végleges meghonosítás érdekében. Az­tán számítanunk kellett volna arra is, hogy a muflon esetleg nem marad meg egyetlen tár­saság területén, ezért talán két-három szomszédos társa­ság közös feladata lett volna a .telepítés, illetve a velejáró költségek közös viselése. Az­tán: hogy a költségek minél hamarabb visszatérüljenek, külföldi vadászokat fogadtunk volna, akkor viszont a mi va­dászaink fejezték volna ki rosszallásukat, természetesen joggal. A telepítésnél azt is mérlegelni kell, hogy a muf­lon esetleg nem tűr meg más vadat maga mellett, ami külön gondot okoz, hiszen éppen a a „Jószerencsét" társaság te­rülete eléggé szegényes vadál­lománnyal rendelkezik. Mind­ezen aggályok ellenére mégis azt mondom, érdemes a gon­dolattal foglalkozni, és alapos megfontolás révén, körültekin­tően a telepítést elvégezni. • Csanádi Béla, a Mecseki Er­dő- és Fafeldolgozó Vállalat igazgatója: — A Mecsek déli lejtője a lehető legmegfelelőbb környe­zetet biztosítaná a muflonnak. Ezt a szép vadat különöseb­ben nem zavarja a turisztikai mozgás, a város közelsége, mert o muflon eléggé domesz- tikálódott. Ez eddig rendben is lenne. De éppen a Mecsek­nek ez a része fában, növény­zetben nagyon szegényes, s ez nekünk komoly gondot okoz. A molyhos tölgyön és a vilá­gos kőrisen kívü, — és persze a fekete fenyőn, amelyet mór mi vittünk be mesterségesen — alig él meg más fa-fajta. A talajréteg sokhelyütt mindössze tíz-tizenöt centiméter vastag, a sziklás altalaj fölött. A muf­lon ezt a vékony réteget is ké­pes „lerúgni", fellazítani, holott mi éppen azon fáradozunk, hogy a földréteget növényzet­tel megfogjuk. Nem azt mon­dom, hogy ez rövid néhány év alatt következne be, de nekünk előre kell gondolnunk és intő példaként ott állhat előttünk a kopasz, csupasz nagyharsányi hegy, a Szársomlyó. Néhány évtizeden belül a Mecsek déli része hasonló látványt nyújta­na. Ebben biztos vagyok. Hi­hetetlen pusztításra képes a vad, ez esetben a muflon. De felvetődik más is: a szőlősker­tek és az erdő között nincs semmiféle átmenet: a muflon elpusztítaná a szőlő- és gyü­mölcskultúrát ezen a területen, amely beláthatatlan következ­ménnyel járna. Márpedig a szőlővidéket nem lehet drótke­rítéssel lezárni. Ma mindenki kikívánkozik a szabadba, akár saját kis kertjébe-szőlőjébe, akár a kultúrpark vidékére. A turisztika manapság - szerin­tem — magasabb társadalmi igény a vadászatnál, tekintettel arra, hogy sokkal több embert, nyugodtan mondhatom tízez­reket érint. Ennek a tömegnek érdekében kell megvédenünk az említett területet és termé­szetesen tervgazdálkodási okok miatt is. Ezért ellenzem a muf­lon telepítését. — A MÉM — amely a telepí­tést elrendelné - az önök gaz­daságának felügyeleti hatósá­ga. Következésképpen: ha eb­ben a kérdésben ón lesz a „vesztes", akkor végül is végre kell hajtani a telepítést. — Értem mire gondol. Nem megy az olyan könnyen. Egy sor szervnek, intézménynek egyetértésére van szükség ah­hoz, hogy egy vad-fajta meg­honosítása realizálódjon. Pél­dául: a Magyar Tudományos Akadémiának van egy vadá­szati szakbizottsága, amelynek - ahogy én tagja vagyok, ép­pen úgy tagja a MÉM Vadá­szati és Vadgazdálkodási Osz­tályának főelőadója. Hovato­vább nagyon jó barátom is. Mielőtt döntés születne, a MÉM nyilván kíváncsi az MTA említett részlegének vélemé­nyére. Nos, én ott is kiállók érveim mellett. De tegyük fel, hogy az ügy tovább kerül. A MÉM csak akkor rendeli el a telepítést, ha azt a megyei tanács illetékes osztálya kéri. A megyei tanács pedig a mi állásfoglalásunk nélkül nem folyamodik kérelemmel, hiszen minket mindenképpen meg kell hallgatniuk, azért mert a me­gye egész erdőterületéért mi vagyunk a felelősek, mi folyta­tunk ott gazdálkodást, sőt a megye negyvenegy vadásztár­sasága is tőlünk bérli a terü­letet. Azt még szeretném tisz­tázni: magam is vadász va­gyok, én is örülnék annak, ha a megye faunája gazdagodna, de . . . nem ilyen áron. • Farkas János megyei főva­dász : — A mi álláspontunk azonos a MAVOSZ elképzelésével: a távlati tervek szerint mintegy 120—140 muflont szeretnénk betelepíteni. A MAVOSZ or­szágos fővadászával, Ádámly Tamással - aki egyébként részt vett annakidején a börzsönyi telepítésen — megtekintettük a Mecseknek azt a vidékét, amely megfelelő életfeltétele­ket biztosít a muflonnak. És ez nem a Mecsek déli, hanem északi része, nagyjából a Ma­gyorhertelend—Kisvaszar—Ma- gyaregregy háromszögében. Ez becslésem szerint mintegy 30 ezer holdnyi - mezőséghez! - csatlakozó erdőség. Tehát nem fenyegeti veszély a pécsi sző­lővidéket. S ha már ennél tar­tunk: az őz, szarvas, vaddisz­nó, de még a nyúl is, sokkal nagyobb kárt okoz a kultúrnö- vényzetben, mint a muflon, már csak magas létszámuk mi­att is. Aggodalomra tehát nincs ok. Nagyon zord télnek kell bekövetkeznie ahhoz, hogy az említett területről a muflon lehúzódjon a déli lejtőre. Ha a telepítést végrehajtanánk, körülbelül két év elmúltával már selejtezni is kellene, tehát a mi vadászainkat senki sem fosztja meg a muflon-vadászat izgalmas, szép élményétől. — ön szerint miért késik a telepítés? — Azért, mert kedvezőtlen a hozzáállása az egész ügyhöz a megyei tanács érdekelt osz­tályának, továbbá az erdő­gazdaságnak és az Erdő Ren­dezőségnek. Amíg ebben a kérdésben nem tudunk közös álláspontot képezni, addig nyilvánvaló, hogy a MÉM vár a döntéssel. A három véleménynek helyt adtunk, s szívesen hangot adunk további véleményeknek is, amelyek a kérdés megoldá­sát célozzák. Rab Ferenc Mihail Szemocsko bányász, tizenkilenc esztendős. A Ivov- volini szénmedence egyik bá­nyájában dolgozik. Ha talál­kozni akarunk vele, legjobb ha a cservonográdi művelődési házba megyünk. Mihail már három éve tagja a művelődési ház bányász képzőművészeti stúdiójának. A stúdiót Adam Bacsó, hivatásos művész irá­nyítja. — Ha elmulasztom valame­lyik stúdió foglalkozást, úgy érzem, mintha nem tettem vol­na meg, valami nagyon fon­tosat - mondja a fiatal bá­nyász. Ugyanez a véleménye a hu­szonkét esztendős Olga Mu- linszkaja szobafestőnek, a negyvennégy éves Mihail Pusz- tovalov bányamérnöknek s még harmincvalahány embernek, akik számára a művészethez való vonzalom nem egyszerűen hobby, hanem a mindennapi élet része. — Sok tanítványomnak elvi- tathatatlanul jó képességei vannak, mondja Adam Ba­csó. Például Olga Mulinszka- jának. Olqa művészi látása eredeti, érzi a színek és formák természetét. Képeinek stílusa a naivfestőkével rokon, csak sokkal kimunkáltabb, erősebb és reálisabb. Hogy ne kételkedjünk a mester igazában, elegendő csak egyet is megnézni a ta­nítvány képei közül. Anyám arcképe című festményének tartalma határtalanul egyszerű. A kompozíciója szintén. Az al­mafa alatt éltes asszony pihen. De annyira élő, energiateljes, hogy a szemlélőben az az ér­zés támad, hogy ez az anya, anyja minden létezőnek. A földnek, az embereknek, o vi­rágzó almafának, ami alatt áll. A képet kiállították az ama­tőr festők múlt évi össz-szövet- ségi kiállításán Moszkvában. A A Velikomosztovszkaja bánya bányaépítöi, Alekszandr Miros- nyicsenko és Mihail Szemocsko munka közben a stúdióban kiállított művek között jóné- hóny cservonográdi amatőr ké­pét láthatta a közönség. Pél­dául Pjotr Volszkij vakolómun­kásét. Volszkij vászna egy tár­nából visszatért bányászbrigá­dot ábrázol. A bányászok ar­cán jól látható fáradtság és elégedettség, Mihail Szemocs­ko a kibernetikusok kutató­munkáját ábrázolta kiállított vásznán. A stúdió tagjai képeiket rendszeresen bemutatják a helyi kiállításokon, valamint Lvov­ban, Kijevben, Moszkvában. Mindez tizennégy esztendő­vel ezelőtt kezdődött, amikor a Lvovi Dekorációs és Alkal­mazottművészeti Főiskola vég­zős növendéke, Adam Bacsó elhatározta, hogy Cservono- grádban megalakítja az ama­tőrfestők stúdióját. Azóta mint­egy hatszáz ember tanult és dolgozott a keze alatt. Negy- venketten különböző képzőmű­vészeti főiskolákat végeztek az­óta és hivatásos művészekké lettek. — Valószínűleg nem vagyok eredeti - mondja Adam Bacsó —, ha azt mondom, hogy min­den amatőr festőnek a festés nem egyszerűen szórakozás vagy pihenés. Néhány pszicho­lógus azt tartja, hogy a mű­vész minden emberben benne él. Segíteni kell, hogy minden­ki felismerje magában ezt a titkot. V. Popov Garay Ferenc MOBI-DIOLEN ISKOLAKÖPENY lányoknak és fiúknak 6—16-ig Son-Remo, Szófia, Santas ás Velton anyagból nagy választékban vásárolható: Ifjúsági Aruház Pécs, Mohács, Csille Aruház, Komló Központi Áruház SfkJós Legyen-e muflon a Mecseken?

Next

/
Oldalképek
Tartalom