Dunántúli napló, 1975. augusztus (32. évfolyam, 209-238. szám)
1975-08-09 / 217. szám
DunantQlt flaplö 1975. augusztus 9., szombat ffiiscfeiem „a váratlan írén" ellett lengyel, az NDK és a magyar kutatók másfél évtizede munkálkodnak együtt a váratlan szén- és gázkitörések leküzdésében. Hazánkban a mecseki szénbányászat érdekelt a témában, amelynek területén az elmúlt 80 év alatt több mint félezer gázkitörés fordult elő. Hagyomány, hogy a kutatók kétévenként találkoznak. Ilyenkor beszámolnak munkájukról, legújabb eredményeikről. A legközelebbi tanácskozást az NDK-ban tartják szeptember 22—27 között, ahol a három együttműködő partneren kívül csehszlovák, román és szovjet kutatók is részt vesznek. A nemzetközi kollokviumon három magyar szakember számol be az itteni tapasztalatokról, amelynek szövegét német nyelvre fordítják és tanulmányozás céljából egy hónappal a tanácskozás előtt kézhez kapják az érdekeltek. A hazánkat képviselő szakemberek között lesz dr. Kovács Ferenc egyetemi docens, a műszaki tudományok kandidátusa, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem bányaművelési tanszékéről, aki ,,A gázkitörések elleni aktív védekezés eredményessége a pécsi szénbányákban" címmel tart előadást. Ebből megtudható, hogy a pécsi szénbányákban az 1960-as évektől vezették be és alkalmazzák a hidraulikus anyagkivételen alapuló, úgynevezett aktív védekezési eljárást. A fő törekvés az volt, hogy a gázkitörések létrejötténél alapvető szerepet játszó kőzet- és gázfeszültségeket a munkahely homloka — a váj- vég — közelében lecsökkentsék. Ezt a célt a pécsi gázkitörésveszélyes telepek művelésénél jól szolgálja az előzetes anyagkivétel, a fúrólyukak segítségével végzett kimosatás. A statisztikai vizsgálat alapján több mint 95 százalékos megbízhatósággal lehet állítani, hogy az aktív védekezés eredményeként a pécsi területen a kitörések gyakorisága több mint 50 szá- ztilékkal csökkent. Ez a védekezési mód ugyanis a veszélyt olyan mértékben csökkentette, mintha a bányaElső a biztonság! • Magyar, lengyel és NDK bányászkutatók együttműködése • Ősszel nemzetközi kollokvium művelést kb. 100—120 méterrel kisebb mélységben folytatták volna. Dr. Szirtes Lajos, a Mecseki Szénbányák kutatási osztályának vezetője, ,,A gázkitörésveszély regionális megszüntetése a bányaművelés irányításával” című témával foglalkozik a szeptemberi nemzetközi kollokviumon. Részletesen ismerteti a védőtelepes művelés előnyét, amely nagy területre ki- hatóan biztosítja a gázkitörés- veszély megszüntetését. Védőtelepnek azt nevezik, amelynek leművelése biztosítja, hogy a másik telepben gázkitörések ne forduljanak elő. A bányász már igen régen felismerte, hogy ha egy gázkitörésveszélyes széntelep szomszédságában levő telepet előzetesen leművelnek, a veszélyes széntelep alá- vagy föléfejtett szakaszában nem fordulnak elő gázkitörések. Ennél fogva nem szükséges, hogy ezen a szakaszon a váratlan szén- és gázkitörések megakadályozására bármilyen védekezési módot is alkalmazzanak. Ez vezetett a tervszerű védőtelepes művelés kialakításához. Ma már ez a művelési forma a szén- és gázkitörésveszély elleni regionális védekezés leghatásosabb és legelterjedtebb módszere. További feladat a védőhatás kiterjedésének meghatározása. Dr. Szirtes Lajos azzal fejezi be tanulmányát, hogy a váratlan szén- és gázkitörések elleni küzdelemben, hasonlóan más természeti erők elleni védekezéshez, nem az erőre, hanem az értelemre számítva lehet sikereket elérni. A kitörések elleni küzdelem fő szabálya az, hogy a veszély elől kitérve, a széntelepben tárolt energiát lassan és jóval a bányatérségekkel való megközelítés előtt kell lecsapolni. Ez a művelet rendkívüli összehangolt, tervszerű munkát igényel és ebben a magasszínvonalú bányaművelés irányításának minden korFilmező pécsi alkotók Fejlődő amatőrmozsalom Országos animációs bázis? Néhány napja Meszesen műteremmé átalakított pince „vetítőtermében" láthatták a város amatőrfilm-mozgalmának vezetői és a meghívott vendégek a fiatal „RZ" filmstúdió alkotógárdájának legújabb filmjét. A találkozó és a vetítés egyben átadási ünnepség is volt: a film a Mecseki Kul- túrpark Állatkertiének 15 éves jubileumára készült. Fülöp István, a Kultúrpark igazgatója az évfordulóhoz illő, színvonalas rövidfilmet vehetett át az alkotóktól. Modern, kifejező műfaj a filmezés, az amatőr mozgalom pedig Pécsett országos viszonylatban is az elsők között alakult ki. Gyökerei a Doktor Sándor Művelődési Központba nyúlnak. Ebből a stábból fejlődött ki az az alkotógárda, amely a nemrég bekövetkezett szétválás után az ARMA és az IXILON stúdiók magját képezte. Az ARMA profilját tekintve ma is inkább a fiatalok nevelésével foglalkozik, c filmezés alapjaival ismerteti azokat, akik kedvelik ezt a műfajt. Kétségtelenül sikeresebbnek bizonyult a „látványosabb” eredmények tekintetében az IXILON munkája. Profiljuk inkább az animációs film. Országos eredményeiket jól ismerjük, de megállták a helyüket számos nemzetközi mezőnyben is. A legfrissebb városi filmstúdió a néhány hónapja alakult „RZ", Alkotógárdájuk egyelőre öt főből áll, de a „filmgyártás" mellett első feladatuknak a munkásfiatalok bevonását tekintik. Néhány hónap elég volt ahhoz, hogy ők is felzárkózzanak az élvonalhoz, a film, amit letettek az asztalra, bizonyítja létjogosultságukat. Az ARMA stúdió a költség- vetést és a „székhelyet" tekintve a Fegyveres Erők Klubjához tartozik. „Ixilonéknak" sokáig nem tudtak megfelelő műtermet biztosítani, hiszen a rajzfilmezés komolyabb feltételeket igényel. A műterem, a laboratórium és a költségvetés problémáját számukra az új pécsi Ifjúsági Ház „üzembe lépése" oldja meg. Az „RZ” filmstúdió névlegesen már most, de januártól már költségvetésileg is, a me- szesi József Attila Művelődési Ház stúdiójaként dolgozik. Varga Csaba, az IXILON filmstúdió vezetője érdekes, új eredményről tájékoztatott. — Megalakult az Országos Amatőrfilmes Szövetség animációs film-szekciója. A szekció munkáját négytagú bizottság irányítja. Zs, I. szerű lehetőségét fel kell használni, hogy a bányászok biztonságát és a gazdaságos zavartalan termelést biztosítsák. Új szemléletű irányítással, még bonyult földtani adottságokkal rendelkező bányákban is, a veszély a bányoműveléssel spontán feloldható. A magyar bányászkutatók várakozással tekintenek a nemzetközi kollokvium elé, ahol a társországok tapasztalataival, eredményeivel ismerkednek meg. Hajnal Lajosné TRIPAMMER UTÓDAI Friss gyanta és a fövő krumplipaprikás illata keveredik a párás erdei levegőben. Vándorló úttörők ütötték fel tanyájukat az árpádtetői buszmegállótól alig 20 percre található Tripammerfánól. A környék egyetlen kocsányos tölgyén tábla emlékezik meg a névadó híres pécsi erdőmesterről, Tripammerről. Az úttörőtábor bejárata előtt masszív, fenyőfából összeállított esőbeálló fogadja a turistát. A Kárpátokban vagy a Tátrában látni hasonlókat. A tábor sátrai zsindelytetős szabad konyhát vesznek körül, mellette kis tető védi az eső ellen az összegyűjtött tüzelőfát. A környék lakói körében már évek óta közkedvelt kiránduló- helyet tavaly óta fejlesztik. A Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság ebben az évben —- új közjóléti létesítményekkel gazdagította a tábort. Az úttörők körében rendkívül kedvelt gyalogtúrás vándortáborok ezzel egy újabb lehetőséggel bővültek. Aki ilyen túrára szánja el magát, az megismerheti a Mecsek hegységet Abaligettől egészen Óbányáig, mert Orfűn, Zobák-pusztán és most Tripammerfán is tarthatnak egy-egy napos pihenőt. A tábor sátrait KISZ-esek, a Pécsi Tanárképző Főiskola hallgatói állítják fel minden évben és ők is bontják le augusztus közepén. Jelenleg a tripammerfai vándor úttörőtáborban Békés megyéből, Szabadkígyósról érkeztek gyerekek kísérőikkel együtt (mintegy negyvenen). Az iskola csapatvezetője Torma Gábor elmondta, hogy az alföldi terephez szokott kisdiákoknak ugyancsak nehéz volt az első pár nap gyalogtúrája, de kárpótolta őket az élmény a fáradtságért. A hátizsákokkal, kulacsokkal felszerelt kis turisták 100 kilométert gyalogolnak, ezzel teljesítik a „100 kilométer a Vörös Hadsereg útján" — úttörő-próba feladatukat — és megismerkednek Magyarország egy szép tájegységével. Felújítás. - kívülről nezve ézzük egymást. Én a járda egyik oldaláról, ők a másikról, a palánk mögül, ahol most éppen épületfelújítás folyik. Tulajdonképpen kvittek vagyunk: én munkaidőben nézem őket, ők munkaidőben néznek engem. Mindannyian kitartóak vagyunk... Pécsett, a Bem utca és a Jókai utca sarkán lévő ház felújításán szemlélődésünk kezdetekor — pénteken délután — a következő a felállás: az utcafronton egy kalapos munkás hangosan és kitartóan vési a falat. Fölötte, ott ahol a felvonónak vágtak nyílást, egy ember tanulmányozza az utca forgalmát. Felül, a tetőben kiképzett „lelátón" két ifjú embernek ugyancsak ez az elfoglaltsága. Balra az egyik emeleti ablakon ketten ülnek, meglehetősen kényelmetlen helyzetben, de bámulatraméltó türelemmel. Lent — két üres talicska társaságában — ketten állnak. Félóra múlva ugyanezen a helyszínen. A kalapos munkás, még mindig egyszál egyedül, szusszanásnyi szünet nélkül vés. Az ismétlések elkerülése végett csak azt említem meg, ami változott a harmioc perc alatt: Maratoni átalakítás a Bem utca sarkon az ablakban ülők egyike időközben néhány percre elment és visszatért egy fél dinnyével. Kezdetét vette a dinnyeevés. A felvonó nyílásból eltűnt a bámészkodó. „Váltótársa" két ablakkal odébb átvette a szolgálatot. . . Újabb félóra. A változások: már alig van a dinnyéből. A tető-kilátóból elment a két ember, alsóbb szinten viszont újabb érdeklődőt kötött le a nyüzsgő utca. A vésővel dolgozó — aki tényleg dolgozó — sincs már egyedül az állványon. Társa ott áll mellette. Még nem vés, cfe már ott van. Az utcaszinten most hárman ácsorognak. A felvonó az egy óra alatt egyszer sem vont fel. A további ismertetés csak „Folyik" a munka a Geisler Eta utcai műemlék háznál Erb János felvételei variáció lehetne ugyanerre a témára. Persze egyetlen helyszín nem adhat valósághű képet. Nem szeretnénk igazságtalannak látszani, megcsináljuk az ellenpróbát, néhány méterrel odébb, a Geisler Eta utcában, ahol most egy műemlék ház felújítása került sorra. Alaphelyzet a szemlélődés kezdetekor: egy ember ül, egy ember áll az ablakban. Egy ember az utcai részen légkalapáccsal dolgozik. Hárman nézik. Légkalapács nélkül. A felvonó körülbelül ugyanekkora intenzitással dolgozik .. . Félóra múlva ugyanitt. Csend. Nagy-nagy gyanús csend. Most tökéletes az összhang: az udvarban vannak, éppen senki sem dolgozik . . . Lehet, hogy a látszat még így is csal. Ezért, hogy valós képet próbáljunk adni a felújításokról — nemcsak az említettektől — a fotoripoiter az újságírótól függetlenül, más időben kereste fel a helyszíneket. Az eredményt mellékeltük . . . * A pécsi Bem utcát, a város egyik legforgalmasabb, s a centrum megközelítése szempontjából legfontosabb utcáját 1974 januárjától, majdnem fél szélességben palánk zárja el. Korábban pincebeszakadás miatt volt ott a palánk, most a felújítás miatt. A PIK információja szerint: „erre most már csak azért van szükség, hogy a felvonót üzemeltetni tudjuk . . . Egy hónapon belül lebontjuk a palánkot. .." Az épület legfrissebb, és mindmáig érvényben lévő átadási határideje: 1975. december 31. A PIK-nél esküsznek rá: „készen lesz”. Jó. Találkozunk ugyanitt az év utolsó napján. — D. Kónya — FŐZELÉK Tegnap dél az Aranykacsa kisvendéglőben. Főzeléket ennék, csak úgy simán, hús nélkül. Nincs. Megyek a Pannónia pincébe - telt ház. „Elefánt” zárva. „Borostyán" zárva. „Kazinczy” zárva. „Nádor söröző" tele. „Baranya bisztró” — van főzelék, de tömeg is, állva esznek. „Nádor”? - Drága. Körtelefon után kiderül: vagy felbaktatok a Fenyves Szálló éttermébe, vagy kibuszozok Újmecsekaljára — oda-vissza 4 forint és fél óra menetidő — ha főzeléket akarok enni, csak úgy simán, hús nélkül. A belvárosban nincs. Csakhogy főzeléket enni nem szórakozás, hanem táplálkozás. Része a népélelmezésnek. Egészséges és olcsó. Vendéglátóiparunk feladata pedig az üzleti jövedelem mellett az anyagi érdek nélküli közétkeztetés. Érdemes tehát egy gyorsfényképet készíteni: hogyaa irányították ennek az olcsó ételnek a sorsát? Több vendéglátóipari szakemberrel beszéltem. Kiderült, hogy néhány évvel ezelőtt élt egy jogszabály: minden étteremben, akármilyen osztályú is, kötelesek főzni és étlapon feltün. tetni főzeléket is. A szakemberek egy része szerint ez a jogszabály még hatályban van, más vélemény szerint hatályos, de csak papíron, a valóságban nem tartják be, a harmadik szerint már papíron sem él. Néhány év óta, amikor - egyébként helyesen - nagy figyelmet kezdtek fordítani a vedéglők sajátos profiljára, gyakorlatilag országosan nem szabályozzák az áruválasztékot. A valóságban persze több vendéglőben van főzelék, általában a zöldségtermesztési idénynek megfelelően választékkal. Az is természetes, hogy a sajátos céllal megnyitott üzletekben, például a Halásztanyán vagy a Vadásztanyán nem szerepel az étlapon. Megintcsak el kell ismerni, hogy a kívülálló tényezők miatt bezárt több vendéglő nagy zsúfoltságot okozott a városban, s a vendéglátóiparral törődő tanácsi, meq vállalati illetékesek nagy küzdelmet folytatnak. De a főzelék végül is köz- étkeztetési cikk. Nemcsak néhány, vagy több vendéglőben kell az étlapon szerepelnie, hanem minden általános profilú vendéglátóipari üzletben. Az sem lehet kifogás, hogy viszonylag kevesen kérik, hiszen nem is igen szoktatták rá a vedégeket. Végül is az erre hivatott legfelső szakmai államigazgatási szervnek, a Belkereskedelmi Minisztériumnak a feladata, hogy ennek a lakossági igénynek a kielégítését a jogalkotás eszközével is segítse. F. D. Készülnek a szüretre Csaknem két hónap van még hátra Simon—Juda napjáig, amikor évszázados hagyomány szerint a világhírű tokaj-hegy- aljai borvidéken megkezdődik a szüret, de a nagyüzemek már most megkezdték a felkészülést. A pénteken befejeződött határszemlén megállapították, hogy az utóbbi idő záporos- zivataros időjárása nem tett számottevő kárt a termésben. A tőkéket több mint háromezerötszáz hektáron nyolcszor permetezték helikopterekről. A „légből kapott" permetezőszer hatására sikerült elkerülni a peronoszpóra és a lisztharmat kártételét. A fürtök több mint arasznyi hosszúak, s egy-egy tőkén huszonöt-harminc fürt található.
