Dunántúli napló, 1975. augusztus (32. évfolyam, 209-238. szám)
1975-08-08 / 216. szám
1975. augusztus 8., péntek Dünantult napló 3 Kevés <sli»oKlMiMtésoi||erl<eariÍ€ az érti Javítani Komló kereskedelmi ellátását További elárusítóhelyekre lenne szükség A zöldség és gyümölcsellátás, a vendéglátó, kereskedelmi vállalatok tevékenysége — a nagyközönséget mindig is élénken foglalkoztató témák. A -komlói városi párt vb. ezeket tárgyalta meg a Városi Tanács tájékoztató jelentése alapján. Komlót zöldáruval zömmel a Komlói ÁFÉSZ látja el, üzleteibe az áru nagyrészét a Baranya megyei MÉK szállítja. Jelentős szerephez jut a zöldáruellátásban az Élelmiszerkereskedelmi Vállalat, — az összforgalom 10—12 százalékában részesül, valamint a Somogy megyei és a Tolna megyei MÉK. hogy a szövetkezet a lebontást megelőzően gondoskodjék az üzlet elhelyezéséről. A „napi jellegű” intézkedéseken kívül a zöldáruellátást perspektivikusan javító feladatok megoldásáról is szó esett. A raktározási gondok enyhítéséért mielőbb megfelelő hűtő- tároló létesítése indokolt. .A Tolna megyei MÉK vállalat újabb elárusítóhelyet létesítene, ha a város részükre megfelelő üzlethelyiséget tudna adni. A zöldségféléken kívül füstölt húskészítményeket is tudnának szállítani. A tanács a terv realizálása érdekében a közeljövőben tárgyalást kíván folytatni. A vendéglátó tevékenységet alapvetően a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat, a Me- csekvidéki Vendéglátó Vállalat és a Komlói ÁFÉSZ látja el. Bisztró • ............................................. S zervezési hiányosságok A Komló városi Tanács 1969ben és 1972-ben is anyagi támogatással járult hozzá, hogy a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat jobban megoldhassa feladatát. Az idén megkezdődött a pályaudvari gyorsbisztró építése, — átadására előreláthatóan 1976 első negyedévében kerül sor. Ugyancsak az idén kezdődött meg a dávidföldi presszó építése, amely a terület tanácstagi anyagi alapjával, jelentős társadalmi munkával kerül megvalósításra. Felújították a Hangulat, a Junó presszót, a sikon- dai Vadásztanyát, a Fekete Gyémánt éttermet, a Jószerencsét italboltot... Sajnos az egyik leglényegesebb feladatot, a Béke szálló és étterem rekonstrukcióját nem sikerült megoldani. A rekonstrukcióhoz a 6,4 millió forint nem áJI a vállalat rendelkezésére. A Városi Tanács a Belkereskedelmi MinisztériumtóJ támogatást kér. Szó esett arról is, hogy a vállalat egységei nem felelnek meg az osztálybasorolási követelményeknek. A hiányosságok pótlására a vállalatot felszólították. A Mecsekvidéki Vendéglátó V. — saját jelentésük szerint — melegkonyhai szabad-kapacitással rendelkezik. A kereskedelmi vendéglátásnak viszont gondjai vannak ezen a területen. Hasznosnak tartanák, ha a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat szabad kapacitásával besegítene a város ellátásába. Javasolták, hogy a Mecsekvidéki pécsi Gasztrofol üzemének termékeit forgalmazzák szélesebb körben. Az épülő gyorsbisztróban is árusíthatnák majd a gasztrofol ételeket. Az időjárás okozta objektív problémákon kívül szervezési hiányosságok is növelik a gondokat. Az ellenőrzések és a boltvezetők tájékoztatása szerint az üzletekbe későn érkezik az áru, ami nehezíti a háziasszonyok napi vásárlását. A vb megállapítása szerint a lakosság ellátása szempontjából kedvezőtlen volt a Komlói ÁFÉSZ intézkedése: a gazdaságtalan működésre hivatkozva az ÁFÉSZ megszüntette szi Ivó - si és sikondai szaküzletét! A helyzetet súlyosbítja, hogy a •közeljövőben szanálják a Kossuth Lajos utcai zöldségboltot is. A vb. állásfoglalása szerint a továbbiakban zöldség- és gyümölcsbolt szaküzletek megszüntetése nem engedélyezhető. Ami pedig a szanálásra kerülő üzletet illeti: szükséges, r 1976. január elsején lép életbe Megjelent a Minisztertanács rendelete oz építési adóról, s ezzel egyidőben adta ki ennek végrehajtási jogszabályait a pénzügyminiszter. Az új intézkedés szerint a vállalati döntési jogkörbe tartozó beruházások építési-szerelési munkái után építési adót kell fizetni. A rendelet célja, hogy orientálja a vállalatok döntéseit: a beruházásaikban minél kisebb legyen az építési hányad, tehát elsősorban új gépek beszerzésével, korszerűsítéssel oldják meg a fejlesztést. A rendelet hatálya kiterjed az állami vállalatokra, az önálló elszámolás rendszerében működő más állami gazdálkodó szervekre, a társadalmi szervezetek vállalataira és a szövetkezetekre, valamint ezeknek és más szocialista gazdálkodó szervezeteknek társulásaira. Ha egyesülésben végeznek beruházást, akkor a vállalatok Rendelet az építési adóról A vállalatokat, szövetkezeteket érinti részvételük arányában fizetik az építési adót. Az építési adó kulcsa 10 százalék, ami a fejlesztési - amortizációs — alapot terheli, és nem minősül beruházási költségnek. Az építési adó alapja a beruházásként elszámolt építési-szerelési munkák számlaértéke. A végrehajtási rendelet melléklete felsorolja az építési adó alól mentes beruházás-fajtákat. Ebből kitűnik, hogy a lakosság közvetlen környezetét, kereskedelmi és művelődési ellátását és a részére nyújtott szolgáltatásokat érintő beruházások mentesülnek az építési adó alól. így többek között nem kell fizetni építési adót lakóházak, művelődési és oktatási épületek, utak, vasutak, hidak, állami és szövetkezeti kiskereskedelmi üzletek, közterületi parkok építése után. Ezenkívül mentesülnek az építési adó fizetése alól különféle községgazdálkodási szolgáltatást végző vállalatok, továbbá talajerőgazdálkodási, parkosítási és városi kertészeti, lakásszolgáltatási és más közszolgáltatást végző vállalatok. A rendelet 1976. január elsején lép hatályba, s ettől az időponttól kezdve az 1975. augusztus 1-e után kötött szerződések szerint, a ténylegesen kifizetett építési-szerelési teljesítményérték alapján kell alkalmazni e jogszabályokat, fizetni az építési adót. A Komlói ÁFÉSZ vendéglátó hálózata — főként presszók és büfék - viszonylag korszerű, sokat fordítanak szinten- tartásukra, felújításukra. De több gondot kellene fordítaniuk például a szilvósi büfé áruellátására. Induláskor ugyanis főleg a sült hurka, kolbász, grillcsirke forgalmazását várták el a szövetkezettől. Az ismételt ellenőrzés viszont megállapította, hogy az „induló ételforgalom'' a minimálisra csökkent. A Komló városi tanácsülés szeptemberben tárgyalja a város vendéglátó és közétkeztetésének helyzetét. G. F. Központi téma részeként vizsgálta a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, hogy az állampolgárok telek-, lakás- és üdülőtulajdonát szabályozó, valamint a nagyértékű, luxusjelle- gű üdülő- és lakásépítések korlátozására hozott rendelkezéseket hogyan hajtották végre, miként is alakult az elmúlt két esztendőben az ingatlanforgalom? Köztudott, hogy az állami szervek szabályozták a telek-, lakás- és üdülőtulajdonok megengedett mértékét. Egy személy, illetve család tulajdonában legfeljebb egy lakás, vagy lakótelek, és egy üdülő, vagy üdülőtelek lehet. Az ezt meghaladó többletet el kell adni. E rendelet célja alapvetően az volt, hogy egyrészt elősegítse a telekigények kielégítését, másrészt megakadályozza a munA pécsi Nagy Jenő utcai szűk műhely áiq készülnek az ortopéd cipők Túlságosan sokáig készülnek az ortopéd cipők és nagyon kevés, szegényes a színválaszték. Miért kell a húszéveseknek fekete, vagy sötétbarna cipőben járniok? — panaszolták a betegek. — Valóban, két és fél, három hónap alatt készülnek el ezek a cipők, a vállalási határidőt azonban nem tudjuk lerövidíteni — válaszolja Tóth Kázmér, a Gyógyászati Segédeszközök Gyára pécsi fiókjának vezetője. Pécsett ugyanis nem készítenek ortopéd cipőket, hanem ide legközelebb csak Szekszárdon. A szekszárdi szövetkezet méretvevője minden héten egyszer megjelenik a Munkácsy Mihály utcai ortopéd szakrendelésen, méretet vesz, s a Szekszárdon készített cipőket postán küldik el. Ez azonban csak a pécsi lakosokra vonatkozik, mert a Baranya megyeiek, a somogyiak, a Balatontól délre lakók hozzánk tartoznak. Róluk itt, a pécsi Nagy Jenő utcai kirendeltségen veszünk méretet, a papírokat 10 naponként elküldjük a budapesti központunkhoz, s ők készítik el a cipőket. Az átfutási idő viszont két és fél, három hónap, a gyerekcipőknél valamivel kevesebb. — Miért nem itt Pécsett készítik el a cipőket? — Túlságosan kicsi a műhelyünk és kevés a szakemberünk. A szobányi varrodában tízen dolgoznak, s a hasonlóan kicsi műhelyben is zsúfoltan vannak az emberek. A biztonságos munkavégzéshez szükséges elemi feltételeket sem tudjuk biztosítani. Legalább négyszer ekkora hely kellene és a jelenlegi 18 helyett 28 dolgozó Hiába is kapnék új dolgozót, egyszerűen nem tudnám hova ültetni. Nem beszélve arról, hogy az ortopédcipő készítése a cipész szakmán belül is a legkvalifikáltabb munka, nagyon kevesen értenek hozzá és nincs utánpótlás. — Mi ta helyzet a színekkel? — Az ortopéd cipő nem divatcikk, tehát kéket, zöldet, mintásat nem készítenek. De nem a szándék, hanem az alapanyag hiánya miatt. A nagykereskedelemtől kapják üzemeink a bőrt — nem pedig egyenesen a gyárból — s csak abból tudnál? cipőt készíteni, ami van. Fekete, sötét és világosbarna, drapp, világosdrapp és időnként fehér színben. Sajnos nem kapunk más színű bőrt. A Stock-ház beli „lyukakban” kénytelenek lebonyolítani az évi 18 ezer fős betegforgalmat, amely évente ezer fővel emelkedik — s itt, az apró, zsúfoit műhelyekben készítik a járógépeket, haskötőket, parafabetéteket is, egyszóval sokféle gyógyászati segédeszközt. A Gyógyászati Segédeszközök Gyára azonban — a dolog természeténél fogva — nem nyereséges vállalat, így új üzemet, műhelyt csak támogatással tudna Pécsett építeni. Ehhez először is hely kellene. (p- gy ) ka nélküli vagyonszerzést. Megállapították, hogy e célok megvalósítása érdekében a tanácsok vezetői, szakigazgatási szervei jelentős intézkedéseket tettek. A spekulatív célú felhalmozás lehetősége szűkült, javult a telkek megfelelő hasznosítása, de a társadalmi elvárásokat figyelembe véve a végrehajtás még nem érte el a kívánt mértékű hatást. Az eddigi tapasztalatok szerint a többletingatlanok feltárása, értékesítése, kényszerértékesítése nem halad a megfelelő ütemben. Gyorsítani kell. A bejelentési kötelezettségek elmulasztása esetén nem éltek megfelelően a bírságolás lehetőségével. Nem elég hatékony a szakigazgatási szervek együttműködése sem. A rendeletek hézagai és ütközései több vitát, időveszteséget é’s hivatkozási alapot je[entenek. Több gond merül fel a felmérések során. Nehezíti a nyilvántartási az is, hogy az adatok különböző helyekre futnak be. Az orfűi nyilvántartások például Abali- geten találhatók, az adatok Orfűre kerülnek, míg építési engedélyt Sásdon adnak ki. Az adatok egyeztetésénél azt is megállapították, hogy a többlet-lakások tulajdonosainak hatvan százaléka nem tett eleget bejelentési kötelezettségének. S e mulasztások igen nagy száma ellenére sem, vagy csak kivételesen kezdeményezték a szabálysértési eljárást. *■ Igen nagy gondot jelent a be nem költözhető többletlakások értékesítése. Von olyan tulajdonos, akinek egy lakóháza hat lakásnak — szoba konyhás lakásnak — minősül. A lakók gyakran szociális helyzetük miatt nem veszik meg, más pedig elvétve akad, aki ilyen épületet megvesz. Ilyen esetekben tehetetlen a tanács. Az ingatlanforgalom vizsgálatakor kiderült, hogy rendkívül kevés az üdülőtelek. Bár az érdeklődés csökkenő tendenciát mutat, az igényeket nem tudják kielégíteni. Emiatt egyes helyeken az üdülőtelkek ára egy-két év alatt 3—400 százalékkal is emelkedett, így a spekulációnak tág tere nyílik. Érdekes helyzet alakult ki a zártkertekkel kapcsolatban. Ezek létesítését egészségügyi, ellátási és gazdasági szempontok egyaránt indokolták. Az elmúlt években engedély nélkül, vagy attól eltérően épített gazdasági épületek nagy része elsősorban üdülés céljára létesült, tehát a rendeletek tudatos megsértésével. Az építési hatóságok -r-1 helyesen — az értékes épületeket nem bontották le, hanem megelégedtek a büntetéssel. A telek iránti érdeklődés lassan a zártkertek felé tolódott el, mert gyakorlatilag itt nem volt akadálya a hétvégi ház megépítésének. Mindebből az következik, hogy a zártkertekben „vad-üdülőtelepek” alakultak ki, amelyeknek sorsa egyelőre tisztázatlan. Zártkertekre, üzemi épületekre vonatkozó korlátozás híján lehetséges, hogy egyes állampolgároknak lakó- és üdülőtulajdonuk mellett további, akár három üdülést szolgáló, „úgynevezett” gazdasági épületük is lehet szőlő, gyümölcsös, vagy zöldségkertjükben. Ez tehát a spekuláció új területe. Az ilyen fekete üdülők létrejöttében szerepet játszhat a tulajdonkorlátozás megkerülésének a szándéka, az üdülőtelkek hiánya, a hatóságok liberalizmusa, néhány termelőszövetkezet helytelen törekvése. E területeket és az épületeket üdülőnek lehetett volna — vagy lehetne a jövőben — nyilvántartani, s ezzel az intézkedéssel a spekuláció visszaszorítható lenne. A vizsgálatból kiderült, hogy a jogszabályok végrehajtása érdekében végzett munka — bár sok ellentmondással és a hatékony cselekvés hiányával kell számolni, és az egész munka társadalompolitikai céljai és indítékai még nem érvényesültek kellően — kedvező váltgzást, a korábbinál jobb helyzet kialakulását indította el. Betegefr ezreit sújtja Kevés az üdülőtelek Hol tart a „telekrendelet” végrehajtása?
