Dunántúli napló, 1975. augusztus (32. évfolyam, 209-238. szám)
1975-08-06 / 214. szám
e Dunántúli fígplö 1975. augusztus 6., szerda ■HK növényvédelem Ebben a cikkben az augusztusi növényvédelmi munkákról adunk tájékoztatást. A hónap első napjaiban még számítani kell a muszkamoly kártételére. Ez az évtizedeken át jelentéktelen károsítónak tartott molylepke ebben az évben országszerte nagy károkat okozott. A hirtelen, ugrásszerű felszaporo. dását — minden bizonnyal — a szinte trópusi júliusi időjárás okozta. A muszkamoly hernyói a napokban már teljesen kifejlődnek, sőt Szigetvár környékén nagy százalékuk már a talajba vonult bábozódni. Hűvösebb klímájú erdőterületeken azonban még csak 30 százalékban keltek ki a lárvák. A károsításukra tehát itt még tovább lehet számítani. A kifejlett lárvák rendkívül ellenállók a rovarölőszerekkel szemben, számuk csak gyéríthető. A muszkamoly évi három nemze- dékes faj, a most károsító második nemzedék okozott súlyos károkat. A harmadik rajzásra augusztus közepétől, a lárva- kelésre pedig a hónap harmadik dekádjában számíthatunk. A harmadik nemzedék lárváinak károsítása azonban várhatóan messze elmarad a másodikétól. Hózikertekben az alábbi szerek valamelyikét használják, de a jelenlegi védelemtől már csak szerény eredmény várható. Satox 20 WSC 0,4%, Safidon 30 EC 0,4%, Ditrifon 50 WP 0,2" <>, Fiiból E 0,2%. Házikertekben különösen zöldségfélék permetezésénél szigorúan be kell tartani az élelmezésegészségügyi várakozási időket. Augusztus 5-10 között várható a bagolylepkék lárváinak tömeges megjelenése. Elsősorban káposztában és paprikában tehetnek károkat. A bagolylepkéknek ez a mostani második nemzedéke, ami várhatóan felülmúlja az első nemzedék kártételét. A fiatal, kelő lárvák ellen ugyanazokat a készítményeket használjuk, amelyeket a muszkamolynál említettünk. Megkezdődött az amerikai fehér szövőlepke második nemzedékének imágórajzása is. A második nemzedék itt is mindig tömegesebb, mint az első. Mivel a szövőlepke rendkívül sok növényt, ill. termést károsít, a védelmet feltétlen végezzék el. A zöldségféléket és az érőfélben levő szőlőt védjük elsősorban a szövőlepke károsításától. Itt is a muszkamolynál említett szereket használhatjuk. Az első lárvák megjelenésére augusztus 5—8. között számíthatunk, tehát már most ellenőrizzük a zöldség- és gyü- möcsféléket, készüljünk fel a védelemre. Felhívjuk a termelők figyelmét, hogy az amerikai fehér szövőlepke elleni védelem minden termelőüzem, kistermelő, valamint házikert tulajdonos részére kötelező. A mulasztókkal szemben szabálysértési eljárást foganatosítanak a járási növényvédelmi főfelügyelők. A késői érésű őszibarack, szilva-, ringló és almafákat méq okvetlenül védjük meg a kaliforniai pajzstetű, c keleti gyümölcsmoly és a szilvamoly kártétele ellen 0,2%-os Sevin 85 WP-vel vagy 0,5%-os Safidon 40 WP-vel. Sokan, nagyon helytelenül a cseresznye- és meggyfák szüret utáni növényvédelmi teendőit teljesen elhanyagolják. A termés érés idején és után elszaporodott kaliforniai pajzstetű, recés levélpoloska és kéregmoly valamint a cilindros- poriumos levélfoltosság ellen a 0,25%-os Safidon 40 WP vagy 0,1%-os Bi 58 EC és a 0,2" „- os Dithane M—45 vagy a 0,2%-os Orthocid felhasználásával készült permetlével véd- hetjük meg gyümölcsfáinkat. Értesítjük Kedves Olvasóinkat, hogy ezután kéthetente szerdai napokon, bővebb terjedelemben jelenik meg az ,,Időszerű növényvédelem”. Rozs Ferenc Baranya megyei Növényvédő Állomás Napfolttevékenység és belvízjárás Másodszor is igazolódott egy magyar mérnök szenzációs prognózisa Kerek tíz esztendővel ezelőtt publikálta egy magyar mérnök az alábbi ábrát a Vízügyi Közleményekben. Már első megjelenését is az tette időszerűvé, hogy az 1963—1968-as évek között magas volt a talojvízállás, sok volt a lefolyástalan területeken összegyülekező belvíz. Ezt a megfigyelő 1962-ben előre jelezte, de előrejelzésének nem volt hitele. A sok belvíz káros következményeit ezévben is megismertük, főként a mező- gazdaságban. Polgár György magyar vízügyi mérnök előrejelzése másodszor is igazolódott. Úgy gondolom, hogy iránytűként nem árt, ha a nagyközönség is megismeri, esetleg hasznosítják az érdekelt szakemberek, vagy tovább pontosítják a felismerést. Földünk időjárását a naprendszerben bekövetkező változások döntően befolyásolják, így a csapadékjárást is. A megfigyelés szerint a tengermenti, eqyenlítő közeli területeken csapadékos az év, ha sok az évenkénti napfoltok száma, míq hazánkban éppen az ellenkező hatás észlelhető. Megfigyelőnk szerint ez azért valószínű, mert a nagy napfolt- tevékenység növeli a párolgást és Így nagyobb a tengerközeli csapadékkiválás. Hazánk szárazföldi fekvésén a napfoltszámok növekedése szárazságot idéz elő. Kár lenne belebonyolódni, hogy a föld mely részén miért más a csapadékjárás mint hozónkban. Ennek ugyanis a tengeri párolgáson kívül még lehet más oka is. Fontos azonban, hogy a hazai belvízjárás és a csillagászati jelenségek között szoros kapcsolat van, mert így a megbízható naprendszeri »mechanizmus megfigyelésével javíthatjuk előrejelzéseink pontosságát. A napfoltok számo megfi- gyelhetően év mint év hullám- mozgásszerűen változik, a legtöbb évi napfolt a hullám maximumát jelzi és ilyenkor száraz, aszályos az év, ha minimumra csökken a napfoltszám, nedves, belvizes év várható. Mitől lesz „belvizes" egy év? Az évi csapadék és a párolgás örök ellentmondásban van egymással. A nyári hónapokNyílik az illatos ciklámen Az alpesi táj egyik jellegzetes, illatos és kedves virága, a ciklámen, hazánkban legnagyobb tömegben a soproni hegyekben található. A hegyvidék különböző részein - elsősorban a Brennberg-völgy- ben, a Kecske-patak völgyében — megkezdődött a virágzás. A ciklámen védett virág — ennek ellenére sajnos — sokat leszednek belőle a turisták. nak nagy a párologtató képessége, míg a téli hónapoké kevés. Amennyiben néhány évben egymás után az egész év csapadékából sok a téli félév csapadéka — november 1, és május 1. között — úgy abból csak kevés párolgott el és így sok csapadék a talajban (magas talajvízállás), vagy a felszínen gyűlik össze. Sok nyári csapadék önmagában még nem okoz belvizet! A lehullott csapadékból ugyan, is rendkívüli mennyiséq szinte azonnal elpárolog. Ezért egy csapadékos nyár önmagában méq nem jelenti az előrejelzés megbízhatatlanságát! A belvízi maximum után a száraz évek 3-4 év múlva kezdődnek és szintén 3—4 évig tartanak. Ilyen évek voltak legutóbb pl. 1968—1971. évek. Természetesen hozzá kell tenni, hogy az árvíz és a belvíz nem összetévesztendő. Az 1970. évi tiszai árvíz pl. nyári csapadékból keletkezett. A dunai nagy árvizeknél azonban jól egybeesik a kétféle jelenség, mert az Alpokban lehullott őszi-téli-tavaszí csapadék gyors elolvadása, esetleq találkozva még egy nyári csapadékkal, kritikus helyzetet teremthet. Helyileg ennek következménye lehet a drávai árvíz is. Gondoljunk az 1965. és 1975. évi árvizekre. A vízjárás tudományában sok a feltáratlan ok. Egy csöppnyi előrelépés is az okók felfedezésében, a szabályosságok felismerésében sok-sok milliót érő lehet. A sok víz mindig váratlan megjelenésével okozza a legtöbb kárt. Ennek a váratlansági tényezőnek a csökkentése és a távlati tervezések javítása érdekében hasznos segédeszköz lehet az ismertetett előrejelzés is. Természetesen ez sohasem garantálja az esemény bekövetkeztét, mégkevésbbé a pontos időszakot. Ám a rendkívüli nagy gazdasági károk indokolják, hogy tartsunk szemelőtt minden olyan ismeretanyagot, amely a károkat akárcsak mérsékelni is segíti, csökkentheti o társadalmi javakkal való gazdálkodás kockázatát. Szilágyi Elemér oki. mérnök l^«gkezdocj#fc£ || Vikirig^program előkészítése A vörös bolygó titkai A rádiójel 30 perc alatt teszi meg az utat... Az utóbbi években a Hold és a Vénus után a Mars-bolygó lett a csillagászat harmadik „kedvence". A Mars tulajdonképpeni „ostromát" 1965-ben kezdték meg a kutatók, ekkor jutott el a bolygó közelébe a Mariner—4 amerikai űrszonda, amely összesen 21 felvételt készített a Mars felszínéről és továbbított a Földre (az 1962- ben indított Mars—1 és az 1964-ben fellőtt Mariner—3 marsrakéták kezdeti próbálkozások voltak, útjuk nem járt számottevő eredménnyel). Időközben nemcsak újabb felvételekkel, hanem értékes mérési eredményekkel is gazdagodott a csillagászat információtára. A bolygó legutóbbi „látogatója" a Mars-6 szovjet űrkutató állomás volt, amelynek sima leszállást végrehajtó egysége minden eddiginél értékesebb információkkal szolgált. Amit már régen tudunk A Mars belülről kifelé haladva bolygórendszerünk negyedik tagja. A Naptól átlagosan 228 millió kilométer távolságban közel köralakú pályán kering. Legnagyobb földközelsége 15— 17 évenként következik be, ekkor 55—57 millió kilométerre van a Földtől. Keringési ideje majdnem kétszer annyi, mint a Földé: 687 nap. Tengelye körül alig valamivel több idő alatt fordul meg, mint a Föld. A Mars-glóbusz A Mars, méreteit tekintve, közbenső helyet foglal el a Föld és a Hold között: átmérője kb. 6800 kilométer, fele a Föld átmérőjének és kétszerese a Holdénak. Felszíne alig nagyobb, mint a Föld felszínének negyede. Tömege a Föld tömegének tizedrésze, ami azt jelenti, hogy a Marson minden tárgy két és félszer olyan könnyű lenne, mint a Földön. A Mars felszínén három fő tájtípus különböztethető meg. Egyes területeket meteorok és kisbolygók becsapódásából származó kráterek borítanak. Másutt igen magas, vulkánikus eredetű hegycsúcsok magasodnak, meredek lejtőkkel. A hegyek közül feltűnően kiemelkedik a Nix Olympica nevű, több mint 20 000 méter magas csúcs. A harmadik tájtípus az a mintegy 1600 kilométer átmérőjű, jobbára sík terület, amelyen sem kráter, sem más jellegzetes domborzati egyenetlenség nincs. Felmerül a kérdés: honnan keletkezett a víz és hová tűnt Ilii-:ÄÄ11P;-r: : Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet harmadik szakasza megnytá- sának alkalmából a Magyar Posta egy 10 Ft-os bélyegblokkot bocsátott forgalomba július 30-án. A blokk 350 000 fogazott és 1 — 12 000-ig terjedő sorszámozással 12 000 fo- gazatlan példányban készült több színű ofszetnyomással Légrády Sándor grafikusművész terve alapján. A blokk kerete hideg szürke színű, rajta balról jobbra haladva a résztvevő államok zászlói a magyar ABC sorrendjében eredeti színekkel láthatók. A bélyeg alapszíne kék, benne egymáshoz kapcsolódóan négy fogaskerék (utalással az értekezlet 4 fő témakörére: az európai államok kapcsolatainak alapelveit rögzítő dokumentumokra; a gazdasági együttműködésre; az emberi kapcsolatok, a kultúra, az oktatás kérdéseire; valamint a jövő feladataira) okker színnel, a legnagyobb fogaskerékben Európa térképe eredeti színeivel látható. A fogaskeréktől balra 6 sorban egymás alatt „EURÓPAI BIZTONSÁG! ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉRTEKEZLET 1975 - HELSINKI", alatta az értékjelzés, az értékjelzés Ft. szövegrésze alatt „LÉGIPOSTA", mellette „MAGYAR POSTA" felirat fehér színnel olvasható. A bélyegkép alatt balra 1975 évszám, jobbra a tervezőművész neve kék színnel helyezkedik el. • Ciprus török megszállta részének bélyeget adott ki a török posta. E bélyegeket az Egyetemes Postaegyesület (UPU) nem ismerte el, így azok sem Törökországban, sem Ciprus szigetén nem hozhatók postai forgalomba. „30 év bélyegeink tükrében” címmel minikönyvet adott ki a Magyar Posta zöld vászonkötésben 5000 példányban. Az 50x70 mm nagyságú könyv bélyegábráival, szövegével méltó filate- lista emléket állít dolgozó népünk küzdelmes, de sikeres évtizedeinek. el, miért víztelen ma a Mars, és csakugyan nincs-e rajta víz? A víz valószínűleg az egykori vulkánikus tevékenyséq kapcsán, gázokkal együtt tört fel a bolygó felszínére. Mivel a Mars légköri nyomása mellett a víz fagypontja mínusz 70 C- fok körül van, nincs kizárva, hogy a felszín alatt, az örökké átfagyott rétegekben még ma is jelentős vízkészletek vannak. Az élet magasabbrendű formái aligha lehetségesek o Marson, de az alacsonyabb rendű szerves élet lehetőségei nem kizártak. A következő években nyilván ez lesz az űrkutatási programok egyik fő témája, különösen azután, hogy a Venuson — a magas nyomás és hőmérséklet miatt — kár is lenne keresni az élet nyomait. A titkok „ostroma“ A marsi élet kérdésére a szovjet tudósok a bolygó felszínére küldendő biolaboratóriumok méréseitől várnak végleges választ. Emellett olyan űrkutató eszközök útnak indítására is sor kerül a jövőben — talán még ebben az évtizedben -, amelyek talajmintákat hoznak a Marsról a Földre. A szovjet űrkutatás hosszú távú Mars-terveiben terepjáró kutatójárműveknek — a „Marsho- doknak” — a bolygó felszínére való eljuttatása is szerepel. Ezeknek a távirányítása hallatlanul nehéz feladat lesz majd, hiszen egyetlen rádiójel 30 perc alatt teszi meg a Mars- Föld és a Föld—Mars közötti utat. Az Egyesült Államok kutatói a Viking-program keretében indítanak újabb akciókat a Mars titkainak felderítésére. 1976 nyarára két tudományos kutatóállomást érkeztetnek a bolygó felszínére, amelyek sokféle mérési adatot továbbítanak majd folyamatosan a Földre. A kutatóállomásokat 300 méter átmérőjű (!) ejtőernyővel szándékoznak sértetlenül „ráültetni" a Mars egy előre meghatározott sík részére
