Dunántúli napló, 1975. augusztus (32. évfolyam, 209-238. szám)
1975-08-30 / 237. szám
1975. augusztus 30., szombat Dunántúlt napló 3 Hőerőműtől a villamos kísgépjavítóktQ Munka- és üzemszervezés a villamos energia útján URH-s gépkocsikkal felszerelt kirendeltségek Kábelfektetés a dr. Doktor Sándor utcában Mi itt Dél-Dunántúlon tulajdonképpen elégedettek lehetünk: lakásainkban működnek az elektromos berendezések, a városok utcáin kétszerte-há- romszorta nagyobb fényerejű lámpák világítanak, mint akárcsak egy évtizede. Az üzemekben a legritkább a villamosenergia kimaradás miatti üzemzavar. Háztartási gépeinket, rádiónkat, televíziónkat néhány nap alatt megjavítják. A „villannyal" nincs gondunk, a köznapi ember számára ez ma nem téma. Mintegy ötezer ember, csaknem hatmilliárd forint értékű állóeszközzel dolgozik Dél-Du- nán.túl kiszolgálásért, s jóné- hány szervező azért, hogy ez az óriási apparátus megfelelő hatékonysággal működjék, mert nem mindegy milyen úton érkezik a viílamosenergía a közel félmillió fogadóhoz. Adatbank a Hőerőműben A pécsi Hőerőműben egyre inkább fontossá válik, hogy hány fillérért képesek egy kwó elektromos energiát előállítani. Kényszerhelyzetben vannak: éjszaka elsősorban csak a legjobb fillér/kwó-t és legoptimálisabb fajlagos hőfelhasználást produkáló erőművek táplálhatnak az országos hálózatra, s a visszafogások, majd újbóli „fel- fűtés" nehéz és drága munka. A vállalat hat fejezetben csoportosította legfontosabb szervezési tennivalóit. Az igények és a rendelkezésre álló pénz a legritkább esetben áll arányban. Az új szervezési programban meghatározták a következő években szükséges beruházásokat, egyben kidolgozták azt is, hogy ha nem lesz rá pénz megfelelő mennyiségben, mit kell tenniük a zavartalan üzemelés érdekében. Az erőmű ma mintegy 1,8 milliárdos állóeszköz vagyonnal rendelkezik: kidolgoztak egy programot a használaton kívüli, illetve kihasználatlan kapacitású állóeszközök megfelelő hasznosítására. Gondos elemzéssel meghatározták, hogy a gépműhely szerszámgépei milyen mértékben vannak leterhelve: azt tervezik, hogy nemcsak az éppen szükséges alkatrészeket gyártják, hanem előre is készítenek munkadarabokat, amelyek üzemzavar esetén azonnal rendelkezésre állnak majd. A két műszak általánossá tételével a gépek kapacitását olyan szinten kívánják kihasználni, hogy esetleg más vállalatok számára is bérmunkában dolgozzanak. A Hőerőműben előre tervezhető tevékenység a karbantartás. A ciklusidő lejártával a megkopott alkatrészeket kicserélik. Nem kopik azonban minden egyszerre, így közben is előfordulhatnak üzemzavarok. Most pontosan felmérik a kopás szempontjából egyidős alkatrészeket, azt is, hol, mikor várható a meghibásodás, s ezeket a nagy karbantartást megelőzően a hétvégi karbantartásoknál figyelemmel kísérik. A pécsi Hőerőműben évente 70—80 millió forint értékű karbantartó munka folyik. A közeljövőben létrehoznak egy adatbankot, amelyben az eddigi tapasztalatok felhasználásával tárolják mindazokat az adatokat, amelyek egy-egy nagyjavításhoz, a zavartalan üzemhez szükségesek. Ha 1973-ban például felújítottak egy kazánt, 1975-ben nem kell -újból kitalálni mit csináljanak az újbóli rekonstrukciónál, mert valamennyi tervezési adatot, anyagszükségletet, munkaidő igényt az adatbankban tárolják. Norma az íróasztalnál Az adatbank a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat munka- és üzemszervezési programjában is szerepel, ők az elmúlt esztendőben a gazdasági terv készítésének fontos eszközét látták benne. Most a vezetési információs rendszer javításához is fel kívánják használni: a vezetői beavatkozáshoz szükséges információk gyors előteremtésével a vezetés színvonalát, hatékonyságát kívánják növelni. A munka- és üzemszervezési program egyik legújszerűbb része a munkainormák és teljesítménykövetelmények kiterjesztése az alkalmazottakra. A DÉDÁSZ-nál azon vannak, hogy valamennyi munkás és alkalmazott számára normát, teljesítmény követelményt állapítsanak meg. Meghatározták a felelősöket, a munka elvégzése közben várható akadályokat és qz értékelési szempontokat. A munka, és üzemszervezési csoport vezetője például felelős a munka- és üzemszervezéssel foglalkozó apparátus működéséért, ebben a munkában az üzemigazgatók, a vállalati főosztályvezetők korlátozhatják működését. Az értékelésnél figyelembe veszik, hogy az üzem- és munkaszervezési programok határidőre elkészültek-e, a megbízott szervezők aktivitása nőtt-e, mennyire elégedettek a Magyar Villamos Művek Tröszt és a DÉDÁSZ vezetői, a főosztályvezető rendelkezésére bocsátott információk milyen gyorsak, milyen pontosak voltak. Természetesen számos más munkája is van, ezek az előbbihez hasonlóan pontosan körülhatároltak, a korlátozások és értékelési kritériumok hasonlóan pontosan megállapítottak. A személyi nyilvántartáson, a komplex költségelszámoláson kívül az állóeszközöket is számítógéppel tartják nyilván, s a beruházási ügyvitel is a komputer feladata lesz a jövőben. A DÉDÁSZ már korábban átszervezte négylépcsős vállalati szervezetét háromlépcsősre: a kerékpárral közlekedő, hatékony üzemzavar ellátásra képtelen körzeti szerelők helyett URH-s gépkocsikkal felszerelt kirendeltségek, operatív munkavégzésre alkalmasabb üzem- igazgatóságok működnek a vállalat irányítása alatt. Van még tennivaló A Villamos és Gépjavító Szövetkezet Baranyában a legnagyobb háztartási gépek javításával foglalkozó szervezet. Középtávú és éves szervezési tervük legfontosabb része új gépek beszerzése, korszerűbb technológiák, műszaki megoldások alkalmazása. A nemrégiben elkészült Megyeri úti üzemcsarnok, a korszerű komlói, mohácsi szolgáltató házban mód nyílik ezek bevezetésére. Eddig ugyanis annyira zsúfolt műhelyekben dolgoztak, hogy a munka- és üzemszervezés első lépéseinél sem jutottak tovább. Nekik még sok a tennivalójuk, még akkor is, ha a szolgáltatási tevékenységükkel alapvetően elégedettek is lehetünk. Most határozták el, hogy kibővítik a szerződéses háztartási gépjavítást. A tartós fogyasztási cikkek forgalma rohamosan nő — karbantartásuk, javításuk jelentős hányada a VILLGÉP feladata. Félő, hogy a jövőben nem lesznek képesek ezt a feladatot a mostani színvonalon komoly szervező munka nélkül megoldani. A szövetkezet elsőrendű érdekéről, a gazdaságosságról, hatékonyságról nem is beszélve. Lombosi Jenő Magyar—iraki építésügyi együttműködés Pénteken befejeződött a magyar-iraki építési együttműködésről folytatott négynapos tárgyalássorozat, amelyet magyar részről Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, iraki részről pedig dr. Rashid al Rifai lakás- és közmunkaügyi miniszter vezetett. A megbeszélések eredményeiről az iraki miniszter nyilatkozott az MTI munkatársának. Dr. Rashid al Rifai elmondotta, hogy elégedett a tárgyalások eredményeivel. Magyarországi látogatásának —, amely Bondor József meghívására jött létre — az volt a célja, hogy közösen feltárják a rendszeres magyar-iraki építési együttműködés lehetőségeit. A miniszter találkozott dr. Szalai Béla külkereskedelmi államtitkárral is. A kiterjedt megbeszélések megmutatták, hogy a vártnál több lehetőség nyílik az együttműködésre. Többek között Magyarország kész arra, hogy Irakban építőipari szakmunkásképző központot létesítsen. Lehetőség nyílik arra is, hogy egyes magyar építési vállalatok kivitelező munkát végezzenek Irakban önállóan, vagy inaki cégekkel együttműködve. A tárgyalások fontos eredménye az a jelentős közreműködés, amelyet Magyarország nyújthat az iraki lakásépítésekhez. Az igazi disznóölés hideg és ropogós hajnalon kezdődik, amikor az asszonyok csatos- üvegből kínálják a büdös és vaderős kisüstit, aztán a nehéztestű böllér meg a férfiak kiabálják a sívalkodó hízót az ólból, hogy aztán leteperjék és egy — esti órákban fent késsel — sorsát lezárják. Ekkor már előmerészkednek a gyerekek is, az udvaron száll az égő szalma pernyéje, a pörzs-illat keveredik a pálinkával „ . . . öntsön még, ne sajnálja!” —, a feketére égett disznófarkot a srácok elkunyerálják, az asszonyok söprűvel hajtják őket a tűz mellől, „ ... ha fölzabáljátok, mi kerül a kocsonyába?!", katlanból merített forróvízzel sikálják a dob-feszes bőrű, barnára sült kocát. Ez — disznóölés. Ez pedig - sertésvágás. Gyár. Olyan gyár, ahol — ez ugyan már közhely — „ .. . elöl bemegy a disznó, hátul kijön a kolbász . . .” Valahogy így is van. A régi — földszintes - vágó mellé épült fel az emeletes — körítő falainak homlokzatát alumínium borította — új üzemrész, ahol a fárasztó, fizikai erőt igénylő hentesmunkát sikerült megfelelő mádon gépesíteni. Tehát — megkönnyíteni. És az egész húsipari rekonstrukLengyelekitt magyarokatt Ha hazamennek, elmondhatják, hogy kezük munkájával ők is hozzásegítettek a pécsi 25 emeletes magasház építéséhez. Huszonegy lengyel diák, a Wroclawi Köz- gazdasági Akadémia hallgatói. Három hétig dolgoztak Pécsett, a B. m. Állami Építőipari Vállalat vasszerelő részlegének telepén, a gyárvárosi panelgyár szomszédságában. A múlt hét vége mór a „búcsúzás” jegyében telt. Délután leadták a szerszámot, munkaruhát és megkapták a jól megérdemelt munkabért is. — Három éves kapcsolat fűz bennünket a Marx Károly Közgazdaságtudományt Egyetem pécsi tagozatának KISZ- szervezetéhez — mondja a lengyel fiatalok vezetője, Ja- nusz Witkiewicz. Ennek alapján alakult ki az a csereviszony, hogy egy-egy magyar, Vasszerelő közgazdászok illetve lengyel csoport a nyári szünet egy hónapját a másik országban töltheti. Ebből az időből három hét a munka Pécs, illetve Wroclaw valamelyik gyárában, üzemében, a megmaradt időt — és pénzt — pedig országjárásokra, kirándulásokra fordíthatjuk. A vasszerelő részleg udvarán sorakoznak a betonvas- szerkezetek. Lengyelország jövendő közgazdászai itt a vasbetonszerelés szépségeivel — avagy nehézségeivel — ismerkedhettek meg. „Drótoztak” — mondják, — a vasszerkezeteket kötözték össze vékony huzalokkal. A két felsőoktatási intézmény ifjúsági szervezetei valóban ötletes, hasznos tervet valósítottak meg a vakáció eltöltésére. Remélhető hogy az ilyen jellegű kapcsolatok a jövőben tovább fejlődnek. Kicsit talán a szervezettségen lehetne javítani. Mert — bár a fiatalok így is elégedettek — bővíthetnék még a szervezett programok sorát: ne csupán a saját spontán ötleteik alapján járjanak a diákok a számukra ismeretlen város utcáin, hanem tudják meg mi1 az, amit meg kell itt ismerniük:. Hiszen a két ifjúsági szervezet ötlete magában hordja a kapcsolat fejlesztésének legszélesebb lehetőségeit. Zsalakó István ciánok talán ez a legnagyobb eredménye. Én még a régi üzemet ismertem - alacsony meny- nyezetű, zsúfolt, fülledt helyiségeket, amely valamikor bauxitbetonból készült és harminc év múltán hirtelen porladni kezdett, majdnem összedőlt. Azt mondja Szabó László igazgató, hogy sokhelyütt akár puszta körömmel omlasztani lehetett a falat. No mindegy, a rekonstrukció egy része lezárult, és éppen két hónapja, hogy az új vágóban a munka beindult. Ez viszonylag rövid idő ahhoz képest, hogy a sertésvágás ütemét illetően már nyolcvan százaléknál tartanak. A marhavágóban ez az arány ugyan alacsonyabb, de ennek inkább a szerényebb kínálat az oka. Az igazgató és Fehér Sándor főmérnök elmagyarázta — mondhatjuk így: a vágás félautomata rendszerét — aztán meg is nézem a szalagmunkát kint az üzemben, illetve fönt, mert emeleti magasságban történik a vágás. A régi üzemben egy beton- kutricába eresztették be a sertéseket, ott történt a kábítás és a szúrás is, ami az egymást lökdöső, tülekedő állatok között nem kis veszéllyel járt. Ez. úttal szűk, biztonságos kis ká- bítóboxba kerül az áliat, a kábítás után felfüggesztett állapotban kapja a szúrást, amelyet állva, különösebb erőfeszítés nélkül végeznek el a hentesek. „A fejjel lefelé lógó sertés majdnem teljes kivérzése így biztosabb. Így lesz fehérebb a húsa, és mert minimális vér marad csupán, kevésbé romlandó is. Ez vonatkozik a szarvas- marhára is ..." A levágott sertést örökmozgó konvejor viszi fel a következő gépsorra, ahol forróvíz alatt „utazik” tovább, ismét egy gép, amely „leveri” a szőrt, a bőrt tisztára is kaparja. Aki manapság körmöt, fejet vásárol a húsboltban, tapasztal, hatja, hogy az áru jóformán teljesen szőrmentes és tiszta. Ez a gépeknek — és némi finomított kézi munkának köszönhető. A régi módszer szerint a hentes egyik karjával tartotta a szalonnát, a másikkal pedig lefejtette. Lassú és nehéz munka volt. Most — szintén a felfüggesztett sertésről — úgynevezett „test-tájanként" szedi le, karajról külön, oldaláról, sonkáról . . . stb. ahogy éppen és amilyen árura szükség van. Van egy fűrész, amely a hasítást végezné, de — állítólag — (bizonyára így is van) a külföldi partnerek ragaszkodnak a bárddal történő hasításhoz, így a „fűrészpor” méretű csontszilánkok nem szennyezik a húst. A konvejor közben lassan továbbítja a hasított sertést a következő feldolgozásra. A szarvasmarha vágó majdnem azonos rendszerrel működik. No persze... a régiben fejbekólintották az állatot, aztán jóformán a kövezeten vették darabolási munka alá. Az új vágóban OHIKI-pisztollyal lövik a szarvasmarhát, így nincs balesetveszély — a hentesre nézve... A kivérzés itt is tökéletes. Már csak azért is, mert a marha már eleve pihent állapotban kerül a „vesztőhelyre” s ez a tény kedvezően hat a hús minőségére, színére. Van itt még két érdekes módszer, ami új: az előfejtés - ittjártamkor éppen régi barátom Halmos Jóska végzi — villanyhajtású forgókéssel történik, majd a hasrészen felvágott és fellazított bőrt egy gép húzza le a konvejoron függő szarvasmarháról. Azelőtt kézzel ment a fejtés, szükségtelen bizonygatni milyen pokoli nehéz munka volt az, de a bőripar is lelkesedik a módszerért, mert az átvett bőrökön alig fordul elő be- metszési nyom. Jelenleg 90—100 darab sertést vágnak óránként, a tervezett kapacitás 120 darabra tehető. De hát ezt még gyakorolniuk kell, végeredményben alig két hónapja, hogy az új gépsorokkal, technológiával ismerkednek az üzem dolgozói. Még így is szép teljesítmény. A marhavágó kapacitása 30 darab óránként — most még a felénél tartanak, de mondom itt a szerény kínálat is felmerül. A „húsgyár" persze . .. még nem kész. Az ötven vagonos hűtőház jövő év elején „belép", aztán . . . hátra van még a nagy munka: a korszerű feldolgozó felépítése s a régi — párhuzamban történő - lebontása. Még addig egy kis idő eltelik, amíg a város egyik öreg üzeme helyébe ismét egy új, modern gyár lép. Rab Ferenc nnín«!entt«sf» disznótor? Sertésvágás futószalagon 0 Rekonstrukció után a Húsüzemben 0 Pisztollyal lövik a szarvasmarhákat 0 Ötvenvagonos hűtőház készül
