Dunántúli napló, 1975. augusztus (32. évfolyam, 209-238. szám)

1975-08-26 / 233. szám

6 Döntött q Legfelsőbb Bíróság ____________________ Dunántúli napló 1 975. augusztus 26., kedd A kártérítés esetei Autó­szerencsétlenség Egy személyautó felelőtlen ve­zetője az útkereszteződésnél nem adta meg az elsőbbséget, aminek következtében összeüt­között egy kőműves autójával. A kőműves kocsijának utasa a helyszínen meghalt, ő maga pe­dig olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy orvosszakértői vélemény szerint munkaképessé­ge 65 százalékát elvesztette, ezenkívül kocsija javíthatatlanul tönkrement. A baleset okozóját a bíróság szabadságvesztésre ítélte. A bűnügyi eljárás befe­jezése után az Állami Biztosító a kőművesnek személyi sérülé­séért 41 ezer forint, gépkocsija elpusztulásáért pedig 29 ezer forint kártérítést fizetett. A sé­rült azonban további 153 ezer forint kártérítéséért, ezenkívül havi járadék fizetéséért pert in­dított a biztosító ellen. A me­gyei bíróság az ÁB-t további 47 ezer forint kártérítésre, vala­mint havi 1300 forint járadék fize'ésére kötelezte. Törvényes­ségi óvásra a Legfelsőbb Bíró- sáq ezt az ítéletet hatályon kí­vül helyezte és a meayei bíró- sáaot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötelezte. A döntés indokolása szerint a sérült munkaképességcsökke­nése alig 2 százalékkal marad el attól, hogy mint 111. csoport­beli rokkant, teljes munkaképte­lennek lehetne tekintendő. Az orvosszakértő véleménye szerint kőművesmunkát többé nem vé­gezhet, vagyis szakmájában tel­jesen munkaképtelen. Tisztázat­lan azonban, hogy a helyi vi­szonyok a rokkant számára biz­tosítanak-e olyan ülve, vagy csekély járással folytatható munkát, amelynek ellátására al­kalmas. Ennek tisztázása azért elengedhetetlen, mert ha ilyen alkalom nincs, a rokkant a tel­jes keresetkiesést, mint járadé­kot, joggal követelheti. Mind­ezekre azonban nincs megnyug­tató adat, tehát a megyei bí­róság ítélete megalapozatlan. Borpince-baleset Eqy ipari szövetkezeti tag szőlőjének pincéjében egyik ba­rátjával és annak feleségével borozgatott. A barát, aki italos természetű volt, annyira berú­gott, hogy órák múlva sem tért magához. Ekkor a vendéglátó a részeg ember szájába petróleu­mot öntött azzal a céllal, hogy ezzel meghánytatja és így kijó­zanítja. Ez sem használt, mire a részeget kórházba szállították, ahol megállapították, hogy meghalt. Az orvosszakértői vé­lemény szerint az illető a há- nyadékot — ami a petróleum és a súlyos alkoholmérgezés együttes hatására jött létre — visszanyelte és attól megful­ladt. A szövetkezeti tagot a bí­róság gondatlan emberölés bűntette miatt próbaidőre fel­függesztett egy évi szabadság- vesztésre ítélte. Ilyen előzmé­nyek után az özvegy a férje barátja ellen kártérítési pert in­dított, amelyben havi járadékot követelt. Az alsófokú bíróságok ellentétes ítéletei után, törvé­nyességi óvásra, a Legfelsőbb Bíróság a következőképpen döntött: — A baleset következtében meghalt személy által eltartott, csak ráutaltsága mértékének megfelelően igényelhet járadé­kot. Ennek meghatározásánál azt az életszínvonalat kell fi­gyelembe venni, amit az el­hunyt személy keresete (jövedel­me) a baleset előtt az eltartott számára biztosított. A járadék összegét a kereset összes körül­ményeinek figyelembevételével kell megállapítani. Ennek rész­letes tisztázását az alsófokú bíróságok elmulasztották, ezért a Legfelsőbb Bíróság a me­gyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és új eljárást ren­delt el. Szerelmi háromszög Egy mezőgazdasági tsz tagja az egyik községbeli férjes asz- szonnyal viszonyt kezdett. A férj gyakran éjszakai műszakban dolgozott, s ilyenkor az asz- szony az ablakredőny beállítá­sával jelezte, hogy udvarlója meglátogathatja. A viszonyt a férj megtudta és egy éjszaka, amikor az udvarló az ablak alá lépett, annyira megverte, hogy az illető három hónapra táp­pénzes állományba került. A férjet a bíróság felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. A tsz munkaképtelen tagjának 5000 forint betegségi segélyt folyósí­tott és ennek visszafizetéséért a férj ellen pert indított. A já­rásbíróság a keresetnek helyt adott, s ezt az ítéletet a megyei bíróság jogerőre emelte. Törvé- nyesséqi óvásra az ügy a Leg­felsőbb Bíróság elé került, amely kimondta: abban az esetben, ha a kár keletkezésé­ben a károsult is közrehatott, magatartásának következmé­nyeit viselni tartozik és kármeg­osztásnak van helye. A sérült a férj jogos felháborodását kivál­tó magatartásával elindítója volt annak az eseménysorozat­nak, amely súlyos sérülésével végződött. Figyelembe kell ven­ni azt is, hogy a házaspár el­vált. Tehát a történtekért mind­két férfi egyforma arányban fe­lelős, ezért a Legfelsőbb Bíró­ság a férjet a kár fele össze­gének, 2500 forintnak a megfi­zetésére kötelezte. Hajdú Endre Tapolcán, a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat beruházásában kilenc, egyenként 100 lakásos Y háztömb épül a város nyugati részén. Az első tömbbe tavaly, a másodikba pedig a múlt hónapban költöztek be a fiatal bányászcsaládok. Bár még csak két tömb készült el, de a hőközpont már kilencet is ki tudna szolgálni. A házak mindenesetre már Tapolca új nevezetességei közé tar­toznak. «MlYJUCÜniVlf Az aranyrablók Az angliai vonatrablás nagy ügy volt a még mindig konzer­vativizmusáról és „méltóság- teljes” alapállásáról nevezetes szigetországban. Nem mintha Angliában nem estek volna gyakorta botrányok is, amelyek mindig alkalmasak arra, hogy egy kis bepillantást nyújtsanak a felső körök közelről csöppet sem méltóságteljes életmódjá­ba. De a vonatrablás részben méretei révén, részben azért vált hosszú időre témává, mert ilyen amerikai ízű, nagystílű gengszter-munka mégsem min­dennapos eset a királyságra és hagyományaira büszke ország­ban. Az ügy továbbgyűrűzött és lényegében még ma sincs le­zárva, a rablás egyik szervező­je állítólag vígan éli világát Brazíliában, mert miután elér­te, hogy brazil gyermekek aty­ja lett, védik őt a helyi törvé­nyek az angol rendőrökkel szemben is. Az aranyrablók című angol bűnügyi tévé-sorozat alkotóit a való eset ihlette. Mivel izgal­makban bővelkedő és jó sok folytatásból, epizódból álló filmsorozatot akartak csinálni, nem bántak szűkmarkúan a bűnügyi filmek hatás- és for­dulat-készletével. A tizenhárom rész egyike-másika ezért jófor­mán semmit sem különbözött a szokványos krimiktől, egymástól nehezen megkülönböztethető bűnözők űzték benne szokásos játékaikat, szokvány-figurák, családtagok és véletlenül bele­keveredettek estek át a kihall­gatások végtelen során és nem vitték sokkal előbbre sem a cselekményt, sem ismereteinket. Potyogtak bőven a könnyfa­kasztó bombák is, hadd tudjuk meg valahányon, milyen szo­morú dolog az, ha egy család­tag — többnyire éppen a csa­ládfő — a bűnözés útjára lép. De közben minden kitérő és lanyha részlet ellenére kezdtünk összebarátkozni Cradock főfel­ügyelővel és szívós, halkhongú segédjével, Thomas őrmesterrel. Cradock nem volt olyan lenyű­göző egyéniség, mint sok film­béli kollégája, nem sziporká­zott, mellőzte az intuiciót, sem­mi zseniális húzást nem láttunk tőle. Fanyar volt, apró gomb­szemeit rámeresztette a tanúk­ra meg az aktákra, unalmas kérdéseket tett fel és néha még azzal a naívságóval is bosszan­totta az embert, hogy remény­kedett benne, merő rábeszélés­sel és faggatással vallomásra késztethet embereket. Aztán ez a savanyú rendőr, aki hónapo­kon át sziszifuszi munkával gön- gyölgette a szálakat, rakosgat­ta egymás mellé apró tényeit és adatait, egy ügy harcosává nőtt. Nem vált nagy emberré, nem vált politikussá, nem ju­tott nagy végkövetkeztetésekre. Csak rendesen végig akarta csinálni a munkáját, amit el­kezdett, amihez ért, amit min­dig végzett. Ő maga is össze­zúzódott kissé a hullámokon, amelyeket egy bűnügyr kavart s amelyek megtörtek a „feje­sek", a pénz, a hatalom szik­láin. Cradock saját bőrén ta­nulta meg, hogy a tőke igenis szövetkezik a gengszterekkel is. Ez a továbbra is nyitva mara­dó, befejezetlen probléma, a valóság hitele emelte ki Az aranyrablókat más bűnügyi fil­mek tömegéből. PÉCS SZÜLETTEK Hilszenráth Diána, Galambos Ro­land, Győri Gábor, Klotz Nóra, Antal Eszter, Gilbert Zoltán, Ra- posa Gábor, Varjas Zsolt, Tóth Ka­talin, Laboda Edit, Maros Gergely, Kovács Krisztián, Nagy Arnold, Hel- fenbein Gábor, Kiss Szelina, Kovács András, Heid Anita, Miseta Péter, Lami Ildikó, Nagy Gábor, Szakos Károly, Fischer Zsuzsanna, Radnai Dominika, Mihály László, Debertin Béla, Holota Zsolt, Békás! Norbert, Pavlovics Krisztina, Vicze Anikó, Bosnyák Anett, Pap György, Nyers József. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Ványi András és Tavas Margit, Pásztor József és Rácz Ibolya, Gróf Ferenc és Kubinka Veronika, Maj- dics István és Henze Christine, Koz­ma Tibor és Balázs Ibolya, Schmidt Jenő és Nemes Mária, Sax István és Varga Ilona, Hoffer János és Czinki Margit, Németh Károly és Jerabek Éva, Szabó Ferenc és Ná­dor Anna, Pongrácz István és Sza- lontai Cecilia, Barkasz László és Skoda Irma, Gróf Tamás és Kakrik Ibolya, Gálosi László és Illés Gi­zella, Radó János és Papp Sarolta, Jureczky Iván és Balogh Judit, Sza­bó József és Szolnok Borbála, Kar­nis József és Tóth Zsuzsanna, Rácz László és Kiász Ilona, Szommer Jó­zsef és Keppler Mária, Spollár End­re és Steiner Mária, Lászlai Sán­dor és Csizmadia Klára, Farkas László és Horváth Erzsébet, Németh Ferenc és Koppány Judit, Csécsi Ferenc és Tímár Irma, Mosonyi Ta­más és Sterba Gizella, Zakó János és Pandur Magdolna, Ruzsinszki Ti­bor és Tárnái Ibolya, Kanizsai Lász­ló és Kovács Ildikó, Lesnik Lajos és Kántor Jolán, Váró György és Koch Mária, Kozma Sándor és Ko­vács Éva, Nász László és Bazsó Pi­roska, Schmieder András és Nicsin­ger Erzsébet, Pétermann László és Kollai Mária, Decleva Zoltán és Izsák Margit, Háda Sándor és Stein Anikó, Vicze Lajos és Garamszegi Agnes. MEGHALTAK Kakas Imréné Halas Margit, Hor­dós Jánosné Nébel Anna, Bódi Gyu- láné Muskáth Klára, Schneider Já­nosné Rausch Erzsébet, Nagy Jó- zsefné Durovics Anna, Bodri László- né Lesnyik Erzsébet, Molnár Zsu­zsanna, Horváth János, Dávid La- josné Pazsitka Ilona, Kertész János, Kubicza Istvánná Zaymus Etelka, Kovács István, Takács Ferencné Sánta Rozália, Hahner Ferencné Ecker Erzsébet, Zászló György, Hochrein Jánosné Heirich Katalin, Fábián Lajos, Császár István, Ráska Ferenc, Sicher Vincéné Bakos An­na, Németh Ernőné Magyar Ilona, Megyer Jánosné Szabó Julianna, Papp Ferenc. MOHÁCS SZÜLETTEK Király József, Katona Gabriella, Hegedűs Sándor, Bedőcs Aranka, Trábert István, Schvarkopf Tamás, Adamcsák István, Orsós Mihály, Sajnovics Zsolt, Balázs István, Be­nedek Zsolt, Baumhackl Tibor, Háhn Judit, Wéber Csaba, Ország Berna­dett, Tóth Csaba, Hegyvári Anikó, Stivics Zsuzsanna, Szabó László, Horváth Zsolt, Laczkó Anita, Pálin­kás József, Köntös Zsuzsanna, Rosta Zsolt. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Rékai László és Vasvári Ilona, Hallama Erzsébet Nysa, Zuk, Zil 130, Zil 555 típusú gépkocsik II. SZEMLÉJÉT, VAGY VIZSGÁRA VALÓ FELKÉSZÍTÉSÉT VÁLLALJUK. XIV. SZ. AUTÓJAVÍTÓ VÁLLALAT 1. sz. Üzemegysége, Pécs, Bolgár néphadsereg útja 33. A fékezésről Amíg az automobilok csak mérsékelt sebesség elérésére voltak gépesek, a két hátsó ke­rék fékezése elegendőnek bi­zonyult a kocsi megállításához. A gépkocsik teljesítménye azon­ban egyre emelkedett, ami a fékekkel szemben is fokozta a követelményeket. Az olvasó minden bizonnyal emlékezik még iskolai tanulmá­nyaiból arra, hogy egy mozgó test energiája tömegének és sebességének a négyzetével arányos. Valamint arra is, hogy az energia munkavégző-képes­séget jelent. Fékezés és lassulás Egy 80 km/h sebességű és 1 Mp súlyú gépkocsi mozgási energiája például annyi mun­kával egyenértékű, mintameny­nyi munkát, mondjuk, egy to­ronydaru végez, ha 1 Mp súlyú épületelemet 25 méter magasra emel. Mindez jól érzékelteti nem­csak az energia nagyságát, de annak veszélyét is, ha nem si­kerül azt — szükség esetén — rövid úton más, veszélytelen energiává átalakítom. Ezt a feladatot a fékeknek kell ellát- niok azzal, hogy a mozgási energiát — súrlódási munká­val — hőenergiává alakítják. A folyamat a fékszerkezet súrló- dó elemein jön ugyan létre, de a jármű lassulását mégis a gu­miabroncsok és az út közötti kapcsolat (tapadás, súrlódás) teszi lehetővé. Megfelelő szerkezettel a gép­kocsi fékezése során az idő függvényében végbemenő las­sulás-változásokat ki lehet raj­zolni. A felvett diagramok a következőkről tájékoztatnak: A fékpedál lenyomása után átlag 0,2 sec. múltán kezd működni a fékberendezés. A fékhatás ezután lineárisan növekszik és további 0,2-0,4 sec. alatt éri el a maximumát. A gépkocsi las­sulása ekkor a legnagyobb. A maximum elérése után a kere­kek megcsúsznak, a fékhatás visszaesik, majd közel azonos értékben marad a megállásig. A lassulás átlaga a maximális értéknek mintegy 60—80 száza­léka. Ez azt bizonyítja, hogy a csúszó (blokkoló) kerekekkel végzett fékezés jelentősen nö­veli a fékutat. A blokkoló kere­kek további veszélyeiről később még szó esik. Előbb azonban ismerkedjünk meg a fékezési folyamat jobb megértése érde­kében végzett laboratóriumi vizsgálatok néhány megállapí­tásával. Ha blokkol a kerék A fékezés első fázisában az abroncs pályával érintkező pro­filelemei — a fékező nyomaték hatására — csak deformálód­nak. Az abroncs és a pálya kö­zött relatív sebesség-különbség ekkor még nincs. Ezt deformá­ciós szlipnek nevezik. A máso­dik fázisban a profilelemek egyes részein a tapadási erőt meghaladó erőhatások lépnek fel, ami azok megcsúszásához vezet. Ez tekinthető a tapadás határának. A továbbiakban egyre több profilelem megcsú­szása következik be, majd a csúszás a teljes felfekvési felü­letre kiterjed. Ez a csúszási szlip. Ha a blokkolás hosszabb úton folytatódik, a leszakadó anyagrészecskék golyóscsap- ógyszerű hatást idéznek elő. A súrlódás értéke csökken és ez­zel együtt a jármű lassulása is. Az oldalvezető erő, amely a jármű irányíthatóságát biztosít­ja, minden szlip tartományban meghatározott értéket vesz fel. 100 százalékos szlipnél (blokko­lásnál) teljesen megszűnik. Ek­kor a jármű kormányozhatat- lanná válik. Erre a veszélyre utaltunk fentebb. Nagy gya­korlattal rendelkező vezetők ezt úgy kerülik el, hogy „pumpál­va” fékeznek. A blokkolás így alig, vagy igen rövid időre kö­vetkezik be. Az ilyen fékezés hatásfoka akkor a legkedve­zőbb, ha a jármű lengéseivel esik egybe. Ez másodpercen­ként egy-mósfél pedálnyomás­nál következik be. Ez a gyakor­lat különösen vizes, csúszós úton és kanyarban való féke­zésnél (ha az elkerülhetetlen) jelent biztonságot. A fé ke rá­szab ályozóé • •• rr a jovo Hasonló elvet követve mű­ködnek a blokkolásgátló és fékerőszabályozó berendezések is, melyek az útviszonyoktól füg­getlenül is optimális fékhatást biztosítanak. Száraz úton mint­egy 20 százalékkal, vizes úton pedig 40 százalékkal csökken­tik a fékutat. Ma még csak néhány drága kocsin találhatók meg. Feltehető, hogy 10-15 éven belül éppúgy az autó tar­tozéka lesz, mint a ma kocsiján a hátsó kerékhez kapcsolódó fékerő-határoló. Ezek alkalmazását az tette szükségessé, hogy a fékezett jármű dinamikus tengelynyomá­sai megváltoznak. A fékerő és a tömegerők olyan forgatónyoma- tékot hoznak létre, amely az el­ső tengely nyomását növeli, a hátsó tengelyét pedig ennek arányában csökkenti. A hásó fékekre ható fékerőt tehát mér­sékelni kell, különben a hátsó kerekek túlfékeződnek, ami a jármű farolásához vezet. A fék- erő-elosztást a szerkezet me­chanikus és hidraulikus úton szabályozza. Búsbarna László Géringer Ferenc és Fang Ildikó, Ká- toli Sándor és Sörös Rozália, Fo­dor Sándor és Horváth Éva, Erdődi Gyula és Jäger Erika, Baracsi Já­nos és Schweininger Ilona, Sabján István és Csáky Bernadett, Csáky László és Ritter Ilona. MEGHALTAK Hegyi Józsefné Petre Klára, Wé­ber Márton, Arnold Béla, Debre Alajos, Mérő János, Ferkov Istvánná Lovák Anna, Tóth Lászlóné Dudás Ilona, Bárácz Balázs, Szecsődi Ró­bert. SZIGETVAR SZÜLETTEK Cselik Zsuzsanna, Aracsi Szilárd, Harmat Hajnalka, Szabó Ander Ka­talin, Korom Alfréd, Radnóci Ró­bert, Pichler Cseperke, Monszidér Attila, Fodor Zsolt, Véber Berna­dett, Szántó Judit, Simon Zita, Sponga Mónika, Vekkeli Zoltán, Ba­logh Róbert, Kéri Szilvia, Pajor Beáta, Molnár Marcell, András Edina. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Tolnai Imre és Wiener Erzsébet, Horváth Antal és Vük Veronika, Gyémánt Ferenc és Mátrai Ilona. MEGHALTAK Krapec Jánosné Bosnyák Julianna, Kisasszondi Andrásné Berta Anna. V^BÜDHPEST A CSOSZERELOIPARI VÁLLALAT 6. SZ. SZERELŐIPARI ÜZEME ÁLLANDÓ PÉCSI FOGLALKOZTATÁSSAL felvételre keres: TECHNOLÓGIAI CSŐSZERELŐ ÉS KÖZPONTIFŰTÉS-SZERELŐ SZAKMUNKÁSOKAT Jelentkezés: PÉCS, ERŐMŰ, 32. BARAKK CSŐSZER KIRENDELTSÉG Képernyő előtt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom