Dunántúli napló, 1975. augusztus (32. évfolyam, 209-238. szám)
1975-08-03 / 211. szám
1975. augusztus 3., vasárnap Dunantmt napló 3 Női gtndasagos tömegesen építkezni? Mibe kerül a lakás, qmikor még nem lakás? Az új lakásokhoz vezető gőzvezeték alapján meghatározzák, hogy milyen típusú épületben hány lakás helyezhető el, milyen és mennyi járulékos beruházásra van szükség. Megállapítják az üzemeltetéshez szükséges belső — járulékos — költségeket is, és ez a program ad választ arra, hogy az építési terület milyen költséggel szerezhető meg. A beruházási programmal egyidőben már dolgoznak az alapközmű-jellegű létesítmények programján, valamint a bázisrendszerek — fűtőerőmű vízmű, szennyvíztelep, stb. — és az építési terület határa közötti közműkapcsolat vonalának meghatározásán. Ennek a folyamatnak a „záróaktusa" az összes érdekelt szakhatóság és üzemeltető részvételével tartott programegyeztetés, melynek eredményessége utón indul a munka. volt. És csak ezután került sor az ún. első kapavágásra, ami már a lakásépítés érdekében történt. KöriiltekMm A Siklósi városrész esetében a tízezer lakást kiszolgáló alapközmű előzetes költsége 227,9 millió forint, ehhez jön még a távhő-ellátás, a kisajátítás és a tervezés költsége. Az egy lakásra jutó előkészítési költség várhatóan meghaladja majd a kertvárosit (hiszen lényegesen nagyobbak a távolságok a bázisrendszerek és az építési terület határa között), de még így is jóval alatta maracf a Budai városrész várható területelőkészítési költségeinek. A mai Budai városrészt ismerjük. Ez Pécs legrosszabb állapotú városrésze, ahol nagyon sok ember él nagyon rossz körülmények között. Ennek felszámolása és az új, a korszerű megteremtése óriási áldozattal jár. Mindenekelőtt: a Budai városrészben 1089 (!) lakást kell megszüntetni, s ennek árán 2259 új épülhet, a tényleges költsége 36 millió forint. Az összes területelőkészítési költség tehát 311,6 millió forintot tesz ki, amiből egy lakásra 137,9 ezer forint jut. Sok! Mégis vállalni kell, mert nem lehet a gyorsan fejlődő városban emberek ezreit olyan körülmények között hagyni, mint amilyent a mai Budai városrész nyújtani tud. A szanálással alaposan megterhelt területelőkészítési költség pedig végeredményben kiegyenlítődik azzal, amit a Siklósi városrésznél meg lehet takarítani. Hársfai István Megszűnt hazánkban az árvízvédelmi készültség A Sió-torkolat és a Duna jobb parti szögletében, a gemenci erdő térségében őrzött gátszakasz mentén e hét közepén megszüntetett árvízvédelmi készültséggel zárult a küzdelem a folyók nagy nyári áradásai ellen, amelyben, mint ismeretes, az 1965. évi nagy dunai árvíz idején mért legmagasabb vízszinteket is megközelítették, néhol meghaladták az árhullámok. A készültséggel őrzött utolsó gátszakaszon legutóbb csak figyelőszolgálatot tortoltak, a többi folyók mentén pedig jóval korábban visszavonták az árvízvédelem erőit. Most már a védekezéshez felhasznált anyagok összegyűjtése is befejeződött. Az Országos Vízügyi Hivataltól kapott tájékoztatás szerint eddig kereken 100 ezer hektárról vezették el a belvizet. A védekezési munkák dandárjában háromszor annyi vizet szivattyúztak, mint amennyit a Szamos, a Túr és a Bodrog vizével együtt nyáron szállít a Tisza felső szakasza. Mintegy 300 millió köbméter vizet vezettek el a földekről, s így annyi munkát végeztek, mintha egymás után hétszer szivattyúzták volna ki a Velencei-tó vizét. Jelenleg még mintegy 4000 hektár vetést és szántóterületet, valamint 8000 hektárnyi rétet és legelőt — egyébként is vizenyős területet — borít a belvíz. Gyakorta felvetődik — tervkészítés idején különös hangsúllyal —, hol gazdaságos és hol nem tömegesen lakást építeni és természetesen az is, hol kell „lenyelni” 'a szokatlanul magas előkészítési költségeket, s hol lehet ezt megfelelőképpen ellensúlyozni. Pécsett ez gyakorlati kérdésként a Siklósi városrész építése és a Budai városrész rekonstrukciója kapcsán hangzik el. A területelőkészítés költsége a gazdaságosság elsőszámú meghatározója. Nem mindegy ugyanis, hogy mibe kerül egy lakás akkor, amikor még nem is lakás, azaz amikor az adott beruházási területen az építkezés még el sem kezdődött. A területelőkészítési költségek nyomába eredtünk Horváth Endrének, a pécsi Városi Tanács tervosztálya csoportvezetőjének segítségével. AenlÉs eteti A város fejlődésének fő irányát az általános rendezési terv határozza meg. A részletes rendezési terv mór egy adott területre vonatkozik, s ez az épületek összetételét, a beépítési szintmagasságot, a beépítés sűrűségét is meghatározza. A gazdaságossági sorrendet az eddigi gyakorlat szerint a tanács állapította meg, tehát azt, hogy hol biztosíthatók a legkönnyebben egy új lakóterület üzemeltetési feltételei. Pécs esetében ez az V. ötéves terv előkészítése során úgy módosult, hogy a választást az Építésgazdasági és Szervezési Intézet számítógépére bízták, s ez döntötte el, hogy a város tömeges lakásépítési területe az legyen, amit ma már Siklósi városrészként emlegetünk. Ez ún. „szűz" terület, ahol szinte semmi „fölösleges" költség nem terheli az építést. A másik lakásépítési terület a Budai városrész. Menetrend A továbbiakban a következők történnek a területelőkészítés érdekében. Megbízást kap a PTV a beruházási program kidolgozására, aminek során az érvényes építésügyi előírások 53 forint Hogy ténylegesen mibe kerül a területelőkészítés, azt egy befejezett munkán mérjük le. Lvov-Kertváros beruházási programja 4246 lakás építésére szólt. Ennek érdekében a viszonylag szanálásmentes terület megszerzése 22,1 millió forintjába került a tanácsnak. Az új lakónegyedek fásítása többéves fákkal; egy-egy fa 4—6 ezer forintba kerül. Meg kellett építeni a városrészt kiszolgáló alapközműveket — vízvezeték, csapadék- és szennyvízcsatorna, víztározók — 62,6 millió forintért, közre kellett működni a Hőerőmű belső — 112 gigakalóriás — kapacitásbővítésében 57 millió forinttal és ki kellett építeni a városrész határáig (a hőközpontig) a távhő-rendszert 53 millió forintért. A bővítés az 1976-77-78-as lakásépítés hőigényét is ellátja. A gáz- és a villamosenergiáról viszont azért nem tettünk említést, mert azok ágazati célcsoportos beruházásként valósulnak meg, a tanács csak a nyomvonalat biztosítja. Útról sem beszéltünk, mert a terület az odavezető utakkal el volt látva. Mindezekhez hozzá kell még adni a tervezésre fordított 28,5 millió forintot, hogy megtudjuk: Lvov-Kertváros területelőkészítése 223,2 millió forintba került, s ebből az egy lakásra jutó költség 52,6 ezer forint szaporulat tehát 1170. Az előkészítési költségek taglalásánál nem térünk ki arra a közel félmilliárd forintra, amit a lakások visszapótlása jelent; ezt vegyük úgy, hogy a megépülő lakásmennyiség „hozza”. mtmmi A becsült költségek sorában mindjárt az élen egy meghökkentő szám: 201,7 millió forintot kell a szanálásra fordítani. Ebből 90,1 millió a lakások, lakóépületek megszüntetésével kapcsolatban merül fel, 111,6 milliót pedig a „nem lakás-jel- legű létesítmények” - tehát üzletek, üzemek és más közü- letek - kiköltöztetése miatt kell kifizetni. Az alapközművek előirányzata 53 millió forint, ami jóval több lenne, ha már korábban meg nem építették volna a déli szennyvíz-főgyűjtőt. A távhő-ellátásra is „csak" 20,9 milliót kell félretenni, egyrészt mert az erőművi kapacitásbővítés ezt a városrészt is kiszolgálja, másrészt mert már meglévő gerincvezetékről kell kiépíteni a Budai városrészi ágat. A városrész tervezési Növényvédők — laboratóriumban Sokablakos, modern „palota" Pécs közelében, a pellérdi elágazónál: innen figyelik a baranyai földeket, szőlőket, gyümölcsösöket, — „látják" az egész határt. Ezt persze nem úgy kell érteni, hogy ablakon tekingetve vigyáznak földjeinkre, az épület egy jól szervezett rendszer központja: a Baranya megyei Növényvédő Állomás. Az új épületbe nem „új cég" költözött, — a szervezett növényvédelemnek már két évtizedes múltja van Magyarországon. Korábban a gépállomásokhoz hasonló rendszerben dolgoztak - saját gépeikkel ők végezték el a növényvédelmi munkákat - a mostani irányító, tanácsadó, szervező, ellenőrző, megelőző munkát a jelenlegi formában az 1967-es átszervezés óta végzik. A baranyai növényvédelem központja 1975 márciusáig — Pécsre költözésükig - Szederkényben volt. — Áldatlan körülmények között dolgoztunk - mondja dr. Szűcs Károly igazgató, — a pécsi közigazgatási központtal lassú és nehézkes volt az ösz- szeköttetésünk, arról nem beszélve, hogy egy-egy budapesti telefonra sokszor két napot is várni kellett... A huszonnégymillió forintos költséggel épült új központ ideális körülményeket biztosít ahhoz a nagyon fontos munkához, amelyet a Baranya megyei Növényvédő Állomáson végeznek. Nem hiszem, hogy a földdel- növénnyel foglalkozók közül bárki is kételkedne munkájuk fontosságában, hasznosságában, - mégis egy kézzelfogható példa: egy mezei pocokpárnak egyetlen esztendő alatt lehet akár 2800 utódja is ... Próbáljuk csak kiszámítani, mekkora kárt okozhatnak ezek a rágcsálók, ha száz négyzet- méteren mondjuk csak tíz-tizenöt pocoklyuk van, — és ha időben, hathatósan nem védekezünk ellenük... De a növény- védelmi szakemberek már ismerik a pockok és a többi kártevők tulajdonságait, „szokásait", jóelőre jelzik a veszélyt, s azt is, hogy milyen szerrel lehet ártalmatlanná tenni őket. A meglepetés még az ilyen pontos, tudományos alapon végzett munka mellett sem kizárt: éppen az elmúlt napokban jelent meg Baranyában, s másutt is a muszkamoly, amely nagy károkat okoz, s egyelőre még a legerősebb védekezőszereket is jól tűri. Ez a kártevő harminc év után először jelntkezett ilyen mértékben, a védekezést illetően korábbi tapasztalataik nincsenek, most kell megkeresni^a hatásos ellenszert. A növényvédelmi rendszer imponáló precizitással és gyorsasággal működik. A járási főfelügyelők szinte állandóan úton vannak, figyelik a határt, s ha valami veszélyt észlelnek, azonnal jelzik a pécsi központnak. De nemcsak ők, a biológiai laboratórium keretén belül dolgozó előrejelzési csoport „mozgó” tagjai is rendszeres hatórszemlét tartanak, s megfigyeléseiket szintén jelzik . a központnak. Itt feldolgozzák a kapott adatokat, s telexen továbbítják a budapesti központba. Ott összegezik a megyékből érkezett információkat, s így teljes országos képet kapva 48 órán belül továbbítják a veszély-jelzést az összes gazdaságnak. Ezekben az előrejelző-tájékoztatókban közlik azt is, milyen szerekkel lehet védekezni a kártevők ellen. A Baranya megyei Növényvédő Állomáson egyelőre három növény — szőlő, alma, burgonya - ellenségeit jelzik előre, a tervek szerint jövőre már tíz növényről adnak „védelmi prognózist". A három szintes központi épület nagyobb részét a laboratóriumok foglalják el, ezek jól felszerelt, kutatásra is alkalmas „tudományos műhelyek". A biológiai laboratórium keretén belül kórtani, rovartani és „gyomos" specialisták dolgoznak, — akik a napi munkán felül azt kutatják, miként lehet igazán hatásosan védekezni a kártevők ellen. A növényvédőszer analitikai laboratórium kettős feladatot lát el: vizsgálják az új növényvédőszerek bomlásának mértékét, hatását, — és elemzik a növényvédőszerek maradványait, nehogy olyan anyag maradjon vissza a növényben, amely az emberi szervezetre kóros lehet. A „kísérleti alanyokat" a földekről, s a piacról szerzik be, a legújabb növényvédőszereket pedig kísérleti parcellákon „vizsgáztatják” mielőtt még széles körben alkalmazásra kerülnének. Ebben az épületben kapott helyet a még „fiatal" bakte- orológiai laboratórium és a karantén laboratórium is. A növénykísérletekhez üvegházat építettek, külön helyet kapott a műhely, a raktár, hátrább pedig lakóépület tömbje látszik ... A Baranya megyei Növényvédő Állomás teljes létszáTna: 65 fő. Túlnyomó többségük közép-, illetve felsőfokú végzettségű, speciálisan képzett szakember. Ők „figyelik" a határt. — D. Kónya —
