Dunántúli napló, 1975. augusztus (32. évfolyam, 209-238. szám)

1975-08-23 / 230. szám

2 Duncmmn fígpiö 1975. augusztus 23., szombat Baleset A segédmotorok - M0- PED, Berva és a jóég tudja még milyen márkájúak nem - száguldoznak az ut­cán, délutántól estig, va­sárnap reggeltől sötétedé­sig, idegtépő berregéssel. Hogy ezek a masinák miért hágják át a - nappal­ra I — is vonatkozó csend- rendeletet, azt csak gyaní­tom: vagy rossz a motor konstrukciója, — azaz, már eleve hangosabbak a meg­engedett nyolcvanvalahány decibel hangerőnél, vagy — és ez a valószínűbb —, ifjú tulajdonosaik kiszerelik a hangtompítót, amint ezt több „vadautós” példáján látják. Ez md a sikk, a mo­torkerékpárok, gépkocsik felpörgetése, valamiféle ver­senyláz érzetének keltése. A segédmotoros gyerekek — mert főként gyerekekről, ti­zenévesekről van szó — gyakran már a kapuk alatt indítják masinájukat, vagy éppen a járdákon, ablakok alatt, túráztatják, „bütykö-. lik", a nyavalyás motorok éktelen üvöltésével adva je­let az emeleten lakó haver­nak. A lakók pedig — akik végül is legalább saját ott­honukban szeretnék eltölte­ni pihenő óráikat viszonylag zavartalan csendben —, akár meg is bolondulhatnak. A közelmúltban hallottam, hogy valamelyik gimnázium utolsó éves tanulói közül ki­lencen kaptak gépko­csit! — sikeres érettségi, vizsgájuk jutalmául. A pa­pától, nagymamától, gazdag rokontól. Nem akartam el­hinni. Azt annál inkább, hogy a sokkal olcsóbb se­gédmotorral fejezi ki elis­merését a tisztelt rokonság a család ifjú tagjának, amiért kötelességét teljesí­tette: elvégezte az isko­lát... Egy biztos: egyik ti­zenéves sem kereste meg a motor árát (végül is ez­resekről van szó!) tekintet­tel arra, hogy az iskolában eltöltött évekért az állam fizetést eddig még nem adott. De némely jobbmó­dú család már jó dolgában azt sem tudja, mit csinál. Nos, a fentieken eddig csak bosszankodtam. Most azonban .. . mérhetetlen szo­morúság tölt el. Egy kisfiút — mindössze 15 esztendős volt — teg­napelőtt a 6-os úton elütött egy személygépkocsi, A fiú segédmotorral futott rá a főútvonalra. Ma a közúti forgalomban való részvétel mindenki számára egyenlő veszélyeket rejt. Egy gyerek számáira még többet. Egy olyan gyerek számá­ra, pedig akinek még bukó­sisakot sem kell viselnie (a szabályzat nem írja elő), s aki csupán egy „gyorstal­paló" KRESZ-vizsgát végez el, —, még ennél is súlyo­sabbat. Nem tudom miért van az, — hogy amíg egyfelől hal­latlanul szigorúan megkö­veteli a hatóság S közúti szabályok betartását - más­felől meglepően engedé­keny? Mintha negyven-öt- ven kilométeres sebességgel nem törhetné ki a nyakát bárki is, ha kritikus helyzet­be kerül. A tegnapelőtti szomorú eset nem példa nélkül álló. Nem ez a fiatal fiú a segédmotorok első áldoza­ta. De egyszer beszélni kell már az erkölcsi felelősség­ről is. Azoknak a felelőssé­géről, akik a közúti sza­bályzatok meghozatalánál — mondom, máig is érthetet­len módon — a segédmoto­rokat illetően ilyen elnézőek voltak. Azoknak a szülők­nek felelősségéről, akik „ki, ha én nem?!" — alapon mo­torkerékpárral ajándékoz­zák meg gyermekei­ket, akik aztán éretlen gye­rekfejjel bukdácsolnak a naponta áldozatait szedő félelmetes közúti forgalom­ban. Rab Ferenc Vasasbánya korszerűsítésének fontos állomása Helyére került az aknatorony ferdetöm ja .99 99 Kissé szorongva megy el az ember a hatalmas vaskolosszus mellett. A huszonöt tonnás óriási „A-betű", — szaknyel­ven szólva a „ferdetám” — félig felemelt helyzetben tá­maszkodik az új vasasbányai aknatorony szerkezetének. Csütörtök délelőtt, 9 óra. A Mecseki Szénbányák Vasas bányaüzemének rekonstrukció­ja jelentős állomásához érke­zett. Nagy szakértelmet, jól szervezett munkát, milliméter- nyi pontosságot követel az ak­natorony támasztó szerkezeté­nek beemelése. — Figyelem, indulunk! — mondja a nyakában lógó URH-készülékbe Szekeres László, a központi gépüzem külső szerelési részlegének ve­zetője. Elektromos vitla emeli foko­zatosan, igen lassan a szer­kezet csúcsát a magasba. Lentről csak színes sisakok mozgolódását látni az akna­torony tetején, de a feszült fi­gyelem mellett folyó munka idelent is megkezdődik, a „fer­detám" két lába mellett. A lábak csillekerekek segítségé­vel, sínpályákon kúsznak mé­terről méterre odébb, cél: az előre elhelyezett két betontus- kó. — Ha elhelyeztük a lerde- támot, vissza van a korong és a csapágybakok felemelése, a szerkezet szegecselése — mondja Kurucz Lajos, a Szén­bányák beruházási osztályának műszaki ellenőre. — Holnap természetesen még el kell vé­geznünk az ellenőrző mérése­ket, a szállítási közép beméré­sét. A vasasi aknatorony építése néhány héttel később kezdő­dött a tervezettnél. A szerelés — úgy tűnik — mégis elké­szül bányásznapra. — A Mecseki Szénbányák központi gépüzemének szocia­lista brigádjai versenyfelaján­lásukban vállalták ezt a ha­táridőt, s eddigi munkájukat mindenképpen 'elismerés illeti — mondja a műszaki ellenőr. A torony támasztéka csü­törtökön a helyére került. Az üzem rekonstrukciójának to­vábbi helyzetéről Lafferton Győzőtől, az üzem gépészeti csoportjának mérnökétől kap­tunk információt. Jelenleg a negyedik szintig az aknarakodó „teleoldali”'1ce­rülővágatát „hajtja" az Akna­mélyítő Vállalat. Jó ütemben halad a fürdő rekonstrukciója és az egyéb külső építkezések is. Az aknatorony? Előrelátha­tólag a gépházzal együtt a jövő év első negyedére kerül üzemkész állapotba. — ZS — Látszerész­kongresszus kezdődött A Magyar Látszerész-Optikus Szövetség rendezésében kétna­pos látszerész kongresszus kez­dődött pénteken a Magyar Op­tikai Művek Szakosíts Árpád Művelődési Központjában. A ta­nácskozáson 20 előadás hang­zik majd el, amelyeken a leg­nevesebb hazai szemorvosok, látszerészek a szemészet fejlesz­tésében elért legújabb kutatá­si, módszertani eredményeiket ismertetik. A kongresszussal egyidőben optikai cikkek kiállítása nyílik a MOM Művelődési Központjá­ban, ahol többek között látsze- részeti megmunkáló-gépeket és egyéb eszközöket mutattak be. Módosul a szabályozórendszer a mezőgazdaságban Árváltozások, adók, hitelpolitika Két, a szakemberek körében nagy érdeklődést kiváltó elő­adásra került sor pénteken, o Pannónia ’75 szövetkezetpoliti­kai tanácskozás programjaként. Szilágyi Sándor, a MÉM köz- gazdasági főosztályvezetője az élelmiszergazdaság közgazdasá­gi szabályozó rendszerének idő­szerű kérdéseiről adott tájékoz­tatást, dr. Vendég Ferenc, a 25 eues a polgárt vedelem /jubileumi kiállítás Pécsett 1950-ben a feszült nemzet­közi helyzetben parancsoló szükségszerűségként jött létre a Polgári Védelem, amelynek feladata — mint a neve is mutatja — a polgári lakosság felkészítése olyan helyzetre, amikor a megfelelő előképzett­ségnek fontos szerepe van a veszteségek, károk nagymérté­kű csökkentésében. A jubi­leumi esztendőben országszer­te versenyeket tartanak a Pol­gári Védelem szervezetei, s en­nek záróakkordjaként a 900 éves Szolnokon rendezik meg a nagy országos gyakorlatot. A jubileumi rendezvénysoro­zat részeiként minden megye- székhelyen kiállításokat rendez­nek a polgári védelem 25 esz­tendejéről, a felkészítés kor­szerű módszereiről, eszközeiről. Pécsett a Fegyveres Erők Klubjában nyílt meg a ju­bileumi kiállítás, amelynek már eddig is nagyszámú láto­gatója volt. A kiállítás rende­zője: a Polgári Védelem Ba­ranya megyei és Pécs városi parancsnoksága. Mivel ismerkedhetünk meg a pécsi kiállításon? Mindenek­előtt a polgári védelem múlt­jával attól kezdve, amikor az első világháború - idején a harceszközök fejlesztésében olyan fordulat következett be, ami a korábban megszokottól alapvetően eltérő védekezést kívánt a . polgári lakosságtól. Megismerkedhetünk dokumen­tumokkal a második világhá­ború előestjéről, amikor már tudatosan készítették fel ha­zánkban is a lakosságot a vár­ható háborús veszélyre. S meg­ismerkedhetünk a ma élő tör­vényekkel, amelyek a lakosság polgári védelmi kötelességeit és jogait határozzák meg. Ki­Tanfolyamok az áj KRESZ-ről A közlekedés- és postaügyi minisz­ter az új KRESZ-szel kapcsolatos ok­tatáshoz és vizsgáztatáshoz a belügy­miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben a következő irányelve­ket adta: ,,Az oktatásba és azt követő vizs­gáztatásba be kell vonni a gépjár­művezetői munkakörben foglalkozta­tott dolgozókat — valamint a nem qépjárművezetöi munkakörben foglal­koztatott olyan dolgozókat, akik az erre vonatkozó rendelkezések szerint — közületi gépjármű vezetésére jogo­sultak. Az oktatásba és vizsgáztatás­ba — önkéntes jelentkezés alapján — bevonhatók gépjárművezetői enge­déllyel rendelkező más dolgozók is." 1. Az oktatást a vállalatok, intéz­mények, hivatalok, egyéb szervek a saját hatáskörükben is megszervez­hetik. Ebbem az esetben a közületi szerv oktatót kérhet az Autóközleke­dési Tanitézettől, a KBT Oktatási Szakbizottsáqától. Az Autóközlekedési Tanintézet Pé­csett oktatói tanfolyamot rendez azok számára, akik a saját vállalatuknál végzik a gépjárművezetők oktatását. Az oktatói tanfolyamon való részvétel személyenként 80 Ft, amely a közü­leti szervet terheli. A vállalati saját hatáskörű tan­folyamokra célszerű beiskolázni az egyéb gépjárművezetőket is. 2. Amennyiben a közületi szerv nem kíván saját hatáskörében tanfo­lyamot rendezni, akkor az Autóközle­kedési Tanintézethez beiskolázhatok a gépjárművezetők. Az intézet ebben az esetben az ok­tatáson kívül a vizsgáztatást is le­bonyolítja, és a sikeres vizsgáról az igazolást kiadja. A tanfolyam dija személyenként 80 Ft. A tanfolyam időtartama 16 óra. Az oktatói tanfolyamra és az új KRESZ gépjárművezetők részére ren­dezendő tanfolyamára a jelentkezést 1975. szeptember 15-ig kéri írásban az Autóközlekedési Tanintézet (7630 Pécs. Hengermalom u. 4.), a létszám megjelölésével. csit a múltba pillant a kiállí­tás, amikor korabeli fotókon felidézi az első pécsi polgári védelmi kiállítást és az első gyakorlatokat. S ezek mellett ott vannak már a tablókon a legutóbbi jubileumi gyakorla­tokról, versenyekről készült fel­vételek is. Külön tablósor mutatja be az érdeklődőknek a radioaktív, biológiai és vegyi harceszközö­ket és hatásaikat, valamint a célbajuttatásukra szolgáló esz­közöket. A belső terem teljes egészében a védekezésé — kezdve a riasztástól az egyéni védekezés különböző módsze­reiig. Láthatjuk a kiállításon mindazokat az eszközöket, amelyek ma a polgári védelmi szervezet rendelkezésért álla­nak: hírközlő berendezéseket, nukleáris mérőműszereket, a rendszeresített védőeszközöket, felszereléseket, s hasznos ta­nácsokat ad a polgári lakos­ságnak ahhoz, hogy váratlan helyzetben hogyan készüljön fel a hatékony védekezésre. Megtudhatjuk pl., milyen egyé­ni szükség-védőeszközöket lehet gyorsan, egyszerű anyagokból elkészíteni és azt is, milyen módon védhetjük legeredmé­nyesebben élelmiszereinket a különféle korszerű harceszközök károsító hatásai ellen. Figye­lemreméltó része a kiállításnak az, ami az egészségügyi felké­szülést mutatja be. S itt is a legnagyobb figyelmet kelthetné — ha működés közben is lát­hatnák az érdeklődők — az ún. ambu-babát, amin gya­korolni lehet, hogyan hozható vissza a klinikai halál állapo­tából egy ember a mestersé­ges lélegeztetés és szívmasz- százs egyidejű alkalmazásával. A pécsi kiállítás igen sok hasznos ismeretet közöl, na­gyon tanulságos, ezáltal kitű­nően szolgálja a fennállásának második negyedszázadóba lé­pő polgári védelem ügyét. H. I. FIGYELEM! AUGUSZTUS 22-ÉN megnyitottuk új fényképész műtermünket KERTVÁROSBAN, a Krisztina téren, (Barátság forrás mellett). Várjuk kedves megrendelőinket. BARANYA MEGYEI FÉNYSZOV Pénzügyminisztérium mezőgaz­dasági főosztályának vezetője pedig „Pénzügyi politikánk főbb elvei" címmel tartott előadást. Néhány általános problémát említettek az előadók, melyek indokolttá tették a szabályzó rendszer módosítását, s jelzik is az új szabályzó rendszer cél­kitűzéseit. Egyes ágazatok pél­dául igen elmaradtak. Az új szabályozó rendszer ösztönzést kíván adni a szakvezetésnek, hogy ezen ágazatokat „felhoz­zák" a megfelelő szintre, ör­vendetes, hogy az elmúlt évek­ben az anyagi-műszaki ellátott­ság nőtt a mezőgazdaságban, de annak kihasználtsága elma­radt a kívánt mértéktől. Olyan szabályozó rendszer lát napvi­lágot a következő tervidőszak­ban, amely a hatékonyabb gaz. dálkodásra serkenti az üzeme­ket, A kedvezőtlen adottságú tsz-nek tavaly 1,5 milliárd forint állami támogatást kaptak, de a várt eredményt cserébe nem „hozták”. Ezen a téren is akad tehát tennivaló. Kényelmes szemlélet terjedt el a mező- gazdaságban, nyíltabbá szüksé­ges így tenni ezt a szektort: olyan intézkedések várhatók, amelyek jobban érzékeltetik a világpiaci árakat. A szabály­zók és a népgazdasági, illetve az ágazati tervek jobb össz­hangjának megteremtése is in­dokoltnak látszik, így jobban biztosítható a népgazdasági cé­lok megvalósulása. Milyen módosításokra lehet számítani? A világpiaci ármoz­gások miatt emelkednek a me­zőgazdasági termelőeszközök árai, így drágább lesz a mű­trágya, a növényvédőszer, a gyomirtószer, a fehérje takar­mány. Emellett az ipartól ki­sebb, de céltudatos jövedelem­elvonást is végrehajtanak. Sze­rényebb lehetőséaek lesznek a beruházásokra. E téren a gépi beruházásokat szorgalmazzák. Ezzel szemben nő egyes ter­mékek felvásárlási ára 1976-tól, így a cukorrépa, a napraforgó, a kender, a len, a dohány, a rizs, a vágómarha, a tej, a vá­gósertés, a gyapjú felvásárlási ára emelkedik. Á nagyüzemek a termékek minősége és meny- nyisége után további árkiegé­szítő juttatást kapnak. A qazdálkodás biztonsága ér­dekében kötelezővé teszik a tar­talékalapok képzését a mező­gazdasági üzemekben is. A nyugdíjkorhatár leszállításával 3 százalékkal nő az SZTK-jóru- lék. Az adózás tömege igaz nem változik, de módosításokra kerül sor. így a földadó diffe­renciált lesz: a jobb adottsá­gokkal rendelkező gazdaság többet, a kedvezőtlen adottsá­gú földekkel gazdálkodók ke­vesebb földadót fizetnek. A jö­vedelemadózás alapját a brut­tó jövedelem képezi majd. Hitelpolitikai téren is válto­zásokra lehet számítani: a fel­tételek szigorúbbak lesznek, s jobban érvényesül majd a sze­lektivitás elve, vagyis jobban megnézik azt, hová és mire ad­ják az állam pénzét. Elsősor­ban olyan célra engedélyeznek majd hitelt, amelynek segítsé­gével olyan terméket állítanak elő, amely minden — ezen be­lül is elsősorban tőkés - pia­con eladható, s azoknak a gaz­daságoknak, amelyek terméke ■ tőkés import megtakarítást eredményez. A kedvezőtlen adottságú ter­melőszövetkezeteknél az állami támogatás mértéke az eddigi­nél nagyobb mértékben függ hatékonyabb gazdálkodásuktól. A támogatandó szövetkezetek száma nem nőhet a következő tervidőszakban. A szabályzók az ősz folyamán megjelennek, hogy a tervkészí­tésnél a gazdaságok figyelem­be vehessék. A szövetkezetek vezetőitől azt várják, hogy a módosult közgazdasági környe­zetben az eddiginél hatéko­nyabban gazdálkodjanak, s jobban vegyék figyelembe a népgazdaság elvárásait. M. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom