Dunántúli napló, 1975. augusztus (32. évfolyam, 209-238. szám)
1975-08-20 / 228. szám
6 Dunántúlt napló 1975. augusztus 20., szerda I. Istvánról szóló mondák Európában A Feszty-körkép egyik részlete Milyen lesz nemzeti történeti emlékparkunk? Anonymus igazat szólt... Szegedtől 27 km-re, a csongrádi műút közelében büszke, oszlopos emlékmű fehérük, tetején Árpád vezér szobrával. ■Körülötte árnyas liget, egy nemrég föltárt középkori monostor köveinek szépen ívelő háromhajós alaprajzával. A romkert tövében dombocska. Halomnak mondják erre, hét is van belőle, a legenda szerint a honfoglaló hét vezér emlékére. Állunk a fiatal régésszel a dombocska tetején. Előttünk — Keletnek — az alföldi táj jellegzetes arca, a romokon túl már lágy, zsombékos terület húzódik messze, a horizonttal együtthaladó zöld erdősávig, ez már a Tisza-mente. Hátunk mögött valahol a mai műút táján lehetett egykor, már Géza fia Vajk, azaz István király or- száglása idején is egy fontos kereskedelmi és „hódi utu", mely a Tisza vonalát követve húzódott a Balkánról Ésíaknak, a Maros torkolatáig. A liget bejárata előtt néhány hónapja — a korábbi Pusztaszer helyett — ez a tábla jelzi a hely történelmi levegőjét: ÓPUSZTASZER. Sorsdöntő jelkép Lassan ezeregyszáz éves történelmünkben aligha találhatnánk még egy hasonló pontot, amely a nemzeti életünkben is két sorsdöntő jelképpé vált. Kettős szimbólummá, amely — ahogyan a történelem is előbbre lépett — gyökeres jelentés- módosuláson esett át az utóbbi 30 évben. A délceg, fehér márvány emlékművet a honfoglalás ezeréves fordulóján emelték Pusztaszer határában, történelmünk legrégibb hagyományai szerint a honfoglaló magyar vezérek első törvénykező „országgyűlése" színhelyén. Erről így ír III. Béla jegyzője, a nagynevű „Névtelen": „ . . . Árpád vezér meg vitézei innen (ti. az Alpár mezei győzelem után) . . . addig a mocsárig mentek, melyet Kört- vélytónak mondanak és ott maradtak a' Gyümölcsény erdő mellett harmincnégy napig. Azon a helyen a vezér és nemesei elrendezték az országnak minden szokástörvényét meg valamennyi jogát is, hogy miképpen szolgáljanak a vezérnek meg főembereinek, vagy miképpen tegyenek igazságot bárminő elkövetett vétekért. Egyszersmind ott a vezér vele jött nemeseinek különböző helységeket adományozott ősz- szes lakosságukkal együtt. Azt a helyet, ahol mindezt elrendezték, a magyarok a maguk nyelvén Szeri-nek nevezték el azért, mert ott ejtették meg szerét az ország egész dolgának ..." (Anonymus: Gesta Hungarorum. — Pais D. fordítása.) A fejedelem ezt a területet Ond vezérnek engedte át, akitől a Kalán nemzetség eredt. Ök emelték mintegy 100 évvel később emlékül azt a templomot, amelynek romjai — századok viharaiban többször lerombolt és újból fölépített vagy átépített köveivel együtt — ma is ott láthatók. Ásatásai (a legutóbbiak 1970-től) azt kívánták bizonyítani: hitelesek-e Anonymus sorai? Az ásatás eredménye: Anonymus igazat szólt. Ahogyan ezer-egynéhány évvel később a magyar nép is ezt tette, amikor 1945 tavaszán az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendeletére itt, ugyanezen a helyen, a legutolsó hűAz ópusztaszeri emlékmű. hozzuk — molnár ház; kovácsműhely és kocsiszín, 8—10 Szeged-vidéki kocsitípussal a „féderestül a „fiákkerig” ... — A sort innen nem messze a felelénk. Ahogyan a millenniumi ünnepségek is, Feszty nagyhatású körképe is első pillanatától az „ezeréves Magyarország" egyik fő ideológiai fegyvere, a nacionalista történetszemlélet egyik „nagyágyúja” lett. Sok millió magyar és nem magyar félrevezetésére . .. Valós művészi értékein ez persze mit sem változtat. 30 évig úgy tudtuk: „1944—45-ben helyrehozhatatlanul megsérült. . . (Új Magyar Lexikon)". Nemrégen röppent szárnyra a hír: a híres képet mégis sikerül felújítani. Most a szegedi múzeum vár-részlegében kapott helyet. Itt dolgoznak rajta Kis- terenyei Ervin restaurátor, Fábián Dénes, Szikora Tamás és Nagy László festőművész valamint több restaurátor szakos egyetemista. Kisterenyei Ervin: — A kezdeti stádiumban vagyunk . . . Jelenleg már rendelkezésünkre áll a teljes rajz- és fotódokumentáció. Augusztus végére mintegy 300 négyzetméter képfelület konzerválásával végzünk. Hogy tovább ne romoljon ... A konzerválás után kezdhetünk majd a voltaképpeni restauráláshoz. Nagy munka, hosszú éveket vesz igénybe és jó néhány meglepetést tartogathat... Például? Úgy tudtuk: egy darabból való belga vászonra festették Fesz- tyék. Most derült ki: 8 méteres darabokból varrták össze. Az ostrom alatt a képnek kb. egynegyed része teljesen elpusztult, de Morelli Gusztáv fametszete nyomán az alakokat is teljes pontossággal rekonstruálhatjuk. A „lefestett" figurákat is . . . Két kissé harcos, ellenálló kinézetű figurát ugyanis valamikor egyszerűen átfestettek ... S a legújabb fölfedezés: több téglalap alakú rész a Mednyánszky László festette tájrészletekből hiányzik a képből. Egyszerűen kimetszette valaki ... A restaurálás nagy munkájával előreláthatólag öthat év múlva készülünk el. Nemzeti zarándokhely Állok az emlékmű közelében a domb tetején. Kürti Béla régész lemutat az alattunk pihenő romkertre: — Ásatásaink azt igazolják, hogy Anonymus ezúttal igazat mondott. Innen pár száz lépésre honfoglaláskori temetőt találtunk ... Valóban itt, ezen a helyen ülhetett össze Árpád „elnökletével" az első ország- gyűlés . .. Ahová a magyar nemzet most emlékparkot emel. Ópusztaszer nemzeti zarándokhellyé válik majd, ahol tíz- és százezrek róják le kegyeletüket honfoglaló őseink emlékei előtt. S ahol a „városlizsé", majd a légópince enyészete után végre méltó helyre kerülhet Feszty Árpád körképe is. Meghitt, baráti közelségben egy másik honfoglalás történelmi rekvizítumaival. Wallinger Endre I. István neve a középkor folyamán messze a magyar határokon túl, európaszerte ismert volt. Erről tanúskodnak a korai orosz egyházi évkönyvek, az angolszász krónikák, a német egyházi feljegyzések és a szinte napjainkig tovább élő népmondák. (Népszerűsítésében nagy szerepe volt az egyháznak, amely a nemzeti különbözőségektől függetlenül valamennyi szentjének legendáit terjesztette.) I. ISTVÁN AZ OROSZ EGYHÁZI ÉVKÖNYVEKBEN. Az orosz évkönyvek krónikása 1224—1234 közötti eseményeket mond el, amikor V. István uralkodott. A szövegből azonban nyilvánvaló, hogy I. Istvánról van szó, „aki azután üdvözült és szent lett a magyar földön". A legendában a hangsúly a szerb Szent Szabbas csodaté- -telén van. István, a keményszívű nagyúr, próbára teszi a szentet, aki követségbe jön hozzá. „ .. . a magyar király legkevésbé sem akarná meghallgatni. Június havában nagy forróság állván be. A magyar király pedig nevetve mondja a szentnek: — Nagyot merészeltél hozzám jöttöddel! Már előbb is hallottam, hogy csodatévő vagy, most tehát ha az Isten annyira hallgat rád, mutasd meg nekünk is, hogy magunk is látván, higyjük azt, amit rólad mondanak, s akkor mindent megteszek akaratod szerint. íme ma nagy a hőség, hozz le jeget az égből, hogy lehűtsük magunkat.” Az Úr pedig meghallgatta a szent imáját „egy nagy darab jeget bocsátott le, melyet a szent nagy ezüst tálra, azaz tepsire tévén, átküldött a magyar királynak... a király látván a jeget, hitt és mindent megtett a szent akarata szerint . .." • AZ ELSŐ MAGYAR KIRÁLY AZ ANGOLSZÁSZ KRÓNIKÁKBAN. I. István, más változatokban csak „egy magyar király", aki akkor uralkodott, s korai angolszász és skót krónikákba is bekerült, A történeti mag, amellyel kapcsolatban Istvánt emlegetik, a krónikák ellentmondó adataiból szinte kibogozhatatlan. Az egymástól erősen eltérő változatok a szóhagyomány útján való terjedésre mutatnak. A történet fő motívuma az angolszász folklórban évszázadokig fennmaradt, és azonos a Hamlet egyik epizódjával. „Vasbordájú” Edmund 1016- ban halt meg. özvegye két kisfiával maradt magára, Ed- munddal és Edwarddal. Cnut-ot gonosz tanácsadója rá akarja venni, hogy a két gyermeket ölje meg, nehogy később trón- követelőként lépjenek föl. Cnut nem akarta nevét gyermekgyilkossággal beszennyezni, ezért a két kisfiút Svédországba küldte féltestvéréhez, Olaf-hoz, azzal a paranccsal, hogy ott öljék meg őket. Olaf azonban megborzadt a gyermekgyilkosságtól és a két gyermeket titokban elküldte Magyarországra, I. István udvarába. így került be az első magyar király neve a koraközépkorban, egy számtalan változatban élő észak-európai mondába. A NÉMET NYELVTERÜLET MONDÁI. Változatos és kiterjedt mondaköre van Szent Istvánnak a németeknél. Emlékezete a német folklórban évszázadokig tovább élt. Nagy hagyományköre volt Ausztriában, Stájerországban és Csehország németajkú lakói között. A vallásos népéletben mint temető-szent és az állatok patró- nusa szerepelt. Bajoroszágban István személyéhez egy gazdag, számtalan variációban élő mondakör fűződött. Mondanivalója: a németek áldozatot nem kímélő térítő tevékenysége a pogány, barbár Kelet-Európa népei között. Szent István aíakja itt, a hazai közfelfogástól (és nem a népitől, amelyben karaktere elmosódott) teljesen eltér. Mint pogány, lovasharcos jelenik meg, akit II. Szent Henrik térít meg és tesz szövetségesévé, feleségül adva hozzá húgát, Gizellát. A mondakör minden bizonnyal Bambergben és környékén volt a legintenzívebb, de átvándorolt még néhány bajor székesegyház mondakörébe is. A bambergi dóm előtt egy ismeretlen eredetű lovasszobor áll, amely a néphagyomány szerint Szent Istvánt ábrázolja. A néphagyomány I. István megkeresztelését és esküvőjét önkényesen Bambergbe helyezte át. Bambergben és környékén több mondát jegyeztek fel, amelynek ismétlődő motívuma: a még pogány István paripáján bevágtat a dómba. Amikor az oltóriszentséghez közelít, lova megszólal és figyelmezteti, hogy szent földre lép; ezért István megszégyenülten leszáll a lóról. I. István felesége, a bajor Gizella hercegnő mindenekelőtt sírhelye, Passau környékén volt népszerű, ahol sok legenda fűződött hozzá. Dobos Ilona bérúr, Pallavicini őrgróf birtokán leverték az első cöveket: megindult a földosztás. Emlékpark létesül E helyen a magyar állam történelmi emlékparkot létesít: „Pusztaszeri Nemzeti Emlékpark" elnevezéssel. Dr. Juhász Antal, a szegedi Móra Ferenc Múzeum’ igazgatóhelyettese: — Az arboretumszerű parkban mintegy 40 kh területen félkörívben helyezkednek el majd az emlékművek és a kiállítások épületei. A sort a millenniumi Árpád-emlékmű nyitja meg. Közelében kap helyet az a körcsarnok, ahol a Feszty- körképet és a honfoglalás emlékeit mutatjuk be. Innen a romkerthez vezet az út. A mellette álló ligetben Csongrád megye népi építészetének emlékeivel ismerkedhetünk. A szabadtéri néprajzi múzeum jellegzetes épületei: a környék egy szőlő-, gyümölcs-, paprikatermesztő tanyája, a korszak, a századvég népéletének jellegzetes tárgyaival. A másik ugyancsak jellegzetes, Szentes-környéki gabonatermelő-állattartó tanyatípus lesz; a harmadik a makói ún. „hagymás ház” egy szép, népi klasszicista példánya, a múlt század második feléből. Helyet kap még egy szélmalom — Tiszaszigetről szabadulás és a földosztás monumentális emlékműve valamint az 1945 utáni fejlődést bemutató múzeumi épület zár- ja. — Milyen stádiumban van jelenleg az emlékpark kialakítása? — A romkert ásatásai és restaurálása jószerével befejeződött. Az őszön elbírálták az emlékpark tervpályázatát, de az új emlékműre még nem adták ki a megbízatást. Az épületek és a részek kialakítása persze nem egyszerre, hanem szakaszosan történik majd. Eltarthat 10—15 évig is. Jelenleg folyik, júliusban kezdődött meg a Feszty-körkép restaurálása. 'A Feszty-körkép sorsa A Feszty-körkép ma is — fogalom. Apáink, nagyapáink emlékeiben igazi „békebeli" nosztalgiákat támaszt, a fiatalabb generáció alig hallott róla. Feszty Árpád a magyar akadémikus festészet múlt század végi jellegzetes alakja; Jókai nevelt fia, később veje. Monumentális 1800 m2 nagyságú körképét is A magyarok bejövetele címmel nagy írónk ösztönzésére festette meg a millennium alkalmából. Három évig dolgozott 115x15-ös vásznán, amely a honfoglalás megannyi epizódját vetíti majd ismét Gorái Gábor: HONALAPÍTÓK István király lovas-szobra alatt, a föld mélyén, a várfalak tövében, ősi katona-csontok nyugszanak: karok s lábak mészváza, koponyák, és kéz- és láb-fejek izekre hullott csonkjai; és rozsdás ember-patkók: a talpasoknak, — kik az utak kövén lóhalálban kocogtak — kellett a bocskoron ily vasat hordani... így hát a szobor méltó helyen áll. Mert még a végitélet harsonái sem terelhetnék össze a király hamvait úgy; hogy ráismerne bárki: íme, a honalapító — ö az, kétségtelen. De a bocskorosok csonthalma: bizonyosság. Általuk élt és rajtuk állt az ország, s holtukat túlélte a türelem, hogy megtartja majd, aki alapozta a hazát — házat rakván a romokra... Fent a jelkép megrendülhet: lehet kiválasztott tehetség, hősiesség szobra, bölcs szigor s változó szerep emlékműve, — istenült őrület — de lent, kik az eszménynek testet adtak, testből csonttá lettek és fennmaradtak utódaikban; kik a lényeget őrzik, a megtartó titkok tudói, az örökös kezdetek folytatói, a hon folyton újjá-alapitői = rendületlenek a névtelenek.
