Dunántúli napló, 1975. augusztus (32. évfolyam, 209-238. szám)

1975-08-20 / 228. szám

6 Dunántúlt napló 1975. augusztus 20., szerda I. Istvánról szóló mondák Európában A Feszty-körkép egyik részlete Milyen lesz nemzeti történeti emlékparkunk? Anonymus igazat szólt... Szegedtől 27 km-re, a csong­rádi műút közelében büszke, oszlopos emlékmű fehérük, te­tején Árpád vezér szobrával. ■Körülötte árnyas liget, egy nemrég föltárt középkori mo­nostor köveinek szépen ívelő háromhajós alaprajzával. A romkert tövében dombocska. Halomnak mondják erre, hét is van belőle, a legenda szerint a honfoglaló hét vezér emlé­kére. Állunk a fiatal régésszel a dombocska tetején. Előttünk — Keletnek — az alföldi táj jel­legzetes arca, a romokon túl már lágy, zsombékos terület hú­zódik messze, a horizonttal együtthaladó zöld erdősávig, ez már a Tisza-mente. Hátunk mögött valahol a mai műút tá­ján lehetett egykor, már Géza fia Vajk, azaz István király or- száglása idején is egy fontos kereskedelmi és „hódi utu", mely a Tisza vonalát követve húzódott a Balkánról Ésíaknak, a Maros torkolatáig. A liget bejárata előtt né­hány hónapja — a korábbi Pusztaszer helyett — ez a táb­la jelzi a hely történelmi leve­gőjét: ÓPUSZTASZER. Sorsdöntő jelkép Lassan ezeregyszáz éves tör­ténelmünkben aligha találhat­nánk még egy hasonló pontot, amely a nemzeti életünkben is két sorsdöntő jelképpé vált. Kettős szimbólummá, amely — ahogyan a történelem is előbb­re lépett — gyökeres jelentés- módosuláson esett át az utób­bi 30 évben. A délceg, fehér márvány emlékművet a honfoglalás ezeréves fordulóján emelték Pusztaszer határában, történel­münk legrégibb hagyományai szerint a honfoglaló magyar vezérek első törvénykező „or­szággyűlése" színhelyén. Erről így ír III. Béla jegyzője, a nagy­nevű „Névtelen": „ . . . Árpád vezér meg vité­zei innen (ti. az Alpár mezei győzelem után) . . . addig a mocsárig mentek, melyet Kört- vélytónak mondanak és ott maradtak a' Gyümölcsény erdő mellett harmincnégy napig. Azon a helyen a vezér és ne­mesei elrendezték az ország­nak minden szokástörvényét meg valamennyi jogát is, hogy miképpen szolgáljanak a ve­zérnek meg főembereinek, vagy miképpen tegyenek igazságot bárminő elkövetett vétekért. Egyszersmind ott a vezér vele jött nemeseinek különböző helységeket adományozott ősz- szes lakosságukkal együtt. Azt a helyet, ahol mindezt elren­dezték, a magyarok a maguk nyelvén Szeri-nek nevezték el azért, mert ott ejtették meg szerét az ország egész dolgá­nak ..." (Anonymus: Gesta Hungarorum. — Pais D. fordí­tása.) A fejedelem ezt a területet Ond vezérnek engedte át, aki­től a Kalán nemzetség eredt. Ök emelték mintegy 100 évvel később emlékül azt a templo­mot, amelynek romjai — szá­zadok viharaiban többször le­rombolt és újból fölépített vagy átépített köveivel együtt — ma is ott láthatók. Ásatásai (a leg­utóbbiak 1970-től) azt kívánták bizonyítani: hitelesek-e Anony­mus sorai? Az ásatás eredménye: Ano­nymus igazat szólt. Ahogyan ezer-egynéhány év­vel később a magyar nép is ezt tette, amikor 1945 tava­szán az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendeletére itt, ugyan­ezen a helyen, a legutolsó hű­Az ópusztaszeri emlékmű. hozzuk — molnár ház; kovács­műhely és kocsiszín, 8—10 Sze­ged-vidéki kocsitípussal a „fé­derestül a „fiákkerig” ... — A sort innen nem messze a fel­elénk. Ahogyan a millenniumi ünnepségek is, Feszty nagyha­tású körképe is első pillanatá­tól az „ezeréves Magyarország" egyik fő ideológiai fegyvere, a nacionalista történetszemlélet egyik „nagyágyúja” lett. Sok millió magyar és nem magyar félrevezetésére . .. Valós művé­szi értékein ez persze mit sem változtat. 30 évig úgy tudtuk: „1944—45-ben helyrehozhatat­lanul megsérült. . . (Új Magyar Lexikon)". Nemrégen röppent szárnyra a hír: a híres képet mégis sike­rül felújítani. Most a szegedi múzeum vár-részlegében kapott helyet. Itt dolgoznak rajta Kis- terenyei Ervin restaurátor, Fá­bián Dénes, Szikora Tamás és Nagy László festőművész vala­mint több restaurátor szakos egyetemista. Kisterenyei Ervin: — A kezdeti stádiumban va­gyunk . . . Jelenleg már rendel­kezésünkre áll a teljes rajz- és fotódokumentáció. Augusztus végére mintegy 300 négyzetmé­ter képfelület konzerválásával végzünk. Hogy tovább ne ro­moljon ... A konzerválás után kezdhetünk majd a voltakép­peni restauráláshoz. Nagy munka, hosszú éveket vesz igénybe és jó néhány meglepe­tést tartogathat... Például? Úgy tudtuk: egy darabból való belga vászonra festették Fesz- tyék. Most derült ki: 8 méteres darabokból varrták össze. Az ostrom alatt a képnek kb. egy­negyed része teljesen elpusz­tult, de Morelli Gusztáv famet­szete nyomán az alakokat is teljes pontossággal rekonstruál­hatjuk. A „lefestett" figurákat is . . . Két kissé harcos, ellenál­ló kinézetű figurát ugyanis va­lamikor egyszerűen átfestet­tek ... S a legújabb fölfede­zés: több téglalap alakú rész a Mednyánszky László festette tájrészletekből hiányzik a kép­ből. Egyszerűen kimetszette va­laki ... A restaurálás nagy munkájával előreláthatólag öt­hat év múlva készülünk el. Nemzeti zarándokhely Állok az emlékmű közelében a domb tetején. Kürti Béla ré­gész lemutat az alattunk pihe­nő romkertre: — Ásatásaink azt igazolják, hogy Anonymus ezúttal igazat mondott. Innen pár száz lépés­re honfoglaláskori temetőt ta­láltunk ... Valóban itt, ezen a helyen ülhetett össze Árpád „elnökletével" az első ország- gyűlés . .. Ahová a magyar nemzet most emlékparkot emel. Ópusztaszer nemzeti zarándokhellyé válik majd, ahol tíz- és százezrek ró­ják le kegyeletüket honfoglaló őseink emlékei előtt. S ahol a „városlizsé", majd a légópince enyészete után végre méltó helyre kerülhet Feszty Árpád körképe is. Meghitt, baráti kö­zelségben egy másik honfog­lalás történelmi rekvizítumaival. Wallinger Endre I. István neve a középkor folyamán messze a magyar határokon túl, európaszerte is­mert volt. Erről tanúskodnak a korai orosz egyházi évkönyvek, az angolszász krónikák, a né­met egyházi feljegyzések és a szinte napjainkig tovább élő népmondák. (Népszerűsítésében nagy szerepe volt az egyház­nak, amely a nemzeti különbö­zőségektől függetlenül vala­mennyi szentjének legendáit terjesztette.) I. ISTVÁN AZ OROSZ EGY­HÁZI ÉVKÖNYVEKBEN. Az orosz évkönyvek krónikása 1224—1234 közötti eseményeket mond el, amikor V. István uralkodott. A szövegből azonban nyilván­való, hogy I. Istvánról van szó, „aki azután üdvözült és szent lett a magyar földön". A legendában a hangsúly a szerb Szent Szabbas csodaté- -telén van. István, a kemény­szívű nagyúr, próbára teszi a szentet, aki követségbe jön hozzá. „ .. . a magyar király legkevésbé sem akarná meg­hallgatni. Június havában nagy forróság állván be. A magyar király pedig nevetve mondja a szentnek: — Nagyot meré­szeltél hozzám jöttöddel! Már előbb is hallottam, hogy cso­datévő vagy, most tehát ha az Isten annyira hallgat rád, mutasd meg nekünk is, hogy magunk is látván, higyjük azt, amit rólad mondanak, s ak­kor mindent megteszek aka­ratod szerint. íme ma nagy a hőség, hozz le jeget az ég­ből, hogy lehűtsük magunkat.” Az Úr pedig meghallgatta a szent imáját „egy nagy darab jeget bocsátott le, melyet a szent nagy ezüst tálra, azaz tepsire tévén, átküldött a ma­gyar királynak... a király lát­ván a jeget, hitt és mindent megtett a szent akarata sze­rint . .." • AZ ELSŐ MAGYAR KIRÁLY AZ ANGOLSZÁSZ KRÓNIKÁK­BAN. I. István, más változatok­ban csak „egy magyar király", aki akkor uralkodott, s korai angolszász és skót krónikákba is bekerült, A történeti mag, amellyel kapcsolatban Istvánt emlegetik, a krónikák ellent­mondó adataiból szinte kibo­gozhatatlan. Az egymástól erő­sen eltérő változatok a szóha­gyomány útján való terjedésre mutatnak. A történet fő motí­vuma az angolszász folklórban évszázadokig fennmaradt, és azonos a Hamlet egyik epizód­jával. „Vasbordájú” Edmund 1016- ban halt meg. özvegye két kisfiával maradt magára, Ed- munddal és Edwarddal. Cnut-ot gonosz tanácsadója rá akarja venni, hogy a két gyermeket ölje meg, nehogy később trón- követelőként lépjenek föl. Cnut nem akarta nevét gyermekgyil­kossággal beszennyezni, ezért a két kisfiút Svédországba küld­te féltestvéréhez, Olaf-hoz, azzal a paranccsal, hogy ott öljék meg őket. Olaf azonban megborzadt a gyermekgyilkos­ságtól és a két gyermeket titok­ban elküldte Magyarországra, I. István udvarába. így került be az első magyar király neve a koraközépkorban, egy számtalan változatban élő észak-európai mondába. A NÉMET NYELVTERÜLET MONDÁI. Változatos és kiter­jedt mondaköre van Szent Ist­vánnak a németeknél. Emléke­zete a német folklórban év­századokig tovább élt. Nagy hagyományköre volt Ausztriá­ban, Stájerországban és Cseh­ország németajkú lakói között. A vallásos népéletben mint te­mető-szent és az állatok patró- nusa szerepelt. Bajoroszágban István szemé­lyéhez egy gazdag, számtalan variációban élő mondakör fű­ződött. Mondanivalója: a né­metek áldozatot nem kímélő té­rítő tevékenysége a pogány, barbár Kelet-Európa népei kö­zött. Szent István aíakja itt, a hazai közfelfogástól (és nem a népitől, amelyben karaktere elmosódott) teljesen eltér. Mint pogány, lovasharcos jelenik meg, akit II. Szent Henrik térít meg és tesz szövetségesévé, fe­leségül adva hozzá húgát, Gizellát. A mondakör minden bizonnyal Bambergben és kör­nyékén volt a legintenzívebb, de átvándorolt még néhány bajor székesegyház mondakö­rébe is. A bambergi dóm előtt egy ismeretlen eredetű lovas­szobor áll, amely a néphagyo­mány szerint Szent Istvánt áb­rázolja. A néphagyomány I. István megkeresztelését és es­küvőjét önkényesen Bambergbe helyezte át. Bambergben és környékén több mondát jegyeztek fel, amelynek ismétlődő motívuma: a még pogány István paripáján bevágtat a dómba. Amikor az oltóriszentséghez közelít, lova megszólal és figyelmezteti, hogy szent földre lép; ezért István megszégyenülten leszáll a lóról. I. István felesége, a bajor Gizella hercegnő mindenekelőtt sírhelye, Passau környékén volt népszerű, ahol sok legenda fűződött hozzá. Dobos Ilona bérúr, Pallavicini őrgróf birto­kán leverték az első cöveket: megindult a földosztás. Emlékpark létesül E helyen a magyar állam történelmi emlékparkot létesít: „Pusztaszeri Nemzeti Emlék­park" elnevezéssel. Dr. Juhász Antal, a szegedi Móra Ferenc Múzeum’ igazga­tóhelyettese: — Az arboretumszerű park­ban mintegy 40 kh területen félkörívben helyezkednek el majd az emlékművek és a kiál­lítások épületei. A sort a millen­niumi Árpád-emlékmű nyitja meg. Közelében kap helyet az a körcsarnok, ahol a Feszty- körképet és a honfoglalás em­lékeit mutatjuk be. Innen a romkerthez vezet az út. A mel­lette álló ligetben Csongrád megye népi építészetének em­lékeivel ismerkedhetünk. A sza­badtéri néprajzi múzeum jel­legzetes épületei: a környék egy szőlő-, gyümölcs-, paprika­termesztő tanyája, a korszak, a századvég népéletének jelleg­zetes tárgyaival. A másik ugyan­csak jellegzetes, Szentes-kör­nyéki gabonatermelő-állattartó tanyatípus lesz; a harmadik a makói ún. „hagymás ház” egy szép, népi klasszicista példá­nya, a múlt század második fe­léből. Helyet kap még egy szélmalom — Tiszaszigetről szabadulás és a földosztás mo­numentális emlékműve vala­mint az 1945 utáni fejlődést bemutató múzeumi épület zár- ja. — Milyen stádiumban van jelenleg az emlékpark kialakí­tása? — A romkert ásatásai és restaurálása jószerével befeje­ződött. Az őszön elbírálták az emlékpark tervpályázatát, de az új emlékműre még nem adták ki a megbízatást. Az épületek és a részek kialakítása persze nem egyszerre, hanem szaka­szosan történik majd. Eltarthat 10—15 évig is. Jelenleg folyik, júliusban kezdődött meg a Feszty-körkép restaurálása. 'A Feszty-körkép sorsa A Feszty-körkép ma is — fogalom. Apáink, nagyapáink emlékeiben igazi „békebeli" nosztalgiákat támaszt, a fiata­labb generáció alig hallott ró­la. Feszty Árpád a magyar aka­démikus festészet múlt század végi jellegzetes alakja; Jókai nevelt fia, később veje. Monu­mentális 1800 m2 nagyságú körképét is A magyarok bejö­vetele címmel nagy írónk ösz­tönzésére festette meg a millen­nium alkalmából. Három évig dolgozott 115x15-ös vásznán, amely a honfoglalás megannyi epizódját vetíti majd ismét Gorái Gábor: HONALAPÍTÓK István király lovas-szobra alatt, a föld mélyén, a várfalak tövében, ősi katona-csontok nyugszanak: karok s lábak mészváza, koponyák, és kéz- és láb-fejek izekre hullott csonkjai; és rozsdás ember-patkók: a talpasoknak, — kik az utak kövén lóhalálban kocogtak — kellett a bocskoron ily vasat hordani... így hát a szobor méltó helyen áll. Mert még a végitélet harsonái sem terelhetnék össze a király hamvait úgy; hogy ráismerne bárki: íme, a honalapító — ö az, kétségtelen. De a bocskorosok csonthalma: bizonyosság. Általuk élt és rajtuk állt az ország, s holtukat túlélte a türelem, hogy megtartja majd, aki alapozta a hazát — házat rakván a romokra... Fent a jelkép megrendülhet: lehet kiválasztott tehetség, hősiesség szobra, bölcs szigor s változó szerep emlékműve, — istenült őrület — de lent, kik az eszménynek testet adtak, testből csonttá lettek és fennmaradtak utódaikban; kik a lényeget őrzik, a megtartó titkok tudói, az örökös kezdetek folytatói, a hon folyton újjá-alapitői = rendületlenek a névtelenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom