Dunántúli napló, 1975. augusztus (32. évfolyam, 209-238. szám)
1975-08-19 / 227. szám
e Dunántúli napló 1975. augusztus 19., kedd Rossz riport Csepelről A televízió Hatása úgy is kimeríthetetlen, hogy napról-nap- ra, estéről-estére szaporítja ismerőseink számát. Arcok tíz és százezrei vonulnak el az ember előtt, s sokuk valóban nyomot is hagy, ha idő múltán egyedi jelei el is mosódnak. A színészarcokat ne is említsük most, inkább a többiekét, a hétköznapiakat vagy valódiakat, tudósok, művészek, politikusok, írók, mérnökök, óvónők, bolti eladók, rendőrök, munkások, főosztályvezetők, nyugdíjasok, lakók és nyaralók hadát. Elvonulnak előttünk és mondanak valamit vagy beszélnek valamiről. Ha mondanak valamit, arcuk is belénk vésődik, ismerősünkké válnak. Valahol beépül ismereteink, tapasztalataink világába az a kisebb-nagyobb dolog, amit tőlük hallottunk. Ha azonban csak beszélnek valamiről, szavaikból és arcukból semmi sem marad, csak az a szürke köd, ami az oly sokat emlegetett mai információ-áradatban annyira hajlamos megülni az ember agyát. Elvesztegetett idő lesz, amit velük töltöttünk. Hatásuk legfeljebb negatív, meggyőzi az embert arról, hogy nem nagyon érdemes odafigyelni, mert úgysem mondanak semmi érdekeset, úgysem történik semmi és az élet voltaképpen igen unalmas dolog. A tévé riportjai ilyenek is, olyanok is. Témájuknál fogva izgalmasak és igényesen megoldottak, mint például a HÉT műsorai általában. De ami ezekre az eszmefuttatásokra késztetett, a két részletben látott színes dokumentumfilm, a Csepel című. Ne tévesszen meg senkit a megnevezés, a dokumentumfilm is riport, csak többnyire a nagyobb lélegzetű, nagyobb igényű munkákat nevezik így. A Csepel azonban iskolapéldája volt annak, amikor az anyagból fakadó sugárzást mesterséges módszerekkel próbálják helyettesíteni. A lelkesedést lelkendezés pótolja, az emberektől és környezetüktől várt közléseket művi úton gyártott aláfestő szöveg pótolja. Ilyenkor az emberek tökéletesen megkülönböztethetetlenekké válnak, szavaik fájóan laposak, mozgásuk mesterkélt. A gazdag illusztrálásnak szánt gyár bemutatás fárasztóan egyhangú és elveszti minden kapcsolatát a témával. A termelési eredményekből és erőszakolt népmeséi betétekből szövött, semmitmondó szöveget ilyenkor szokás neves színészekkel mondatni - itt is hallhattuk Bessenyei Ferenc szép hangját —, hogy ezzel is érzékeltessék, milyen nagy dologról van szó. Csepel tényleg nagy téma, tehát mást érdemelt volna. Hadarna Erzsébet A biztonságról — egyszer másként (II.) O lvasóinkat koiábban tájékoztattuk az alacsony összegű nyugdijak emeléséről. Köztudott, hogy a nyugellátásokon kívül sokak részére hadigondozási járadékot, rendszeres szociális segélyt is fizetnek. Mai számunkban ezen ellátások emelésével kapcsolatos legfonto. sabb tudnivalókat ismertetjük. Szociális jár adele ok emelése A megjelent egészségügyi rendelet értelmében 1975. július 1. napjától kezdődő hatállyal fel kell emelni a) a tanácsok által megállapított rendszeres szociális se- gély-jellegű ellátásokat átlagosan havi 100 forinttal, b) a hadirokkantok járadékát átlagosan 100 forinttal, c) a hadiözvegyek, a hadiárvák, a hadigondozott családtagok járadékát, valamint a hadigyámoltak nevelési pótlékát átlagosan havi 150 forinttal. Abban az esetben, ha egy személy részére nyugellátást és szociális ellátást együtt folyósítanak, csak az egyik ellátást, elsősorban a nyugellátást kell felemelni. Ha a szociális ellátáshoz nagyobb összegű emelés járna, akkor a különbözette! fel kell emelni a szociális ellátást is. Abban az esetben, ha egy személy részére kétféle jogcímen folyósítanak szociális ellátást, akkor az érdekeltre kedvezőbb emelést kell végrehajtani. Azt az árvát, aki az árvaellátás mellett hadiárva járadékban is részesül, mindkét ellátás után megilleti az emelés. A segély megállapítása Az egészségügyi miniszteri rendelet értelmében a rendszeres szociális segély legnagyobb összege 710 Ft. Rendszeres szociális segélyben részesülő támogatásra szoruló családtag kiegészítő segélyének legnagyobb összege 450 Ft. A vakok rendszeres szociális segélyének legnagyobb összege 680 Ft. Központi szociális segély (teljes összegű) 630 Ft. Központi szociális segélyt kiegészítő ellátás első családtag után 440 Ft. Központi szociális segélyt kiegészítő ellátás további családtag után 350 Ft. A 100 százalékos hadirokkant járadéka a) Hatvanadik életévének betöltése után 780 Ft. b) Hatvanadik életévének betöltése előtt 750 Ft. A 75 százalékos hadirokkant járadéka a) Hatvanadik életévének betöltése után 620 Ft. b) Hatvanadik életévének betöltése előtt 590 Ft. A 65 százalékos hadirokkant járadéka a) Hatvanadik életévének betöltése után 570 Ft. b) Hatvanadik életévének betöltése előtt 560 Ft. A hadigyámolt nevelési pótléka 300 Ft. A hadiözvegy járadéka a) Hatvanadik életévének betöltése után 510 Ft. b) Hatvanadik életévének betöltése előtt 460 Ft. c) Kétharmadot elérő vagy meghaladó munkaképességcsökkenés esetén életkorra tekintet nélkül 510 Ft. A hadiárva járadéka a) Szülőtlen hadiárva járadéka 480 Ft. b) Hadiárva járadéka 410 Ft. A hadigondozott családtag járadéka o) Hadigondozott családtag járadéka 570 Ft. b) Több jogosult esetén egyenként 570 Ft. A járadékra jogosult apát, illetőleg nagyapát, ha az anya, illetőleg nagyanya is életben van és vele közös háztartásban él, felemelt összegű járadék illeti meg: 830 Ft ösz- szegben. A rendszeres szociális segélyek emelését az illetékes tanácsi szakigazgatási szervek, a hadigondozási járadékot, a vakok rendszeres szociális segélyét, valamint a központi szociális segélyek felemelését a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság külön kérelem nélkül, hivatalból •hajtja végre. A most ismertetett emelésekről külön határozatot nem adnak ki. Ilyet tehát olvasóink ne kérjenek, ne várjanak. Az ismertetett ellátások megállapításának előfeltételéül szolgáló kereseti - jövedelmi- értékhatárok összege 1975. július hó 1. napja után a következő: a) Rendszeres szociális segély esetén 710 Ft. b) Vakok rendszeres szociális segélye esetén 680 Ft. c) Hadigondozás:- A 75 és 65 százalékos ha- dirokkantak, továbbá az egyéb hadigondozottak esetében 790 Ft. — A hadigondozott által eltartott, önálló jövedelemmel nem rendelkező hozzátartozók utáni növelés személyenként 310 Ft. d) A rendszeres - vök - szociális segélyt igénylő személy tartására köteles hozzátartozó egy családtagra eső kereseti — jövedelmi — értékhatára 1110 Ft. Részletes felvilágosítás Abban az esetben, ha az ér. dekelt személy a részére megjáró emelést nem kapta, vagy kapja meg, úgy a tanács illetékes szakigazgatási szervétől, illetve o Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól kaphat részletes felvilágosítást. Az emelések elvégzésére a megjelölt szervek illetékesek. Felvilágosítás, illetve reklamáció esetén minden esetben hivatkozni kell a folyósítási számra, közölni kell a személy: adatokat (név, születési év, hó, nap, hely, anyja neve), az utolsó pontos lakcímet. A tudatosság, a figyelem minden éber tevékenység nélkülözhetetlen eleme. Különösen az, a járművezetésnél. A látás útján szerzett információk vezetés közben tudatos cselekvéssé alakulnak. A folyamat hatásfoka a vezető értelmi és izgalmi állapotától függ, illetve a kapott jelzések erősségétől, melyek elegendőek a figyelem felkeltéséhez. A tudatosság mértékét nagyon sok tényező befolyásolhatja kedvezőtlenül. Az elhárító hatások közül közismert az alkohol, amely bizonyítottan elsők között szerepel a balesetek előidézésében. Bizonyos gyógyszerek is negatív hatást válthatnak ki, bár ennek fontossága statisztikailag még nem bizonyított. Nem ismeretlen a betegségek, a fáradtság, a monotonia (egyhangúság), a zajok figyelmet gátló hatása sem. Nem kisebb azoknak a tényezőknek a veszélye, amelyeket a vezetőnek nem áll módjában befolyásolni. Ilyenek az életkor, az alkati tulajdonságok, a lappangó betegségek, a légkör fizikai, kémiai hatásai és így tovább. Ugyancsak negatív szerepük lehet az emocionális (harag, bánat, öröm) tényezőknek. Az összefüggések és kölcsönhatósok baleset okozati vonatkozásai ezen a területen sem ismertek hiánytalanul. Éppen ezért a vétkes figyelmetlenség határainak megítélése rendkívül nagy körültekintést igényel, bár ez sok esetben jelentős nehézségekbe ütközik. A kérdést gyakorlati megközelítésből vizsgálva angol kutatók a vezetőket négy csoportba sorolják: biztonságos, meggondolatlan, aktív és pasz- szív tudathasadásosra (itt: tudatosság nélkül vezetők). Döntés és cselekvés A gondatlan vezetők csoportjában 52 százalék, a találomra kiválasztottak között 22 százalék bizonyult tudathasadásosnak. Más megközelítésből ugyan, de hasonló eredményre jutott egy francia vizsgálat, amely ezer járművezető magatartását elemezte több évi megfigyelés alapján. Itt a vezetésre alkalmatlanok aránya 26 százalék volt. Német kutatók úgy találták, hogy a vezetők egy csoportja úgynevezett balesettípusú és ezt alkati sajátossá gokkal hozták összefüggésbe. A járművezetés és ellenőrzés minden mozdulata egy-egy döntés. Az elhatározás pillanatában a vezető nem tud minden hatást figyelembe venni. Döntéseiben a reá jellemző vezetési mód és a szerzett vezetési tapasztalatok befolyásolják. A döntéshez meg kel! fontolnia a relatív előnyöket és a baleset kockázatát is. A döntés csak abban az esetben lehet gyors, ha a válasz egyértelműen igen, vagy nem. Egyesek szerint veszélyhelyzetekben 0,8 sec-ra van szüksége a vezetőnek, hogy lábát a fékre tegye. Más kutatók ezt az időt 0,3 sec-ban határozták meg. Az elkövetett hiba a vezetés első éveiben gyakoribb. Az életkor függvényében feldolgozott baleseti adatok szerint a legbiztonságosabban vezetők az 50—65 év közötti korosztály tagjai. Ez azt látszik bizonyítani, hogy a megfontoltság és rutin fontosabb szerepet játszik a balesetek megelőzésében, mint a gyors reflexek. Helyes következtetések O A járművezetők kritikus helyeken csak a sebesség mérséklésével biztosíthatják azoknak az információknak a megszerzését, amelyek a veszélytelen továbbjutáshoz nélkülözhetetlenek. 0 A figyelem felkeltésében — így a veszély megelőzésé ben — igen fontos szerepük van a jelzéseknek, ha elég feltűnőek és értelmesek. 0 A hatóságoknak nem szabad feltételezniök, hogy a vezető mindent láthat. Két, vagy több egyidejű jelenség közül csak az egyiket érzékelheti, minthogy egyszerre két irányba sose tud nézni. 0 Ha a vezető egynél több döntésre kényszerül, nem biztos, hogy helyesen választ. Döntését vezetési tapasztalatai határozzák meg. Lehet, hogy az, ami a szakember számára nyilvánvaló, az átlagvezető számára érthetetlen. 0 Azokon a helyeken, ahol gyakoriak a balesetek, vagy a vezetők mulasztásai, nem a vezetőket, hanem az úthálózatot kell felülvizsgálni. 0 A járművezetők egy része az átlagosnál nagyobb baleseti kockázatot okoz a forgalomban. Bár kiszűrésük kívánatos lenne, a szelekció számos nehézségbe ütközik. Búsbarna László A LÁTÁS SZOLGÁLATÁBAN. — A közelmúltban nyílt meg az OFOTÉRT korszerűsített kontaktlencse laboratóriummal kibővített szakboltja a budapesti Népköztársaság útján. A kontaktlencsét, számos előnye folytán, érdeklődéssel fogadták a szemüveget viselők. A képen: a szükséges szemészeti vizsgálatot végzik. ISKOLARUHÁZATI CIKKEK A MERUKER BOLTJAIBAN! Iskolaköpenyek, atlétatrikók, tornanadrágok, iskola-és tornacipők nagy választékban! Pécsett és Mohácson: IFJÚSÁGI ÁRUHÁZAKBAN Komlón: CSILLE ÁRUHÁZBAN Siklóson: KÖZPONTI ÁRUHÁZBAN NE VARJA MEG A TANÉVNYITÓT! Már most vásároljon! / 1 % 2 u 1 ^ PÉCS l^flNYflKÖltl'trtf PÉCS SZÜLETTEK; Lörincz Krisztián, Tóth Anett, Takács Eszter, Baranyai Miklós, Vass Eszter, Sorosits Melinda, Hódosán Tímea, Csapó Mariann, Kovács Huba, Deák Agnes, Schmidt Marianna, Nemes Agnes, Vincze Tibor, Fehér Gábor, Böröcz Orsolya, Rab Zsolt, Szeghalmi Imre, Kovács János, Németh Judit, Kolbach Anita, Lukács Anett, Pál István, Gallai Judit, Kapos Norbert, Selmán Ibolya, Györfi Krisztina, Gergely Roland, Daláth László, Frick Judit, Altorjai Ágnes, Lehmann László, Deutsch Krisztina, Joó Gábor, Bóli Erzsébet, Pirkhoffer Eszter, Kóczián Zoltán, Lénárd Ákos, Mészáros Attila, Klajbár Zoltán, Ban- dicz Magdolna, Kiss György, Oláh Sándor, Nagy Dóra. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Dr. Gerzsó Géza és Major Zita, Hornyik János és Márics Erzsébet, Bank János és Árvái Zsuzsanna, Pál István és Vereckei Ágnes, Pataki Sándor és Bakány Zsuzsanna, Ver- deker Antal és Valput Erzsébet, Veres Károly és Kozma Zsuzsanna, Tóth István József és Ocskó Emília, Radó László és Herczeg Erzsébet, Strasszer Gyula és Németh Krisztina, Korpusz Sándor Mihály és Tóth Anna, Harsányi József Ferenc és Kovács Anna Katalin, Horváth Lajos és Monos Márta, Schiller Helmut és Pogány Agnes, Herendi György és Metzger Anita, Regölyi Zsolt és Jani Márta, Baán Károly és Pap Krisztina, Pál József és Révfalvi Ildikó, dr. Wallacher Lajos és Pa*lowszky Mária, Vajda József és Csaba Ilona, Bárdos Ferenc és Zámbó Mária, Varga István és Bajza Katalin, dr. Harmat Zsigmond és Szűcs Eszter, Molnár János és Albert Katalin, Kelemen András és Lukács Ilona, Martonvári Gyula és Vadász Mária, Pap Dezső és Bakó Magdolna, Bika Pál és Bauman Gyöngyi, Kontra Miklós és Hegybíró Edit, Krama- rics János és Frankovics Erika, Csiba Imre és Szikszay Márta, Schumann Péter és Gámpé Gabriella, Sík József és Markó Hajnalka, Kocsi Jenő és Szomolányi Ildikó, Bien László és Hajdú Etelka, Mohay András és Bar- lahidai Judit, dr. Arató Antal és Csapó Györgyi, Bállá Imre és Herceg Veronika, Zomi István és Fonyó Lucia, Kálmán Béla és Terleczki Agnes, Sasvári Ferenc és Schneider Anna, Bukovics József és Berecz Janka, Für-Kovács István és Prommer Gizella, Berkes Sándor és Holicsek Katalin, Tóth Pál és Gábor Gabriella, Angyal Endre és Süveggyártó Éva, Czirkos Kelemen és Szinger Magdolna, Grasse Alfréd és Hegedűs Erzsébet, Szoboszlai István és Tóth Gyöngyi, Varjas László és Orosz Katalin, Marksz Péter és Bukszár Márta, Golácz László és Mihály Katalin, SomkÖvi Gyula és Barina Margit, Szűcs János és Széli Gizella, Bakán Ferenc és Fehér Ibolya, Ózdi Béla és Nagyfejö Ottilia, Horváth János és Keszler Magdolna, Mátay András és Fekete Sarolta, Szabó László és Kovács Mária, Felcser István és Kovácska Gizella, Frankovics György és Dudar Katalin, Vranesics Zoltán és Szirmai Mária, Szemmel Károly és Szigli Mária, Sarudi Csaba és Szekeres Katalin, Korpusz Lajos és Baumhakl Márta, Poprócsi Dénes és Azt Éva, Csirke Ferenc és Mészáros Emília, Ribarits Rudolf és Bánhelyi Éva, Drinóczi László és Sze- rényi Agnes, Lichner András és Reisz Kornélia, Sárosi István és Gyöngyi Klára, Hajdinák Miklós és Csorba Eszter, Turcsics József és Erős Irma, Vajda József és Koszorús Erzsébet, Légrádi László és Fehér Irén, dr. Sándor Attila és Kővári Éva, Gáti György és Zsdrál Anna, Papp Béla és Illés Erzsébet, Fáth János és Lázók Erzsébet, Lohner Gábor és Bakai Zsuzsanna, Paulovics András és Nádasi Éva, Vas Lajos és Laffer- ton Anna, Tomcsányi Ernő és Székely Klára, Jakabfy István és Lipcsei Mária, Schmidt Mihály és Fajnár Margit, Garami Zoltán és Pápai Eleonóra, Varga Ernő és Bottyán Zsuzsanna, Musztács Zoltán és Orsós Mária, Schultz Mihály és Kardos Erzsébet, Szeles Győző és Balogh Terézia, Takáts László és Majorlaki Kornélia, Véber György és Török Katalin, Futó Tibor és Knopf Éva, Koszorús László és Horváth Zsuzsanna, Göndöcs István és Bátai Rozália, Hoffmann Elemér és Farkas Ágnes, Perzsa György és Szata Gyöngyi, Kázmér Pál és Czakó Judit, Hári Lajos és Schulteisz Anna. MEGHALTAK: Csopák István, Tóth Gyula, Samu József, Gyöngyös Jánosné, Vörös Mária, Kovács Lajos, Fonter Lajos, Sebők Jánosné Sándor Mária, Bittner István, Jozipovits András, Bogdán János, Pankász Jánosné Berekszászi Anna, Haraszti Gyula, Hunvári Ru- dolfné Kszell Etelka, Ács Mihály, Fernbach Antal, Kundár Györgyné Horváth Katalin, Gibicsár Imre, Ja- kabos Kálmánná Bár Julianna, De- zsőfi Ddzsö, Kengyel Károly, Pere- sics Márk, Horváth Ilona, Takács Józsefné Kaprényi Mária, Koszter Melánia, Pomozi Ildikó, Mikes Rózsa, Steiner Miklós. MOHÁCS SZÜLETTEK: Morschauser Róbert, Tóth Emília, Czigler Adrienn, Hüber László, Pre- dács Péter, Tobak Gabriella, Liszt Ferenc, Horváth Tamás, Csike Tímea, Takács Melinda, Serédi Antal, Schip- ter Andrea, Kovács János, Deli János, Mózer Edina, Nagy Erika.
