Dunántúli napló, 1975. augusztus (32. évfolyam, 209-238. szám)

1975-08-19 / 227. szám

e Dunántúli napló 1975. augusztus 19., kedd Rossz riport Csepelről A televízió Hatása úgy is ki­meríthetetlen, hogy napról-nap- ra, estéről-estére szaporítja is­merőseink számát. Arcok tíz és százezrei vonulnak el az ember előtt, s sokuk valóban nyomot is hagy, ha idő múltán egyedi jelei el is mosódnak. A színész­arcokat ne is említsük most, in­kább a többiekét, a hétközna­piakat vagy valódiakat, tudó­sok, művészek, politikusok, írók, mérnökök, óvónők, bolti eladók, rendőrök, munkások, fő­osztályvezetők, nyugdíjasok, la­kók és nyaralók hadát. Elvonul­nak előttünk és mondanak va­lamit vagy beszélnek valamiről. Ha mondanak valamit, arcuk is belénk vésődik, ismerősünkké válnak. Valahol beépül ismere­teink, tapasztalataink világába az a kisebb-nagyobb dolog, amit tőlük hallottunk. Ha azon­ban csak beszélnek valamiről, szavaikból és arcukból semmi sem marad, csak az a szürke köd, ami az oly sokat emlege­tett mai információ-áradatban annyira hajlamos megülni az ember agyát. Elvesztegetett idő lesz, amit velük töltöttünk. Ha­tásuk legfeljebb negatív, meg­győzi az embert arról, hogy nem nagyon érdemes odafi­gyelni, mert úgysem mondanak semmi érdekeset, úgysem tör­ténik semmi és az élet volta­képpen igen unalmas dolog. A tévé riportjai ilyenek is, olyanok is. Témájuknál fogva izgalmasak és igényesen meg­oldottak, mint például a HÉT műsorai általában. De ami ezekre az eszmefuttatásokra késztetett, a két részletben lá­tott színes dokumentumfilm, a Csepel című. Ne tévesszen meg senkit a megnevezés, a doku­mentumfilm is riport, csak több­nyire a nagyobb lélegzetű, na­gyobb igényű munkákat nevezik így. A Csepel azonban iskola­példája volt annak, amikor az anyagból fakadó sugárzást mesterséges módszerekkel pró­bálják helyettesíteni. A lelkese­dést lelkendezés pótolja, az emberektől és környezetüktől várt közléseket művi úton gyár­tott aláfestő szöveg pótolja. Ilyenkor az emberek tökélete­sen megkülönböztethetetlenekké válnak, szavaik fájóan laposak, mozgásuk mesterkélt. A gazdag illusztrálásnak szánt gyár bemu­tatás fárasztóan egyhangú és elveszti minden kapcsolatát a témával. A termelési eredmé­nyekből és erőszakolt népmeséi betétekből szövött, semmitmon­dó szöveget ilyenkor szokás neves színészekkel mondatni - itt is hallhattuk Bessenyei Fe­renc szép hangját —, hogy ez­zel is érzékeltessék, milyen nagy dologról van szó. Csepel tényleg nagy téma, tehát mást érdemelt volna. Hadarna Erzsébet A biztonságról — egyszer másként (II.) O lvasóinkat koiábban tájékoztattuk az alacsony összegű nyugdi­jak emeléséről. Köztudott, hogy a nyugellátásokon kí­vül sokak részére hadigon­dozási járadékot, rend­szeres szociális segélyt is fizetnek. Mai számunk­ban ezen ellátások emelé­sével kapcsolatos legfonto. sabb tudnivalókat ismertet­jük. Szociális jár adele ok emelése A megjelent egészségügyi rendelet értelmében 1975. jú­lius 1. napjától kezdődő ha­tállyal fel kell emelni a) a tanácsok által megálla­pított rendszeres szociális se- gély-jellegű ellátásokat átlago­san havi 100 forinttal, b) a hadirokkantok járadé­kát átlagosan 100 forinttal, c) a hadiözvegyek, a hadi­árvák, a hadigondozott család­tagok járadékát, valamint a hadigyámoltak nevelési pótlé­kát átlagosan havi 150 forint­tal. Abban az esetben, ha egy személy részére nyugellátást és szociális ellátást együtt folyó­sítanak, csak az egyik ellátást, elsősorban a nyugellátást kell felemelni. Ha a szociális ellá­táshoz nagyobb összegű eme­lés járna, akkor a különbözet­te! fel kell emelni a szociális ellátást is. Abban az esetben, ha egy személy részére kétféle jogcí­men folyósítanak szociális ellá­tást, akkor az érdekeltre ked­vezőbb emelést kell végrehaj­tani. Azt az árvát, aki az árvael­látás mellett hadiárva járadék­ban is részesül, mindkét ellá­tás után megilleti az emelés. A segély megállapítása Az egészségügyi miniszteri rendelet értelmében a rendsze­res szociális segély legnagyobb összege 710 Ft. Rendszeres szociális segély­ben részesülő támogatásra szoruló családtag kiegészítő segélyének legnagyobb összege 450 Ft. A vakok rendszeres szociális segélyének legnagyobb összege 680 Ft. Központi szociális segély (tel­jes összegű) 630 Ft. Központi szociális segélyt ki­egészítő ellátás első családtag után 440 Ft. Központi szociális segélyt ki­egészítő ellátás további csa­ládtag után 350 Ft. A 100 százalékos hadirokkant járadéka a) Hatvanadik életévének betöltése után 780 Ft. b) Hatvanadik életévének betöltése előtt 750 Ft. A 75 százalékos hadirokkant járadéka a) Hatvanadik életévének betöltése után 620 Ft. b) Hatvanadik életévének betöltése előtt 590 Ft. A 65 százalékos hadirokkant járadéka a) Hatvanadik életévének betöltése után 570 Ft. b) Hatvanadik életévének betöltése előtt 560 Ft. A hadigyámolt nevelési pót­léka 300 Ft. A hadiözvegy járadéka a) Hatvanadik életévének betöltése után 510 Ft. b) Hatvanadik életévének betöltése előtt 460 Ft. c) Kétharmadot elérő vagy meghaladó munkaképesség­csökkenés esetén életkorra te­kintet nélkül 510 Ft. A hadiárva járadéka a) Szülőtlen hadiárva jára­déka 480 Ft. b) Hadiárva járadéka 410 Ft. A hadigondozott családtag járadéka o) Hadigondozott családtag járadéka 570 Ft. b) Több jogosult esetén egyenként 570 Ft. A járadékra jogosult apát, illetőleg nagyapát, ha az anya, illetőleg nagyanya is életben van és vele közös háztartás­ban él, felemelt összegű já­radék illeti meg: 830 Ft ösz- szegben. A rendszeres szociális segé­lyek emelését az illetékes ta­nácsi szakigazgatási szervek, a hadigondozási járadékot, a vakok rendszeres szociális se­gélyét, valamint a központi szociális segélyek felemelését a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság külön kérelem nélkül, hivatalból •hajtja végre. A most ismerte­tett emelésekről külön határo­zatot nem adnak ki. Ilyet te­hát olvasóink ne kérjenek, ne várjanak. Az ismertetett ellátások meg­állapításának előfeltételéül szolgáló kereseti - jövedelmi- értékhatárok összege 1975. július hó 1. napja után a kö­vetkező: a) Rendszeres szociális se­gély esetén 710 Ft. b) Vakok rendszeres szociá­lis segélye esetén 680 Ft. c) Hadigondozás:- A 75 és 65 százalékos ha- dirokkantak, továbbá az egyéb hadigondozottak esetében 790 Ft. — A hadigondozott által el­tartott, önálló jövedelemmel nem rendelkező hozzátartozók utáni növelés személyenként 310 Ft. d) A rendszeres - vök - szo­ciális segélyt igénylő személy tartására köteles hozzátartozó egy családtagra eső kereseti — jövedelmi — értékhatára 1110 Ft. Részletes felvilágosítás Abban az esetben, ha az ér. dekelt személy a részére meg­járó emelést nem kapta, vagy kapja meg, úgy a tanács ille­tékes szakigazgatási szervétől, illetve o Nyugdíjfolyósító Igaz­gatóságtól kaphat részletes fel­világosítást. Az emelések el­végzésére a megjelölt szervek illetékesek. Felvilágosítás, illetve rekla­máció esetén minden esetben hivatkozni kell a folyósítási számra, közölni kell a szemé­ly: adatokat (név, születési év, hó, nap, hely, anyja neve), az utolsó pontos lakcímet. A tudatosság, a figyelem minden éber tevékenység nélkülözhetetlen eleme. Kü­lönösen az, a járműveze­tésnél. A látás útján szer­zett információk vezetés közben tudatos cselekvéssé alakulnak. A folyamat ha­tásfoka a vezető értelmi és izgalmi állapotától függ, illetve a kapott jelzések erősségétől, melyek ele­gendőek a figyelem felkel­téséhez. A tudatosság mértékét nagyon sok ténye­ző befolyásolhatja kedve­zőtlenül. Az elhárító hatások közül közismert az alkohol, amely bi­zonyítottan elsők között szere­pel a balesetek előidézésében. Bizonyos gyógyszerek is nega­tív hatást válthatnak ki, bár ennek fontossága statisztikai­lag még nem bizonyított. Nem ismeretlen a betegségek, a fá­radtság, a monotonia (egyhan­gúság), a zajok figyelmet gát­ló hatása sem. Nem kisebb azoknak a tényezőknek a ve­szélye, amelyeket a vezetőnek nem áll módjában befolyásol­ni. Ilyenek az életkor, az al­kati tulajdonságok, a lappan­gó betegségek, a légkör fizi­kai, kémiai hatásai és így to­vább. Ugyancsak negatív szerepük lehet az emocionális (harag, bánat, öröm) tényezőknek. Az összefüggések és kölcsönható­sok baleset okozati vonatkozá­sai ezen a területen sem is­mertek hiánytalanul. Éppen ezért a vétkes figyelmetlenség határainak megítélése rendkí­vül nagy körültekintést igényel, bár ez sok esetben jelentős ne­hézségekbe ütközik. A kérdést gyakorlati megkö­zelítésből vizsgálva angol ku­tatók a vezetőket négy cso­portba sorolják: biztonságos, meggondolatlan, aktív és pasz- szív tudathasadásosra (itt: tu­datosság nélkül vezetők). Döntés és cselekvés A gondatlan vezetők cso­portjában 52 százalék, a talá­lomra kiválasztottak között 22 százalék bizonyult tudathasa­dásosnak. Más megközelítésből ugyan, de hasonló eredmény­re jutott egy francia vizsgálat, amely ezer járművezető maga­tartását elemezte több évi meg­figyelés alapján. Itt a vezetés­re alkalmatlanok aránya 26 szá­zalék volt. Német kutatók úgy találták, hogy a vezetők egy csoportja úgynevezett baleset­típusú és ezt alkati sajátossá gokkal hozták összefüggésbe. A járművezetés és ellenőr­zés minden mozdulata egy-egy döntés. Az elhatározás pilla­natában a vezető nem tud minden hatást figyelembe ven­ni. Döntéseiben a reá jellem­ző vezetési mód és a szerzett vezetési tapasztalatok befolyá­solják. A döntéshez meg kel! fontolnia a relatív előnyöket és a baleset kockázatát is. A döntés csak abban az esetben lehet gyors, ha a válasz egy­értelműen igen, vagy nem. Egyesek szerint veszélyhelyze­tekben 0,8 sec-ra van szüksé­ge a vezetőnek, hogy lábát a fékre tegye. Más kutatók ezt az időt 0,3 sec-ban határozták meg. Az elkövetett hiba a vezetés első éveiben gyakoribb. Az életkor függvényében feldolgo­zott baleseti adatok szerint a legbiztonságosabban vezetők az 50—65 év közötti korosz­tály tagjai. Ez azt látszik bi­zonyítani, hogy a megfontolt­ság és rutin fontosabb szere­pet játszik a balesetek meg­előzésében, mint a gyors ref­lexek. Helyes következtetések O A járművezetők kritikus helyeken csak a sebesség mér­séklésével biztosíthatják azok­nak az információknak a meg­szerzését, amelyek a veszély­telen továbbjutáshoz nélkülöz­hetetlenek. 0 A figyelem felkeltésében — így a veszély megelőzésé ben — igen fontos szerepük van a jelzéseknek, ha elég fel­tűnőek és értelmesek. 0 A hatóságoknak nem sza­bad feltételezniök, hogy a ve­zető mindent láthat. Két, vagy több egyidejű jelenség közül csak az egyiket érzékelheti, minthogy egyszerre két irány­ba sose tud nézni. 0 Ha a vezető egynél több döntésre kényszerül, nem biz­tos, hogy helyesen választ. Döntését vezetési tapasztalatai határozzák meg. Lehet, hogy az, ami a szakember számára nyilvánvaló, az átlagvezető szá­mára érthetetlen. 0 Azokon a helyeken, ahol gyakoriak a balesetek, vagy a vezetők mulasztásai, nem a vezetőket, hanem az útháló­zatot kell felülvizsgálni. 0 A járművezetők egy ré­sze az átlagosnál nagyobb baleseti kockázatot okoz a for­galomban. Bár kiszűrésük kí­vánatos lenne, a szelekció szá­mos nehézségbe ütközik. Búsbarna László A LÁTÁS SZOLGÁLATÁBAN. — A közelmúltban nyílt meg az OFOTÉRT korszerűsített kontaktlencse laboratóriummal kibővített szakboltja a budapesti Népköztársaság útján. A kontaktlencsét, számos előnye folytán, érdeklődéssel fogadták a szemüveget vi­selők. A képen: a szükséges szemészeti vizsgálatot végzik. ISKOLARUHÁZATI CIKKEK A MERUKER BOLTJAIBAN! Iskolaköpenyek, atlétatrikók, tornanadrágok, iskola-és tornacipők nagy választékban! Pécsett és Mohácson: IFJÚSÁGI ÁRUHÁZAKBAN Komlón: CSILLE ÁRUHÁZBAN Siklóson: KÖZPONTI ÁRUHÁZBAN NE VARJA MEG A TANÉVNYITÓT! Már most vásároljon! / 1 % 2 u 1 ^ PÉCS l^flNYflKÖltl'trtf PÉCS SZÜLETTEK; Lörincz Krisztián, Tóth Anett, Ta­kács Eszter, Baranyai Miklós, Vass Eszter, Sorosits Melinda, Hódosán Tímea, Csapó Mariann, Kovács Huba, Deák Agnes, Schmidt Marianna, Ne­mes Agnes, Vincze Tibor, Fehér Gá­bor, Böröcz Orsolya, Rab Zsolt, Szeghalmi Imre, Kovács János, Né­meth Judit, Kolbach Anita, Lukács Anett, Pál István, Gallai Judit, Ka­pos Norbert, Selmán Ibolya, Györfi Krisztina, Gergely Roland, Daláth László, Frick Judit, Altorjai Ágnes, Lehmann László, Deutsch Krisztina, Joó Gábor, Bóli Erzsébet, Pirkhoffer Eszter, Kóczián Zoltán, Lénárd Ákos, Mészáros Attila, Klajbár Zoltán, Ban- dicz Magdolna, Kiss György, Oláh Sándor, Nagy Dóra. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Dr. Gerzsó Géza és Major Zita, Hornyik János és Márics Erzsébet, Bank János és Árvái Zsuzsanna, Pál István és Vereckei Ágnes, Pataki Sándor és Bakány Zsuzsanna, Ver- deker Antal és Valput Erzsébet, Ve­res Károly és Kozma Zsuzsanna, Tóth István József és Ocskó Emília, Radó László és Herczeg Erzsébet, Strasszer Gyula és Németh Kriszti­na, Korpusz Sándor Mihály és Tóth Anna, Harsányi József Ferenc és Kovács Anna Katalin, Horváth Lajos és Monos Márta, Schiller Helmut és Pogány Agnes, Herendi György és Metzger Anita, Regölyi Zsolt és Jani Márta, Baán Károly és Pap Kriszti­na, Pál József és Révfalvi Ildikó, dr. Wallacher Lajos és Pa*lowszky Mária, Vajda József és Csaba Ilona, Bárdos Ferenc és Zámbó Mária, Varga István és Bajza Katalin, dr. Harmat Zsigmond és Szűcs Esz­ter, Molnár János és Albert Kata­lin, Kelemen András és Lukács Ilo­na, Martonvári Gyula és Vadász Má­ria, Pap Dezső és Bakó Magdolna, Bika Pál és Bauman Gyöngyi, Kont­ra Miklós és Hegybíró Edit, Krama- rics János és Frankovics Erika, Csiba Imre és Szikszay Márta, Schumann Péter és Gámpé Gabriella, Sík Jó­zsef és Markó Hajnalka, Kocsi Jenő és Szomolányi Ildikó, Bien László és Hajdú Etelka, Mohay András és Bar- lahidai Judit, dr. Arató Antal és Csapó Györgyi, Bállá Imre és Her­ceg Veronika, Zomi István és Fonyó Lucia, Kálmán Béla és Terleczki Ag­nes, Sasvári Ferenc és Schneider Anna, Bukovics József és Berecz Janka, Für-Kovács István és Prommer Gizella, Berkes Sándor és Holicsek Katalin, Tóth Pál és Gábor Gab­riella, Angyal Endre és Süveggyártó Éva, Czirkos Kelemen és Szinger Magdolna, Grasse Alfréd és Hege­dűs Erzsébet, Szoboszlai István és Tóth Gyöngyi, Varjas László és Orosz Katalin, Marksz Péter és Bukszár Márta, Golácz László és Mihály Ka­talin, SomkÖvi Gyula és Barina Mar­git, Szűcs János és Széli Gizella, Bakán Ferenc és Fehér Ibolya, Ózdi Béla és Nagyfejö Ottilia, Horváth János és Keszler Magdolna, Mátay András és Fekete Sarolta, Szabó László és Kovács Mária, Felcser Ist­ván és Kovácska Gizella, Frankovics György és Dudar Katalin, Vranesics Zoltán és Szirmai Mária, Szemmel Károly és Szigli Mária, Sarudi Csa­ba és Szekeres Katalin, Korpusz La­jos és Baumhakl Márta, Poprócsi Dénes és Azt Éva, Csirke Ferenc és Mészáros Emília, Ribarits Rudolf és Bánhelyi Éva, Drinóczi László és Sze- rényi Agnes, Lichner András és Reisz Kornélia, Sárosi István és Gyöngyi Klára, Hajdinák Miklós és Csorba Eszter, Turcsics József és Erős Irma, Vajda József és Koszorús Erzsébet, Légrádi László és Fehér Irén, dr. Sándor Attila és Kővári Éva, Gáti György és Zsdrál Anna, Papp Béla és Illés Erzsébet, Fáth János és Lázók Erzsébet, Lohner Gábor és Bakai Zsuzsanna, Paulovics András és Nádasi Éva, Vas Lajos és Laffer- ton Anna, Tomcsányi Ernő és Székely Klára, Jakabfy István és Lipcsei Má­ria, Schmidt Mihály és Fajnár Mar­git, Garami Zoltán és Pápai Eleo­nóra, Varga Ernő és Bottyán Zsu­zsanna, Musztács Zoltán és Orsós Mária, Schultz Mihály és Kardos Er­zsébet, Szeles Győző és Balogh Te­rézia, Takáts László és Majorlaki Kornélia, Véber György és Török Ka­talin, Futó Tibor és Knopf Éva, Ko­szorús László és Horváth Zsuzsanna, Göndöcs István és Bátai Rozália, Hoffmann Elemér és Farkas Ágnes, Perzsa György és Szata Gyöngyi, Kázmér Pál és Czakó Judit, Hári La­jos és Schulteisz Anna. MEGHALTAK: Csopák István, Tóth Gyula, Samu József, Gyöngyös Jánosné, Vörös Má­ria, Kovács Lajos, Fonter Lajos, Se­bők Jánosné Sándor Mária, Bittner István, Jozipovits András, Bogdán Já­nos, Pankász Jánosné Berekszászi Anna, Haraszti Gyula, Hunvári Ru- dolfné Kszell Etelka, Ács Mihály, Fernbach Antal, Kundár Györgyné Horváth Katalin, Gibicsár Imre, Ja- kabos Kálmánná Bár Julianna, De- zsőfi Ddzsö, Kengyel Károly, Pere- sics Márk, Horváth Ilona, Takács Józsefné Kaprényi Mária, Koszter Me­lánia, Pomozi Ildikó, Mikes Rózsa, Steiner Miklós. MOHÁCS SZÜLETTEK: Morschauser Róbert, Tóth Emília, Czigler Adrienn, Hüber László, Pre- dács Péter, Tobak Gabriella, Liszt Ferenc, Horváth Tamás, Csike Tímea, Takács Melinda, Serédi Antal, Schip- ter Andrea, Kovács János, Deli Já­nos, Mózer Edina, Nagy Erika.

Next

/
Oldalképek
Tartalom