Dunántúli napló, 1975. augusztus (32. évfolyam, 209-238. szám)
1975-08-16 / 224. szám
1975. augusztus 16., szombat Dunántúli napló Ipar <es» kereskedelem Együttműködést a vásárlók Az elmúlt időszakban - különböző fórumokon — egyre gyakrabban megfogalmazódott: a lakosság ellátásáért a kereskedelem és az ipar együttesen felelős. Ez pedig feltételezi az ipar és kereskedelem jó együttműködését, a kölcsönös és gyors információ-cserét, — az ellátás érdekében minden tekintetben összehangolt munkát. A lakosság szempontjából különösen fontos igények jobb kielégítésére kormányprogramokat dolgoztak ki, s e programok végrehajtása is kettős - ipari, kereskedelmi - feladat... Az áru útja Milyen is ez a kapcsolat, mennyire tudnak együttműködni iparosok és kereskedők azért, hogy mindig megfelelő minőségű, választékú és árú portéka kerüljön az üzletekbe? Először is nézzük meg, — egy konkrét példa kapcsán, — milyen csatornákon ót juthat el az áru a boltokba — végső soron a vásárlókhoz. Példaként a ruházati kereskedelmet szemeltük ki. A ruhaneműket elsősorban a nagykereskedelemtől szerzik be az üzletek, — a Dél-dunántúli Textil és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat évente egymilliárd forintos forgalmat bonyolít le a területéhez tartozó három megyében. A nagy- ker köt szerződést az iparral, ők veszik át és fizetik ki a megrendelt árut, s készletüket ők ajánlják tovább a vásárlókkal közvetlenül érintkező kereskedőknek, — természetesen némi haszonnal. A másik út: a kiskereskedelem közvetlenül az iparral keres kapcsolatot, így megspórolják a nagykereskedelem hasznát, s elvileg olcsóbb árut tudnak kínálni az üzletekben. Elvileg, mert gyakori eset, hogy a nagyker megkerüléséből származó hasznon a kiskereskedelem és az ipar „osztozik", így végül is a vevő ugyanazon az áron jut hozzá a kívánt holmihoz .. . A vita még tart A két utat végignézve rögtön felvetődik a kérdés: egyáltalán miért van szükség a közbülső kapocsra, a nagykereskedelemre, ha az üzletek közvetlenül is hozzájuthatnak az áruhoz? Ez már elég régóta vitatott téma, s az általános állásfoglalás az, hogy ha lehet kerüljük meg a nagykereskedelmet. Ha lehet. Igen, csakhogy az ipar nagy szériában termel, s el akarja adni a termékét, egy-egy kiskereskedelmi vállalatnak ekkora mennyiségre viszont nincs szüksége. Az ösz- szesnek együtt igen, de az ipar nem vállalja a tárolás költségeit, s az esetleges divatváltozás kockázatát. A másik a minőség kérdése: az ipar igyekszik „elsózni" a kifogásolható minőségű árut is, meósokat viszont az utóbbi húsz esztendőben csak a nagykereskedelem érdekében! Szükség van a nagykereskedelemre? A kötbér nem pótolja a kabátot Határozott intézkedésekre van szükség képzett. Az utóbbi probléma viszonylag egyszerűen megold- hátó, a többi azonban már kevésbé . . . A vita máig is tart, s addig amíg más, jobb megoldást nem találnak, a nagykereskedelem változatlanul dolgozik, - kapocs az ipar és a kereskedelem között.. . Most vizsgáljuk meg, milyen ez a kapocs! A Belkereskedelmi Minisztérium, amikor az idei év ellátási terveit készítették, először is megkereste a könnyűipart: gyáranként közöljék, hogy a kormányprogramoknak megfelelően milyen mennyiségű árut ajánlanak fel belföldi ellátásra. A kapott — méterre, darabszámra pontos — adatokat a Belkereskedelmi Minisztérium Ruházati Kereskedelmi Főosztálya ismertette a nagykereskedelmi vállalatokkal, azzal, hogy az igény szerint szükséges egész évi mennyiséget azonnal kössék le az iparral. A nagykereskedelmi vállalatok felmérték, tájékozódtak, számoltak — és megkötötték a szerződéseket.. . Okos módszer, jó elgondolás, összehangolt munka. A gyár vásárolna... — Az első félév simán bejött a minisztériumi program szerint, nem volt különösebb problémánk — mondja dr. Miseta László, a Dél-dunántúli Textil és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat igazgatója, - ám időközben megváltozott a helyzet. Az ipari vezetők jártak a világban, kiállítások, bemutatókon, s lekötötték a kapacitásukat exportra, nem számoltak az egyre nagyobb mértékű munkaerőhiánnyal. Az egyik nagy ruhagyár vezetői — szállítóink — azzal jöttek hozzánk, hogy mit adunk el nekik. Mert ők inkább vennének, az ígért mennyiség jó részét a fenti okokra hivatkozva nem tudják szállítani. Inkább kifizetik a kötbért, — azt viszont senki nem tudja kabát vagy nadrág helyett magára venni . .. Igazi kutyaszorító ez: az export növelése fontos népgazdasági feladat, — a belföldi ellátás javításáról viszont kormányprogramok intézkednek. Most melyik szoruljon háttérbe? Ez az ipar—kereskedelem kapcsolat tehát laza, és - alkalmaMagyar—jugoszláv vasúti határállomás Murakeresztúron A növekvő vasúti tranzitszállításokat a mura keresztúri vasútállomás jelenlegi kapacitásával már csak nagy erőfeszítések árán tudja ellátni. Az árukezelés és a szállítások gyorsítására közös magyar-jugoszláv vasúti határállomást alakít ki a MÁV. A munka jelentős szakaszához érkezett. Elkészült a beruházási program, s a terv szerint 1976-ban megkezdődnek a kivitelezések. A forgalom zavarása nélkül 1978-ra fejeződik be az építés. Mintegy 500 000 000 forintos költséggel 19 vágányos új rendezőpályaudvart, kocsijavító műhelyt, új személypályaudvari részt alakítanak ki. Új termékeket gyárt a Bakony Művek A veszprémi Bakony Művekben — a Bosch cég licencei alapján — új termékek gyártását kezdték meg. Elsőnek azokat a korszerű szerelőszékeket gyártják, amelyek folyamatosan „gondoskodnak" arról, hogy használójuknak munka közben a lehető legegészségesebb legyen a testtartásuk. A megállapodás szerint, a külföldi cég dokumentációi alapján 32 termék gyártására rendezkedik be a veszprémi gyár. A tervek szerint 1977-től már évi 100 millió forint értékben állítják elő a szerelés automatizálását szolgáló új berendezéseket. sint mindkét féltől független okokból — el is szakad. Határozott intézkedésekre, egyértelmű döntésre van szükség ahhoz, hogy valóban eredményesen működhessenek együtt a vásárlók érdekében. D. K. J. varosok fejlesztése Az alföldi városok fejlesztéséről szeptember 3-4-én konferenciát rendez az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és az Építőipari Tudományos Egyesület Békéscsabán. Az Alföld 36 városának — bár sok vonásban eltérnek egymástól — számos olyan sajátos közös jellemzői alakultak ki az évszázadok során, amelyek megkülönböztetik őket a dunántúli és más tájak városaitól. Közös vonásuk általában a laza, nagy kiterjedés, a gyenge közmű-hálózat, a nagy kültelki népesség s a kevéssé fejlett ipar. A konferencia résztvevői — építészek, közgazdászok és más szakemberek — közösen keresik a legjobb megoldást ezeknek a városoknak a fejlesztésére. Augusztus végén kezdődik a cukorrépa szedése Szállítási ütemterv "Új átvevöhelyek Olcsó répaszelet Az országban 450 ezer vagon cukorrépa termésre lehet számítani. A hatalmas répamennyiség feldolgozására nem elegendő a hagyományosnak számító 120 napos szezon, így a cukorgyáraknak 150—160 napos fel- dolgozási idényre kell felkészülniük, azaz ez évben korábban, — augusztus végén »— kezdődik a répa szedése és a gyárakhoz történő szállítása. A kaposvári cukorgyár termelési körzetében tavaly 8000 hekfi balesetekről Az életszínvonal emelkedése azt is eredményezte, hogy egyre több család rendelkezik gépjárművel. A közútjainkon megnövekedett a forgalom, ugyanakkor fokozódott a baleseti veszély, csökkent a közúti közlekedés biztonsága. Ha az elmúlt öt esztendő személysérüléses közúti baleseteinek számait vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a jármű- állomány növekedése és a balesetek számának emelkedése között nem szükségszerű a kapcsolat. Az elmúlt évet megelőző három esztendőben a gépjárművek számának emelkedése mellett a balesetek száma évről évre csökkent. »Ugyanakkor 1974-ben a személysérüléses balesetek száma a megyében növekedett. Lássuk tehát az adatokat: balesetek száma a balesetek kimenetele szerint: Év: Halálos: Súlyos: Könnyű: összesen 1970 50 412 627 1089 1971 57 374 475 906 1972 52 352 408 812 1973 51 342 405 798 1974 47 371 452 870 1975. 1. f. é. 22 547 (* nem állt rendelkezésre pontos adat) Mivel magyarázható a balesetek számának az elmúlt másfél évben tapasztalható emelkedése? A balesetek több mint 80 százalékát 1974-ben a járművezetők figyelmetlen magatartása idézte elő, míg 15 százaléka a gyalogosok hibájából eredt. Évek óta első helyen áll a baleseti okok közül, hogy a gépjárművezetők nem az ütés a forgalmi viszonyoknak megfelelően közlekednek. Változatlanul sok balesetet okoz az elsőbbségadás elmulasztása. Szaporodtak a durva szabály- sértések. A gyorshajtásból eredő balesetek száma, a szabálytalan előzésből és a követési távolság be nem tartásából eredőké több százalékkal emelkedett az elmúlt évekhez viszonyítva. Igen csekély mértékben csökkent az ittasan okozott balesetek száma. összehasonlításként közöljük a járművezetők hibájából 1971- ben és 1974-ben okozott baleseteket: A közlekedési balesetek számának növekedése elsősorban a forgalomban résztvevők egymás iránti felelősségének fokozására, a gyakoribb ellenőrzések szükségességére hívjók- fel a figyelmet. Nagy jelentősége van annak, hogy a közlekedésben résztvevők jól ismerjék, és tartsák be a közlekedés szabályait. Ebből a szempontból igen fontos az úi KRESZ előírásainak megtanulása és gyakorlati alkalmazása. M. E. táron termeltek cukorrépát, az idén a terület meghaladta a tízezer hektárt. Baranyában tavaly a répaföldek területileg alig érték el a négy és félezer hektárt, az idén 6151 hektár. Az átlagtermés várhatóan elmarad a tavalyitól, mintegy 360 mázsa/hektárral számolnak, de a mohácsi járásban előreláthatólag egy hektárról 400 mázsa répát szednek. A szállítás szigorú ütemterv szerint történik, melynek egyik szempontja, hogy azok a gazdaságok szállítsák a gyárba a termést, amelyeknek területei leginkább ki vannak téve a belvízveszélynek. Az sem mindegy, milyen mennyiség érkezik naponta a gyárba, mert szeptemberben a répa tárolása körülményes. Épp ezért a gyár napi 220 vagonos kapacitását kell kiszolgálni. A kaposváriak a termés 20 százalékát tudják fogadni szeptemberben, októberben 60 százalékát, novemberben pedig ismét a húsz százalékot. A répa szedésével előreláthatólag nem lesznek gondok, azt minden üzemben gépesítették. Nem így áll viszont a szállítás. A termelő üzemek kapacitásukat nem méretezhetik ugyanis egy-egy betakarítási csúcs igényeihez. Ezért a kaposvári gyárat bízták meg a gazdaságok a hiányzó szállítási kapacitás biztosításával. Baranyából ötezer vagon répa szállítását a gyár bonyolítja le a VOLÁN és honvédségi gépkocsik segítségével. Tavaly nem kis problémát jelentett, hogy a répával megrakott tehergépkocsiknak meglehetősen sokat kellett vá- rakozniok a vasútállomáson és az átvevőhelyeken. Ezt szándékoztak kiküszöbölni az idén az átvevő kapacitás bővítésével. Szigetváron ebben a szezonban már tízezer négyzetméteres rakodótér áll rendelkezésre, Ka- posszekcsőn is átadták a kétezer négyzetméteres korszerű répaátvevőhelyet. Végezetül egy kedvező akcióról is beszámolhatunk. A kapós-' vári gyárnak szeptemberben nyersrépaszelet elhelyezési gondjai lesznek. Ezért úgy határoztak, hogy a répaszelet mázsáját szeptember folyamán az eddigi tíz forint helyett két forintért adják majd a gazdaságoknak. Mécs László Az okozott balesetek száma összesen: Ebből: Gyorshajtás következtében: Elsőbbségi jog meg nem adása miatt: Követési távolság be nem tartása miatt: Szabálytalan előzés következtében: Szabálytalan kanyarodás következtében: 1971 1974 676 703 249 296 95 120 36 29 72 51 62 53 1971-ben az ittasan okozott balesetek száma 161 volt, 1974- ben 151. Ebből motorkerékpárvezetők 1971-ben 63-ct, 1974- ben 41-et, személyautó vezetők 20-at, illetve 51-et okoztak. Az elmúlt esztendőben a megye területén történt személysérüléses balesetek 84 százalékát megyei telephelyű járművek okozták. A megyén kívüli területekről leggyakrabban budapesti. Tolna megyei és külföldi járművek okoztak baleseteket. Tavaly a 48 halálos kimenetelű balesetet szenvedettek közül 50 százaléka, a súlyos, vagy könnyen sérültek közül 37 százaléka okozta önmaga a balesetet. A közúti balesetek áldozatainak 18 százaléka 14 éven aluli gyermek, vagy 60 év feletti korú volt. Jelentős anyagi kihatásai is voltak a közúti baleseteknek. Míg 1973-ban a közúti balesetek következtében a járművekben 7 057 390 forint anyagi kár keletkezett, addig ez az összeg 1974-ben 9 256 739 forint volt. A tényleges kárhoz azonban még hozzá kell tenni az összegszerűségben nehezen kimutatható termeléskiesést, a kifizetett táppénzeket, a gyógykezelés és gyógyszerellátás költségeit is. 41 új húsipari termék 4 év alatt Meghatározták az üzletek állandó választékát A húsipar évek óta kielégíti a lakosság igényeit, eleget tesz a fokozódó belföldi megrendeléseknek. Az egy főre jutó hús- fogyasztás 1970-ben 57 kiló volt. 1974-ben meghaladta a 69 kilogrammot. Idén a hús- és húskészítmény forgalom tovább növekszik, a terv szerint 3,8 százalékkal haladja meg az elmúlt évit. Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt megállapítása szerint a választék is kedvezően alakult. A viszonylag nagyarányú beruházások nélkül nem győzték volna a növekvő mezőgozdasá- gi-üzemi állat-szállítmányok fogadását. A tervidőszak utolsó évében, 1975-ben az ipari kapacitás 6,5 millió sertés levágását és feldolgozását teszi lehetővé, és időközben sor kerülhetett a gyártmányszerkezet „finomítására” is. Megkezdték a hazai ízlésnek megfelelő újabb termékek nagyüzemi gyártását, de legalább ennyire jelentős a kisebb kalória tartalmú, zsírszegény termékek választékának bővítése. Az üzemek összesen 41-féle új terméket hoztak ki, ami azt jelenti, hogy egyharmadával bővítették a választékot, A felvágottak választéka kilenc, a kolbászféléké három újabb termékkel bővült. Emellett sláger lett a hurka, amelynek választéka öt év alatt kétszeresére bővült, és ugyanilyen mértékű a felfutás az úgynevezett kenős-árukból is. ezek száma 7-ről 14-re nőtt. A főtt húsokból szintén nagyobb a választék. H közlekedés tiiztonságáért SS.
