Dunántúli napló, 1975. augusztus (32. évfolyam, 209-238. szám)

1975-08-14 / 222. szám

6 Dunántúli napló 1975. augusztus 14., csütörtök Hz illetékesek válasza Megoldásra várva MM MM A Dunántúli Napló július 19-i és 22-i számában megje­lent — az egészségügyet érin­tő cikkekben szóvátett - prob­lémákkal kapcsolatban intéz­kedtem és elrendeltem, hogy a nem beutalóval érkező bete­gek elutasítása, illetve másik napra való beosztása csak a kartonozó dolgozóinak elbírá­lása alapján, szigorúan tilos. Minden jelentkező beteget még a jelentkezés napján lát­nia kell orvosnak, aki a sür­gősség elbírálására, szakmai ismeretei és felelőssége birto­kában megfelelően tud intéz­kedni. A beutalóval látogatható szakrendelések esetében az ilyen esetleges késedelem és következményeinek elbírálása a beutalót kiállító orvos fel­adata. Ilyen esetekben is ha legcsekélyebb gyanú merül fel késedelemből fakadó veszé­lyekre, a beteget a legrövi­debb időn belül orvosi vizsgá­lathoz kell juttatni. Dr. Szilasi Anna eü. osztályvezető városi főorvos A nyugdíjasok figyelmébe A nyugdíjasok zöme úgy tudja, hogy a különböző címen kifizetésre kerülő nyugellátási összegek és járadékok minden hó 20-án esedékesek, és ha ettől későbbi időpontban kap­ja meq a neki járó összeget, különböző fórumokhoz fordul vélt sérelmével, ezzel tetemes többletmunkát okozva az érde­kelt szerveknek. A Nyugdíjkifi­zetési Igazgatóság az ügyfe­leknek ugyan már adott ki ez­zel kapcsolatban tájékoztatást az egyik havi nyugdíjszelvény hátoldalán. Ezt a szöveget azonban nem mindenki olvas­ta el és az új ellátottak sem Ismerik. Ezért, Kántor Sándor, a postaforgalmi igazgatóhe­lyettese az alábbiakban tájé­koztatja az érdekelteket: — A nyugellátási utalványok kifizetése általában a hónap 20-án kezdődik és a hónap végéig tart. Ha ez a nap pén­tekre vagy szombatra esik, úgy a kifizetés már 19-én megkez­dődik, de ha vasárnapra vagy munkaszüneti napra esik, úgy az első kifizetési napot 18-ra kell előrehozni. Szombati és vasárnapi, valamint munkaszü- netes napokon kifizetés nincs. A kifizetés időpontját előre elkészített terv alapján a kifi­zető postahivatal kézbesítőjá­rásonként állapítja meg, fi­gyelembe véve az utalványok darabszámát és összegét. így a kifizetés mindig azonos idő­pontban történik. — A nyugdíjasok számában, valamint a kifizetésre kerülő összegekben beálló változások miatt időnként szükséges a ko­rábbi kifizetési rend módosítá­sa. Egyes esetekben sor kerül erre akkor is, ha a területen a kézbesítőszolgálat átszerve­zésre kerül és így a járások száma megváltozik. Változta­tásra kerülhet akkor is sor, ha ellenőrzés útján megállapítom, hogy a hivatal helytelenül ké­szítette el a kifizetési rendet, a kézbesítők túl vannak terhel­ve és a rendes napi munkaidő alatt nem képesek munkájukat elvégezni, tehát a jelenleginél több napra kell széthúzni a ki­fizetést. A szerkesztőség postájából S A ráfordított pénz sokszorosan visszatérülne Annak idején a Pécsi Rádió­ban hangzott el a MÉH felhí­vása, mely szerint május 31-ig felemelt áron veszik át a tex­til- és papírhulladékot, s emellett számos nyereménytár­gyat is kisorsolnak a szorgal­mas hulladékgyűjtők között. Ennek kapcsán szeretnék egy javaslatot tenni, amellyel talán újabb gyűjtési lehetőségekhez jutna a MÉH. Elöljáróban annyit, hogy na­gyon sokszor magam is -tapasz­taltam, amikor a lakók egy- egy alkalommal 10-15 kg pa­pírt, vagy rongyot visznek le a szeméttárolóba, egyszerűen azért, mert őket elkerülték a gyűjtők, vagy ilyen alkalmak­kor a lakók távol voltak ottho­nuktól. Véleményem szerint — s eb­ben nagyon sokan osztoznának — hasznos kezdeményezés vol­na, ha a MÉH Vállalat rend­szeres ,,hulladékgyűjtő őrjára­tot” szervezne. Ez azt jelente­né, hogy havonta egyszer, meghatározott napokon be­csengetnének az'előre kijelölt házakba, lakásokba és össze­gyűjtenék' a hasznosítható pa­pír- stb. hulladékot. A lakók — köztük én is — minden további nélkül ingyen odaadnánk a számunkra értéktelen anyagot. E mozgalomba a vállalat a maga szállítási lehetőségein túl beszervezhetné az iskolás­gyerekeket is, természetesen az iskolavezetők előzetes bele­egyezésével. E megoldás — véleményem szerint — megérné az időt és a pénzt (pl. szállítási költség), ami sokszorosan visszatérülne az ipar számára oly fontos hul­ladék eddigieknél szervezet­tebb begyűjtésével. Klotz Judit Pécs, Páfrány u. 3. „Az minket nem érdekel... ft Nos, ha őket nem is, de né­hány száz embert, és a váTo­rosunk illetékeseit joggal érde­kelheti az ügy, mert elhanya­golása vízbeszivárgást, épület süllyedést, vagyis jelentős ká­rokat okozhat. Miről van hát szó? A Munkácsy Mihály utca 27. számú társasházban lakunk, a Gábor utca sarkán. Már ré­gen feltűnt, hogy teljesen szá­Szerkesztöi üzenetek Sz. Lajos, Pécs: Ha 1969 óta szer­zett újabb 5 évi szolgálati időt, ak­kor az összes igazolható munkaviszo­nya nyugdíjidőként beszámítható. Pichler Ödön, Szigetvár: A Volán 12. sz. Vállalat felmérése szerint a kb. 10—15 fős létszám nem indokolja, hogy a menetrendben szereplő (is- kolaszünetbeo) kedd és pénteken kí­vül más napokon is közlekedtesse a kért járatot, mert a több munkana­pos megoszlással még a jelenlegi igénybevételi szám is csökkenne. Moór Ferdnc, Pécs: A kalauz a szabályoknak megfelelően járt el, mert élő kacsával, libával, pulykával nem lehet az autóbusz utasterében utazni. f£iScicei«i!« nyomában A z alábbiakban három cikkünk nyomán indul­tunk útnak, hogy e címadó kérdést feltegyük az illeté­keseknek, név szerint a Komlói Városgazdálkodási Vállalat, továbbá a bükkös- di és a pel lérdi ta nács ve­zetőinek. De miután e há­rom cikkünkben három kü­lönböző problémával foglal­koztunk, ezért — ha nagyon vázlatosan is —, de vissza kell térni rájuk. Hogyan intézkedtek az illetékesek? Kezdjük a legkorábbival, az 1975. április 27-i számunkban megjelent cikkel, amelyben szá­mot adtunk a komlói, Fürst Sándor utcai lakók hosszú évekre visszanyúló súlyos prob­lémáiról. Nevezetesen a házaik előtt húzódó szennyvíz-elvezető­csatorna kritikán aluli állapotá­ról, melynek következményeként több ízben elöntötte lakásaikat a szennyvíz. — „Sokszori kérésünkre, sür­getésünkre csak annyi történt, hogy 1972 óta tucatnyi értesí­tést kaptunk az illetékesektől, vagyis nem volt hiány az ígére­tekből és a magyarázkodások­ból” — panaszolták a lakók. Nem ismételjük meg, hogy a Komlói városi Tanács műszaki osztályának vezetője és a Vá­rosgazdálkodási Vállalat igaz­gatóié szerint hány és miféle akadálya volt az intézkedés el­húzódásának, mert a probléma java része már a múlté. A ko­rábbi cikkünkben említett lép­csőházak előtti elavult csator­nákat új eternit csövekkel vál­Epítlcezölc, figyelem! Most vásároljon olcsón téglát! B 30-AS BLOKKTÉGLA IV. O. MINŐSÉGBEN 1000 db-onként 2030,- Ft helyett 1030,- Ft-ért VÁSÁROLHATÓ. UTFELTÖLTÉSHEZ ÉS JAVÍTÁSHOZ TÉGLATÖRMELÉK msenként 41,- Ft-ért VÁSÁROLHATÓ. Szállítandó : Görcsöny: 1, sz. Téglagyárból. Befizetés: Pécsi TÜZÉP 1. sz. telepén, Pécs, Megyeri út 101. ÁFÉSZ TÜZÉP-telepén, Görcsöny. tották fel és ezzel elejét vették az oly sok kellemetlenséget okozó dugulásoknak. Igaz, adó­sak még az említett lakások padlózata alá helyezett alapve­zetékek felújításával, de-ahogy Fogl Péter, a vállalat üzemve­zetője mondotta: „Megnehezíti ugyan a dolgunkat, hogy a DÉ- DÁSZ kábeleit ís a padlózat alá építették, de a lakókkal megállapodtunk abban, hogy újabb dugulások esetén ezt a problémát is megoldjuk. Addig is gondunk lesz rá, hogy az alapvezetékeket rendszeresen tisztán tartsuk. Folytassuk a sort a május 8-i számunkban megjelent cikkel, amelyben nem kevesebb, mint 700 kistelek-tulajdonos kérésé­vel kerestük fel az illetékeseket. Néhány sort a panaszos levél­ből. „Pellérd és Keresztespuszta között még a múlt év nyarán megépítették az autóbusz-kité­rőt, de mi haszna, ha a buszok a község belterületén állnak meg, ahonnan több mint egy kilométert kell gyalogolnunk a telkeinkig. Talán mondanunk sem kell, hogy milyen fáradt­ságába kerül ez a szőlőikbe, kiskertjeikbe naponta kijáró pé­csieknek." Ennyit a levélből, amelyet hamarosan újabb követett. De ez már a cikk megjelenése után érkezett, s így helyettünk is be­számolt a történtekről. „Amit egy éven át oly szívó­san és oly sokszor reklamál­tunk — íme valóra vált. — Már a cikk megjelenését követő na­pokban elkészült a járdasziget és minden, ami végre lehetővé tette, a megállóhely műszaki átvételét. Alig egy héttel később ez is megtörtént, s azóta autó­busszal iárunk ki a telkeinkre. Köszönjük a segítséget." Sok aláírás. Végül néhány emlékeztető sort a május 22-i számunkban megjelent cikkről, amelyben az árvizektől sújtott bükkösdi la­kosság panaszával foglalkoz­tunk. Idézünk a levelükből. „Az immár 10 éve megismét­lődő súlyos felhőszakadások okozta károkat részben az 1960 körül épített műútnak »köszön­hetjük« — melynek szintje jóval magasabb a járdaszintnél —, másrészt a korszerűtlen csapa­dékvíz-elvezetésnek tulajdonít­juk." A levél nyomán végigjártuk a „kritikus” útszakaszt, ahol személyesen is meggyőződtünk a panasz jogosságáról. Ami a. levélírók feltételezéseit illeti, ennek megítélését Tóth F. Bé­lára, a Baranya megyei Tanács építési-közlekedési és vízügyi osztályának vezetőjére bíztuk, akitől az alábbi választ kaptuk: — A Bükkösdi községi Közös Tanács vezetősége mielőbb bíz­za meg a BARANYATERV Vál­lalatot, egy több ütemre szóló vízkár-elhárítási terv elkészítésé­re. E terv alapján a Baranya megyei Tanács, a KPM Közúti Igazgatósága, valamint a Víz­ügyi Igazgatóság kidolgozza a megvalósítás reális lehetőségeit. Nos, ha erre május óta még nem is került sor, de a megva­lósításhoz vezető út első lépé­seit megtették az illetékesek. A bükkösdi árvízveszély elhárításá­nak módozatairól tanulmányt készített a Vízügyi Igazgatóság, amelyet augusztus 15-én — vagyis holnap — a helyszínen is egyeztetnek az ügyben illeté­kes megyei, járási hatóságok. Ezt követően kerül sor a tanul­mányban foglalt feladatok meg­tárgyalására, amit nyomon kö­vet a feladatok meghatározása, amelyre a későbbiek során visz- szatérünk. P. Gy. ráz napokon nagy mennyiségű víz folyik le a Gábor utcán, néha órákon át, néha egész nap. Utána jártam, honnan jöhet e jelentős víztömeg. A Kossuth Lajos u. 41. számú ház és a Lyceum templom kö­zött az Aknamélyítő Vállalat dolgozik, vagyis szivattyúzza a felszínre a víztömeget. Ez a víz egy vastag csövön át az utcára folyik, majd folytatja útját a templom északnyugati sarkánál levő víznyelőn és a templom, valamint a gimnázium műhely- épülete melletti nyitott vízfo­lyáson át, a Perczel, a Gábor, a Munkácsy és a Bercsényi ut­cán keresztül — ki tudja hová. — Megkérdeztem az egyik ott dolgozó szakembert, tudják-e, hogy ez a szabadba kieresztett víz, máshol veszélyt, alámosást, még épületrokkanást is okoz­hat. Nos, erre kaptam a cím­ben idézett feleletet. Mint az említett társasház egyik társtulajdonosa, szeretném felhívni erre a jelenségre a vá­ros és az említett vállalat ille­tékeseinek figyelmét és egyút­tal kérni az intézkedésüket. Lehet, hogy naiv javaslat, de szerintem még az is jobb len­ne, ha a szennyvízcsatornába juttatnák, s így zárt csőrend­szerben hagyná el a város la­kott területeit. Dr. Siptár Ernő Pécs, Munkácsy Mihály u. 27. Talán magukra ismernek... A nagy építkezések általában zaj­jal, tumultussal járnak, s így van ez nálunk Kertvárosban, a Varsány ut­cában is. A munkazajt megszokja, megérti az ember, ha nappal hallja, de éjszaka egyenesen elviselhetetlen. A földet szállító dömperek estétől a kora hajnali órákig meg sem állnak. Persze vannak közöttük megértő gép­kocsivezetők is, akik gondolva a la­kók nyugalmára, szinte ,.gurítják” a kocsit, míg a többiek ,,vad repesz- téssel” száguldanak át az utcán. Ez utóbbiak nyilván nem gondol­nak arra, hogy a nyitott ablakok mö­gött kisgyerekek, felnőttek, esetleg betegek riadnak fel a motorzajra. Reméljük, hogy e panaszos sorok jobb belátásra bírják őket. 28 ALÁÍRÁS Kenyérjegy Pellérden Nem, nem tévedés, valóban így van. Harminc évvel a fel- szabadulás után jegyre adják a kenyeret Pellérden, a Pécs és Vidéke ÁFÉSZ kezelésében levő 16. sz. boltban. A jegyet — amelyet alkalma­sint a bolt vezetője, vagy a dolgozói állítanak ki egy cso­magolópapírról letépett „cetli­re" — a kora reggeli órákban adják ki, a kenyér árának el­lenében. A kenyérjegy „törvé- nyesítése" igazában a kenyér megérkezésével kezdődik, ami­kor a vásárlók egymást törve- taposva nyújtogatják a pult felé előre kiállított jegyeiket. Talán mondanom sem kell, hogy hiába áll sorba az a naiv vevő, aki nem váltott ke­nyérjegyet, mert annak meg kell várnia a „jegyes" kiszol­gálást, s csak azután részesül­het a „szábadkeretből" — ha egyáltalán marad ilyen. Ennek az eljárásnak az em­lített megkülönböztetésen kívül konkrét hátrányai is vannak. Hogy példákat említsek, 1975. július 19-én végignéztem egy ilyen kiszolgálást, ahol a kö­vetkezőket tapasztaltam. Mi­után „szabadkeret” nem ma­radt, emiatt kb. 20 vevő, köztük egy kismama nem kapott ke­nyeret, mert nem volt kenyér­jegye. — Egy fiatalembert jegy nélkül is kiszolgáltak, mert se­gédkezett az autóval érkezett kenyér behordásában. Jóllehet a fiatalember- csak 2 kg ke­nyérre tartott igényt, de a jegynélküli tábor könyörgésé­nek engedve, végül 9 kiló ke­nyérrel távozott. E képtelen és tűrhetetlen ál­lapot — amely a boltvezető túlzott biztonságra való törek­vésének eredménye — nagyon megalázó a vásárlóra nézve. Joggal elvárjuk hát az ÁFÉSZ vezetőségének sürgős és szi­gorú intézkedését. A vásárlók nevében: Papp Sándor Pellérd, Petőfi u. 8. Jogi tanácsadó G. B. olvasónk elvált és jelenleg kiskorú gyermeke volt felesége gon­dozásában van. Gyermekével a kap­csolatot rendszeresen tartja. Kérdése: a rendszeres látogatás mellett van-e lehetősége arra, hogy nyaralni is el­vigye gyermekét? Igen! Erre a jogszabályok le­hetőséget biztosítanak. Ismert, hogy a különélő szülőnek „lát­hatási" joga van. A láthatási jogot rendszeres érintkezés és rendkívüli érintkezés (láthatás) formájában is gyakorolhatja. A rendszeres érintkezés mellett is van arra mód, hogy esetenként a szülő rendkívüli láthatási jo­gát is gyakorolja. Ennek egyik módja lehet, hogy a gyereket magával viszi hosszabb, például két heti időtartamra nyaralni. Ez az igénye olvasónknak ter­mészetes és indokolt is. Remél­jük, hogy hatósági beavatkozás nélkül is a gyermekével együtt megy nyaralni. Balogh K. jelenlegi lakásában a tulajdonos felújítást végez. Ez hosz- szabb ideig tart. Kérdése: milyen nagyságú lakást kell adni a felújitás időtartamára? Az 1/1971. (II. 8.) Korm. szá­mú rendelet 113. §-a értelmé­ben a lakás karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával vagy bővítésével kapcsolatos munkák miatt át­menetileg kiköltöztetett bérlő olyan lakást köteles — a kom­fortfokozatra tekintet nélkül — elfogadni, amely ugyanabban a városban van, mint a kiürítendő lakás, és van annyi lakószobá­ja, mint amennyire a bérlő az alábbiakban meghatározott ese­tekben igényt tarthat. A bérlő a kiköltözés időtarta­mára két-két személy elhelye­zése céljából egy-egy lakószo­bára tarthat igényt. Ha azon­ban a lakószoba alapterülete a tizenkét négyzetmétert meg­haladja, a bérlő részére a pá­ratlan számú családtag után külön lakószoba nem jár. A bérlő a lakásban vele együtt lakó — családtagnak nem minősülő — személy részére kü­lön lakószobára csak akkor tarthat igényt, ha az a kiköltö­zés előtt is külön lakószobában lakott. A jogszabályi rendelkezések értelmében a bérlő nem tarthat igényt nagyobb szobaszámú la­kásra, mint amilyen szobaszá­mú az átmenetileg kiürített la­kása volt. H. N. háza felújításra szorul. A teljes munkák elvégzése mintegy 20 ezer forintjába fog kerülni. Kérdése: kaphat-e a felújítással kapcsolatban adókedvezményt? Igen! Erre van mód és lehe­tőség. A jogszabályi előírások értelmében legfeljebb 10 évig terjedő felújítási házadó-ked- vezmény engedélyezhető az ál­lampolgárok tulajdonában álló adóköteles lakóházra, ha azt a természetes elhasználódás, vagy bármely ok következtében be­állott rongálódások megszünte­tése érdekében részben vagy egészben felújítják, tatarozzák, helyreállítják, közművesítik vagy korszerűsítik. A házadó-felújítási Kedvez­ményt csak egyidejűleg végzett felújítás, összesen legalább 3000 forintot elérő, igazolt és elfoga­dott költség után lehet adni. Ha a felújítás esetére bizto­sított adókedvezményt igénybe ■kívánja venni, köteles a felújí­tás megkezdése előtt legalább 8 nappal az arra vonatkozó igényét az ingatlan fekvése sze­rint illetékes tanácsi hivatal pénzügyi szakigazgatási szervé­hez írásban bejelenteni. Csa­tolni kell a felújítás részletes költségvetését, valamint építési engedélyhez kötött felújítás ese­tén az építési engedély másola­tát. Abban az esetben, ha a felújitás során pótmunka végzé­sére is sor kerül, azt még a pótmunka megkezdése előtt leg­alább .24 órával ugyancsak a pénzügyi szakigazgatási szerv­hez írásban be kell jelenteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom