Dunántúli napló, 1975. augusztus (32. évfolyam, 209-238. szám)

1975-08-14 / 222. szám

1975. augusztus 14., csütörtök Dunántúli napló 3 A kémesi példa __-------------------- ■ ....... ............................... K ooperáció a háztájival • Ötezer vágósertés évente • Mindkét fél jól jár • Már követői is vannak Annak idején, amikor a telepépítési programot meghirdették, nem minden sertéstartó tsz-nek volt 20 milliója szakosított sertés­telep építésére. Nagy tö­rést okozott volna a hús­programban, ha mind ab­ba is hagyják a sertéstar­tást. A kémesi Közös Üt Tsz modern, 334 férőhelyes szakosított tehenészeti te­lep építésébe fektette be pénzeszközeit s így anyagi erejéből sertéstelep építé­sére már nem futotta. Válaszút elé kerültek: vagy telepet építenek vagy felszá­molják a sertésitartást. Harma­dik megoldásként a háztáji kooperáció ígérkezett. A tagok vállalták, hogy ők tartják ház­tájiban a kocákat s a malaco­kat eladják a szövetkezetnek. Arra is hajlandók voltak, hogy korszerűsítsék kisüzemi óljaikat. Mivel a tsz keverőüzeméből a legjobb minőségű koca- és malactápot kapják, önetetőket, önitatókat vásároltak. Eleinte, amíg választott ma­lacokat vettünk tagjainktól, sok problémánk volt a süldő­tartással, évi 1500—1600 ser­tésnél többet felhizlalni nem tudtunk — mondja Cigány Ár­pád, a tsz főállattenyésztője. A tsz vezetősége ekkor kérte fel a tagságod hogy vállalják el háztájiban a süldőtartást is. Elvállalták. A szakvezetők a legkorszerűbb malacnevelési techonlógiát dolgozták ki s ezt vették át a háztáji gazdasá­gok. Ma már ott tartunk, hogy néhány udvarban bevezettetjük a battériás malactortást. Egy battéria 1700 forintba kerül, 5—6 süldőt lehet rátenni. Igen nagy előnye, hogy a malac így másfél méter magasan van a földtől, a trágya a sodronyon áthullik a földre s onnan ki­húzható. Ez ma a leghigiéniku. sabb eljárás. A malacelhulllás - ami tagjainknál eddig is alacsony, 7 százalék alatti, a süldőelhullás pedig nem éri el a 3 százalékot — battériás tar­tással minimálisra szorítható vissza. A kémesi háztáji sertés ko­operáció teljes sikert hozott, mióta nem választott malacot, hanem 40 kilós süldőt vesz át tagjaitól a tsz, azóta azonos férőhelyen évről évre növelik az előállított hízók számát. Az épületekben egyszerre ezer disznó hízik. Jól szervezett ro­tációval évente háromszor- négyszer cserélődik az állo­mány. Míg 1971-ben a Közös Üt Tsz 1600 darab vágósertést tudott értékesíteni, addig 1972- ben már 2700-at, 1973-ban 2900-at, 1974-ben 3700-at és az idén augusztus 1-ig 2300- at. A tervük erre az évre 4200 hízott sertés kibocsátása. Az idén ennek biztosításához 5300 süldőt vásároltak, illetve vásá­rolnak meg Kémes, Cun, Drá- vapiski, Szaporca és Tésenfa háztáji gazdaságaiból. Ezekben a falvakban a háztáji kocalét­szám meghaladja az ötszáz da­rabot s ennek szaporulata mind a közös hizlaldába kerül. A kooperációban a tag is és a közös gazdaság is megtalál­ja hasznát. A tsz kilónként 29— 30 forintért veszi meg a süldőt 40 kilós súlyban és 95—115 ki­lós súlyban értékesíti; tavaly átlagosan 26 forint 62 fillérért értékesítették a hízott sertést s erre jött még a 2 forint pré­mium. Az összes árbevételük 14 millió forint volt, ebből 8 millió jutott a közösnek, 6 mil­lió a háztájinak. Az 1,3 millió nettó nyereség felosztásából 900 ezer forint került a közös­be és 400 ezer forint a háztá­jiba. A kémesi kooperáció nyere­séges vállalkozás, évente 10— 15 százalék tiszta haszon kép­ződik ezen a tevékenységen. Az együttműködés legfőbb erőssé­ge a tag részéről az abszolút értékesítési biztonság. A tsz- hizlalda biztos piac a kisüzem­nek, a tag és a tsz közti szer­ződés mindkét felet kötelezi és korrektül be is tartják. Előfor­dult, hogy exportproblémák miatt a húsipar nem szállította el határidőre a kész hízókat s a tsz nem tudta átvenni a tag­jaitól időben a süldőt, mivel tele voltak a hizlaldái. Ekkora tsz bérhizlalási szerződést kö­tött a tagokkal s azok vállal­ták a hizlalást is. A kooperáción felül évi 600- 800 hízott sertést értékesítenek a tagok. A kémesi Közös Út Tsz és tagsága az idén már lavuló kereskedelmi ellátás Mohácson Háromezer négyzetméter alapterületű új áruház Mindig pezsgő életű kereske­delmi város volt Mohács, amit elsősorban jó földrajzi adott­ságainak köszönhetett. Napja­inkban a fejlesztési tervek, el­képzelések összhangban van­nak a várospolitikával, a lakos­ság korszerű ellátásának javí­tását célozzák. Az új lakótelepek esetében ritkán van arra példa, hogy a beköltözéssel egyidőben bizto­sítják a lakók ellátását. Mohá­cson ezt sikerült megoldani. A legfiatalabb lakótelep, a Fel- szabadulás, kereskedelmi és vendéglátóipari éllátásának biztosítása folyamatban van. A Liszt Ferenc utca elején lévő szövetkezeti ABC áruház vas­műszaki és háztartási részlegét új üzlethelyiségbe költöztetik, így több hely jut az élelmiszer- ipari cikkek árusítására, a vá­laszték bővítésére. A város pe­remkerületeinek ellátása kielé­gítő. A legtöbb gondot a sző­lőhelyi település okozta. A nem­rég megnyílott magánüzlet je­lentősen javította a lakosság élelmiszerellátását. Túl zsúfol­tak a belvárosi üzletek és bol­tok, bár egyes kereskedelmi vállalat és a helyi fogyasztási szövetkezet nem kevés anyagi áldozatokat hozott egységeik bővítésére, korszerűsítésére. Kritikus helyzet uralkodik a ve- gyesiparcikk-ellátásban. Az üz­letek elhanyagoltak, korszerűt­lenek, fejlesztésére nem fordí­tanak gondot. A város vezetői szerint ez a probléma azzal az új 3000 négyzetméteres alapte­rületű áruházzal oldható meg, amit az V. ötéves terv során a jelenlegi halcsarnok helyén épí­tenek fel. A város legnagyobb vendég­látó egysége a Béke Szálló kor­szerűsítése, nagyon lassan ha­lad. Jó úton halad viszont a 100 férőhelyes új turistaszálló tanulmánytervének elkészítése. Ezt a szállót a Halászcsárda tőszomszédságában építenék fel. Ezekről volt szó a Mohácsi Városi Tanács Végrehajtó Bi­zottságának tegnap délelőtt megtartott ülésén, amikor is megvitatták a város kereskedel­mi ellátásának helyzetét, és a fejlesztési lehetőségeket. Az ülésen megjelent és felszólalt Jakabos Zoltánná, a Baranya megyei Tanács Kereskedelmi Osztályának vezetője is. Miklósvári Tibor több, mint 5 ezer vágósertést ad közellátásra olcsón és jó minőségben. Kémes példája a környéken már követőkre is talált. A csányoszrói összetartás Tsz, amely szintén nem épített mo­dern, szakosított telepet, átvet­te és ugyanolyan sikerrel al­kalmazza a háztáji kooperá­ciót, mint a kémesiek. Kémesen jövőre újra lépnek egyet, bevezetik a sertések mesterségess termékenyítését s a legkorszerűbb lapály fajtá­val cserélik le a háztáji koca- állományt. Ezzel teljesen inten­zívvé teszik a kisüzemi koca­tartást. Megszűnik a legelőre hajtás s olyan minőségű son­kasertést tudnak előállítani majd, mint a legkorszerűbb szakosított telepek. Csak jóval olcsóbban, mivel beruházásra, telepépítésre továbbra sem lesz gondjuk. — Rné ­Kukorica­bemutató A nyugat-dunántúli me­zőgazdasági szakemberek­nek szerdán a Sárvári Álla­mi Gazdaságban új kukori­cafajtákat, az uraiújfalui- ban új kukorica vegyszeres gyomirtó eljárásokat mutat­tak be. A fontos takarmány- növény termesztésében nagy tapasztalatokkal ren­delkező két állami gazda­ság — az uraiújfalui az iparszerű kukoricatermelés nyugat-dunántúli úttörője és bázisa — a bemutatóval azt a régi és még ma is élő tévhitet szeretné eloszlatni, miszerint az ország nyugati fele nem túlzottan alkalmas kukorica termesztésre. Ez nemcsak azért káros nézet, mert a nagy állatsűrűségű országrészben takarmányo­zási gondok lehetnek, ha nem terem elég kukorica, de a mai korszerű mező- gazdasági technológiák közepette egyszerűen nem is igaz. A kutatók már lét­rehoztak rövid tenyészidejű kukoricafajtákat, amelyek a hűvösebb, kevesebb nap­sütést élvező, csapadéko­sabb Nyugat-Dunántúlon is biztonságosan, gazdaságo­san termeszthető' . Ezekre hívták fel a szakemberek figyelmét a fajtabemutatón. Korszerű technológia, több lakás A Mohács központjában épült lakó- és üzletház flz építőipari szövetkezetek tervei 2259 lakást ad át a negyedik ötéves tervben, vagyis ez év vé­géig a megyei szövetkezeti épí­tőipar. Ugyanakkor 3181 lakás építését és kivitelezését tervezik az ötödik ötéves terv időszaká­ra. Ebből 1256 lakást Pécsett, 2925 lakást pedig a megye ki­emelt lakásépítési területén fog­nak felépíteni. Közel ezer lakást a Pécsi Építőipari Szövetkezet az alagútzsalus építési techno­lógiával, 800 lakást pedig a mohácsi építők feszített vázas technológiával kíván felépíteni. Óvodák, bányászlakások Ezeket határozták el a Kl- SZÖV székházában tartott egyeztető tárgyaláson a napok­ban. A Pécs városi Tanács építési osztálya a Pécsi Építőipari' Szö­vetkezet hatékonyabb közremű­ködését kérte a kapcsolódó lé­tesítmények, üzlethelyiségek, óvodák kivitelezéséhez és a Me­csek' oldalának intenzivebb be­építéséhez. A bányászlakás épí­tési akciók gyorsítását sürgette a Komlói városi Tanács. A Sás- di Építőipari Szövetkezet az ér­tekezleten elhangzottak alapján 200 bányászlakás építését vál­lalta Komlón és 160 bányász­lakás kivitelezését Szászváron. A Mohácsi Építőipari Szövetke­zet 1000 — elsősorban OTP- és tanácsi értékesítésű — lakást kí­ván felépíteni. Ennek az elkép­zelésnek a megvalósítása érde­kében meg kell oldani a jelen­legi telephely problémáját, ami­hez az országos, központi szer­vek anyagi támogatása szüksé­ges. Szigetvár, Sellye és Vajszló körzetében 205 lakást kíván fel­építeni a Szigetvári Építőipari Szövetkezet. Az OTP képviselője az értekezleten bejelentette, nagyobb volumenű lakásépítés­re tudna rendelést biztosítani a szövetkezetnek. A MÉSZÖV lakásépítési tit­kársága a hagyományos építési móddal kivitelezett lakások épí­téséhez kérte a KISZOV és az Építőipari Szövetkezetek haté­konyabb támogatását. Meggondolandó javaslat Meggondolandó javaslat hang­zott el a további szövetkezeti együttműködésre vonatkozóan is. A Baranya megyei Tanács épí­tési osztálya javasolta, hogy az építőipari szövetkezetek koope­rációban végezzék el egyes épületszerelési, épületlakatosi és épületasztalosipari munkái­kat. E javaslat alapján érdemes lenne áttekinteni, hogy nem lenne-e indokölt a ma még el­sősorban az állami nagyipar­nak szállított, de a szövetkezeti iparban előállított épületaszta­los és épületlakatos termékeket először a szövetkezeti építőipar felé irányítani. Wem pres es sroff A norma nyomában az ércbányában Sok fórumon elhangzik, baj van a normákkal, a normakar­bantartás a vállalati tevékeny­ség egyik legelhanyagoltabb területe. Tény az, s ez is rávi­lágít a helyzetre, Baranyában az utóbbi években nemhogy növekedett volna, de csökkent a teljesítménybérben dolgozók aránya. A norma sok helyen mintha tabu lenne, s hol tar­tunk még például attól, hogy az irodai munkát is normázzuk. Mi mindenesetre nyomába sze­gődtünk a jó példáknak. Mikor nyúlnak hozzá? A Mecseki Ércbányászati Vállalatnál a normákra külön csoport: a normacsoport ügyel. Az üzemszervezési osztályhoz tartoznak, s ehhez érdekesség­ként fűzzük hozzá, valamikor a normásokat a munkaügyhöz sorolták, s csak nagy viták után terjedt el az új felfogás, hogy a normások — miután a norma nemcsak bérezési kér­dés - valamiképpen mégiscsak a szervezéshez kapcsolódnak. A MÉV központi normacsoport­ja a csoport vezetőjéből és öt időmérő-időelemzőből áll, de hozzájuk számíthatjuk az üze­mek normásait is — ők nyolcán vannak —, akik kint az üzemek­ben ténykednek és munkájukat a normacsoport az üzemek ve­zetőivel közösen irányítja. Mikor és miként rendezik a munkanormákat? Ennek több indítéka is lehet, lássuk a leg­fontosabbakat. Először is rend­szeresen figyelemmel kísérik az üzemek teljesítményét, másrészt figyelik, hogy a folyamatos mű­szaki fejlesztés, a munkahelyi munkaszervezés és a bányászati munkafolyamatok technológiá­jában bekövetkezett változások együttes hatásaként mikor és milyen mértékű normarende­zésre van szükség. Ennek alap­ján az utóbbi években két al­kalommal is sor került a ren­dezésre. 1972 áprilisában 15 százalékkal emelték a normá­kat, majd pedig az idei esz­tendőben 13,6 százalékkal. A normák rendezésén túl — s ez is ide tartozik — igyekez­nek olyan területekre is kiter­jeszteni a normára épített bé­rezést, ahol eddig ezt nem al­kalmazták. Ez a munka ugyan még a kezdet kezdetén áll, de, amint azt az üzemszervezési osztályon Juhász József norma­csoportvezető kifejtette, balhie­delem az, hogy jó szervezéssel nem lehet bárhol is, akár az építőrészlegnél, az öntödében, a karbantartásban normákat állítani, s a MÉV-nél a jövő­ben igyekeznek újabb terüle­tekre kiterjeszteni a munkanor­mákra épített bérezési rend­szert. A későbbiekben célba veszik még az irodai munkát is, itt is lehet és kell is nor­mákat megállapítani. Melles­leg megjegyezzük, az irodák világában csak külföldön, de nálunk nem léteznek normák, ez egy szűz terület, ahol rá­adásul a legnagyobb ellenál­lásra lehet számítani. Vastagabb a boríték is A normarendezés indítékai között szerepel, amikor maguk az üzemek kérik, igénylik a normásokat. Ilyenkor a veszte­ségidők okainak feltárására és ennek alapján egyes munkafo­lyamatok normarendezésére kerülhet sor. A hetvenes évek elejéig például a legtöbb idő- veszteség az üres csillék hiá­nyából adódott, baj volt a szállításszervezéssel. Kérték a normásokat, készítsenek mun­kanapfelvételeket, kinek — az üzem vagy a bányászok — hi­bájából adódnak az időkiesé­sek, tárják fel a szűk kereszt- metszeteket és tegyenek javas­latokat a veszteségidők csök­kentésére. Azóta megoldódott ez a gond, a vállalatnál jelen­tősen bővítették a csilleparkot és időgrafikonok alapján szer­vezik a szállítást. A munkaszervezést és a mű­szaki fejlesztést követő norma­rendezések eredményeit a tel­jesítmények alakulásából szé­pen nyomon követhetjük. Ha az 1970. év tényleges teljesít­ményeit száz százaléknak vesz- szük, akkor 1975-ben a lejtési teljesítmények már ötven szá­zalékkal, a vágathajtási telje­sítmények pedig csaknem har­minc százalékkal magasabbak! Természetesen ezzel együtt a bányászok keresete is emelke­dett. A magasabb normát nem présként és srófként alkalmaz­ták, a nagyobb teljesítménye­ket a borítékban is elismerték. Amikor általános normarende­zésekre került sor, a műszakbé­reket is ugyanannyi vagy közel ugyanannyi százalékkal meg­emelték. Ezen belül persze szóródás van, nem mindenkinél azonos mértékben feszítették (vagy éppen levették) a nor­mát, nem kapott mindenki egy­formán több műszakbért. Nem, hiszen itt olyasmire is figye­lemmel kell lenni - a norma ilyen szerepet is betölt —, hogy például hol vannak szűk ke­resztmetszetek, melyik munkát, munkahelyet kellene egy kis­sé jobban vonzóvá tenni. Ezek után a kereseteket is vessük egybe: a fejtésben az irányműszakbér 1970-ben átla­gosan 98 forint volt, ma 134 forint, a vágatban 1970-ben átlagosan 100 forint, 1975-ben 132 forint. Az átlagkeresetek ennél persze lényegesen ma­gasabbak — a fejtésben és a vágatban is az összkereset egy-egy műszakban 280—290 forint -, hiszen a műszakbér­hez még pótlékok és prémiu­mok jönnek. Van-e ellenállás? Mit szólnak a munkahelye­ken a normarenűezésekhez, a normakarbantartáshoz? Van-e ellenállás? A normások azt mondják, nekik minden al­kalommal feketén-fehéren be kell bizonyítaniuk számításai­kat. Ez nem megy mindig si­mán. Időben elhúzódhat, sőt, egyes esetekben új javaslat ki­dolgozása céljából visszakap­ják rendezési előterjesztései­ket. Az ellenpólus a szakszer­vezet, a vele való tárgyalás és vita alapján születnek a dön­tések. Ahol normákról van szó, ott minden esetben szükség van a szakszervezeti tanácsok egyetértésére és jóváhagyásá­ra. És mit szólnak a bányá­szok? Németh János üzemszer­vezési osztályvezető szerint a dolgozók tudják, hogy a folya­matos műszaki fejlesztés, a so­raikban végzett munkahelyi munkaszervezés hatásaként nő a munkavégzésre fordítható munkahelyi munkaidő. A meg­növekedett munkaidőben a na­gyobb teljesítőképességű gé­pekkel azonos teljesítményszint tartása tőlük kisebb igénybevé­telt követel, illetve azonos erő­kifejtés mellett magasabb tel­jesítményszint elérése lehetsé­ges. Ennek tudatában a nor­marendezéseket a vállalat dol­gozói megértéssel tudomásul vették. Miklósvári Zoltán Gumisiló Taurus gyártmányú felfújha­tó gumisilót épített a Bicskei Állami Gazdaság. A hatalmas gumikupola alatt száz vagon terményt tárolhatnak. Az új lé­tesítményben már meg is kezd­ték a tárolást: hatvan vagon búzát raktároznak. A gumiku­polát mindig akkorára fújják csak fel, amekkora területre a raktározáshoz szükség van. Az újszerű terményraktár előnye, hogy gyorsan felállítható, csu­pán megfelelő alapozásra van szükség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom