Dunántúli napló, 1975. augusztus (32. évfolyam, 209-238. szám)

1975-08-02 / 210. szám

1975. augusztus 2., szombat DünQntiiii napló 3 Pécsi gyár — svéd szemmel # Tanulmány készül a tapasztalatokról # Kézi munka, automatizált gyár # Magas színvonalú termékek Gazdag jubileumi program Ipari és mező­gazdasági kiállítás nyílt Szolnokon Versenyek, bemutatók Mindig érdekes és hasznos, ha külföldi szakember szemével látjuk magunkat, hogyan dol­gozunk. Bo Lundén, az UNIDO szakembere a magyar kormány felkérésére a magyar könnyű­ipart tanulmányozza, hogy vé­leményt mondjon, nemzetközi mércével hol is áll könnyűipa­runk. Jóllehet az UNIDO, az ENSZ iparfejlesztési szervezete elsősorban o fejlődő országok­nak nyújt segítséget, speciális ipari szolgáltatásait bármely tagország igénybe veheti. Él­tünk ezzel a lehetőséggel. Bo Lundén úrnak Pécs jutott, hetek óta tanulmányozza a Pécsi Bőrgyár munkáját. A svéd szakember, mielőtt az ENSZ szolgálatába állt volna, huszonöt évig Észak-Európa legnagyobb bőrgyárának mű­szaki igazgatója volt, bejárta az egész világot, Uruguaytól Zambiáig rengeteg bőrgyárban megfordult. Itt Pécsett minden­nel — tehát nemcsak műszaki­technikai kérdésekkel, de a gazdálkodással összefüggésben a gyár teljes tevékenységével — megismerkedik, miközben felméréseket, elemzéseket vé­gez, hogy tapasztalatairól ta­nulmányt készíthessen megfe­lel tanácsokkal, útmutatások­kal szolgálva, melyet majd át­ad a qyárnak és a magyar kormánynak. Hol áll a ' Pécsi Bőrgyár? Kézi munka és automatizált gyár — ezen a skálán belül hol áll a Pécsi Bőrgyár, ame­lyet egyébként előszeretettel szoktunk Közép-Európa legna­gyobb és legkorszerűbb gyárá­nak mondani? A svéd szak­ember erre azt mondja: látott már a fejlődő országokban is nagyon modem gyárakat és megfordítva, fejlett országok­ban kócerájokat. Például Olasz­országban a modern gyárak mellett a tengerparton a kéz­zel dolgozó tímárságok százai sorakoznak. A pécsi gyár ter­mékei meglehetősen magas színvonalon állnak, bár szerirr- te a termékösszetétel, a mo­dern bőrök részaránya nem felel meg az élen járó irány­zatoknak. A gyáriak műszaki képzettségét, szakértelmét jó­nak tartja. A gépek — régiek és újak keveréke, egy részük, ha nem is kiemelkedő, de ma­gas színvonalon áll, más ré­szük kevésbé. Mindez persze pénzkérdés, s ehhez még gyor­san hozzáfűzi, a pécsiek jól látják,, ismerik a műszaki prob­lémákat. Szerinte a tipikus prob­léma a termelékenység, az hogy egy-egy munkás naponta hány bőrt készít. Va­jon Bo Lundén kétezer néhány száz emberrel mennyi bőrt ké­szítene ki? Ha az itteni lehe­tőségektől elvonatkoztatunk, modern gyárban ennyi ember­nek a dupláját, vagy még an­nál is többet kellene termelnie, válaszolja. A lehetőségek vi­szont adottak, vajon minimális befektetéssel mit tudna ő ki­hozni? Új gépek beállítása nél­kül, tehát nem kerülne pénzbe — fokozná a termelékenységet. Hogyan? A munka jobb meg­szervezésével. Baj van a szer­vezettséggel, mondja, s most figyeljünk a svéd mérnök fej­tegetéseire. Testőrök a rózsák mellett Fel kellene tenni a kérdést, szükség van-e erre és erre az emberre. A legfőbb gond — a helyzet felmérése. Ha valahol valami probléma támad, nem azt kérdezik, hogy miből adó­dott ez a probléma, hanem rögtön, hogy oda egy ember kell. Holott lehet, hogy a prob­léma három-négy művelettel előbb van és oda kellene em­ber. Az egészet ahhoz hason­lítja, amikor az embernek fáj a feje, mire bevesz egy asz­pirint, még mindig fáj, bevesz még egy aszpirint, mindig fáj . . . Ahelyett, hogy megné­zetné magát az orvossal, s ak­kor kiderülne, a gyomrában da­ganat van, az a baj, azt kel­lene kivetetni. De menjünk to­vább, tehát beállítunk még egy embert, azután pedig hajlan­dók vagyunk elfelejteni a problémát. Hasonlatos ez ah­hoz, példálózik megint Bo Lundén, amikor Viktória király­nő rózsákat ültetett el a Buckingham palota előtt. Arra járkáltak az alattvalók és ki­taposták a rózsákat. Erre a királynő két testőrt állított a rózsák mellé. Jóllehet a rózsák már rég kipusztultak, de a két testőr még mindig ott strázsál. Anyagmozgatás, az anyagok sétáltatása. Szerinte a gyártás 90 százalékban szállítás. Áram­lik az anyag egyik üzemrész­ből a másikba, mozog a gé­pek körül, s akkor, amikor a gépbe beteszik. Mindhárom esetben — mindenhol és min­denkor — van lehetőség a szállítás lerövidítésére, legfő­képpen a mozdulatok ésszerű­sítésével. Nem mondaná, hogy a magyar munkás kényelmesen dolgozik. A gépek mellett dol­gozók intenzitása jó, a gép­kihasználást megfelelőnek tart­ja, Ám sokallja azok létszá­mát, akik nem gépeken dol­goznak, s így nem lehet le­mérni teljesítményüket, inten­zitásukat. Mennyire sokallja a fehérkö­penyesek számát? Sok . . . úgy érzi, ez a vonal túlméretezett. Bár nem akar elhamarkodott véleményt formálni, egyelőre csak műszaki folyamatokat vizs­gált, De amit ott látott, arról az a véleménye, hogy nagyon nagy százalék, amely admi­nisztrációval foglalkozik. Ilyen szempontból, az az érzése, túlszervezett a gyár. Hat lépcső van ott is, ahol esetleg elég lenne három. Vagy talán ahol egynek sem kellene lennie. A bőr örök Más vizekre evezve, Bo Lun­dén arra a világtendenciára hívja fel a figyelmet, miszerint a bőrgyártás egyre inkább át­tevődik a fejlődő országokba, ahol a nyersanyag található. Dél-Amerika és Afrika nem hajlandó szállítani, maga akar­ja feldolgozni nyersbőreit, ugyanakkor azok a fejlett orszá­gok, amelyek a múltban a legna­gyobb nyersbőr importőrök vol­tak, ma már exportőrökké válnak, mint például az USA. Igen, mert a bőripar meglehetősen munkaigényes iparág, a fejlett országokban nem kifizetődő. Hogy mi lesz? Az, ami például a textíliák esetében történik. A fejlett országok alapanyagot szállítanak a fejlődő országok­nak, azok pedig az alapanyag­ból szövetet készítenek és kész­árut szállítanak. Így lesz ez a bőröknél is — és itt nem tesz különbséget marha- és disznó­bőr között, számára ez osztha­tatlan, csak egyfajta bőr léte­zik — jó bőr. Végül egy kérdés: fenyege­ti-e valami a természetes bő­rök uralmát? Mi a helyzet a műbőrökkel? Nincs műbőr, csak műanyag van és bőr, javít ki Bo Lundén, aki maga is foglalkozott ,,műbőrök" gyártá­sával és sokat gondolkodott a bőr jövőjén. Alapvető fizikai különbségek vannak. Egyes tu­lajdonságokat, nevezetesen a vízgőz megkötésének képessé­gét, ami nem egyenlő a víz- áteresztő képességgel, képte­len a műanyag produkálni. A bőr alapvető emberi szükség­let marad, hiszen gondoljuk csak meg, Indiában vagy Afri­kában egy lakosra még egy pár bőrcipő sem jut. Ugyan­akkor nem áll a világ rendel­kezésére elegendő nyersbőr, hogy az egész emberiség bőr­cipőt húzhasson. Bedolgozó pécsi asszonyok A Pécsi Kesztyűgyár 4200 dolgozójának nyolcvan százalé­ka nő. Közülük több mint ez­ren bedolgozók. Az hogy valaki otthon dol­gozhat első gondolatra rendkí­vül előnyösnek tűnik. Termé­szetesnek látszik, hogy van ideje főzésre, mosásra, takarí­tásra, a gyerekek ellátására s emellett kedve szerint végezhe­ti el a vállalt munkát. Ez az otthon dolgozói rend­szer 1959-ben alakult a Kesz­tyűgyárnál. A vállalat jelentős beruházási költséget takarított meg azzal, hogy nem kellett munkahelyet ígérnie ezer mun­kásnak, s ugyanakkor sok olyan asszonynak adhatott munkát, akik különböző okok miatt nem vállalhatták a gyári több mű­szakot. 1972-ig csak kézi varrónő­ket foglalkoztattak. Ekkor meg­szervezték az otthoni gépi var­rást is. A gépek a vállalat tu­lajdonába tartoznak, karban­tartásukról is a Kesztyűgyár gondoskodik. A bedolgozóknak egyébként rezsitérítést is fizetnek. A kézi varrók normaóránként 50, a gépvarrák 60 fillért kapnak. Ez a havi 100—150 forint elég a többlet óramköltség fizetésé­re. Az otthon-varró nők legtöbb­je hetenként két alkalommal megjelenik a gyáregységben vagy telephelyen, átadja a kész kesztyűt és újabbakat visz haza megvarrni. Pécsett, Sik­lóson, Nagyatádon, Dombóvá­ron, Marcaliban, Pécsváradon, Tamásiban, Taszáron és Kece- len számos asszonyt foglalkoz­tat így a vállalat. Az otthon dolgozók normája és bére teljesen azonos a ben­ti dolgozókéval. Valamennyien darabbérben dolgoznak, telje­sítményük könnyen mérhető. Az átlagkereset 1971-től 1974- iq a kézi varróknál 1335 forint­ról 1602 forintra emelkedett. A gépi varrók fizetése csak 1973- tól mérhető, amikor is 1712 forint, tavaly pedig 1840 forint volt az átlagkereset. Sajnos, a vállalat sajáterős bérfejlesztést az utóbbi években csak na­gyon korlátozott mértékben tu­dott megvalósítani. Rugási Lászlóné az elsők között kezdte a bedolgozást: — Kicsik voltak a lányaim, nem tudtam benti munkát vál­lalni mellettük. Most, hogy mór férjhez mentek, átalakíttattuk Zöldségfajta- bemutató Az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet tordasi te­lepén pénteken országos zöld- ségfajta-bemutatót tartottak, amelyen a termelő gazdaságok és kutatóintézetele 150 szakem­bere, kertésze vett részt. A szemlén bemutatták az új hazai és külföldi zöldségfajtákat, amelyek a közeljövőben közter­mesztésbe kerülhetnek. Az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet tíz telepén az idén 550 zöidségfajtát, illet­ve fajtajelöltet vizsgálnak, s kö­zülük az új hazai fajták száma 300, A bemutatón nagy érdek­lődés kísérte a kecskeméti ,roe- mesítésű új paradicsom-fajtá­kat és a gépi konzerv cseme­gepaprikát, amely egyidejű be- érésével gépi szedésre legalkal­masabb. Bemutatták az új, haj- tatásra is alkalmas parodicsom- és paprikafajtákat is. Közülük a soroksári hajtatót, valamint a szentesi piacos csüngő paprikát már az idén termesztik is. Kesztyügyári bedolgozók az otthonunkat. Férjemmel ket­ten élünk egy másfélszobás la­kásban. A félszoba az én mű­helyem. A kesztyű kényes mun­ka, egy szem kristálycukor is nyomot hagy rajta, nem rakha­tom szanaszét a lakásban. Leg­többet este dolgozom. — Mennyit keres egy hónap­ban? — Engem ne számítsanak, mert nekem most már alig van másra gondom, mint a varrás­ra, így aztán szinte mindig túl­teljesítem a normát, összejön a havi 2000-2500 forint. — Én örülök, ha a napi nyolc órát dolgozva teljesíteni tudom a normát — folytatja a beszél­getést Balatoni Bemérné. — Otthon azért sokmindenre kell az idő. Van egy 15 éves fiam is. Nem mondom, van úgy, hogy az ember többet készít el, de rendszeresen, hónapról hónapra többet csinálni a száz százaléknál - az nem megy. Nem is lehet többet megke­resni a havi 1600 forintnál — Mennyi a norma? — Három nap alatt kekl megvarrni 13 pár kesztyűt. Egy- egy kesztyű általában 20-24 kiszabott darabból áll. Szállí­tás előtt nem egyszer megtör­tént velem, hogy kesztyűkkel álmodtam. Amikor nagyon túl­hajtjuk magunkat, teljesen ki­fáradunk, s nemcsak fizikailag. Ha pedig megbetegszünk az egy külön probléma. Nekem például azt mondta az orvos, hogy nem ikell engem táppénz­re venni, úgyis otthon vagyok. Végül, amikor már a rendelé­sen is 39 fok volt a lázam, ak­kor kiírt. Általános panasz a bedol­gozók részéről a táppénz. Ha mégis kiírják őket, akkor azok az SZTK-rendelkezések érvénye­sek, melyek kimondják, hogy a A gyorsan fejlődő Tisza-parti város, Szolnok 900 esztendejét 17 ízben is pusztulás jelzi. Az Alföld országútján azonban mindig adott volt az újjászüle­tés, az újjáépítés lehetősége, amely rohamléptekkel tulajdon­képpen a felszabadulás után indult meg. A város címerében látható — a kicsinyeit vérével tápláló — pelikán ezt az örö­kös, saját erőből való újjászü­letést jelképezi. bedolgozó a napi keresete után kapja a táppénzt, de a figye­lembe vehető legnagyobb napi kereset nem lehet több száz forintnál. Ez azonban csak egy azok között a hátrányok között, melyek a bedolgozókat érintik. A Munka Törvénykönyve szerint a bedolgozók ebédpénz térí­tésben nem részesülhetnek. Nem kapják a szülés utáni gyermekgondozási segélyt sem. Hiába van kettő, netalán há­rom gyerekük, az óvodai elhe­lyezés nagy problémájuk, mi­vel „az anyuka úgyis otthon van”. A bedolgozók hátrányos helyzetén a vállalat saját erő­ből próbál segíteni például a vállalati óvodával. A szakszer­vezet kérte, hogy a gyermek- gondozási segélyt terjesszék ki a bedolgozókra is, illetve hogy a táppénznél figyelembevehe­tő napi átlagkereset összegét 120 forintban állapítsák meg és utána, évenként emeljék a tervezett országos bérnövek­mény százalékával. Ugyancsak elengedhetetlenül fontosnak találják, hogy a bedolgozó nők gyermekét legalább egy évvel a beiskolázása előtt vegyék fel óvodába. Török Éva Új kikötő A Balatonon, Kiliántelep partjainál pénteken ünnepélye­sen felavatták a magyar ten­ger 22. közforgalmú kikötőjét. A 900 000 forintos beruházást az Expressz Ifjúsági és Diák­utazási Iroda anyagi fedezeté­vel, a MAHART kivitelezésében valósították meg. A száz méter hosszú, egy mólós új kikötő al­kalmas valamennyi balatoni hajó fogadására. A jubileum jól jött a város nak — mondotta tegnapi be­szélgetésünkkor Kukri Béla, a i városi tanács elnöke. Ugyanis ez az ünnepségsorozat pemcsak cél, hanem eszköz is a város építése, fejlesztése, kulturális életének fellendítése érdekében. Csak egy példát: a város lakói tavaly 32 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek, s a kivitelező vállalatok is határ­idő előtt adták át sorban az új, a jubileumra épült létesítmé­nyeket: a személypályaudvart, a Pelikán Szállót, a sportcsar­nokot, s a Fő tér teljes rekonst­rukciója is befejeződött. Az ünnepségsorozat szervezői remek munkát végeztek: az or­szág minden pontjáról „idehoz­ták" az embereket. A tegnap délelőtt 10 órakor megnyílt Ipari és Élelmiszergazdasági Ki­állítás is csak egy — a gazdag programból. A megnyitón részt vett Nemeslaki Tivadar, az MSZMP KB tagja, kohó- és gépipari miniszter, dr. Gergely István, az MSZMP KB tagja, az MSZMP Szolnok megyei Bizott­ságának titkára, és Dobrotka László, könnyűipari miniszter- helyettes. Kohó- és gépipari miniszterünk a kormány nevé­ben üdvözölte a vásári ünnep­ség résztvevőit, és köszöntötte a megye kiállítóit, akiknek ter­mékei mint mondotta, hatéko­nyan segítik a népgazdaság fejlődését. A vásáron kívül azonban sok egyéb nyári-őszi rendezvény hívja Szolnokra az érdeklődő­ket. A város az idén 19 kiemelt rendezvény gazdája. Itt tartot­ták az első félévben a közgaz­dászok vándorgyűlését, az or­szágos anyag- és készletgaz­dálkodási ankétet, rendeztek népdalfesztivált, néptáncfeszti­vált és élelmiszeripari konfe­renciát. Jelenleg a nemzetközi ifjúsági kosárlabda tornának ad otthont az új sportstadion, augusztus 8—10-ig a II. Orszá­gos Amatőrfilm Fesztivált ren­dezik a Tisza partján, az első nemzetközi olajbányász kézilab­da-torna augusztus 8-án, a természetjárók országos találko­zója pedig augusztus 9-én kezdődik Szolnokon. Mint arról már tudósításunk­ban beszámoltunk, a Szolnoki Galéria Pettenkoffentől Fényes Adolfig című tárlata méltán tarthat számot országos érdek­lődésre, hiszen az Osztrák és a Magyar Nemzeti Galéria ritkán látható kincseit mutatja be. Augusztus 14-én itt tartják az országos ifjúgárda szemlét, s augusztus 18-án kerül bemu­tatásra a városi mozikban a Képek a város életéről cfmű Szolnokról készült egy óra húsz perces film, melyet a MAFILM Vlll-as stúdiója Gaál István ren­dezésében készített. Az alkot­mány napi ünnepségek kereté­ben avatják a városi emlékmű­vet, este pedig a XVIII. Tiszai Vízikarnevál tartogat látványos­ságot. A színes programból még né­hányat hadd említsek meg: a népi iparművészeti kiállítást, a szeptember 22-i országos szö­vetkezeti szabászversenyt, a szeptember 25-i XIII. nemzetközi fodrászversenyt, és a szeptem­ber 10-én nyíló vadászati kiál­lítást. A hírek szerint — még pontos időpont nincs — Szol­nok lesz a képzőművészeti rö­vidfilmfesztivál gazdája, és ok­tóberben kezdődik a színházi hetek gazdag programja, amelyre az ország több fővá­rosi és vidéki színtársulatát hív­ták meg. Kozma Ferenc Miklósvári Zoltán Otthon van a munkahelyük

Next

/
Oldalképek
Tartalom