Dunántúli napló, 1975. augusztus (32. évfolyam, 209-238. szám)
1975-08-02 / 210. szám
1975. augusztus 2., szombat DünQntiiii napló 3 Pécsi gyár — svéd szemmel # Tanulmány készül a tapasztalatokról # Kézi munka, automatizált gyár # Magas színvonalú termékek Gazdag jubileumi program Ipari és mezőgazdasági kiállítás nyílt Szolnokon Versenyek, bemutatók Mindig érdekes és hasznos, ha külföldi szakember szemével látjuk magunkat, hogyan dolgozunk. Bo Lundén, az UNIDO szakembere a magyar kormány felkérésére a magyar könnyűipart tanulmányozza, hogy véleményt mondjon, nemzetközi mércével hol is áll könnyűiparunk. Jóllehet az UNIDO, az ENSZ iparfejlesztési szervezete elsősorban o fejlődő országoknak nyújt segítséget, speciális ipari szolgáltatásait bármely tagország igénybe veheti. Éltünk ezzel a lehetőséggel. Bo Lundén úrnak Pécs jutott, hetek óta tanulmányozza a Pécsi Bőrgyár munkáját. A svéd szakember, mielőtt az ENSZ szolgálatába állt volna, huszonöt évig Észak-Európa legnagyobb bőrgyárának műszaki igazgatója volt, bejárta az egész világot, Uruguaytól Zambiáig rengeteg bőrgyárban megfordult. Itt Pécsett mindennel — tehát nemcsak műszakitechnikai kérdésekkel, de a gazdálkodással összefüggésben a gyár teljes tevékenységével — megismerkedik, miközben felméréseket, elemzéseket végez, hogy tapasztalatairól tanulmányt készíthessen megfelel tanácsokkal, útmutatásokkal szolgálva, melyet majd átad a qyárnak és a magyar kormánynak. Hol áll a ' Pécsi Bőrgyár? Kézi munka és automatizált gyár — ezen a skálán belül hol áll a Pécsi Bőrgyár, amelyet egyébként előszeretettel szoktunk Közép-Európa legnagyobb és legkorszerűbb gyárának mondani? A svéd szakember erre azt mondja: látott már a fejlődő országokban is nagyon modem gyárakat és megfordítva, fejlett országokban kócerájokat. Például Olaszországban a modern gyárak mellett a tengerparton a kézzel dolgozó tímárságok százai sorakoznak. A pécsi gyár termékei meglehetősen magas színvonalon állnak, bár szerirr- te a termékösszetétel, a modern bőrök részaránya nem felel meg az élen járó irányzatoknak. A gyáriak műszaki képzettségét, szakértelmét jónak tartja. A gépek — régiek és újak keveréke, egy részük, ha nem is kiemelkedő, de magas színvonalon áll, más részük kevésbé. Mindez persze pénzkérdés, s ehhez még gyorsan hozzáfűzi, a pécsiek jól látják,, ismerik a műszaki problémákat. Szerinte a tipikus probléma a termelékenység, az hogy egy-egy munkás naponta hány bőrt készít. Vajon Bo Lundén kétezer néhány száz emberrel mennyi bőrt készítene ki? Ha az itteni lehetőségektől elvonatkoztatunk, modern gyárban ennyi embernek a dupláját, vagy még annál is többet kellene termelnie, válaszolja. A lehetőségek viszont adottak, vajon minimális befektetéssel mit tudna ő kihozni? Új gépek beállítása nélkül, tehát nem kerülne pénzbe — fokozná a termelékenységet. Hogyan? A munka jobb megszervezésével. Baj van a szervezettséggel, mondja, s most figyeljünk a svéd mérnök fejtegetéseire. Testőrök a rózsák mellett Fel kellene tenni a kérdést, szükség van-e erre és erre az emberre. A legfőbb gond — a helyzet felmérése. Ha valahol valami probléma támad, nem azt kérdezik, hogy miből adódott ez a probléma, hanem rögtön, hogy oda egy ember kell. Holott lehet, hogy a probléma három-négy művelettel előbb van és oda kellene ember. Az egészet ahhoz hasonlítja, amikor az embernek fáj a feje, mire bevesz egy aszpirint, még mindig fáj, bevesz még egy aszpirint, mindig fáj . . . Ahelyett, hogy megnézetné magát az orvossal, s akkor kiderülne, a gyomrában daganat van, az a baj, azt kellene kivetetni. De menjünk tovább, tehát beállítunk még egy embert, azután pedig hajlandók vagyunk elfelejteni a problémát. Hasonlatos ez ahhoz, példálózik megint Bo Lundén, amikor Viktória királynő rózsákat ültetett el a Buckingham palota előtt. Arra járkáltak az alattvalók és kitaposták a rózsákat. Erre a királynő két testőrt állított a rózsák mellé. Jóllehet a rózsák már rég kipusztultak, de a két testőr még mindig ott strázsál. Anyagmozgatás, az anyagok sétáltatása. Szerinte a gyártás 90 százalékban szállítás. Áramlik az anyag egyik üzemrészből a másikba, mozog a gépek körül, s akkor, amikor a gépbe beteszik. Mindhárom esetben — mindenhol és mindenkor — van lehetőség a szállítás lerövidítésére, legfőképpen a mozdulatok ésszerűsítésével. Nem mondaná, hogy a magyar munkás kényelmesen dolgozik. A gépek mellett dolgozók intenzitása jó, a gépkihasználást megfelelőnek tartja, Ám sokallja azok létszámát, akik nem gépeken dolgoznak, s így nem lehet lemérni teljesítményüket, intenzitásukat. Mennyire sokallja a fehérköpenyesek számát? Sok . . . úgy érzi, ez a vonal túlméretezett. Bár nem akar elhamarkodott véleményt formálni, egyelőre csak műszaki folyamatokat vizsgált, De amit ott látott, arról az a véleménye, hogy nagyon nagy százalék, amely adminisztrációval foglalkozik. Ilyen szempontból, az az érzése, túlszervezett a gyár. Hat lépcső van ott is, ahol esetleg elég lenne három. Vagy talán ahol egynek sem kellene lennie. A bőr örök Más vizekre evezve, Bo Lundén arra a világtendenciára hívja fel a figyelmet, miszerint a bőrgyártás egyre inkább áttevődik a fejlődő országokba, ahol a nyersanyag található. Dél-Amerika és Afrika nem hajlandó szállítani, maga akarja feldolgozni nyersbőreit, ugyanakkor azok a fejlett országok, amelyek a múltban a legnagyobb nyersbőr importőrök voltak, ma már exportőrökké válnak, mint például az USA. Igen, mert a bőripar meglehetősen munkaigényes iparág, a fejlett országokban nem kifizetődő. Hogy mi lesz? Az, ami például a textíliák esetében történik. A fejlett országok alapanyagot szállítanak a fejlődő országoknak, azok pedig az alapanyagból szövetet készítenek és készárut szállítanak. Így lesz ez a bőröknél is — és itt nem tesz különbséget marha- és disznóbőr között, számára ez oszthatatlan, csak egyfajta bőr létezik — jó bőr. Végül egy kérdés: fenyegeti-e valami a természetes bőrök uralmát? Mi a helyzet a műbőrökkel? Nincs műbőr, csak műanyag van és bőr, javít ki Bo Lundén, aki maga is foglalkozott ,,műbőrök" gyártásával és sokat gondolkodott a bőr jövőjén. Alapvető fizikai különbségek vannak. Egyes tulajdonságokat, nevezetesen a vízgőz megkötésének képességét, ami nem egyenlő a víz- áteresztő képességgel, képtelen a műanyag produkálni. A bőr alapvető emberi szükséglet marad, hiszen gondoljuk csak meg, Indiában vagy Afrikában egy lakosra még egy pár bőrcipő sem jut. Ugyanakkor nem áll a világ rendelkezésére elegendő nyersbőr, hogy az egész emberiség bőrcipőt húzhasson. Bedolgozó pécsi asszonyok A Pécsi Kesztyűgyár 4200 dolgozójának nyolcvan százaléka nő. Közülük több mint ezren bedolgozók. Az hogy valaki otthon dolgozhat első gondolatra rendkívül előnyösnek tűnik. Természetesnek látszik, hogy van ideje főzésre, mosásra, takarításra, a gyerekek ellátására s emellett kedve szerint végezheti el a vállalt munkát. Ez az otthon dolgozói rendszer 1959-ben alakult a Kesztyűgyárnál. A vállalat jelentős beruházási költséget takarított meg azzal, hogy nem kellett munkahelyet ígérnie ezer munkásnak, s ugyanakkor sok olyan asszonynak adhatott munkát, akik különböző okok miatt nem vállalhatták a gyári több műszakot. 1972-ig csak kézi varrónőket foglalkoztattak. Ekkor megszervezték az otthoni gépi varrást is. A gépek a vállalat tulajdonába tartoznak, karbantartásukról is a Kesztyűgyár gondoskodik. A bedolgozóknak egyébként rezsitérítést is fizetnek. A kézi varrók normaóránként 50, a gépvarrák 60 fillért kapnak. Ez a havi 100—150 forint elég a többlet óramköltség fizetésére. Az otthon-varró nők legtöbbje hetenként két alkalommal megjelenik a gyáregységben vagy telephelyen, átadja a kész kesztyűt és újabbakat visz haza megvarrni. Pécsett, Siklóson, Nagyatádon, Dombóváron, Marcaliban, Pécsváradon, Tamásiban, Taszáron és Kece- len számos asszonyt foglalkoztat így a vállalat. Az otthon dolgozók normája és bére teljesen azonos a benti dolgozókéval. Valamennyien darabbérben dolgoznak, teljesítményük könnyen mérhető. Az átlagkereset 1971-től 1974- iq a kézi varróknál 1335 forintról 1602 forintra emelkedett. A gépi varrók fizetése csak 1973- tól mérhető, amikor is 1712 forint, tavaly pedig 1840 forint volt az átlagkereset. Sajnos, a vállalat sajáterős bérfejlesztést az utóbbi években csak nagyon korlátozott mértékben tudott megvalósítani. Rugási Lászlóné az elsők között kezdte a bedolgozást: — Kicsik voltak a lányaim, nem tudtam benti munkát vállalni mellettük. Most, hogy mór férjhez mentek, átalakíttattuk Zöldségfajta- bemutató Az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet tordasi telepén pénteken országos zöld- ségfajta-bemutatót tartottak, amelyen a termelő gazdaságok és kutatóintézetele 150 szakembere, kertésze vett részt. A szemlén bemutatták az új hazai és külföldi zöldségfajtákat, amelyek a közeljövőben köztermesztésbe kerülhetnek. Az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet tíz telepén az idén 550 zöidségfajtát, illetve fajtajelöltet vizsgálnak, s közülük az új hazai fajták száma 300, A bemutatón nagy érdeklődés kísérte a kecskeméti ,roe- mesítésű új paradicsom-fajtákat és a gépi konzerv csemegepaprikát, amely egyidejű be- érésével gépi szedésre legalkalmasabb. Bemutatták az új, haj- tatásra is alkalmas parodicsom- és paprikafajtákat is. Közülük a soroksári hajtatót, valamint a szentesi piacos csüngő paprikát már az idén termesztik is. Kesztyügyári bedolgozók az otthonunkat. Férjemmel ketten élünk egy másfélszobás lakásban. A félszoba az én műhelyem. A kesztyű kényes munka, egy szem kristálycukor is nyomot hagy rajta, nem rakhatom szanaszét a lakásban. Legtöbbet este dolgozom. — Mennyit keres egy hónapban? — Engem ne számítsanak, mert nekem most már alig van másra gondom, mint a varrásra, így aztán szinte mindig túlteljesítem a normát, összejön a havi 2000-2500 forint. — Én örülök, ha a napi nyolc órát dolgozva teljesíteni tudom a normát — folytatja a beszélgetést Balatoni Bemérné. — Otthon azért sokmindenre kell az idő. Van egy 15 éves fiam is. Nem mondom, van úgy, hogy az ember többet készít el, de rendszeresen, hónapról hónapra többet csinálni a száz százaléknál - az nem megy. Nem is lehet többet megkeresni a havi 1600 forintnál — Mennyi a norma? — Három nap alatt kekl megvarrni 13 pár kesztyűt. Egy- egy kesztyű általában 20-24 kiszabott darabból áll. Szállítás előtt nem egyszer megtörtént velem, hogy kesztyűkkel álmodtam. Amikor nagyon túlhajtjuk magunkat, teljesen kifáradunk, s nemcsak fizikailag. Ha pedig megbetegszünk az egy külön probléma. Nekem például azt mondta az orvos, hogy nem ikell engem táppénzre venni, úgyis otthon vagyok. Végül, amikor már a rendelésen is 39 fok volt a lázam, akkor kiírt. Általános panasz a bedolgozók részéről a táppénz. Ha mégis kiírják őket, akkor azok az SZTK-rendelkezések érvényesek, melyek kimondják, hogy a A gyorsan fejlődő Tisza-parti város, Szolnok 900 esztendejét 17 ízben is pusztulás jelzi. Az Alföld országútján azonban mindig adott volt az újjászületés, az újjáépítés lehetősége, amely rohamléptekkel tulajdonképpen a felszabadulás után indult meg. A város címerében látható — a kicsinyeit vérével tápláló — pelikán ezt az örökös, saját erőből való újjászületést jelképezi. bedolgozó a napi keresete után kapja a táppénzt, de a figyelembe vehető legnagyobb napi kereset nem lehet több száz forintnál. Ez azonban csak egy azok között a hátrányok között, melyek a bedolgozókat érintik. A Munka Törvénykönyve szerint a bedolgozók ebédpénz térítésben nem részesülhetnek. Nem kapják a szülés utáni gyermekgondozási segélyt sem. Hiába van kettő, netalán három gyerekük, az óvodai elhelyezés nagy problémájuk, mivel „az anyuka úgyis otthon van”. A bedolgozók hátrányos helyzetén a vállalat saját erőből próbál segíteni például a vállalati óvodával. A szakszervezet kérte, hogy a gyermek- gondozási segélyt terjesszék ki a bedolgozókra is, illetve hogy a táppénznél figyelembevehető napi átlagkereset összegét 120 forintban állapítsák meg és utána, évenként emeljék a tervezett országos bérnövekmény százalékával. Ugyancsak elengedhetetlenül fontosnak találják, hogy a bedolgozó nők gyermekét legalább egy évvel a beiskolázása előtt vegyék fel óvodába. Török Éva Új kikötő A Balatonon, Kiliántelep partjainál pénteken ünnepélyesen felavatták a magyar tenger 22. közforgalmú kikötőjét. A 900 000 forintos beruházást az Expressz Ifjúsági és Diákutazási Iroda anyagi fedezetével, a MAHART kivitelezésében valósították meg. A száz méter hosszú, egy mólós új kikötő alkalmas valamennyi balatoni hajó fogadására. A jubileum jól jött a város nak — mondotta tegnapi beszélgetésünkkor Kukri Béla, a i városi tanács elnöke. Ugyanis ez az ünnepségsorozat pemcsak cél, hanem eszköz is a város építése, fejlesztése, kulturális életének fellendítése érdekében. Csak egy példát: a város lakói tavaly 32 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek, s a kivitelező vállalatok is határidő előtt adták át sorban az új, a jubileumra épült létesítményeket: a személypályaudvart, a Pelikán Szállót, a sportcsarnokot, s a Fő tér teljes rekonstrukciója is befejeződött. Az ünnepségsorozat szervezői remek munkát végeztek: az ország minden pontjáról „idehozták" az embereket. A tegnap délelőtt 10 órakor megnyílt Ipari és Élelmiszergazdasági Kiállítás is csak egy — a gazdag programból. A megnyitón részt vett Nemeslaki Tivadar, az MSZMP KB tagja, kohó- és gépipari miniszter, dr. Gergely István, az MSZMP KB tagja, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának titkára, és Dobrotka László, könnyűipari miniszter- helyettes. Kohó- és gépipari miniszterünk a kormány nevében üdvözölte a vásári ünnepség résztvevőit, és köszöntötte a megye kiállítóit, akiknek termékei mint mondotta, hatékonyan segítik a népgazdaság fejlődését. A vásáron kívül azonban sok egyéb nyári-őszi rendezvény hívja Szolnokra az érdeklődőket. A város az idén 19 kiemelt rendezvény gazdája. Itt tartották az első félévben a közgazdászok vándorgyűlését, az országos anyag- és készletgazdálkodási ankétet, rendeztek népdalfesztivált, néptáncfesztivált és élelmiszeripari konferenciát. Jelenleg a nemzetközi ifjúsági kosárlabda tornának ad otthont az új sportstadion, augusztus 8—10-ig a II. Országos Amatőrfilm Fesztivált rendezik a Tisza partján, az első nemzetközi olajbányász kézilabda-torna augusztus 8-án, a természetjárók országos találkozója pedig augusztus 9-én kezdődik Szolnokon. Mint arról már tudósításunkban beszámoltunk, a Szolnoki Galéria Pettenkoffentől Fényes Adolfig című tárlata méltán tarthat számot országos érdeklődésre, hiszen az Osztrák és a Magyar Nemzeti Galéria ritkán látható kincseit mutatja be. Augusztus 14-én itt tartják az országos ifjúgárda szemlét, s augusztus 18-án kerül bemutatásra a városi mozikban a Képek a város életéről cfmű Szolnokról készült egy óra húsz perces film, melyet a MAFILM Vlll-as stúdiója Gaál István rendezésében készített. Az alkotmány napi ünnepségek keretében avatják a városi emlékművet, este pedig a XVIII. Tiszai Vízikarnevál tartogat látványosságot. A színes programból még néhányat hadd említsek meg: a népi iparművészeti kiállítást, a szeptember 22-i országos szövetkezeti szabászversenyt, a szeptember 25-i XIII. nemzetközi fodrászversenyt, és a szeptember 10-én nyíló vadászati kiállítást. A hírek szerint — még pontos időpont nincs — Szolnok lesz a képzőművészeti rövidfilmfesztivál gazdája, és októberben kezdődik a színházi hetek gazdag programja, amelyre az ország több fővárosi és vidéki színtársulatát hívták meg. Kozma Ferenc Miklósvári Zoltán Otthon van a munkahelyük
