Dunántúli napló, 1975. július (32. évfolyam, 178-208. szám)
1975-07-29 / 206. szám
6 Dunántúlt napló 1975. július 29., kedd Életük regénybe illő Uj jogszabályok Híres prédikátorok A Dunántúli Napló 1975. május 29-i számában jelent meg a Nagydobszai graduáliól cikk. Sajnos, e nagyértékü énekes- könyvről nem tudok közelebbit, de hasonló, a reformáció magyarországi kezdeti szakaszával foglalkozó adattal szolgálhatok. Birtokomban van a laskái református egyházközségben működött lelkészek névsora, mely 1543-tól napjainkig, megszakítás nélkül ismerteti a prédikátorok nevét. Néhányat kiemelnék közülük: 1. Sztárai Mihály 1543-1551 2. Szerémi Miklós 1552—1553 3. Szeqedi Kis István 1554—1558 4. Sztárai Mihály 1559—1567 23. Ách Gedeon 1845—1849 29. Ách Zsigmond 1874—1894 Ách Zsigmond Laskán született 1824. ápr. 24-én. Kecskeméten, majd Nagykőrösön Arany Jánossal együtt tanárkodon. Angol, francia és spanyol Írók munkáit fordította maqyar- ra. Az irodalomtörténet is kiváló műfordítóként tartja számon. 1874-ben Laskára kerül és 1898. február 15-én bekövetkezett haláláiq ott élt. Ách Gedeon az 1848—49-es polgári forradalom és szabadságharc katonája, tábori lelkésze. Kossuthot az emigrációba követi. Sztárai Mihály az első ismert magyar nyelvű drámaírónk!" Kiváló zenésze is korának. Hegedűiével és lantjával járja a hódoltsági területeket, buzdítja a reményét vesztett népet. Bár ferencrendi szerzetesként kezdi papi munkáját. 1526 után Siklósi Mihály hatására a reformáció híve lesz. Laskó, Tolna, Gyula, Sárospatak, Pápa a működési állomásai. 120 protestáns egyházat alapított a török alatt. A magyar zsoltárkultusz megteremtője. Három bibliai, két egyháztörténeti elbeszélő éneke maradt ránk. Igen sok verses művet is írt. Igen pontos adatokra támaszkodva mutatja be Kathona Géza: Fejezetek a török hódoltsági reformáció történetéből című munkája Sztárai és Szegedi Kis István kapcsolatát, melyet az Akadémiai Kiadó 1974-ben adott közre. A kor hangulatát idéző, élvezetes stílusban ismerteti az Eszéki Szigeti Imre által 1549-ben Tolnán alapított, a reformáció szellemében működő iskola munkásságát, hatását a török alatt. Szegedi Kis István 1505-ben Szegeden született, 1572. május 2-án halt meg Ráckevén. Izgalmas, szinte kalandregénynek tűnő az élete. Kora legnagyobb tudósai közt említik nemcsak hazánkban, hanem Európában is. A wittenbergi egyetemen teológiai doktori oklevelet szerez. Hazatérve nem sokáig ta- nórkodhat, mert tanaiért Fráter György üldözi. -A hódoltsági területre menekül. Csanádon, Gyulán, Cegléden, Temesváron, Mezőtúron tanítóskodott. 1552 végén Tolnára kerül. Itt avatja lelkésszé Sztárai Mihály. Laskó és Kálmáncsa a következő állomáshelyei. Ez utóbbi községben Dzsafer nevű török tiszt elfogja és Pécsre Mahmud béghez hurcolja. János Zsigmond közbenjárása sem elég a sza- badonbocsátásához. Végül Mező Ferenc 1200 forint váltságdíj lefizetése és kezességvállalása ellenében kiszabadul. Róckevé- re kerül, ahol haláláig lelkészként működik. Teológiai munkái Genfben és Bázelben jelentek meg. A török engedélyezte a református vallást, mert az a Habsburgok katolicizmusával ellentétben állt. Templomot is építhettek a mohácsi lakosok, azonban ez nem állhatott egy szinten a mohamedán vallásúak mecsetjével, hanem a földbe le kellett ásniuk és csak pár lépcsőn lefelé lépve juthattak be a kicsiny, vesszőből font, sárral tapasztott, náddal fedett épületbe. Ezzel is a mohamedán vallás magasabbrendűségét akarták kihangsúlyozni. Mai napiq is őrzi a református egyházközséq azt a rendkívüli nagy értékű úrvacsorázó kelyhet, melybe az 1570. évszámot vésték elődeink. Egy alkalommal fosztogató katonaság jelent meg városunkban. Paddi János mohácsi lakosról jegyezték fel, hogy élete kockáztatásával mentette meg a „szent poharat" és a Mohácsi-sziget nádasai, mocsarai közt egy od- vas fűzfába rejtette el, ahol sokáig istentiszteleteiket is tartották. A leghíresebb prédikátor Las- kai Sándor volt a török idő alatt. Róla írja a krónika, hogy oly kiváló „eloquentiával” rendelkezett, hogy még a török várparancsnokot, Hamza béget is „keresztény" hitre térítette. A török hódítás után több mint száz esztendővel még iskolájuk is működik a kultúra neves és névtelen, hős terjesztőinek. Kiss Béla Bűnüldözési adatbank Az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem Állam- és Jogtudományi Karának statisztikai tanszékén a gyakorlati bűnüldözést elősegítő, nagy jelentőségű elméleti jellegű vizsgálódások fejeződtek be. Á közel tízéves kutatómunka eredményeként — az elektronika e területen első ízben történt sikeres alkalmazásával - olyan kriminalitási táblát készítettek, amely a bűnözés okainak az eddigieknél lényegesen alaposabb kutatását, a bűnelkövetők és a bűnözési hajlandóságok behatóbb elemzését, valamint a bűnözőkre és a büntetésekre vonatkozó -információk adatbankokban való tárolását egyidejűleg teszi lehetővé. M szolgálati idő Eddigi ismertetéseink során igyekeztünk olvasóinkat részletesen tájékoztatni az egyes társadalombiztosítási ellátásokkal kapcsolatos tudnivalókról. Sokszor leírtuk, hogy ehhez, vagy ahhoz a szolgáltatáshoz - meghatározott szolgálati időre van szükség. Ezért ma a szolgálói idővel kapcsolatos néhány fontosabb rendelkezésre hivjuk fel a figyelmet. A társadalombiztosítási törvény értelmében szolgálati idő — a munkaviszonyban, — az ipari szövetkezeti tagként, — a mezőgazdasági szövetkezeti tagként, — a szakmunkás tanulóviszonyban, — a bedolgozóként és — a megbízás alapján rendszeresen és személyesen végzett munkában töltött idő. Ugyancsak szolgálati idő a katonai szolgálatban töltött idő is. A szolgálati idő számítása szempontjából igen fontos tudni, hogy az 1929. január 1. napja előtti időt szolgálati időként figyelembe venni nem lehet. Ugyanilyen általános szabály, hogy a szolgálati időt naptári naponként kell számításba venni és 365 naptári napot kell egy évnek tekinteni. Hasonlóan lényeges szabály az is, hogy ugyanazt az időtartamot csak egyszer lehet figyelembe venni. Az új rendelkezések változatlanul ismerik az öt éves megszakítás eddigi szabályót. Az 1975. évi II. törvény 56. §-a értelmében akinek a szolgálati idejében egyhuzamban öt évnél hosszabb megszakítás van, a megszakítást megelőző szolgálati idejét abban az esetben lehet figyelembe venni, ha a megszakítás után öt évi szolgálati időt szerzett. Megszakítás E feltétel hiányában az öt évnél hosszabb megszakítást megelőző szolgálati időt annál lehet figyelembe venni, aki a megszakítás előtt a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt megszerezte és az ezt követő öt éven belül a) az öregségi nyugdíjra jogot adó életkort betöltötte, vagy b) megrokkant, és rokkantsága a nyugdíj igényléséig fennáll. Itt kell elmondani, hogy nem számít megszakításnak az az idő, amely alatt az igénylő a) öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban, b) 1952. január 1. napját megelőzően legalább húsz százalékos, ezt követően legalább ötven százalékos munkaképesség-csökkenés alapján baleseti járadékban, c) átmeneti segélyben, rendszeres szociális járadékban vagy szociális segélyben részesült. d) kórházi ápolás alatt állt, e) 1945. január 1-e és a tanácsok megalakulása között eltelt időben községi bíró volt, f) diplomáciai mentességet élvező szervnél vagy személynél olyan munkaviszonyban állott, amelyet szolgálati időként figyelembe venni nem lehet, g) az 1952. január 1. napja előtt érvényben volt jogszabályok alapján betegséq esetére önkéntesen vagy önkéntes to- vábbfizetéssel biztosított volt, h) mezőgazdasági szövetkezet tagja volt, i) elismerési díjat fizetett. A) Amint már arról korábban is beszámoltunk, ez év július 1. napja utáni igénybejelentések esetében a nyugdíjak megállapításánál szolgálati időként figyelembe kell venni a mezőgazdasági dolgozóknak az 1929. január 1. napjától eltöltött munkaviszonyát is. A munkaviszonyt hatósági bizonyítvánnyal lehet igazolni, ha munkakönyv, vagy egyéb korabeli hitelt érdemlő irat nem áll rendelkezésre. B) A termelőszövetkezeti tagoknál az 1967. január 1. napja előtti tagsági idő beszámítása terén is jelentős változások következtek be. Az új jogszabályi rendelkezések értelmében már nemcsak nyugdíj éveket, de nyugdíjhónapokat is figyelembe lehet venni. Az a termelőszövetkezeti tag, aki nem szerezte meg az évi 120, illetve 80 munkaegységet, július elseje után már nyugdíj hónapokat is szerezhet. Tehát a teljes évet nem veszíti el. A termelőszövetkezet férfi tagja minden tíz, a nő tagja minden hét munkaegység teljesítésével harminc napot szerezhet. Például: ha a termelőszövetkezeti férfi tag 1961. évben 87 munkaegységet teljesített, akkor az .új szabályok szerint 240 napot, vagyis nyolc hónapot szerzett. Ha a következő évben 57 munkaegységet teljesített, akkor 150 napot szerzett, tehát két év alatt egy évnél több figyelembe vehető szolgálati idővel rendelkezik. KATONAI SZOLGÁLAT A katonai szolgálatban töltött időt előzetes munkaviszonyra tekintet nélkül szolgálati időként kell figyelembe venni. Ennek jelentőségét akkor lehet igazán lemérni, ha tudjuk, hogy a korábbi jogszabályok a katonai szolgálat be. számítását csak akkor tették lehetővé, ha a bevonulást megelőzően a kérelmező legalább hat hónapi biztosításra kötelezett munkaviszonnyal rendelkezett. A mindennapi élet tapasztalatai szerint ez a nyugdíjba vonulók jelentős részét igen súlyosan érintette. Katonai időként kell számításba venni többek között: — a honvédelmi munkaszolgálatban töltött időt, — a katonai vagy polgári személynek hadifogságban töltött idejét, ha a volt hadifogoly a hadifogsáq megszűnését követő 180 napon belül Magyarország területére visszatért, — a deportálásban töltött időt, ha a volt deportált 1947. előtt Magyarország területére visszatért stb. Természetes, hogy a sorkato. nai szolgálat, a tartalékos stb. szolgálat is katonai időnek számít. MUNKÁSMOZGALMI IDŐ Az 1975. évi II. törvény értelmében szolgálati időként kell figyelembe venni a munkás- mozgalomban 1945. január 1. napja előtt folyamatosan eltöltött időt, ha az igénylő a munkásmozgalomban ezt követően is folyamatosan részt vett, A munkásmozgalomban töltött időt a) a Magyar Szocialista Munkáspárt illetékes megyei (megyei városi kerületi) bizottságának, b) a folyamatos szakszervezeti tagságot az illetékes szak- szervezet elnökségének az igazolása alapján lehet szolgálati időként figyelembe venni. Ugyancsak szolgálati időként kell figyelembe venni a Szocialista Hazáért Érdemrend tulajdonosának a munkásmozgalomban 1949. előtt eltöltött idejét. Őszönként délre vándorolnak fi hcalcalfejes lepke A magyar nép egyik legkedvesebb madarának a fehér gólyának évenkénti vándorlási útvonalát Afrika és Európa között jól ismerjük. E nagytestű madár vonulását megfigyelni nem olyan bonyolult, mint az éjjel röpülő apró rovarokét. 1957 óta nemzetközi ösz- szefogással kiterjedt kutatóhálózat foglalkozik a lepkevándorlásokkal. A megfigyelés alatt levő vándorlepkék között megjelenésével és óriási termetével kiemelkedik a HALÁLFEJES LEPKE (ACHERONTIA ATROPOS), amely az irodalmi adatok szerint már 200 évvel ezelőtt Európa számos újságának, folyóiratának érdeklődő össztüzébe került. Vajon mi kelthette fel ' elődeink figyelmét e különös lepke iránt? Már g lepke rendszertani helyének (SPHINGIDAE SZENDEREK) elnevezése is különös, egzotikus hangulatú, hiszen az egyiptomi kőkolosszusok nevére utal (szfinx). Ha a lepkét kezünkbe vesszük, jól megfigyelhetjük az erős erezetű, nyújtott szárnyakat, s az izmos torpedó alakú testet. A tor közepén egy igen feltűnő halálfejre és lábszárcsontokra emlékeztető sárgás-barna rajzolat van. Innen a lepke elnevezése is. Hasonló rajzolatot egyetlen más lepkén sem találunk. Igazi hazája Afrika északi partvidéke, de keleten Iránig terjed. Minden év tavaszán innen indulnak Skandinávia, Izland irányába, óránként 50 km-es sebességgel. Április, július hónapokban már hazánkba is megérkeznek. Több vándorlási hipotézis szerint a vándorlás oka az, hogy a nyári időszakban g mediterrán területek növényzete a magas hőmérséklet, s a csapadékszegénység miatt szinte „kiég”, így nincs mód a hernyók táplálkozására. Ezért a lepkék a nyári időszakban a dús növényzetű Európát keresik fel. Petéiket főleg burgonyára és ördögcérnára rakják le. Egyedszámuk igen csekély, így kártételről nem beszélhetünk. Ha a burgonya kapálása közben elvétve egykét zöldszínű, sárga és kék „V" alakú rajzolati elemekkel díszített, sárga farok- nyúlványú hernyót találunk, ne pusztítsuk el! A hernyó és a lepke bizarr külső megjelenése nem mindennapi viselkedést takar. A halálfejes «lepke a méhészek egyik közeli ismerőse. A méz hihetetlen vonzerőt gyakorol a lepkékre.. Ha módjuk van, bebújnak a kaptárokba, és hosz- szú pödörnyelvükkel kiszívják a lépek tartalmát. Ezek a „rablások" a lepke pusztulását is jelenthetik, mert a méhek mérgükkel ideg- rendszerét megbénítják. A méhcsalád ezután „temetéséről" is gondoskodik. A lepketetem köré viaszból " koporsót készítenek, majd ott hagyják. Az ősszel bekövetkező hőmérsékletcsökkenés és élelemhiány déli irányú vándorlásra készteti a halálfejes lepkét éppúgy, mint a fehér gólyát. Fazekas Imre Képernyő elő*« Halál és szerelem Két nemrég elhunyt íróra emlékezett a múlt héten egy- egy műsorral a tévé. Szerdán Lengyel lózseíre, vasárnap pedig Simon Istvánra. Mindkét műsor korábban készült film, de méltó módon idézik Lengyel József és Simon István művészetét és emberi alakját. Nem az olcsó, „könnyebb megoldás" kényszere a televíziónál, hogy az emlékezésnek ezt a módját választja. Az ismétlés ebben az esetben nem egyszerű ismétlés. A filmeknek — Radnóti szavaival — „más távlatot ad a halál már”, másként nézzük és másként látjuk a képeket. A Lengyel József- műsor az író kiváló műveit mutatta be, a halál távlatából úgy éreztük, a leglényegesebbet amit az emberi magatartásról mindnyájunknak üzen. S lehetett-e megilletődöttség nélkül nézni Simon Istvánnak szülőföldjét, Bazsit bemutató riportműsorát, amelynek már kezdő képei a kicsiny temetőt mutatták, amelybe néhány hete az írót magát temették. Balzac nagy szerelme címmel hétrészes lengyel—francia sorozat kezdődött csütörtökön a nagy író halálának 125. évfordulója alkalmából. A film Balzac életének különös, mondhatjuk romantikus epizódját ragadja meg, a Hanska grófnőhöz fűződő szerelem történetét. A tévéújság reklámszövege a film hiteles környezetrajzát emeli ki, továbbá azt, hogy mindenütt népszerűvé vált, ahol bemutatták. Az első rész alapján elismerhetjük még a jó színészi teljesítményeket, ezen kívül azonban inkább csak gyanakodva hümmöghetünk, mert egyéb értékeket egyelőre nem lehet lát. ni. Nem valószínű, hogy ez a szerelem, ilyen felfogásban és tálalásban alkalmas lesz Balzac írói nagyságának érzékeltetésére, a magánéleti kuriózumok mellett a mélyebb lényeg megjelenítésére. Egyelőre elég sok a romantikus külsőség és itt-ott a nem túlságosan magasrendű hatásvadászat. Lehet persze, hogy ettől még — vagy ezzel együtt is - népszerű lesz majd a sorozat, de vajon valóban értékes, jó lesz-e? Érdekes és figyelemre méltó művet mutatott be a pénteki Nyitott könyv adása, Lakatos Menyhért: Füstös képek c. regényét. Az író cigány származású s a könyv önéletrajzi jellegű. Egy . Békés megyei cigánycsoport életét mutatja be a harmincas években, középpontjában a tanítóvá majd íróvá „kiváló" Lakatos Menyhért gyermek és ifjúkorát. Minthogy regényről van szó, a „megfelelés" a valóság és a történet között valószínűleg nem tényszerűen pontos, szű- kebb értelmű dokumentum, hanem inkább lényeghű, s ez csak növeli értékét.’ A könyvet és az írót Sik Csaba, a Magvető Könyvkiadó fő- szerkesztője mutatta be, mértéktartó hitelességgel, s láthattunk emellett a regényből egy dramatizált részletet, kitűnő szereplőkkel és gondos rendezésben, amely viszont — éppen a sajátos téma és környezet miatt — nehezen tudta elfogadtatni magát. Éppen a szereplők ismert kiválósága — a néző előítéletei? — zavarták az élményt. Az író nyilatkozata szerint kettős célja volt a regénnyel. Egyrészt a cigányságnak kíván szólni, hogy segítsen felemelkedésükben, másrészt a nem cigányokhoz, hogy — belülről ábrázolva a cigányok életét — segítsen az előítéletek nélküli, hiteles kép kialakításában. Ismerve a könyvet is, Lakatos Menyhért műve feltétlenül figyelmet érdemel: nem kuriózumok könyve, hanem hiteles, művészi alkotás. Szederkényi Ervin
