Dunántúli napló, 1975. július (32. évfolyam, 178-208. szám)
1975-07-19 / 196. szám
SIKERÜLT! A kalinyingrádi szovjet űrrepülés-irányító központban egymásnak gratulál Jeliszejev szovjet (jobb oldalt) és Charles Lewis amerikai repülésirányító igazgató. Kapitalista „demokrácia’* kapitalizmus liberálisnak nevezett — múlt századi — korszaka négy intézmény-típust hagyományozott a mára, amelyek valamilyen formában az állampolgári érdekek és szükségletek megfogalmazására, közvetítésére, állami üggyé emelésére szolgálnak. .Ezek: a politikai párt, a szakszervezet, az érdekszövetség és a parlament. A kapitalizmus kritikátlan védelmezői e négy szervezet- típust, mint a „polgári demokrácia” letéteményesét, mint az érdekek „pluralizmusának” kifejezőjét magasztalják. Mi a valóságos helyzet? Hogyan megy végbe — végbe megy egyáltalán — az érdekek megfogalmazása és politikai tagolása ezekben a szervezetekben? Elöljáróban szögezzük le — és ez a modern kapitalizmus nem egy szociológusa számára már nyilvánvaló —, hogy ezek az intézmények alapvetően a politikai rendszert fenyegető szükségletek és érdekek kikapcsolására szolgálnak. Alapvető feladatuk ezért a szűrés és a fegyelmezés: azoknak az érdekeknek a megrostálása, amelyeket a politikai rendszerbe és cselekvésbe beengednek, és azoknak a belső mechanizmusoknak a kiépítése, amelyek az érdekek „parttalan áradását" visz- szaszorítják. A nagy politikai pártok — gondoljunk az Egyesült Államokban a köztársasági demokrata párt kettősére, vagy Nyugat-Németország- ban a szociáldemokratákra és a kereszténydemokratákra, — valamikor a társadalom meglévő érdektagoltságának a kifejezésére szolgáltak. A nyugatnémet SZDP 1959-ben — a godesbergi programban — lemondott a munkásosztály érdekképviseleti igényéről és „tömeg- párttá" — mindenki pártjává alakult át. Azaz ahelyett, hogy a létező társadalmi érdekmegoszlások és ellentétek nyilvános megfogalmazását és tagolását hajtaná végre, sokkal inkább arra törekszik, hogy az állampolgárok tudatában az érdekek társadalmi ellentétét háttérbe szorítsa. Ezért aztán meglehetősen nehéz az egyes pártok között politikai koncepciók alapján érdemi különbséget tenni. A különbségek inkább a külsőségekben — jelszavakban, szimbólumokban, politikai maskarákban — ragadhatok meg. A szervezetekkel kapcsolatban felmerül a kérdés: egyáltalán milyen feltételek mellett lehet hatékonyan képviselni egy társadalmi érdeket szervezeti úton? Az bizonyos, hogy könnyebb az azonos társadalmi helyzetűek, vagy foglalkozásúak, szerveződése, — pl. alkalmazottak, munkások, vállalkozók, — mint azoké, akik nem alkotnak ilyen csoportot. Vagyis az előbbi esetben jó a csoport „szerveződési képessége”. Világos tapasztalat, hogy csak azoknak az érdekeknek a képviselete és szerveződése jár politikai következményekkel, amelyek a gazdaság szférájában tevékenykedő egyénekhez kapcsolódnak. Miért? Mert csak az utóbbiak nyújtanak olyan társadalmilag fontos — gazdasági — teljesítményt, amelynek az elmulasztásával, a megtagadásával reálisan „fenyegetőzhetnek". Más szóval csak az utóbbiak „konfliktus-képesek”. Egész sor társadalmi csoport létezik, amely „szerveződés-képes”, ám valóságos konfliktusra, s így érdekeiknek hatékony kivitelezésére nem képes. Ide tartoznak a munkanélküliek, a háziasszonyok, a nyugdíjasok, az etnikai kisebbségek. Ide tartoznak a diákok is: a modern kapitalizmus uralmi rendszerei nagyon jól kibírják és túlélik, ha a diákság „sztrájkba" kezd és nem látogatja az egyetemeket. Ám, amikor a szakszervezetből szervezett munkásság kezd sztrájkolni, nyomban kitör valamilyen pánik: a munkásoktól nyújtott teljesítmény elmaradása már reális, konfliktus-terhes fenyegetés. Szemünk előtt játszódik le az a folyamat, amelynek következtében a magasan fejlett kapitalista rendszerekben rohamosan csökken a parlament szerepe. A parlamentnek — a törvényhozás szervének — funkcióját mindinkább átveszi a végrehajtás, a kormányzat: a törvényhozási és döntési kezdeményezések mind jobban eltolódnak a végrehajtó hatalom területére. Gondoljunk csak a Nixon-adminisztráció és a törvényhozás konfliktusára: a Watergate-ügy voltaképpen az utóbbi elkeseredett tiltakozását és ellenállását fejezte ki jogai megnyirbálása miatt. Mindenesetre valóság, hogy a parlament egyre inkább károsítva van kezdeményező és ellenőrző funkciójában, tevékenysége utólagos jóváhagyó jelleget nyer, s kimerül a politikai pártok külsőleges csatározásaiban, publicisztikus versengésében. F nn kell tartani azt a fikciót, hogy a parlamentben nyilvánosan történik valami az érdekek társadalmi tagolását és megfogalmazását illetően. E közben: a nyilvánosság megkerülésével támogatni és védelmezni kell a végrehajtó hatalom önállósuló tevékenységét: hiszen ez utóbbinak döntései — s talán ez a legfontosabb — nem nyilvánosak, ezért megszabadultak a tömegek előtti jóváhagyatás kényszerűségétől, az ellenőrzéstől. Papp Zsolt Augusztus 8—1S. I. magyar—szovjet ifjúsági barátság fesztivál Tíz óra után öt perccel Stafford és Brand átment a zsilipkamrába, majd Leonov is csatlakozott hozzájuk. Rövid akklimatizálódás után Brand átszállt a szovjet űrhajóba, Leonov pedig az Apollóba. A Szojuz—19-ben Kubászov mérnök a napi biológiai kísérleteit végezte, Brand pedig a szovjet űrhajó berendezéseivel ismerkedett. Együtt fogyasztották el ebédjüket is. Ugyanebben az időben Leonov az Apollóban ebédelt Stafford és Slayton társaságában. A pénteki közös étkezéseknél azonban már mindkét ország űrhajósai a sa- játkészítményű, megszokott űr- .ételeket fogyasztották. Vance Brand a Szojuz lakóterében végezte el az aznapra előírt testedzési gyakorlatokat is. Délután Leonov és Kubászov nyolcperces televíziós előadást tartott a Szovjetunióról az amerikai televízió nézői számára, angol nyelven. (Folytatás a 4. oldalon.) (Munkatársunk telelonjelen- tése.) Alig három hét múlva kerül sor az idei esztendő legjelentősebb ifjúságpolitikai eseménysorozatára, az I. magyar—szovjet ifjúsági barátság fesztiválra, amelyet augusztus 8. és 16. között rendez meg a Kommunista Ifjúsági Szövetség. A fesztiválra való felkészülésről és az eseménysorozat programjáról tájékoztatta az újságírókat tegnap a Hotel Ifjúságban Borbély Gábor, a KISZ Központi Bizottságának titkára. Elöljáróban elmondotta, hogy a fesztivál alapvető célja a Lenini Komszomol és a KISZ közti együttműködés elmélyítése, a két szervezet életének, egymás munkájának jobb megismerése. Évek óta megrendezik a két ifjúság baráti találkozóit, barátság táborait, barátságvonatok indulnak a Szovjetunióba és onnan Magyarországra, s élő kapcsolat mélyíti a barátságot megyék, városok, üzemek, iskolák, KISZ- szervezetek között. A mostani fesztivál azzal emelkedik ki a sorból, hogy ezentúl két évente megrendezik, szélesebb körben, tömeges részvétellel is lehetőséget teremtenek a barátság ápolására. A fesztivált hazánk felszabadulása és a fasizmus felett aratott győzelem 30. évfordulója jegyében rendezik meg azzal a céllal, hogy fejezze ki a magyar és a szovjet ifjúság békevágyót, erősítse a proletár internacionalizmust. A fesztivál ideje alatt bemutatjuk a hozzánk érkező szovjet vendégeknek hazánkat, eredményeinket, a mi fiataljaink pedig megismerkednek a Szovjetunió békepolitikájával, gazdasági, tudományos és kulturális eredményeivel. Borbély Gábor a továbbiakban elmondotta, hogy a fesztiválra közel ezer szovjet fiatalt látunk vendégül. Hivatalos politikai delegációt, kulturális küldöttséget és barátság vonattal érkező fiatalokat. A kulturális delegációval érkezik például a kirovi balett, Kobzon és együttese, a Suvenir modern táncegyüttes, a rosztovi és a szverdlovszki ének- és táncegyüttes. A szovjet küldöttséggel magyarországi testvérvárosokba, testvérmegyékbe látogató csoportok is érkeznek. A magyar politikai delegációt dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára vezeti, a szovjet küldöttséget J. M. Tyazselnyikov, a Komszomol KB első titkára. A delegációk a fesztivál ideje alatt háromnapos ifjúságpolitikai szemináriumon vesznek részt, melyet Keszthelyen rendeznek meg. ízelítőül a fesztivál színes programjából: Budapesten a Szovjet Tudomány és Kultúra Házában a rendezvénysorozat egész időtartama alatt működni fog a szovjet fesztiválklub. A Corvin moziban fesztivál filmnapokat rendeznek. Augusztus 12-én Székesfehérváron nagygyűlésre kerül sor a fasizmus felett aratott győzelem évfordulója tiszteletére, 13-án pedig Szombathelyen rendeznek nagygyűlést „Az an- tiimperialista szolidaritásért, a békéért, a társadalmi haladásért” címmel. A szovjet kulturális együttesek pedig a fesztivál ideje alatt ország-szerte fellépnek műsorukkal. Pécsre a kirovi balettegyüttest várják. A központi eseményekkel párhuzamosan minden megyei KISZ Bizottság helyi programokat állított össze. A Baranya megyei események augusztus 9-én este, a pécsi Széchenyi téren a fesztivál tűz meggyújtásával kezdődnek, majd különböző baráti találkozókra, tábortüzekre, sport- és kulturális rendezvényekre, üzemlátogatásokra kerül sor. A pécsi Mecsek-oldal házai felett. Panyik István felvétele Versenytársak kézfogása Szojuz—Apollo sajtóértekezlet # Kozmikus fogadások Közös technológiai Irisérlet Vagyim Kravec, a Szojuz- Apollo földi irányító szolgálatának egyik vezetője pénteken délelőtt Moszkvában sajtóértekezleten számolt be a csütörtöki összekapcsolás és első átszállás részleteiről. Mint elmondotta, az összekapcsolás körülbelül 3 perccel korábban következett be, mint ahogyan tervezték. A későbbiekben azonban a túlságosan feszített közös munkaprogrammal az űrhajósok egy kissé elmaradtak a programtól. Ennek következtében a szovjet személyzet tagjai 1 óra 50 perccel később feküdtek le, mint ahogyan a tervben szerepelt. Minden rendben- Ennek ellenére - jelentette ki Vagyim Kravec - nagyon elégedettek vagyunk a szovjet és az amerikai személyzet tagjainak munkájával. Minden rendben megy. Az űrhajósok körülbelül 19 órán át szakadatlanul dolgoztak. Vlagyimir Sziromjatnyikov, a dokkoló berendezés egyik tervezője a sajtóértekezleten kijelentette: most már kétségtelen, hogy az új összekapcsolóberendezés jobb az előzőeknél. A rendkívül bonyolult műszaki probléma megoldásában kifejtett nemzetközi együttműködés gyakorlata tökéletesen bevált. A csütörtöki izgalmakkal teli órák, a két űrhajó összekapcsolása és az első átszállás után pénteken — mint Szergej Cibin, a szovjet földi irányító központ egyik műszakvezető mérnöke elmondta — „a nemzetközi orbitális komplexum első normális munkanapja” zajlott le. Miután a Szojuz és az Apollo legénysége az előző napon közel kétórás késéssel tért nyugovóra, a szovjet szakemberek arra számítottak, hogy Leonov és Kubászov átalussza a reggeli program egy részét De nem ez történt. A szovjet űrhajó parancsnoka már magyar idő szerint fél nyolckor jelentkezett, s közölte, hogy mindketten kialudták magukat, közérzetük jó, s az űrhajótérben minden normálisan működik. Nem sokkal ezután közvetítette pénteki első riportját a szovjet KOZMOVIZIÓ. Helycserés művelet Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! napló XXXII. évfolyam, 196. szám 1975. július 19., szombat Ara: 1,20 Ft
