Dunántúli napló, 1975. július (32. évfolyam, 178-208. szám)
1975-07-09 / 186. szám
Dunántúli tlgplö 1975. július 9., szerda Egyedülálló tudományos együttműködés Szojuz-Apollo űrrandevú A Magyar Televízió Szojuz- Apollo címmel négyrészes sorozatot készített a küszöbön álló űrrandevúról. A harmadik részt éppen tegnap este láthatta a közönség. Az elkészült műsorokat előzetesen is bemutatták a sajtó képviselőinek, s ott voltak a műsor szakértői is, akik majd a negyedik, élő adásban is kommentátorként lesznek jelen. A televíziónézők már eddig is sokat tudnak a két űrhajóról, szerkezetükről, felépítésük, ről, működésükről, a feladatokról, amelyeket végre fognak hajtani. Tudjuk azt is, hogy a Szojuz-Apollo program, bár feltétlenül szenzáció, nem váratlan esemény. Mintegy öt esztendeje került asztalra az együttműködés témája a két űrnagyhatalom között, és 1972- ben írták alá azt az egyezményt, amely konkrét tervek készítéséről szólt, „amelyeknek célja a szovjet és az amerikai űrhajók és űrállomások közötti megfelelő űrrandevú- és összekapcsolási rendszerek kifejlesztése, amelyek fokozzák az űrrepülések biztonságát és lehetőséget teremtenek a jövőbeni közös tudományos kísérletek folytatására." És most, 1975. július 15-én 13 óra 20 perckor a bajkonuri űrrepülőtérről startol a Szojuz, majd hét és fél óra múlva a Kennedy űrrepülőtérről az Apollo. Két nap múlva a két űrhajó összetalálkozik, és speciális, már „nemzetközi szabványnak" megfelelő szerkezeteik segítségével összekapcsolódnak. A televíziós adós jóvoltából majdnem az egész földkerekség látni fogja, mint üdvözlik egymást a szovjet és az amerikai űrhajósok, hogyan kezdenek közös munkába. 0 Dr. Almár Ivántól, az MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztályának vezetőiétől azt kérdeztük, melyek azok a körülmények, amelyek ezt a nagyszabású közös vállalkozást nemzetközi, politikai jelentőségén túl tudományosan is egyedülállóvá deszik. Mit nyújt egymásnak a két ország űrkutatása, mik a legfontosabb közös munkák?- A jövő szempontjából igen nagy jelentősége van a sokat emlegetett egységes összekapcsolási rendszernek. Minden ilyen rendszerrel ellátott űrhajó képes egymásnak segítséget nyújtani, így mentés esetén ez a rendszer rendkívül fontos. A következő űrhajókban már a megállapodás szerint egységes nyomásviszonyokat és levegőösszetételt is kialakítanak majd. A két űrhajó leglátványosabb közös munkája a mesterséges napfogyatkozás előidézése és vizsgálata lesz, de emellett számos fontos kísérletet végeznek majd, amelyeknek negyrészében alapvető jelentőségű, hogy két különböző típusú űrkutatás találkozik össze a közös munkában. így az orvosbiológiai kísérletek mind olyan jellegűek, hogy érdekességük nem utolsósorban az eltérésekből adódik. 0 Mindenki tudja, hogy az űrhajózás „veszélyes üzem", de kevésbé tudjuk, miért.- A legfőbb veszély forrása, hogy az élet számára teljesen idegen környezetbe kerül az élő szervezet, ahol védőpáncél nélkül a pillanat tört része alatt elpusztul. Hiányzanak a lélegzés feltételei és a légnyomás, ami nélkül a szervezetet belülről feszítő erő szinte szétrobbantja az élő testet. Eddig egy esetben történt tragédia, a Szaljut űrhajó esetében, ahol azt a visszatérő űrhajóból elszökött levegő okozta. Az Apollo 13-nál hasonló jellegű tragédiát sikerült megakadályozni. A világűrben a sugárzás a másik fő veszély. A szkafander ettől rövid ideig véd, de a hosszabb útra készült űrhajók falát úgy készítik, hogy az elnyeli a sugárzásokat, s akár hónapokon keresztül teljes védelmet nyújt. 0 A meteorok nem veszélyeztetik az űrhajókat?- Ennek a valószínűsége sokkal kisebb, mint eleinte gondolták. A meteorok többsége néhány milligrammos porrészecske. A hullócsillag jelenséget okozó meteorok is rendkívül kicsik, az űrhajót ezek nem veszélyeztetik. Az űrhajózás 17 éve alatt többezer fel- bocsátott szerkezet közül csak egy-kettőnél okozott problémát meteorral való találkozás. Ettől függetlenül az űrhajók úgy készülnek, hogy adott esetben a sérült részt le lehet zárni. 0 Az űrrandevú után hogyan alakul a két ország űrkutatási programja, melyek lesznek a lő feladatok?- Az űrkutatási eszközök javarésze automata. Meg kell tehát különböztetnünk az ember nélküli űrkutatást, amelyben egyébként mindkét ország tovább folytatja a mesterséges holdak programját, amelynek fő célja a földi erőforrások feltárása, s általában a tudományos kutatások. Az emberrel történő űrkutatásban a Szovjetunió a Szaljut típusú nagy űrhajók kísérletsorozatát kívánja folytatni, amelyeknék nem távoli célja űrállomások kialakítása. Az amerikoiaknál az űrrepülőgép a következő terv, ezt űrkompnak is nevezik, valóban szárnyakkal repül majd, és a rakéta és a repülőgép közötti sajátos átmenetet jelent. Az űrrepülőgép állítólag 1980-ra lesz kész. Ennek tehát az a lényege, hogy felszáll, majd ^isszatér a Földre, s nem rakétával lövik fel, mint a jelenlegi űrhajókat. A két ország további közös kísérletei a bolygók felé indított közös akciókkal folytatódnak. 0 Végül: hogyan vesz részt hazánk az űrkutatásban? Elképzelhető-e a közeit jövőben magyar űrhajósok lelrepülése?- Magyarország éppúgy, mint más, önálló űrkutatást nem folytató országok, elsősorban a földi megfigyelésekben vesz részt. Az MTA Csillagvizsgáló Intézete és az OFTH Földmérési Intézete, de más intézmények is, konkrét megfigyeléseket végeznek geodéziai, légkörkutatási és más célokra. Az Interkozmosz programban hazánk müszeregységeket is készített. Most az Interszputnyik programban állomás épül, műholdas tévéadások vételére. Ami az embereket illeti — erre nehéz válaszolni. Valószínű, hogy már a következő évtizedben sor kerül arra, hogy több ország szakemberei résztve- gyenek az űrrepülésben, természetesen elsősorban azok, akiknek „dolguk van fent". Mindinkább a tudósoknak a „helyszíni" kutatására tevődik át a hangsúly. A kiképzés egyre könnyebb, és ezzel együtt „nő o korhatár” is. H. E. CISZ FERENC ............ r ................. ___ d í I 20. Rózsi nem felelt. De elhatározta, hogy ha alkalma nyílik rá, Tószeghyt kiengedi. Sírná nagyon dühös lesz, de nem baj... Kemény ember ez a Simó — gondolta Rózsi —, csak tévedhetetlennek hiszi magót. Igaza van a nagy igazságokban és ettől úgy elvakult, hogy nem tud a részletekre felfigyelni. Rózsi gondolkozva nézte a lakókat és közben magában Simához beszélt: — Ide figyelj te nagyokos! Ezek itt az ellenségeink — ahogyan te nevezed őket. De gondoltál-e arra, hogy ezek megmaradnak. Velük kell tovább is élnünk és nem csukhatjuk valamennyit börtönbe. Te meg el akarod vadítani valamennyit, még azokat is, akikben látszik valami hajlandóság, hogy vagy gyávaságból, vagy őszinte kedvvel, segítsenek ... Rózsi tudta, hogy mindezeket soha nem tudná hangosan elmondani Simának. A férfi határozottsága beléfojtotta volna a szót. Az utcán újra kelepelni kezdtek a fegyverek. Hosszú sorozatok ugattak, aknák robaja rázta meg a házat. — Kezdődik! — csillant fel Melanie szeme... - Tudtam, hogy visszajönnek. — Jönnek a nyavalyát! Három házzal odébb már az oroszok vannak. A németek a csatornákon át akarnak kitörni a budai hegyek felé . .. — Ezt szeretné maga! — sziszegte gyűlölettel a nő. — En is azt hiszem, hogy az oroszok jönnek — mondta Rozgonyi, — Fel kellene készülni rá ... Arra gondoltam, hogy... A mondatot nem tudta befejezni. A folyosón nehéz léptek döngtek és a kanyarban megjelent néhány katona. Porosak, kormosak voltak, egyiküknek vérzett az arca. Hamarosan feltűnt mögöttük Simó. Épp olyan sapkát viselt, mint a katonák: szőrmés volt és egy vörös csillag fénylett rajta .. . XIII. Simó Eötvösék pincéjének az ajtajához lépett. Kinyitotta az ajtót:- Tovaris... Itt... Nyemci... A németek, a nyilasok riadtan lestek kifelé. Csak Tósze- ghy ült Krisztina ágyán és fel sem nézett. Az oroszok kihajtották őket a pincéből. Tósze- ghy utolsónak lépett ki az ajtón.- Nem hiszem, hogy valaha is találkozunk... - szólt Rózsihoz. - Mindent köszönök magának Rózsika . . . Rózsi szeme könnyes lett. Furcsa látvány: egy síró nő. amint még mindig határozottan markolja a géppisztolyt.- Ez az a lány, akiről meséltem — fordult Simó az egyik katonához. A katona szovjet egyenruhát viselt, de magyarul beszélt:- Derék ... Azért most mór leteheti azt a fegyvert - mondta mosolyogva. Két fiatal szovjet katona összeszedte a németek fegyvereit és felvitték az udvarra.- Mi kimehetünk? - kérdezte Weivoda.- Nyugodtan - felelt a szovjet egyenruhás magyar.- Kéremszépen — lépett hozzá Weivoda. — Nem kaphatnánk valami írást arról, hogy ez a ház milyen hősiesen viselkedett. Mi német és nyilas foglyokat ejtettünk ... A többiek is előbújtak a pinTöbb, mint tapasztalatcsere Gyümölcsöző kapcsolat Baranya és Szliven megye között 0 Sikeres újítások 0 Uj formák az együttműködésben Több mint öt év múlt el 1969. ősz óta, amikor személyes barátság, és igyekezet a jobban való megismerésre és együttműködésre a Szilven megyei NTSZ elnöke Peter Stanev és a Baranya megyei MTESZ elnöke Török László javaslatot tettek szervezeteik központi vezetőségeinek együttműködési szerződés aláírására a két megyei szervezet között. 1970 áprilisában a Baranya megyei MTESZ küldöttsége, Németh István, Török László és Bajomi Lászlóné Szlivenbe érkeztek. A már létrehozott kapcsolat eredményeképpen három évi együttműködésre szóló szerződést írtak aló. 1973-ban Pécsett ezt az egyezményt további három évre meghosszabítot- ták. Ennek a megállapodásnak az alapján az elmúlt öt év alatt 51 munkacsoport 144 fő részvételével tett devizamentes cserelátogatást. A küldöttség szakemberei kölcsönösen informálták egymást, tanulmányozták és megvitatták az őket érdeklődő problémákat. Ennek az együttműködésnek az eredményeképpen Szliven megyében 164 újítást vezettek be a magyar kollégák tapasztalatai alapján, különböző ipari, építőipari és mezőgazdasági üzemekben. Ennek 50 százaléka sikeresen bevált. íme néhány példa: Szilven mellett modern sertéskomplexumot építenek magyar tervek alapján, és magyar szakemberek közreműködésévelAz élelmiszeriparban elsojá- titottók különböző félkész ételek technológiáját, ezek tárolását nagy edényekben, racionális üzemenbelüli szállító- rendszert stb. Megvitattuk a lakótelepek kialakításának a problémáit is. Sok tervezői megoldást használunk az építőiparban stb. Állandóan szélesedő és fejlődő együttműködésünk túlhaladja az egyszerű tapasztalat- csere határait. A szocialista integráció aspektusában a mi együttműködésünk is új formát és méreteket ölt. céből. Rozgonyi odalépett a katonához: — Doktor Rozgonyi - nyújtotta a kezét. — Bálint János — mondta a szovjet katonc. — Hol csatlakozott hozzájuk az elvtárs? — kérdezte Weivoda. — Sztálingrádnál . .. Mivel én a Szovjetunióban élek 25 éve. — És így tud még magyarul? — álmélkodott Rozgonyi. — Ugye elintézi nekünk ezt az írást? — kérdezte Weivoda. — Nem lesz szükségük semmiféle írásra — mosolygott Bálint János. — A maguk számára véget ért a háború. A szovjet katonák nem osztogatnak érdemeket, mint ahogy a vétkeket sem ők fogják számon kérni... — Gondolja tiszt úr, ne haragudjon, nem ismerem a rangjelzéseiket — mondta Rozgonyi —, lehetőség nyílik ezután a demokratikus pártok megalakítására. — Elkéstek vele — mondta Bálint János. — Debrecenben már megalakultak a pártok es dolgozik az új magyar kormány ... — Nem csak kommunista pórt van? — kérdezte Weivoda. — Természetes, hogy nem __- mosolygott Bálint. — Nem is tudom hány párt működik ... Az az érzésem, hogy több is mint amennyi kellene — mosolygott, aztán elindult kifelé. Simó egy kicsit lemaradt a Sok pécsi szakember előadását hallottuk Szilvenben. Értekezéseket különböző tudományos megoldásokról, gyakorlati kivitelezésekről stb. Hírlapokat, folyóiratokat cserélünk, ismertetjük egymással szervezeteink éves terveit, lehetőséget teremtünk szakembereink tapasztalatcseréjére és részvételére különböző tudományos-technikai eseményeken, rendezvényeken. Lehetőséget biztosítottunk közös kidolgozásokhoz, rendelkezésre állnak kész tervek, technikai dokumentációk, közös munkacsoportok. A szocialista integráció „úttörője" országaink között az Intranszmas — amely 10 éves jubileumát ünnepli a mi 5 éves jubileumunkkor, — követendő példát mutat testvéri együttműködésünkre. összekötnek bennünket a közös célok és feladatok — a fejlett szocialista társadalom felépítése és a szocializmus anyagi bázisának a kiépítése, ami által lépésről lépésre közelebb jutunk a kommunizmus horizontjához Együttműködésünk a két megye testvérkapcsolatai alapján új lendületet kapott, ami még jobban lelkesít. Pártjaink hangsúlyozott támogatása és figyelme újabb biztosíték együttműködésünk sikerére. A barátság, együttműködés, a további közeledés és konkrét feladatok a szövetség tagjai között katalizátorként fog szolgálni, mint szilárd alap technikai problémák megoldásához, a termelés gyors fejlesztéséhez, a termelés és tudomány teljes integrációjához a két ország üzemeiben, gyáraiban, gazdaságaiban. A mi ősi és mégis fiatal szocialista hazáink érdemesek nagy tettekre. Minden tudományos ágazat szakemberei nagy lelkesedéssel, ambícióval járulnak hozzá a stabil szocialista gazdaság megteremtéséhez. Sztojko Andonov Sztojkov Szilven megye tanácselnökhelyettese többiektől. Feleségének egy kocka alakú kenyeret adott és megsimogatta: — Remélem most már nyugodt vagy... — Egyáltalán nem vagyok az! Miért nem maradsz itthon? Mikor lesz már olyan világ, hogy nem kell izgulnom érted? — Nyugodj meg szívem.... Az elvtársak átvisznek majd a pesti oldalra. Ott már megalakult a párt... Megcsókolta a feleségét, majd Rózsihoz fordult: — Maga pedig megvár engem. Célunk van magával .. . mondta és a szovjet katonák után rohant... A ház lakói megrohamozták a lépcsófeljárót. Odakint hajnalodon. Metszőén hideg volt a téli reggel, de senki sem fázott. Kitódultak a kapu elé. A ház élőn hosszú gépkocsi oszlop haladt, majd félelmetes robajjal és csikorgással harckocsik rázták meg az úttestet. A menet mellett időnként kisebb-nagyobb csoportokban, feltartott kezű németeket kísértek. Sokan civil kabátokat viseltek, valameny- nyien piszkosak, borotválatla- nok és nagyon meggyötörtek voltak. Az emberek csodálkozva nézték a nemrég még oly félelmetes. legyőzhetetlennek tartott katonákat. Arcukra kiült a félelem és egyikük sem emelte fel tekintetét az úttestről. (Folytatása következik.)
