Dunántúli napló, 1975. július (32. évfolyam, 178-208. szám)
1975-07-02 / 179. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! D mantull napló XXXII. évfolyam, 179. szám 1975. július 2., szerda Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Betegellátás — nyugdíj Július elsején lépett életbe az új társadalombiztositási törvény. Ez a törvény újabb kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy hazánkban a munkáshatalom erősödésével, a népgazdaság fejlődésével párhuzamosan, gyarapodnak az emberek életét megkönnyítő vívmányok is. Ettől a naptól kezdődően a társadalombiztosítás alppján nyújtott betegellátás — állam- polgári jog. Ezután bármely magyar állampolgár — személyi igazolványa felmutatása mellett — térítésmentesen vehet igénybe orvosi kezelést, kórházi ápolást, ingyen kaphat különböző gyógyászati segédeszközöket és kedvezményesen gyógyszert. Az előrelépést többek között egészségügyi hálózatunk jelentős mérvű fejlődése tette lehetővé, megteremtve a hozzá szükséges személyi és technikai feltételeket. Az orvosok száma például az elmúlt másfél évtizedben tízezerrel gyarapodott, az ezer lakosra jutó kórházi ágyak száma mintegy 20 százalékkal nőtt, új rendelőintézetek százai épültek. Az igények azonban ebben a vonatkozásban is gyorsabban nőnek annál az anyagi háttérnél, ami az optimális ellátáshoz okvetlenül szükséges. Ezért elengedhetetlen, hogy például a gyógyszerfogyasztásnál mutatkozó pazarlásoknak igyekezzünk gátat vetni és megakadályozni a betegállománynál, a táppénznél tapasztalható lazaságokat. Július elsején lépett hatályba egy másik, szociálpolitikai intézkedés is — a nyugdíjak emelése —, ami szintén azt jelzi: társadalmunk egyre többet tesz annak érdekében, hogy a lakosság különböző rétegei között az életszínvonalbeli aránytalanságok csökkenjenek. A rendelkezés több mint egymillió embert érint, a nyugdíjasok kétharmadát, valamint sok ezer járadékost, árvát és szociális segélyben részesülőt. Ez az emelés mintegy kétmilliárd forinttal növeli a kifizetésre kerülő nyugdijak összegét. Vagyis ennyivel nő meg a nyugdíjasok, a járadékosok vásárlóereje. A szocialista elveknek és az emberek igazságérzetének megfelelően ezt az emelést is differenciáltan hajtják végre, többet kapnak azok, akik régebben mentek nyugdíjba, illetve azok, akiket a „kisnyugdíjasok" kategóriájába szoktunk sorolni. Most elsejével a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagság alapján járó családi pótlékot is felemelik, s ezzel a szövetkezeti parasztság társadalombiztositási jogai — a fokozatosan leszállításra kerülő nyugdíj korhatárt is figyelembe véve — azonosak lesznek a munkások jogaival. Joggal elmondhatjuk: már most olyan szociális ellátást valósítunk meg, amely a nemzetközi összehasonlításban is kiállja a próbát, méltó egy szocializmust építő országhoz. Ezen az úton haladva, még magasabb szintre kívánunk eljutni, tovább növelni a társadalmi juttatások arányát, amely ma a dolgozók jövedelmének mintegy 30 százalékát teszi ki. Előrehaladni azonban csak abban az ütemben tudunk, ahogy azt gazdasági lehetőségeink megengedik. Ülés* tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését július 2-ára összehívták. A Politikai Bizottság az országgyűlési választások tapasztalatairól, a KB 1974. december 5-i határozat végrehajtásának helyzetéről szóló előterjesztések megvitatását, valamint más időszerű kérdések tárgyalását javasolja a Központi Bizottságnak. Tanácskozott a megvei tanács ívb Napirenden az egészségügyi és a lakossági szolgáltatások tervének teljesítése Irányelvek az új kollektív szerződéshez A Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésének napirendjén szerepelt egyebek között a megye egészségügyi alapellátásának helyzetéről szóló jelentés. Ez általánosságban kielégítőnek ítéli meg a helyzetet, annak megállapításával, hogy a meglévő hiányosságok a megye sajátos település-szerkezetéből adódnak, s ez sajátos intézkedéseket is igényel. Takács Gyula tanácselnökhelyettes elmondta, hogy a körzeti orvosi ellátottság telített a megyében, a hálózat mennyiségi fejlesztésére a községekben nem lesz szükség már a következő tervidőszakban, de feltétlenül fejleszteni kell a fogászati és a gyermekorvosi ellátást. Sok helyen hiányos a rendelők felszereltsége, a kiegészítésben segítséget nyújthatnak a körzetek területén működő állami vállalatok, szövetkezetek is. A megye települési viszonyai indokolják, hogy mozgó szakszolgálat szervezésével biztosítsák a falvak szakorvosi ellátását. A fennálló rendelkezések azonban akadályozzák az e célra szükséges gépkocsik beszerzését. A mozgó szakszolgálat szervezése tehát nemcsak a helyi hatóságok jószándékán múlik. Ugyanígy gondot jelent a gyógyszer- ellátás. A gyógyszertári hálózat hiányos, számos életfontosságú gyógyszerhez a beteg csak egy-két napos késéssel juthat. Nem ritka az sem, hogy az egyik faluban van az orvosi körzet, a másikban a gyógyszertár. Szükség van tehát a falusi gyógyszerellátás átfogó rendezésére is. Dr. Bohánszky Ferenc, az Egészségügyi Minisztérium osztályvezetője elmondta, hogy az orvosi rendelők felszereltsége országosan gondot jelent, s ez nem mindig pénzügyi okokra vezethető vissza, sokszor közrejátszik az igénytelenség is. Megoldatlan az orvosi műszerek javítása is, mert cserélhetőség úgyszólván nincs. Egyetértett a mozgó szakszolgálatok létesítésének gondolatával, ami az aprófalvas megyék közös ügye, s amihez miniszteri döntés kell. A végrehajtó bizottság határozatában megjelölte az egészségügyi alapellátás javításának legfontosabb teendőit. Tárgyalt a végrehajtó bizottság a lakossági ipari, kereskedelmi és áruszállítási szolgáltatások IV. ötéves tervének teljesítéséről. Már most látható, hogy a szolgáltatások árbevétele összességében eléri a tervezett szintet, s a megye szolgáltatási helyzete jóval kedvezőbb az országosnál. A szolgáltatások egy lakosra jutó teljesítményértéke Baranyában a legmagasabb, s a személyi szolgáltatások is itt érik el a legmagasabb szintet. Igen nagyok azonban a területi különbségek, s a kisebb településeken igen korlátozottak a szolgáltatási lehetőségek. A baranyai városok nagy részt vállalnak a megye ellátásából, a községek mintegy felében azonban nincs a szo(Folytatás a 2. oldalon.) Megalakult a képviselőcsoport Tegnap tartotta alakuló ülését az országgyűlési képviselők Baranya megyei csoportja. Pécsett a Népfront tanácskozó- termében Krasznai Antal, a HNF Baranya megyei Bizottságának titkára köszöntötte dr. Nagy Józsefet, az MSZMP KB tagját, a Baranya megyei Párt- bizottság első titkárát, valamint a pécs-baranyai parlament tagjait. Dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság első titkára felszólalásában kérte a képviselőket, nyújtsanak segítséget mind a választókerületekben jelentkező feladatok megoldásában, mind a törvényhozásban. Ezzel a közéleti tevékenységgel a megye és az ország továbbfejlődését szolgálják. A csoportülésen ismét dr. Szabó József kapott megbízást a csoportvezetői tisztség ellátására, Ezt követően az országgyűlés tagjai időszerű kérdésekről tanácskoztak. A bólyi szőnyegszövő üzemben idén 16 ezer négyzetméter szőnyeget gyártanak. Az igen mutatós szőnyegek túlnyomó részét exportálják, a legnagyobb vásárlók a nyugatnémetek és a norvégek. Erb János felvétele Az esőzés miatt leálltak az aratógépek Ülést tartott az országos operatív bizottság Alighogy elkezdődött az aratás előszezonja, az őszi árpa betakarítása, az esőzés miatt meg kellett szakítani a munkát, a kombájnok levonultak a gabonatáblákról — állapította meg kedden a MÉM-ben tartott ülésén a nyári mezőgazdasági munkák szervezésére létrehozott Országos Operatív Bizottság. Már a május és a június is sok csapadékot hozott, ez azonban lényegében nem lett volna baj, hiszen az elmúlt tíz-tizenkét napban ideális volt az időjárás. A napsütés, az enyhe széljárás egyre jobban felszárította a kalászosokat. Az ország délebbi fekvésű vidékein, ahol minden évben előbb érnek be a gabonák, az őszi árpa aratására munkába állították az arató-cséplőgépeket, és a mezőgazdászok arra számítottak, hogy a hét végén ennek a növénynek a betakarítása országosan kezdetét veszi. Az eddigi eredmények bizDr. Szabó József képviselő tájékoztatja a parlament baranyai tagjait tatóak, amennyiben az őszi árpának néhány nap alatt egyötödét, néhány megyében csaknem felét vágták már le a kombájnosok. A következő lépés 'lett volna a búzaaratás „szezonnyitója", ami azonban az esőzések miatt úgy látszik, néhány nappal eltolódik. Hétfőn és kedden az országban csaknem mindenütt hullott csapadék, a földek .néhány megyében újra ,,beáztak'’, úgyhogy a munka azonnali újrakezdéséhez az sem lenne elég, ha kisütne a nap. Sokfelé az országban huzamosabb idő telik majd el addig, amíg a nehéz kombájnok ismét a gabonatáblákra indulhatnak. A gazdaságok agironómusai felkészültek minden eshetőségre: terveiket úgy állították össze, hogy a munkát a legelőbb felszáradó, magasabb fekvésű és homokos talajokon kezdik meg, és így folyamatosan mennek majd rá a később fokozatosan felszáradó földekre. A határszemlék azt bizonyítják, hogy idén az átlagosnál lényegesen jobban megdőltek a gabonák, ilyen körülmények között nagyon sok múlik a kombájnosokon. A vihar által lefektetett gabonában ugyanis gyaknan kell „forgolódni" a nagytestű géppel, esetleg rövid időnként kell változtatni az aratógép vágószerkezetének magasságát és sokfelé fel kell szerelni az ilyenkor használatos kalászemelőt. Nehezíti az aratást, hogy a gyomosodás az esőzések miatt a szokásosnál nagyobb mértékű, s ez visz- szaveti a kombájnok teljesítményét. A jól szervezett munkát sürgeti, hogy a gabona előtt beérő növények, például a repce és a borsó aratása is nagyszámú arató-cséplőgépet köt le, ugyanis ezeknek a növényi kultúráknak az eső miatt szintén megkésik az aratása.
