Dunántúli napló, 1975. július (32. évfolyam, 178-208. szám)
1975-07-08 / 185. szám
6 Dunántúlt fígpio 1975. július 8., kedd 1975. július elsejétől alkalmazzák az egységes társadalombiztosítási törvényt SZÓVÁ TESSZÜK ff Radiátorboltok ff ÖREGSÉGI NYUGDÍJ n órmily furcsa, aki a " most elkészült és igazán szépre sikerült Szálai András utcai üzletsor előtt elmegy, úgy érezheti, h<- a boltokban — bármi lep i is az elszomorítóan F jsike- rült feliratokon — c Ais és kizárólag radiátorokat fognak árusítani. A hatalmas, csupaüveg kirakatok mögött ugyanis csaknem ugyanakkora radiátorok éktelenkednek, s ráadásul úgy, hogy kirakatrendező legyen a talpán, aki a radiátorok és az üveg között kirakatot fog rendezni. Márpedig abban egyetérthetünk, hogy a TANÉRT, a PIÉRT, az Ezermester-bolt, a ruházati bolt kirakatában is be szeretné mutatni, mit találhat a vevő a boltban. De mivel erre aligha lesz lehetőség, a vevő joggal hiheti majd, hogy e boltokban — csakúgy mint a tej- és húsboltban - a választék csak a radiátorokban lesz bőséges. A radiátorok tehát zavarók, elcsúfítják az üzleteket is, de legfőképpen elcsúfítják a születő új városközpont képét is. Pedig erre is kellett volna gondolniok azoknak, akik a radiátorkolosszusokat odairányították. De ha ők nem gondollyleg nem únjuk, pe- * * dig úgy tűnik, hogy hetenként ad témát a pécsi fák irtása. A múlt hét közepén kezdték a Kertészeti és Parképítő Vállalat dolgozói a Tourist szálló kerthelyiségének rendbetételét. Meglepődve tapasztalták, hogy valaki előzetesen már „besegített” nekik: az udvaron kivágott fák hevertek. A hír szerint a Tourist kerthelyiségével párhuzamos udvarba ezeknek a valamikori fáknak az igénybevételével gyerekek másztak át s az ott lakók tulajdonát károsították. (A fal mellett két cseresznyefa áll.) A gyerekek el- szemtelenedését nem tűrte sokáig a szomszéd, ő is átment a falon, méghozzá tak erre, legalább a majdani üzemeltetők figyeltek volna fel a saját üzleti érdeküket is sértő szerelvényekre. Mint ahogy egyetlen helyen ezt meg is tették. Az üzletsorban van egy helyiség, amelynek kirakatában nem éktelenkedik a fűtőtest. S ez az egyetlen éppen az, ahol tulajdonképpen nem is zavart volna senkit: a MERT pécsi kirendeltsége. Értetlenül állunk a különös és egyedülálló jelenség előtt. Készültek már Pécsett ezelőtt is csupaüveg kirakatok, olyanok is, amelyekben az üzletteret csupán egyetlen üveg választja el az utcától. Gondoljunk csak az újmecsekaljai U-alakú ház üzletsorára, ahol olyan radiátorokat építettek be, amelyeket szinte észre sem lehet venni. Ilyen fűtőtesteket állítólag nem tudtak beszerezni ehhez az üzletsorhoz. De vajon Pécs új város- központja és majdani főútvonala nem érdemelt volna meg több törődést, gondoskodást? Talán még nem késő, a hibát talán helyre lehet még hozni. Ha másként nem, hát a radiátorok más, kevésbé otromba elhelyezésével. H. I. baltával. Hét kivágott és öt megcsonkított fa bizonyítja, hogy „sikerrel" dolgozott. Az önkényeskedésnek ilyen megdöbbentő példája elgondolkodtató. Épp ideje lenne tudomásul venni, hogy — Pécsett, ahol az országos viszonyokat figyelembevéve nagyon kevés a zöldterület — a fák nemcsak esztétikai, hanem egészségügyi célokat is szolgálnak. Nem utolsósorban érdekelne bennünket, hogy ezeknek a fáknak a pótlásáról gondoskodtak-e? Köztudott, hogy ha közületek vágnak ki fákat, akkor megfelelően, rendelet által szabályozottan pótolni kell őket. Most ki vállalja magára ezt a feladatot?! T. É. É letbelépett társadalombiztosítási törvényünk egységesen határozza meg az öregségi nyugdíj jogosultság feltételeit mindenkire nézva Öregségi nyugdíjra jogosult a hatvanadik életévét betöltött férfi, illetve ötvenötödik életévét betöltött nő, ha tíz évi szolgálati időt szerzett. E rendelkezéssel megszűnt a termelőszövetkezeti tagok és egyéb biztosították közötti különbség. Tekintettel arra, hogy eddig a termelőszövetkezeti tagok vonatkozásában az öregségi korhatár hatvanöt, illetőleg nők esetében hatvan év volt, az átmeneti időre a fokozatosságot is biztosítani kellett. Ezt tette a törvény akkor, amikor a korhatárt fokozatosan szállítja le. A társadalombiztosítási törvény és végrehajtási rendelkezései értelmében a termelőszövetkezeti tagok nyugdíj" jogosultsági korhatára a következők szerint változik. Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár annál, aki a nyugdíj megállapítását mezőgazda- sági szövetkezeti tagként szerzett szolgálati idő figyelembevételével kéri 1975. évben a 65., nőknél a 60., 1976, január 1- től 64., nőknél az 59., 1977. január 1-től 63., nőknél az 58., 1978. január 1-től 62., nőknél az 57., 1979. január 1-től 61., nőknél az 56., 1980 január 1- től 60., nőknél az 55. életév. Ha a nyugdíj-kérelmező nem tart igényt a mezőgazdasági szövetkezeti tagként szerzett szolgálati időre és egyébként rendelkezik 10 évi' szolgálati idővel, akkor a nyugdíjat a hatvan, illetve ötvenöt éves életkor betöltésekor kérheti. Két feltétel A nyugdíjra jogosultságnak két feltétele van a fentiek szerint; a) az öregségi korhatár betöltése, b) a legalább 10 évi szolgálati idő megléte. A nyugdíj megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha a most ismertetett két féltétel együttesen megvan. Bármelyik hiányában a nyugdíjat már nem lehet megállapítani. Az életkorral kapcsolatos rendelkezéseket most, a szolgálati időre vonatkozó ismertetést (táblázatot) pedig már a június 12-i számunkban közöltük. Az alábbiakban a nyugdíj alapját képező átlagkereset számításával kapcsolatos néhány fontosabb szabályt ismertetünk. Az átlagkereset megállapításánál változatlanul a főfoglalkozású munkaviszony (ipari szövetkezeti tagsági viszony) keretében kapott olyan pénzbeli és természetbeni juttatásokat kell figyelembe venni, amelyek után a dolgozó nyugdíjjárulékot fizet. Öt naptárt év Változatlanul nyugdíj alapot képez:- a munkáltatótól kapott munkabér (havi fizetés, teljesítménybér, időbér, túlóradíj, személyi fizetés, bérpótlék stb),- természetbeni juttatás.- a bérköltség, a béralap, a részesedési alap, a jutalmazási keret terhére kifizetett prémium, nyereségprémium, jutalék, jutalom, nyereségjutalom,- év végi részesedés, kiegészítő munkabér,- az ipari szövetkezeti tagok részére kifizetett osztalék stb.,- a hűségjutalom 1975. július 1-től. (Melyet 1975. július 1. napját követően fizetnek ki.) Nem lehet az átlagkereset megállapításánál figyelembe venni;- a nem munkabér és munkadíj jellegű juttatásokat,- a költségtérítés jellegű járandóságokat, például: a kiküldetési díjat, a különélési díjat, a szabadságmegváltást, a jubileumi jutalmat stb.,- a másodállásból származó keresetet. A nyugdíjazás időpontját követően kifizetett jutalmak közül csak a kitüntetés alapján kapott jutalmat és a bányászok hűségjutalmát lehet számításba venni. Itt további megszorítás még, hogy csak az a jutalom vehető figyelembe, amit legkésőbb a nyugdíjazást követő év végéig fizettek ki. Az eddigi szabályoknak megfelelően kell a nyugdíj összegét megállapítani, vagyis a nyugdíjazás évében a nyugdíj megállapításáig, valamint a nyugdíjazás évét közvetlenül megelőző öt naptári év közül az igénylőre legkedvezőbb három naptári év alatt a főfoglalkozás keretében elért kereset havi átlaga alapján, A most említ§tt öt naptári év közül azt a három naptári évet lehet figyelembe venni, amelyben a) az igénylőnek naptári évenként legalább 180 naptári napra és összesen legalább 730 naptári napra keresete volt, illetőleg b) a mezőgazdasági szövetkezeti tag naptári évenként legalább 150, nő 100 munkanapot teljesített. Abban az esetben, ha a most ismertetett feltételek hiányában, vagy ha előnyösebb, az öregségi nyugdíj összegéta nyugdíjazás évét megelőző negyedik naptári év első napjától a nyugdíj megállapításáig terjedő idő alatt elért kereset havi átlaga alapján kell kiszámítani. A legkedvezőbb átlagot a több lehetőség közül hivatalból számítják ki, ezt tehát külön nem kell kérni. Lehetőséget adnak a jogszabályok arra is, hogy az öregségi nyugdíjra jogosító vagy ennél öt évvel alacsonyabb életkor betöltését megelőzően elért keresete havi átlaga alap- -ján állapítsák meg a nyugdíj összegét. Ezt az érdekelt személynek külön kell kérni. A kedvezmény megadásának feltétele, hogy a kérelmező az adott életkor betöltésekor legalább 10 évi szolgálati idővel rendelkezzék. A legkisebb.,; Az öregségi nyugdíj legkisebb összege, havi 910,- Ft. Ettől eltérően az öregségi nyugdíj legkisebb összege a) havi 810,— Ft, ha - az igénylő az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt mezőgazdasági szövetkezeti idő beszámításával szerezte meg, b) havi 860 forint, ha az igénylő az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt kisiparosként, magánkereskedőként vagy munkaviszonyban nem álló előadóművészként, illetőleg művészeti oktatóként szerzett idő beszámításával, de mezőgazdasági szövetkezeti tagsági idő figyelembevétele nélkül szerezte meg. Az öregségi nyugdíj összege az ennek alapját képező havi átlagkeresetnél több nem lehet. „Besegítő” §§l§^ ■ ™ Wmmm ^*3* 19. — Mi történik itt? — A, a kisasszonyka. Ő az én vendégem megvan — mondta az őrmester és magához rántotta a lányt. — Segítség! Segítség! — sikoltozott Krisztina. Rózsi a kapuban hallotta meg a kiáltást. Kettesével rohant le a lépcsőkön. A folyosón álló őr szeme felcsillant: — Rózsika — mondta és meg akarta fogni. Rózsi a folyosóról belátott a pincébe és ^egy pillanat alatt megértette a helyzetet. Átkarolta a német nyakát és lerántotta a földre. Belekapaszkodott a hajába és addig verte a fejét a lépcső szögletéhez, amíg a német nem mozdult. Egyedül Simó vette észre a jelenetet, mert a többi német a nőkkel volt elfoglalva. — Férfiak maguk? — ordított Erzsi a pincében dermed- ten falhoz lapuló férfiak felé. De senki nem mozdult. Rózsi közben az ájult német nyakából leakasztotta a géppisztolyt. Tanácstalanul nézegette. Simó kirohant a pincéből és kikapva a lány kezéből a fegyvert. Hirtelen a falhoz lapult, mert a lejárati lépcső felől lábdobogást hallott. Tó- szeghy zászlós jelent meg. Simó ráfogta a fegyvert. — Fel a kezekkel! — Hagyja őt! Velünk van, — szólt közbe Rózsi, majd a zászlóshoz fordult: — Na. Pu- bika, most aztán itt az alkalom, ha nem segít, a németek elviszik Krisztinát. Kázmér kétségbeesetten mérte fel a helyzetet. Fegyverüket nem használhatták, mert a zsúfolt óvóhelyen a lakókban is kárt tehettek volna. Eötvösék pincéjének vasajtaját kívülről bezárták, de ezt a benlévő részeg németek észre sem vették. — Ki kell őket csalni — mondta Simó és egy sorozatot eresztett a mennyezetbe. A géppisztoly hangjára a németek ijedten engedték el áldozataikat, majd vaktában lövöldözni kezdtek. Kázmér rémülten látta, hogy Krisztina a melléhez kap és elvágódik. A három német ezután be akart rohanni Eötvösék pincéjébe. Sokáig rángatták a vasajtót, eközben végzett velük Kázmér és Simó. — Van Eötvösék péncéjének másik kijárata? — kérdezte Simó. — Egy szellőző nyílik az udvarra — felelt Rózsi. Simó, nyomában Rózsival felrohant az udvarra. Kázmér Krisztina mellé térdelt. A lány mosolygott. — Megkapta a levelemet? — Igen, de most ne beszéljen — mondta Tószeghy és felemelte a lányt egy égyre. Szétnyitotta a kabátját és látta, hogy a lány blúza, a bal melle alatt lassan átitatódik vérrel. Krisztina többé nem szólalt meg. Néhányat rebbent még a szeme, aztán megnyugodott. Tószeghy felállt a halott lány mellől és a szülőket kereste. Azok még mindig a vizes hordók mögé bújva reszkettek. — A lányuk! Nem értik? Meghalt Krisztina! — És nemsokára mi is követjük őt — szólalt meg Erzsi. — A szomszéd házban lévő németek biztosan meghallották a lövöldözést. — Végünk van! Sikított Melanie. — Maguk a hibásak, mert maguk lőttek rájuk. — Ettől nem kell félni. A németek valamennyien lebújtak a csatornákba, így próbálnak elmenekülni a hegyek felé. Ezalatt Simó és Rózsi a földszinti lakásokból kihordott bútorokkal eltorlaszolta a pince szellőzőjét. Tószeghy megrúgdosta a pince vasajtaját és németül kiabált be: — A német csapatok elmenekültek. Maguk foglyok, de semmi bántódásuk nem lesz, ha a kinyitott ajtó résén kiadogatják a fegyvereiket. A felszólítás úgy látszik kijózanította a németeket, mert a szűk ajtónyíláson sorra dobálták ki géppisztolyaikat. Utána újra rájuk zárult a nehéz vasajtó. Közben visszaérkezett Simó. Tószeghy odalépett hozzá: —• Nos, kedves Simó úr, most már dönthet a sorsom felől. — lassan megfordult és leült a halott Krisztina mellé. — Álljon fel — kiáltott rá Simó. — Azonnal szerezzen egy civil ruhát, mert ha az oroszok ebben a mundérben megtalálják, hiába magyarázom nekik, hogy magának végül is azért megjött az esze. A magyarázkodás már csak azért is nehéz lenne, mert bár egy nyelven beszélünk, egy szót sem tudok oroszul. XII. — Ne haragudjon Simó úr felelte Tószeghy. — Én ezt nem tudom megtenni. Nem öltözöm át civil ruhába. Annak idején esküt tettem arra, hogy ... Simó elvörösödött: — Én marha! Sejthettem volna, hogy a maguk fajtája nem változik. Hát így is jó, Tószeghy testvér. Most pedig induljon előttem!... Gyerünk! — Rózsi, nyisd ki a fogolypince ajtaját! — dobta oda a kulcsot a lánynak. Rózsi látta, hogy minden vita hiábavaló lenne. Kis rést nyitott az ajtón. Simó fegyvere az ajtónyílásra irányult. — Lóduljon a testvéreihez — mondta Tószeghynek ... — Csak egyet kérnék — fordult a zászlós Rózsihoz. — Temessék el Krisztinát!... — Aztán belépett az ajtón . . . — A pincéből senkit ne engedj ki. Akárhogyan könyörögne is — mondta Simó. — Én kimegyek az utcára. Három házzal odébb, állítólag már oroszok vannak ... Rózsi bement a pincébe. Mindenki egyszerre kezdett beszélni. Rózsi béketűrően hallgatott. Csak akkor mozdult meg és emelte fel a fegyvert, ha valaki az ajtóhoz közeledett. Közben odakint besötétedett. Február 12. napja volt. Egy lövés sem hallatszott, a csendet csak a ház pincéjébe zárt katonák dörömbölése törte meg. — Engedje ki őket, .hadmeneküljenek ... Azok is emberek — mondta az egyik lakó ... (Folytatása következik.) Képernyő wmmmm Nagy Lászlótól az űrrepülésig A múlt héten elmaradt szemlénk pótlásaként egyetlen régebbi, de maradandó emlékű műsort érdemes visszaidézni, a Nagy László portréfilm vasárnapi adását. Elsősorban azért, mert a most ötvenéves költő nemzedékének egyik legkiválóbb alkotója, s a szavára oda kell figyelni. Másrészt azért, mert a súlyos szavakhoz méltó, ritka jó filmet készített a televízió. A film javarészt „költői” produkció. Nagy László mellett költő a szerkesztő Bihari Sándor és a riporter Kormos István. A rendező Zolnay Pál pedig kitűnően megértette a költőket és a hagyományos műfajban új stílust alkotott. Bízott mindenekelőtt Nagy László szuggesztív egyéniségében és a szavak erejében. Az arcra és a beszédre összpontosított s feleslegesnek ítélt minden más eszközt a figyelem és érdeklődés ébrentartására. A riporter szinte teljesen „láthatatlan" maradt, közvetlenül és egyszerűen kérdezett, s ezen kívül nem volt szükség semmiféle illusztrálásra. Nagy László arcát viszont festői eszközökkel ragadta meg a film. A háttér szinte vászon- textúrát idézett, s előtte az eleven, mozgó, beszélő arc — mint egy különös Egry-festmény. A hirtelen, durva vágások helyett lassan, kitartva úsztak át egymásba a képek — emlékezetes, szép portréfilm volt. * A „Klasszikusok tévéfilmen” sorozatban a német klasszicizmus kiválóságának, Lessingnek legjobb drámáját, az Emília Galottit láthattuk kedden este. A mű lényegéhez hű, korrekt filmadaptáció volt. Az alkotók szerencsésen elkerülték mind a harsányság, mind az érzelmesség buktatóit. A jellemekre figyeltek, s noha különösen kiemelkedő színészi teljesítményt nem láttunk, egyenletes színvonalú és meggyőző volt az egész produkció. Hasonlóképpen tetszett a szerdán és csütörtökön bemutatott Ügyes ügyek c. magyar tévéjáték, amely a múltszázadi orosz Alekszandr Szuhovo-Kobilin három színművét tömörítette kétrészes, élénk ritmusú, szellemes, jó játékba. Az egyes történet-elemek laza összefüggése nem volt zavaró, a színvonalas szereplőgárda jó együttes teljesítményt nyújtott. * Figyelmet érdemel a szovjet-amerikai közös űrkísérlethez kapcsolódó Szojuz-Apollo c. négyrészes sorozat, melynek első két adását láthattuk a héten. Érdekes, komplex műsor, számos eredeti filmrészlettel, az űrhajókat szemléltető modellel és jól magyarázó szakemberekkel. Ipper Pál kitűnően vezeti, összefogja és kommentálja a műsort. A sorozat a közös űrrepülést bemutató egyenes adással, élő programmal zárul majd, a nagy vállalkozás alapos megértéséhez nyújt hasznos ismereteket a többi. S nem kevésbé hasznosan világítja meg az űrrepülés tudományos és világpolitikai jelentőségét. Szederkényi Ervin Bartókszeminárium Tízéves tradíció folytatódik a július 20-tól augusztus 4-ig tartó Bartók-szemináriummal, — amelynek célja, hogy Bartók Béla művészetét, a legértőbb, leghivatottabb muzsikusok tolmácsolásával ismerje meg o fiatal zenész nemzedék — több mint 60-an jelentkeztek Európából és Japánból.
