Dunántúli napló, 1975. július (32. évfolyam, 178-208. szám)
1975-07-08 / 185. szám
Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A bérnövekedés új szabályozása A több mint 5 millió aktiv kereső túlnyomó résié vállalati dolgozó, az ö keresetük — pontosabban: a vállalati bérfejlesztés mértéke és üteme - döntő mértékben függ a gazdálkodás eredményeitől, a nyereségből képződő részesedési alap növekedésétől. Volt már arra is példa, hogy a vállalati nyereség és részesedési alap nem nyújtott fedezetet a népgazdasági tervben előirányzott bérfejlesztésre, ezért került sor 1973-ban az iparban és az építőiparban központi bérintézkedésekre. Ebben az esztendőben ellenkező előjelű gondok keletkeztek: a bérként és részesedésként kiáramló vásárlóerő meghaladja a tervezett mértéket. Az idei népgazdasági terv azzal számolt, hogy a lakosság pénzbevételei 8-9 százalékkal emelkednek, s ez a fogyasztói árszínvonal növekedése közepette is biztositja a reáljövedelem tervezett növekedését. Nos, az év első felében a lakosság pénzbevétele nem 8, vagy 9, hanem 10 százalékot jóval meghaladó mértékben nőtt, s ebben része volt annak is, hogy a munkabérek és egyéb bérjellegű kifizetések növekedési üteme ugyancsak felgyorsult. Ahogy két esztendővel korábban indokolt volt a központi bérintézkedés a bérfejlesztés és a reáljövedelem kívánatos mértékű növelése érdekében, most a vásárlóerő kiáramlásának pontosabb és szigorúbb szabályozását követeli a népgazdasági érdek. Aligha kell bővebben bizonyítani, hogy amikor a cserearány-romlásából származó veszteség milliárdokkal - több tizmilliárd forint értékkel - csökkenti a belföldön fogyasztásra és felhalmozásra felhasználható javak mennyiségét, a tervezettnél nagyobb vásárlóerő kiáramlása és kereslete nem található árukínálatra, következésképpen egyensúlyi zavarokat okoz. A bérnövekedés és a részesedési alap felhasználásának az év derekán életbelépő újbóli szabályozása a vásárlóerő kiáramlásának tervezett keretek közötti tartását szolgálja. A vállalatok ugyanis minden tekintetben igyekeznek felkészülni az új tervidőszakra, egyebek között számukra kedvező úgynevezett bázis-bérszinvona- lat kialakítani. Erre a részesedési alap és a bérszabályozás eddigi rendszere lehetőséget is ad. Az új szabályozásnak az a lényege, hogy az 1975. évi bér- növekedést csak korlátok között — általában 6 százalékos mértékben — lehet átvinni a következő esztendőre, s ez az előírás a részesedési alap idei felhasználását is korlátozza. Lesznek vállalatok - épp a nagy nyereséggel, részesedési alappal rendelkezők -, amelyek nem használhatják ki maradéktalanul a bérfejlesztés lehetőségeit, s igy annak pénzügyi forrásait tartalékolni kényszerülnek. Másrészt az év végi részesedés, jutalmazás és premizálás összege ezuán is növelhető. Mnidebböl kitűnik, hogy az új szabályozásnak, amely az eddigihez képest kétségkívül szigorítás, nem általában a bérnövekedés korlátozása, megakadályozása a szándéka és célja, éppen ellenkezőleg, a bérek és reálbérek - népgazdasági tervvel összhangban álló — növekedését kívánja biztosítani. Lvovi nap a pécsi vásáron Dr. Nagy József és Padalka elvtárs kicserélik az aláirt okmányokat. Szokolai István felv. A szovjetunióbeli Lvov megye és Baranya megye között kialakult testvérkapcsolatok révén első alkalommal vesznek részt szovjet kiállítók Lvov kiállítói — a Pécsi Ipari Vásáron. Ebből az alkalomból tegnap délután három órakor lvovi napot rendeztek, amelyen megjelentek Baranya megye és Pécs város párt- és állami vezetői, valamint a megyénkben tartózkodó lvovi pártküldöttség. Köszöntő a pavilonban A vendégek előbb a szovjet pavilont tekintették meg. A lvovi napon részt vett dr. Nagy József, az MSZMP KB togja, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára, Bocz József, dr. Jerszi István és Czégény József, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága titkárai, Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke, Lukács János, az MSZMP Pécs városi Bizottságának első titkára, Sarkod/ Nagy Barna, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkára és Komlódi Józsefeié, a KISZ Pécs városi Bizottságának első titkára. A szovjet delegációt A. I. Padalka, az Ukrán Kommunista Párt Lvov Területi Bizottságának titkára vezette. A pavilonban dr. Nagy József köszöntötte a vendégeket; elmondotta, hogy a megye vezetői és dolgozói szívből örülnek annak, hogy Pécsett, az Ipari Vásáron Lvov terület kiállítóit köszönthetjük. Ezt követően A. Z. Padalka beszélt Lvov terület lakóinak életéről, a nyugat-ukrajnai terület iparáról, mezőgazdaságáról, az elmúlt 30 esztendős fejlődéséről. Beszédét így kezdte:- Engedjék meg, hogy mindenekelőtt megköszönjem a Baranya megyei Pártbizottságnak azt a lehetőséget, hogy eljöhessünk Pécsre, s hogy a Pécsi Ipari Vásáron bemutathassuk megyénket és városunkat. Fáradságos és nehéz munka egy ilyen kiállításon való részvétel megszervezése. Ügy vélem, mindkét megye pártbizottsága sokat tett annak érdekében, hogy megismerkedhessenek önök közelebbről is a szovjet ipar — az ukrajnai nép — termékeivel. A Lvovi Területi Pártbizottság nagy jelentőséget tulajdonít minden olyan rendezvénynek, amelyek a barátságot ápolják. A Pécsi Ipari Vásáron részvételünk ezt a célt szolgálja. Lvov fejlődése A. Z. Padalka ezt követően röviden ismertette a lvovi terület elmúlt 30 évben végbement fejlődését. A lvovi terület igen gazdag ásványi kincsekben: kőszenet, kőolajat, gázt termelnek a vidéken, s a kénbónyászatban a Szovjetunióban rövid idő alatt igen előkelő helyet vívott ki magának. Igen fejlett a fafeldolgozó ipar — hiszen a terület egy- harmad részét erdők borítják -, de ezen túl gyógyvizekben is gazdag vidék. Az 1944 decemberében elfogadott párthatározat nyomán kezdődött meg az addig elmaradott vidék iparosítása : ma közel 450 ipari üzem, össztermelésében évente 4,3 milliárd rubellel járul hozzá a szovjet ipar termeléséhez. Új iparágak születtek az elmúlt harminc év alatt: vegyipar, műszeripar, gépipar adja Lvov ipari szerkezetét. — Termékeink .minőségét illetően - mondotta A. Z. Padalka — bizonyára vannak még kívánnivalók, de célunk az, ami az önök célja is, hogy minél gazdaságosabban és hatékonyabban, minél jobb minőséget (Folytatás az 5. oldalon) Harmadfokú készültség Mohácson Két helyen átszakadt a gát Milliós értékeket mentenek A vasárnapi jelentések arról számolnak be, hogy súlyosbodik a helyzet a Dráva mentén is: az éjszakai órákra várták az árhullám tetőzését. Riportereink, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság pécsi árvízvédelmi központjának ügyeletén es helyszínen így látták az elmúlt órák eseményeit. ,,Az ügyeletet átvettem". Vasárnapról hétfőre virradó éj szakát írunk. A Dél-dur.ántul Vízügyi Igazgatóság pécsi ár védelmi központjába kétórán ként érkeznek a drávai vízál lás adatai. Éjszakára várják a dróvaszabolcsi tetőzést, — komplikációktól mentesen. A Majláth-pusztai 19 kilometer hosszú nyári gáton fáklyák lángjai mellett figyelik a folyót, a védőgát állapotát. A víz magassága elérte a gát koronáját. A homokzsókos maA legnagyobb gondot a gátszakadás okozta. gasításra nincs szükség, magát a gátat- kell tartani. Drávasztáránál két kilométeres nyárigátszakaszon védekeznek a községbeliek és a vízügyi dolgozók. Hajnalban robban a hír az ügyeleti irodákban: elvitte a víz a Majláth-pusztai nyórigót egy szakaszát, Az első információk szerint hat méter szélességű utat tört magának a folyó. Félóra múlva már huszonöt méter széles nyíláson zuhog át a víz . . . Drávasza- bolcsról hajó és motorcsónak indul a védekezőkért. Fél ötkor mái teljes a készültség a Maj- láth-pusztaiak mentésére is. Fél hét előtt pár perccel újabb hírt kapunk: Drávasztá- lánól is átszakadt a nyórigát. A vízügyi igazgató - aki hajnalban tért vissza a gátakról - rövid megbeszélés után halászcsizmával és munkaruhával felszeielkezve ismét a területre indul. Reggel hét óra. Az ügyeletet atadtam. Kollégám, a „váltás", kocsiba ül. Irány Majláth- puszta! A Majláth-pusztai házak előtt hosszú tehergépkocsisor várakozik. Komor, de megnyug; totó látvány: egyetlen parancsszóra indulnának a gépek, mentsék az embereket, állatokat, a mozdítható értékeket. Az itt élő embereknek három évvel ezelőtt egyszer mór el kellett hagyniuk otthonukat, - akkor a víz uralta a környéket.- Menni kell most is? - kérdezik egymástól, a gátakról visszatéi óktöl, mindenkitől. A válasz határozott és magabiztos: „Nem. Ami embertől telilj, azt megtesszük, hogy ne kelljen menni . . ." A vasárnapi felhőszakadásban a bőrig ázott emberek — irányítók és irányítottak egy sorban - rakták a homokzsákot, e/ősítették az iszonyú tehernek kitett töltés gyenge pontjait, - és egy erősnek látszó szakaszon, Ilma puszta fölött, váratlan helyen egyszer- csak átszakadt a gát. A figyelő-őr hétfő hajnali kettő óra tíz. perckor csak ennyit tudott kiáltani: „itt feltör valami!" És egy perc múlva már szakadt a gát, elvágta egymástól a védekezők csoportját . , . Alapos terepszemle, repülőgépes vizsgálódás után „haditanács" hétfőn délelőtt a Szent- lőrinci Állami Gazdaság Moj- láth-pusztai üzemegységének irodájában, a védekezés helyi központjában. A résztvevők a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a Sellyéi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat szakemberei és az állami gazdaság vezetői. Másodpercenként cseng a telefon, csipog a rádió: „húszezer homokzsákot kérek . . „Száz főnyi közerő érkezik Tésenfáról, hová menjenek?” . . . Idegesség, kapkodás nincs, perceken belül mindenkit a helyére irányítanak, olajozottan működik a védelmi gépezet. A „haditanács" döntése: meg kell próbálkozni, a 2Q-25 méteren ótszakadt gát elzárásával. Százötven embert odaíró - nyitónak, a többiek a veszélyeztetett 19 kilométeres szakaszon védik, erősítik a gátakat. Osz- szesen négyszáz ember és 50 erőgép állt csatasorba ezen a szakaszon. Nehezíti a helyzetet, hogy éppen a kritikus részt lehetetlen géppel megközeliteDél körül jár az idő. Majláth- puszta közelében a zsilipnél rohamcsónakokat emelnek le a gépkocsikról: ezekkel szállítják majd a homokzsákokat és o követ a szakadt gáthoz, hogy igy „hátulról megközelítve" útját tudják állni a víznek . . . A „kritikus pont” felé erőlködik velünk a terepjáró gépkocsi. A kátyús úttól balra hatalmas burgonyatóbla. — Tízmillió forint érték, — mondja az állami gazdaság egyik vezetője, — ho ez viz alá kerül . . . Kicsit továbbmegyünk, istállók, — Ötszáz szarvasmarha Innen kell menteni őket, ho nem tudjuk megfogni a vizet ... A (Folytatás a 2. oldalon.) Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 185. szám 1975. július 8., kedd Ára: 80 fillér Apad a Dráva - árad a Duna
