Dunántúli napló, 1975. július (32. évfolyam, 178-208. szám)

1975-07-07 / 184. szám

mi lesz a héten TELEVÍZIÓ Az űrhajósok kiválasztását és felkészítését mutatja be kedden a Szojuz—Apollo so. rozat harmadik része. Szer­dán az Egy láda Saigonból c. dokumentumfilm annak az újságírócsoportnak az él­ményeit mutatja be, akik először tették meg az utat Hanoi és a felszabadult Saigon között, gépkocsival. E napon iáthatjuk llku Pál ifjúkori „pedagógiai rémre- gényéből'’ készült Zendül az osztály című filmet. Csütörtökön a 2. Műsor­ban Illés Endre: Egyszárnyú madarak című költői játékát közvetítik a Katona József Színházból. Az igaz szere­lem és igaz barátság konf­liktusát ábrázolja Illés End­re műve, bonyolult áttételek­kel. Pénteken Hubay Miklós meghatóan komikus törté­nete, a Római karnevál a színház elévülhetetlen vará­zsáról szól, s arról, hogy aki színész volt valaha, az mű­vész marad páholynyitogató öregasszony-korában is. A tévéjátékot Tolnay Klári, Gá­bor Miklós, Tomanek Nán­dor és Gelley Kornél játszók. A szombat este műsorából Karinthy: A marha férj című jelenete ígér sok nevetést. TETTYEI ESTÉK Kedden este 8 órakor Tám László Diaporáma estjére kerül sor a tettyei romok kö­zött. A pécsi fotóművész egyike azoknak, akik önálló művészeti ággá fejlesztették az áttűnéses vetítéssel be­mutatandó sorozatokat. Té­mái a természettől az em­berig, szülővárosától Egyip­tomig találnak társadalmi s esztétikai közlendőt. HANGVERSENYEK A Halló, itt Balaton ’75 c. ORI-műsor csütörtökön Balatonfüreden, pénteken Balatonbogláron van műso­ron. Koncz Zsuzsa a Korái és a Bojtorján együttesek­kel csütörtökön Kaposvárott, pénteken Balatonlellén lép föl. Pécsett szombaton a Veszprémi Kórus és á Szom-' bathelyi Szimfonikus Zene­kar vendégszerepei Zámbó István vezényletével, ez Ál­lami Operaház magánéne­keseinek közreműködésével. Műsorukon Bach: Magnifi- cat-ja és Mozart: Krönings- messe-je szerepel. IPARI VASÁR A Pécsi Ipari Vásár sza­badtéri színpadán kedden este a hosszúhetényi Páva­kor, csütörtökön a KISZÖV Néptáncegyüttes, pénteken pedig az ARMA Jazz Quar­tett ad műsort. ma este ZENELÖ UDVAROK A pécsi Reneszánsz Kőtárban a dijoni Trió d’Anches hangversenye 20 órakor. Közreműködnek a Me­csek Fúvósötös tagjai. Rossz idő ese­tén a koncertre a Csontváry Múzeum­ban kerül sor. HANGVERSENYEK Balatonlellén a Halló, itt Balaton *75 című ŐRI műsor. Balatonföldvá- ron Koncz Zsuzsa, a Korái és a Boj­torján Együttes koncertje szerepel a szabadtéri színpad műsorán. PÉCSI IPARI VASÁR A MEV Fúvószenekar koncertjét rendezik 18 órakor Apáthy Árpád ve­zényletével a vásár szabadtéri szín­padán. MOZI Park Kert: Robinson Crusoe (f9). Park: Nagyvárosi fények (f4, f6, f8). Petőfi: Ludwig I—II. (hn4, n8). Kos­suth: Ludwig I—II. (10). Piknik a Sa­sok hegyén (f3). Ludwig I—II. (f5). Art Kino: Eper és vér (8). RÁDIÓ Kossuth: 19.30: Karinthy a Karinthy színpadon. Petőfi: 21.21: Szakonyi: Portások. Hangjáték. □Hétfői Nere esek az országos rendezvények*,. Az utóbbi időben szinte sikk hangoztatni, hogy a nyár a szabadságok miatt kulturális uborkasze­zon, sőt előítéleteinkkel odáig merészkedünk, hogy még a vitathatatlanul ran­gosnak ígérkező programok hallatán is orrunkat húzo­gatjuk. Hovatovább, ki tudja, miért, csupán az or­szágos hírű fesztiváljellegű rendezvényeket méltatjuk fi­gyelemre. A nyári rendezvényeket ért vádak, legalábbis ami Pécset illeti, aligha állják meg a he­lyüket, s további ajánlatunkkal igazán kellemes estéket ígérhe­tünk. Javaslatainkat azzal kez­denénk, hogy a művelődési há­zak az egész nyár folyamán nyitva tartanak, s idényjellegű programokkal várják az érdek­lődőket. A Kulturális Rendezvé­nyek Irodája pedig, mint a programok legfőbb szervezője oly gazdag ajánlattal rendel­kezik, hogy választani is nehéz, s csak a legkiemelkedőbbek felsorolására vállalkozhatunk. A népszerű Tettyei Esték sorozat­ban holnap például Tám László diaporáma estjét tekinthetjük meg. július 14-én pedig a miskolci Manézs Színház adia elő Ólálá című operettparódiá- iát. A jazz kedvelőinek az Arma Quartett játszik 21-én, az est címe Improvizációk. Az Orszá­gos Filharmónia rendezvényei közül kiemelkedik a július 12-i hangverseny, melyen a szom­bathelyi Szimfonikus Zenekar és Veszprém város vegyeskara lép fel. Bizonyára nagyon sokunkat magával ragadott már a Re­neszánsz Kőtár esti varázsa. pbben a romantikus környezet­ben folytatódik a Vallomás Pécsről sorozat július 13-án, amikor dr. Varga Gyula zenés Uborkaszezon ? g Augusztus 20-án avatják a Pécsi Ifjúsági Házat • Mi lesz a Szabadtéri Színpaddal? • Nyári színház a Balokányban? diaestjére kerül sor. Immár évről évre visszatérő nemzetközileg is rangos eseménye Pécsnek a Jeunesse Ifjúsági Zenei Tábor. A résztvevők ezúttal három al­kalommal lépnek a nyilvános­ság elé s adnak hangversenyt. Július 20-án a Barbakánon, 27-én a Reneszánsz Kőtárban, 30-ón pedig a Kisegítő Iskola udvarán találkozhatunk az ifjú muzsikusokkal. Folytatódik júliusban a Ka­maraopera est sorozat, amely­ben ezúttal a Láng-opera mel­lett Pergolesi Úrhatnám szol­gálóját tekinthetjük meg 25-én. Az augusztus, amely hivata­losan, vagy nem hivatalosan, de a nyár utolsó hónapjának számít, egy nemzetközi ex libris kiállítással kezdődik. A hónap közepén, 16-án, balladaesten találkozhatunk Mészöly Kata­linnal és Labanc Borbálával, 25-én pedig a pécsi Amatőr Színpad Materiing A vakok című darabját mutatja be. Pécs az ipari vásár idejére is gazdag kulturális program­mal készült: fellép többek kö­zött a komlói Spirituálé trió, a Bóbita bóbegyüttes és négy alkalommal divatbemutatót tart a Magyar Divatintézet. Szólnunk kell még az ŐRI hagyományos és igen nagyszá­mú közönséget vonzó rendez­vényeiről is, amelynek kereté­ben ezúttal többek között lát­hatjuk és hallhatjuk Koncz Zsuzsát, a Fonográf együttest és a Tolcsvay-triót. A nyár igen nagy jelentő­ségű eseménye lesz az Ifjúsági Ház átadása augusztus 20-án. Az új létesítményben a fiata­lok olyan kulturálódási és szó­rakozási lehetőséghez juthat­nak, amelyre Pécs már régóta és joggal igényt tarthatott, S végezetül mintegy vigaszként mindazoknak, akik még min­dig bánkódnak a szabadtéri színpad bezárásán, hogy jö­vőre _a tervek szerint ismét lesz nyári színház, valószínűleg a Balokány ligetben. Nemzetközi népitáncparádé a Mecseki Vidámparkban A nagykállói Kállai Kettős Együttes nyitótánca után, a Matyó Együttes ruháinak szí­nes pompájában, a jászbe­rényi Jászság Együttes bo­tostáncában, majd az erede­ti baranyai sokszoknyás nép­viseletbe öltözött pécsi KI­SZÖV Együttes műsorában gyönyörködhettek tegnap dél­előtt a Mecseki Vidámpark látogatói. A Nemzetközi Szövetkezeti Nap alkalmából az OKISZ kétévenként rendez nemzet­közi néptánctalálkozót. A leg­jobb magyarországi, valamint bolgár, német, lengyel együt­tesek szerepeltek. A kétnapos rendezvénysoro­zat alatt a hazánk különböző vidékeiről érkezett fiatalok bemutatták tájegységük nép­viseletét, a gondos munká­val összegyűjtött hagyomány- őrző népitáncokat. A fiataloknak lehetősége nyílt egymás produkcióinak megismerésére. Szombaton délelőtt a Pécsi Nemzeti Színházban zártkörű előadás keretében csak a találkozó résztvevői tekintették meg a népitáncokat. Utána baráti beszélgetésre, szakmai kér­dések megvitatására került sor. ‘ Vasárnap mindegyik együt­tesnek alkalma nyílt egy-egy baranyai városban fellépni. A külföldi együttesek: várnai népi együttes, Kari Marx Stadt-i Ének- és Zenekar, lublini népi együttes Mohá­cson szerepelt. Fellépésük után a külföldi vendégek né­hány napos országjárásra in­dultak. T. J. yy Feltámad” a régi város (Tudósítónktól): Sokévi várakozás után, az idei nyáron végre a város rang­jához, híréhez, hangulatához il­lő gazdag szórakoztató prog­rammal lepte meg vendégeit Eger: A(3RIA '75 címmel több hetes színpompás karnevál kez­dődött július 2-án Heves me­gye székhelyén. A patinás Dobó téren — a valamikori piac helyén — pa- pucsosok, gubások, fazekasok, mézeskalácsosok, viaszkészítők, ősi mesterségek őrzői és folyta­tói idézik a régi vásárokat. Tö­rök kávézóvá alakul a belvárosi Dobos Cukrászda, jelmezes, mókás tarka sereg özönli el a szűk kis utcákat, rezesbandá­val parádézik a tamburmajor s barokk vacsoraesthez teríte­nek a jó nevű Park Szállóban, hogy csak néhányat soroljunk. S mindez az első nap esemé­nye volt, a nyitány. Valójában azonban többet, sokkal többet ígér a mostani egri nyár. Mint értesültünk: a következő napokban sem unatkoznak majd a helybeliek és az Eger­be látogatók, miután a város különböző pontjain — a Szép- asszony-völgyben, a népkert­ben, a várban — felállított színpadokon, pódiumokon egész sor együttes lép a kö­zönség elé, hangversenyekre kerül sor, többi között a dóm­ban. Komédiások, néptáncosok, irodalmi színpadok, bábosok, színészek, orgona- és lantmű­vészek randevúznak a közön­séggel. Az Agria Játékszín „András kovács királysága” címmel, Bessenyei Ferenc, Sze­mes Mari, Agárdi Gábor, Sza­bó Tünde, Bánffy György, Ma­ros Gábor és más szereplők közreműködésével két részes ze­nés komédiának ad otthont ki­lenc alkalommal. Lovasjátékok, gasztronómiai vetélkedők lesznek, kinek mi tetszik. Tárlatokat nyitnak — kiállítást rendeznek például Würtz Adóm Munkácsy-díjas grafikáiból, s Heves megyéről vallanak a fotósok — s nyil­vánvalóan nem marad ki a sor­ból a szőlővidék sajátossága sem: a dóm alatti Kazamata Borozóban korabeli szőlészeti és borászati eszközöket, márkás borokat ís bemutatnak. Július 13-án — a vasutasna­pon — mielőtt az újonnan vil­lamosított pályán az állomás elé érkezne az első villamos mozdonnyal vontatott szerel­vény, egy korhű, XIX. századi vonat gördül az egri pályaud­varra, s mellette fogatolt pos­takocsit kezelnek a levelek, csomagok derék továbbítói. Emlékeztetvén a ma élőket a hajdaniakra, a régmúlt idők közlekedésére és a 100 eszten­dős postára. Amolyan igazi nonstop-kar­neválnak ígérkezik a mostani egri nyár — aminek talán az időjárás is kedvez. S így min­den bizonnyal az érdeklődője is több lesz, mint máskor. Gyóni Gyula Egy könyvsiker nyomában Lakatos Menyhért Mit jelent ma cigánynak lenni ? Ekhós szekér döcög az Al­földön a Békés megyei Vésztő felé. A bakon négy ci­gány férfi beszélget, s a szó csak akkor akad el, ha a po­roszkáló szürke deres a fülledt melegben pillanatokra magá­hoz tér és ránt egyet. A sa- roglyavégbe vetett szalmán magnetofon, filmfelvevő — a még helyenként meglévő „ci­gánysors" mentésének egyetlen érdemesült eszköze. A cigány­telepeket, a putrikat járják, hogy elbeszélgessenek ismerő­seikkel, barátaikkal és csacso rom — igazi cigány — módján osztozzanak örömükben, bá­natukban. A döcögő, nyakló kocsi hajtóinak egyike Laka­tos Menyhért, a Füstös képek című első magyar cigányre­gény írója. A rózsadombi lakásban Budapesten, a rózsadombi lakás szobájában találkoztunk. Előző nap este érkeztek meg költő barátjával Choli Daróczi Józseffel. Anyagot gyűjtöttek egy szociográfiai íráshoz. — A cigányság helyzetéről valóságos adatokhoz csak az juthat, aki közébük való — mondja. - Ha észreveszik, hogy ÁLLANDÓ LEVÉLTÁRI KIÁLLÍTÁS SZEKSZARDON: Megnyílott a Tolna megyei Levéltár állandó helytörténeti kiállítása Szekszár- don, a régi vármegyeháza épületében „Tolna megye 1686— 1849” címmel. A Pollack Mihály által tervezett klasszicista épü­let, melynek udvarán az J. Béla király alapította monostor ma­radványaiból kialakított romkert van, méltóan gazdagodott a kiállítással. Az emeleti nagyteremben közel negyven tárlóban a megye történetének keresztmetszetét bemutató eredeti doku­mentumok láthatók. a kívülálló kíváncsiskodása ve­zet bárkit, nyomban siránkoz­nak, panaszkodnak és a való­ságnál sokkal rosszabb szín­ben igyekeznek feltüntetni hely­zetüket. Én nagyon jól isme­rem őket, de néha még nekem is gondot okoz az igazság ki- hómozása. Gyakran jelennek meg írások hihetetlenül hamis adatokkal, de annál cifrább ál­folklórba öltöztetve. Egy putrisort ábrázoló kép függ a szoba falán, a vésztői szülőház környéke. A velem szemben fotelba mélyedő fér­fin a regény emlékezetes vadá­szatának sörétnyomait keresem, de csak egy durván munkált ezüstkarperec tűnik fel csukló­ján. Lakatos Menyhért a Mű­szaki Egyetem általános mérnö­ki karán szerzett diplomát, te­hát nem írónak készült. A hazai cigányságról azonban jóné- hány írása jelent már meg ed­dig.- A regényben leirt történet személyes élményeihez fűző­dik, tehát megvolt már 20-30 évvel ezelőtt is. Miért épp most jutott arra az elhatározásra, hogy regénnyé formálja?- Ennek .egyik legfőbb oka a cigányság mai helyzete. Két­ségbeejtő, hogy mennyire mondvacsinált problémák je­lentik számukra a gondot, s a legkisebb sérelem esetén is visszahúzódnak az évszázadok alatt maguk és környezetük ál­tal kiépített elszigetelt gyűrű­be. Könyvemmel emlékeztetni szeretném őket arra, hogy hon­nan jutottak el a máig, s lás­sák meg a változást. A kívül­állóknak pedig a cigányéletet és a Romano Krisztit, a Ci­gány Törvényt akartam igaz­módon bemutatni. Hallgatnak szavara- „Melegedni és enni! Ez volt a holnap gondja. Minden­nap meghozta a maga kilá- tástalanságát. .." — Írja köny­vében. Mit jelent ma cigány­nak lenni, s mi a cigánykér­dés? — Amennyiben napjainkban még mindig a „melegedni és enni” a gond, akkor az csak a cigányságnak köszönhető. Ha valaki közülünk ma éhezik, vagy elviselhetetlenül rosszak a körülményei, az legfőképp ma­gát okolja. Nem azt mondom, hogy az emberek tudatában már minden helyén van a ci­gánysággal kapcsolatban, de már ez a kisebb probléma. Ami pedig a cigánykérdést illeti, abban csupán az a kérdés, hogy miként és mikor hajlan­dók beilleszkedni a társada­lomba. A cigányíró nagy tiszteletnek örvend, szavára adnak, véle­ménye fontos kérdésekben dön­tő. Az elmúlt évben a buda­pesti cigányság helyzetével fog­lalkozott egyik írásában a For­rás hasábjain. Ennek nyomán a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottsága határozatot hozott a körülmények megjavítására.- Tulajdonképpen erre tet­tem fel az életemet, s ezt te­kintem a foglalkozásomnak is. A cigányságot helyes útra kell vinni, s egyben kiharcolni szá­mukra a megfelelő emberi el­ismerést is. Bár tudom egyedül kevés vagyok erre a feladatra, mégis valakinek el kellett kez­deni. Szeretném, ha így tekin­tenének rám és nem mint va­lami csodabogárra, egy cigány­karavánból ideszakadt roma Az igazság úgyis kiderül- Kell-e bátorság a cigány­ság valóságos helyzetének meg­írásához?- Félni csak annak van oka, aki a valótlant írja, mert az igazság úgyis kiderül. Sokan mondták, hogy a Füstös képe­ket felelősség nélkül írhattam, a múlt miatt senki sem üt a fejemre, de mernék-e a jelen­ről is így írni?! Erre az a vá­laszom, hogy a regény folyta­tása már a nyomdában van, s éléből semmit sem vesztett a problémák feltárásakor. A regény elolvasását talán kötelezővé kellene tenni . . . Bi­zonyos, hogy számos előítélet lenne a múlté. Számunkra pe­dig nagy feladat, hogy ne ál­romantikát keressünk a cigány­ság körül még a putriba való visszavitel árán is, hanem hoz­zuk ki onnan őket. Füzes János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom