Dunántúli napló, 1975. július (32. évfolyam, 178-208. szám)
1975-07-06 / 183. szám
Ünnepélyesen megnyílt az V. Pécsi Ipari Vásár wmmmmmmk Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXil. évfolyam, 183. szám 1975. július 6., vasárnap Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Szövetkezők ünnepe Július első vasárnapja a szövetkezők ünnepe. Több, mint fél évszázada mindig ezen a napon demonstrálják a szövetkezők összetartozásukat az egész világon. Ezen a vasárnapon rendezik meg az 53. nemzetközi szövetkezeti nap ünnepségeit öt világrész országaiban, köztük hazánkban, s szűkebb hazánkban, Baranyában is. A nagy múltú és kialakulása óta mindig fontos társadalmi pozíciót betöltő magyar szövetkezeti mozgalom erős szálakkal kapcsolódik a világ szövetkezőinek közösségéhez. A fel- szabadulást követő szocialista átalákulás folytán a magyar szövetkezők mozgalma a világ legprogresszívabb szövetkezeti mozgalmai közé került s ma már nemcsak tanul a legfejlettebb szövetkezeti mozgalmaktól) hanem segítséget, támogatást is tud adni a nemzetközi szövetkezeti mozgalomnak, köztük a fejlődő országok szövetkezeteinek. A magyar szövetkezeti ‘mozgalom elvei tisztázódtak, a párt szövetkezetpolitikája kiforrott, gyakorlata bevált, a szövetkezeti tagság megbecsülést élvez társadalmunkban. A szövetkezetek, a szövetkezeti forma nálunk hosszú ideig a faluhoz, a parasztsághoz kötődött s a szövetkezetek tevékenységüket ma is elsősorban falun fejtik ki. De napjainkban a szövetkezés eszméje egyre inkább tért hódit a városokban is. Az új szövetkezeti formák — lakásépítő, lakásfenntartó, munkás, kertbarát és garázs szövetkezetek — többsége a városokban álakul. Ezért a szövetkezeti mozgalomban ma már megtaláljuk a társadalom minden rétegének képviselőit Tavaly az ország nemzeti jövedelmének több, mint 25 százalékát szövetkezetek állították elő. Az országban 1620 mező- gazdasági termelőszövetkezet gazdálkodik, közel 1 millió taglétszámmal. Ezek a szövetkezetek az összes mezőgazdasági termelésnek 72 százalékát adFairéi Lajos pénzügyminiszter nyitotta meg a rendezvényi Részlet a kiállításról. Faluvégi Lajos elvtárs megnyitó beszéde Z ászlódíszbe öltözött tegnap délelőtt a Köztársaság tér és környéke, a Mecseki Szénbányák zenekara köszöntötte a vásárnyitásra érkező vendégeket. Pontban tíz órakor felharsantak a fanfárok: megkezdődött a nyitó ünnepség. A vendégek köszöntése Wieder Béla, Pécs megyei város Tanácsának elnöke lépett elsőként a mikrofon elé s köszöntötte a Pécsre érkezett kiállítókat, vendégeket, valamint a megye párt-, állami és társadalmi szerveinek megjelent vezetőit. A megnyitó ünnepségen megjelent Faluvégi Lajos, az MSZMP KB tagja, pénzügyminiszter, dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára, För- dős László, az MSZMP KB munkatársa, Horváth Lajos, Baranya megye Tanácsának elnöke és Lukács János, az MSZMP Pécs városi Bizottságának első titkára. Az ünnepségen jelen voltak továbbá az V. Pécsi Ipari Vásár megnyitása alkalmából Baranyába érkezett delegációk: az A, Z. Pa- dalka, az Ukrán Kommunista Párt Lvov területi Bizottságának titkára vezette szovjet, Sztojko Andonov Sztojkov, Szli- ven megye tanácselnökhelyettese vezette bolgár és Drago Kovacsevics, a Horvát Kommunisták Szövetsége Szlavónia —Baranya megye Területi Kon- fereciájának elnöke vezette ju- a~szláv küldöttségek. ünnepi megnyitó beszédet Faluvégi Lajos, az MSZMP KB tagja, pénzügyminiszter mondott. Beszédét így kezdte: — Az a megtisztelő feladat vár rám, hogy megnyissam az ötödik Pécsi Ipari Vásárt, gazdaságunk fejlődésének, gazdasági kultúránknak pécsi seregszemléjét. A vásárt a helyi társadalmi és, anyagi erők hívták életre, jelentősége mégis túlnő a város és a megye határain. Erre mutat az, hogy a vásáron kiállító vállalatok fele az ország más tájairól, a fővárosból, sőt némelyik külföldről jött. Az ötödik vásár már kis jubileumnak tekinthető. Az idei számvetés azért is teljesebb, mert ebben az évben méltatjuk hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját, népünk életének történelmi sorsfordulóját, amely lehetővé tette számunkra, hogy készségeink szabad kibontakoztatása útján meginduljon a nemzeti fejlődés. Ez a vásár is számot ad a szocialista építés sikereiről, a három évtized alatt végbement jelentős átalakulásról. Dél-Dunántúl fejlődése — Ebben a munkában Dél- Dunántúl lakói is derekasan helyt álltak: szépen bizonyítja ezt a vásár keretében látható kiállítás, mely gazdag dokumentumanyaggal mutatja be Dél-Dunántúl ipari, kereskedelmi fellendülését, s az ezzel együttjáró társadalmi fejlődést. Faluvégi Lajos a továbbiakban beszélt a IV. ötéves terv eddigi baranyai eredményeiről. Utalt arra, hogy a jelen tervidőszak eltelt éveiben a megyében 15 milliárd forintot fordítottak beruházásokra, amelyek közül is kiemelkedik méreteivel a Beremendi Ce- mentmű, amely több mint 3 milliárd forintos beruházásból létesült s évente egymillió tonna cementet ad a népgazdaságnak, Korszerűsödött néhány bányaüzem, emelte a megye ipari kapacitását a mohácsi téglagyár, a szigetvári cipőgyár rekonstrukciója, s még sorolhatnánk az ország szempontjából is fontos ipari beruházásokat. Új, modern telepeket mondhatnak magukénak a mezőgazdasági üzemek, folyamatosan korszerűsítik a MÁV-vonalait, erőteljesen bővül a megye kereskedelmi hálózata, s a kétszáz lakosú községek bekötő utat kaptak. Dél-Dunántúl - és ezen belül a megye — ipari fejlődése mind nagyobb vonzást gyakorol a térségen kívüli vállalatokra, szövetkezetekre is, hogy e dinamikusan bővülő felvevőpiacon értékesítsék termékeiket. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a Pécsi Ipari Vásáron az országos méretű nagyvállalataink és a kisebb vállalatok és szövetkezetek egyaránt örömmel és mind nagyobb számban vesznek részt. Az első pécsi vásáron — 1969-ben - még jórészt csak helyi vállalatok vettek részt. Az akkori kiállítók több mint négyötöde pécsi, illetve baranyai volt. Az akkori vásáron mindössze hét fővárosi vállalat képviseltette magát, a jelenle- gin pedig ötvennégy. Kitűnő fórum — A központi fejlesztési programjainkban érintett gépipari, valamint a komoly befektetéssel megvalósuló rekonstrukcióban résztvevő köny- nyűipari vállalataink ma már az üzemek újjászervezésének eredményeit is bemutatják — folytatta beszédét Faluvégi Lajos -, részben piacot keresve, részben a kereslethez igazodva, Ugyanakkor a vásár kitűnő fórumot nyújt a kisebb vállalatok és szövetkezetek árubemutatóinak, azoknak, amelyek nem jutnak el nagy nemzetközi vásárokra, termékeik nem szerepelnek nagy súllyal a külkereskedelmi forgalomban. Gyakran igen jóminőségű és színes (Folytatás a 2. oldalon) ják. Az 1100 ipari és építőipari szövetkezetnek 265 ezer tagja van. A szövetkezetek aránya az ipari termelés értékében 6,4 százalékos, az épitőparban 15 százalékos. A kiskereskedelmi forgalom 34 százalékát szövetkezetek bonyolítják. Az általános fogyasztási szövetkezetek taglétszáma meghaladja a másfél milliót. A takarékszövetkezeteknek 1,1 millió tagja van hazánkban, s náluk van a lakossági megtakarítás 11 százaléka. A lakásszövetkezetek 120 ezer tagot számlálnak. Hazánkban a jelenlegi ötéves tervben felépült vagy épülő lakások 25 százaléka szövetkezeti lakás. A szövetkezetek gazdasági és társadalmi szerepét az MSZMP- nek a XI. kongresszuson közzétett programnyilatkozata hosszú távon jelöli meg. „A szocializmus építésében, a közösségi szemlélet terjesztésében fontos szerepet tölt be a szövetkezeti mozgalom, amely az ipari, a mező- gazdasági termelésben és az élet más területein a lakosság millióit egyesiti". Az ünnepélyes megnyitó után a nagyközönség és a külföldi vendégek a házigazdák kíséretében megtekintették a kiállítást. * — Szokolai felv. — Rné —
