Dunántúli napló, 1975. július (32. évfolyam, 178-208. szám)

1975-07-04 / 181. szám

Dunántúli napló 1975. július 4., péntek 1A „Kimúlt“ benzinkutak , A z irigyelt autócsoda tulajdonosa és az igénytelenebb kiskocsi gaz­dája egy ponton minden márka-büszkeségtől men­tesen, közös nevezőre jut és ez a hajtóanyag kérdé­se. Függetlenül a benzin minőségétől vagy elfo­gyasztott mennyiségétől, enélkül nem megy a kocsi. Sajnos Pécsett ez a kérdés autós—motoros szempontból megoldatlan. Mert mi van? Az idők folyamán „kimúlt” a Kór­ház téri benzinkút. Ezt követte a kissé rangrejtve működő, de jó célt szolgáló Ipar utcai töl­tőállomás. A „régi öregek” emlékeznek még azokra az időkre, amikor a Fürst Sándor utcában is szomját olthatta egy-egy autó. Tehát megszűnt három. A közelmúltban született egy új, de úgy látszik „koraszülöttnek” bizonyult, ugyanis csak ideig - óráig üzemelt, majd csendben átadta helyét az építésnek. A Szigeti úti benzinkútról van szó. Mert ugye az csak termé­szetes, hogy a tervezés idősza­kában a tető valahogy lema­radt a sok kézen átvándorolt, felülbírált, jóváhagyott teivről? Ezek után mi maradt a belvá­rosban? A Kolozsvár utcában levő kiskapacitású töltőállomás a maga szegényes választéká­val, elavult kiszolgálási rend­szerével. A Hajnóczy utcai benzinkút már bizonyos fokú modernizá­lás jegyeit viseli magán, de efölött sincs tető. Valami azt súgja: egy benzinkút esetében a legfontosabb kívánalom a tető. Aztán nézzük tovább a pécsi kutakat, ment van még a ... nincs több. Legalábbis az ÁFOR kezelé­sében Pécs közigazgatási te­rületén belül nincs. Tetőzik az idegenforgalom. Jönnek a turisták autóval, mo­torkerékpárral. A 2000 éves Pécs műemlékeivel, romantiká­jával sok élményt kínál, csak benzint nem. Magyarországon, így Pécsett is a lakosság «hajtóanyag és folyékony tüzelőanyaq ellátását az ÁFOR hivatott kiszolgálni. Valami baj lehet a tervszerű­séggel az említett cég berkein, belül, mivel köznapi autós szempontjából teljesen érthe­tetlen Pécsett a * benzinkutak telepítése. , Félreértés ne essék, nem °a* műemléki belváros szívébe kí­vánunk még egy új benzinku­tat, vagy a 6-os út átkelősza- kászón szeretnénk egy töltő­állomást, de itt van például Pécs leendő büszkesége, Lvov­Kertváros. A már ott lakó au­tósok, vagy a közeljövő lakás- tulajdonosai, akik mellékesen kocsival rendelkeznek, nem lát­ják autós-gondjuk e téren je­lentkező problémáját megol­dottnak. A Shell benzinkút nem mond­ható probléma-mentes megol­dásnak. Ugyanis ez a töltőál­lomás csak a magánautósok igényeit képes kielégíteni, lé­vén készpénzes kiszolgálású. Ez azt jelenti, hogy a város sokszáz vállalati tulajdonban levő személy- és tehergépjár­művét, amelyek üzemanyag szükségletüket előre megvásá­rolt jeggyel fedezik, a Shell benzinkút nem szolgálhatja ki. Nem szólunk most arról, hogy a jelenleg kiszolgáló benzinkutaknál dolgozók a nagy forgalom miatt elemi ud­variassági szabályokat sem tar­tanak be és többen szinte ke­gyet gyakorolnak az odaálló és fizető autósokkal szemben. A szélvédő üveg letörlése, a gumi légkörmérése, az olajní­vó ellenőrzése - ami tulajdon­képpen a benzinkutasok részé­ről nemcsak szolgáltatás, ha­nem kötelesség, — csak „bak- sis" ellenében várható és kap­ható. Városunkban számos na­gyobb fajsúlyú, megoldásra vá­ró probléma akad. Ma már megengedhetjük magunknak az autózás örömét. A motorizá­ció felfutása mindenki előtt közismert. Az autótartás egyéb kellemetlenségeinek sorát (szűk javító kapacitás, az előforduló anyaghiány stb.) a tankolás nehézkességével ne növeljük fe­leslegesen ! Zárai Tibor Módosított CASCO- biztosítás Aki egy biztosítási éven belül több CASCO-kárigénnyel jelent­kezett az Állami Biztosítónál, annak a káresemények arányá­ban egyre nagyobb önrészese­dési összeget kellett vállalnia. ,,Malus’'-pontnak nevezték a három évvel ezelőtt bevezetett új típusú CASCO-biztosítás szer­ződésének erről szóló kitételét. Az Állami Biztosító mostantól megszüntette a szerződésnek ezt a biztosítottakra háruló pontját. Azonban a ,,bonus’'-pont, — amelynek értelmében a baleset- mentesen vezető CASCO-biztosí- tottakat meghatározott díjvissza­térítéssel jutalmazzák — tovább­ra is érvényes. ŐSZ FERENC ___r ___ . MUMM N':x ' RÓZSI 16. — Kik azok a Simóék? — Majd megtudja — mond­ta Rózsi és megtorpant. Egy palota romjai közül mocorgást, majd erőtlen, halk nyerítést hallott. — Itt egy ló van valahol . . . Fürgén ugrott be a romok közé. Az épület mögött felfe­dezte az istállót. A tetejét el­vitte a légnyomás, de a fehér csempés falak épen álltak és az itató vályú vörösen erezett márványból készült. Az istálló tele volt oszlásnak induló ló­dögökkel. Fertelmetes bűz csapta meg Rózsit.. . — Hát te, hogy maradtál életben? — lépett a lóhoz a lány. Hófehér, nemes ló volt. Fejét még most is magasan tartotta, pedig bordái majd­nem kiszúrták a bőrét, és a hátsó combjából egy repesz kiszakított egy hatalmas dara­bot. — Agyon kell lőni, hogy ne szenvedjen — mondta a zász­lós. — Isten őrizz! Tudja, mit fog érni egy ló néhány hét múlva? Ezt még meg lehet gyógyíta­ni — mondta a lány és elol­dotta a kötőféket. A ló enge­delmesen követte Rózsit. — Csodálatos ember maga Rózsika. Még a lovakra is tud hatni — mondta Tószeghy. — Azokhoz jobban is értek, mint az emberekhez. És néha jobban is szeretem őket... Megsimogatta a ló pofáját. Időszerű növényvédelem A rendkívül csapadékos júniusi időjárás (Pécsett 150 mm esett a hónapban!) és az ezzel együtt je­lentkező párásság következtében továbbra is komoly veszélyt jelent a szőlőperonoszpóra, a lisztharmat, a szürkerothadás, az almafavaraso- dás, a burgonyavész fertőzöttség. Ezen betegségek terjedésének meg­akadályozása és visszaszorítása je­lenti a fő növényvédelmi munkákat júliusban. Említett gombabetegsé­geknek különösen kedvezett az esős, meleg júniusi időjárás. A szőlő jelenlegi fejlettségi álla­potában (fürtzáródás előtt) a leg­súlyosabb problémát a szürkepené­szes röthodás jelenti. A tartós eső­zés és párateltség hatására a még teljesen éretlen fürt egyes zöld bo­gyói a belső felületen, az ép bőr­szöveten keresztül, a bogyó és a ko- csánykorona érintkezési helyén fer­tőződik, és belülről kifelé haladva rothad. A rothadó bogyók hamvas kávébarna színűek, felületük fehé­resszürke ,.porzó” penészgyeppel bevont. Egy-egy - rothadó bogyó a vele érintkező’* szomszédos egészsé­ges bogyókat is fertőzi s a rotha­dás az egész fürtre átterjedhet. Száraz, meleg időben a fertőzött szövet gyorsan kiszárad és a folya­mat lefékeződik. A súlyosabb kártételek megelőzé­sére a fürtöket még záródás előtt egy-két alkalommal szükséges per­metezni. A gombaölőszerek haté­konyságának növelésére — azért, hogy a fürtök felületére és belsejé­re is elegendő hatóanyag jusson — emelt vízmennyiséggel (azaz emelt dózisban) javasoljuk a permetezést. Harmatképződés esetén jó fedést biztosítanak a porozószerek is. Most tehát együttesen kell megvé­deni a fürtöket az említett szürke­penész, lisztharmat (amellyel szin­tén erősen fertőzöttek a szőlőültet­vények) és a peronoszpóra ellen. A szőlő védelmére a következő kom­binációk használatát ajánljuk: Fun- dazol 50 WP vagy Ortho—Phaltan permetező iIleltve porozó a szürkepe­nész ellen. Dithane M—45 0,2% vagy Rézoxiklorid 50 WP 0,5% vagy Zineb 80 0,2—0.3% vagy Dithane Cupromix 2,4—3,2 dkg'100 m2, vagy Cuprosan Super D 0,3—0,5% vagy Cobrezin—Azul 3,6—5,2 dkq/100 m2, vagy Super Mixi 3.6—5,2 dkg'100 m2 a szőlőperonoszpóra ellen. Thiovit 0,2—0,3% vagy Dithane D—8 K—50 17—28 dkg 100 m2 vagy Kumulus 0,2 —0,4% a szőlőlisztharmat ellen. A permetlébe egy-egy lisztharmat, szürkepenész és peronoszpóraölő- szert kell keverni. Az újabb véde­kezést a csapadékos napokat követő 8—10 napon belül végre kell haj­tani. A házikerti burgonyát az egyre erősödő burgonyavésszel szemben a Dithane M—45 vaqy a Cuprosan Super D vagy a Dithane Cupromix gombaölőszerek valamelyikével véd- hetjük meg. A permetezést — a be­tegség gyors terjedése miatt — eső­zés után 5 napon belül szükséges elvégezni. Rozs Ferenc Baranya megyei Növényvédő Állomás Uradnak A Duna szigetközi szakaszán csütörtökön délelőtt óránként két centiméterrel emelkedett a folyó .vízszintje, s ennek meg­felelően az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Rajka és Vének között másodfokúról harmadfokúra erősítette az ái- vízvédelmi készültséget. Ugyan­csak harmadfokú készültséggel vigyázza a Lajta magyar sza­kaszát is. Az ausztriai jelzé­sek szerint Bécsnél csütörtökön tetőzött a Duna árhulláma. A A férfi úgy látta, hogy az ál­lat szemében hálós, meleg fény csillant. De lehet, hogy csak képzelődött. Midőn Rózsi elengedte a kötőféket, a ló hűségesen a nyomába szegő­dött. — Vajon hogy hívhatnak? Rá­ró? Fürge? A fenét! Ezek az urak nektek is olyan cifra ne­veket varrnak a nyakatokba, hogy az ember ki se tudja mondani. Rózsi egész úton beszélge­tett a lóval. Tószeghy csodál­kozva figyelte a társalgást. Ró­zsi kérdezett, aztán a ló helyett felelt is, és a férfi úgy látta, hogy Rózsi válaszai után a ló helyeslőén, „igen”-t int a fejé­vel. — Mi a célja ezzel az állat­tal? — kérdezte később. — Feltáplálom, aztán haza­viszem a faluba. Nemsokára kezdődik a szántás és ahogy én elképzelem, nem sok ló ma­radhatott otthon. — Tudja, maga milyen ló ez? Lehet, hogy éppen rajta lovagolt időnként a kormány­zó úr. Nincs ember, aki ezt befogja. A parádés lóból so­hasem lesz igásló. A Dunántúli Napló tévéajánlata Emberek fehérben 1975. július 4. — Péntek. 21.40: Emberek fehérben. Do­kumentumfilm. Hazánkban 220 ezer ember dolgozik az egész­ségügy területén. A film erről a hatalmas szervezetről szól, amelynek központi alakja az orvos. Három évtized sikerei és gondjai szembesülnek a film­ben, s bemutatja azt az óriás fejlődést, amely a felszabadu­lás óta az egészségügy terü­letén is végbement. A nagy erőfeszítések vezető orvosegyé­niségei szólalnak meg a ka­mera előtt és a múlt feleleve­nítése mellett szó esik a jelen problémáiról is. 1975. július 5. — Szombat. 20.25: Kakuk Marci. Magyar film. Tersánszky Józsi Jenő re­gényéből készült ez a hangu­latos; szórakoztató, eseményteli film. Főhőse Kakuk Marci, pol­gári nevén Katzky Márton, ez a kedves, csavargó, lelemé­nyes nőcsábász és vidám sze­génylegény, A gyönge testal­katú kedélyes ifjú amíg van hol dolgoznia, addig mint pék, kovácsinas, nevelő, szolga ke­resi kenyerét, aztán úgy él meg ahogy tud. a folyók dunaremetei vízmérce csütörtö­kön reggel még 577 centimé­teres vízszintet mutatott, s az előrejelzések szerint még mint­egy félméteres áradás várha­tó a tetőzésig. A gátak azon­ban ennél magasabb árhullá­mok ostromát is biztonságosan kivédik. Csütörtökön a vízügyi igazgatóság területén több mint 700-an vettek részt az ár- és belvízvédekezésben, s 64 tehergépkocsi és három — Nem hiszek és ebben. Ez is egy régi szabály. Sok pará­dés emberből lesz itt dolgos gyalogmunkás — mondta Ró­zsi, aztán hozzátette: — Ne­hogy azt higgye, hogy ezeket én találom ki. Van nekem egy emberem, aki pontosan tudja a jövőt. — Ez az a Simó? — Honnan tudja? — Ma már egyszer mond­ta. Ö az, akinek a golyót spó­rolták a németek. Remélem, tő­lem nem sajnálják majd — mondta Tószeghy keserűen. — Szerintem kár lenne ma­gába a golyóért — mondta Rózsi, de rögtön meg is bánta és szinte gyengéden tette hoz­zá: — És talán magáért is kár lenne. X. — Nem lesz magának baja a németekkel? — kérdezte a kapu előtt Kázmértól Rózsi. — Teljesen mindegy! Vagy a németek, vagy Simóék... Feltűnés nélkül jutottak be a házba. A Duna-parti árkok üresek voltak, de szinte meg­Szerb Antal sorai, amelyet a regényíró írt, a filmre is ille­nek: „A társadalmon kívüliek életét annyi akasztófa-humorral és idilli jó érzéssel rajzolja, hogy az olvasó szinte szeretne lemondani kétes polgári méltó­ságáról és beállni Kakuk Marci pajtásai közé." A film fősze­repeiben Harsányi Gábort, Hauman Pétert, Várhelyi Te­rézt és Pálos Zsuzsát láthatjuk. 1975. július 6. — Vasárnap. 17.40: Monsoreau felesége. Francia filmsorozat I. része. Hét részes színes francia filmso­rozat vetítését kezdi meg a televízió. A Dumas regényéből készült kalandfilm-sorozat a földnyesőgép segítette munká­jukat. A Rába Körmendnél szerdán tetőzött 469 centiméteres víz­szinttel, ami csütörtökön dél­előttre 454 centiméterre csök­kent. Sárvárnál előrelátható­an pénteken tetőzik az ára­dás 340 centiméter körüli víz­szinttel, ami másfél méterrel marad el az 1965-ben mért maximumtól. A Dunántúlon, a Tisza és a Körösök mentén mintegy 50 ezer hektár mezőgazdasági te­rület került belvízi elöntés alá. töltötte őket a sok sáros dun­na és paplan. Rózsi a lovat az udvaron egy porolóhoz kötötte, és senki sem vette észre, amikor befordul­tak a pincelejáróba. Tószeghy egyenesen Eötvö­sök pincéjéhez sietett. Kopo­gott: — Tessék —r- hallotta Rózsi Eötvösné hangját, aki amikor az ajtónyílásban meglátta Káz- mért, örömmel sikoltott fel: — Mihály is itt van? — Méltóságos asszonyom. Az ezredes úr halott! — mondta komoran. Eötvösné hisztériás zokogás­ban tört ki. Férje undorodva tolta félre és kilépett a folyo­sóra. Az ajtóból szólt vissza Kázmérnak: — Maga pedig jobban te­szi, ha Krisztit keresi, két órá­ja eltűnt és sehol sem találjuk — mondta és elindult Rózsi után. Amikor Rózsi belépett a kö­zös pincébe, Melanie hangja fogadta: (Folytatása következik.) tizenhatodik századi francia ud­var életét eleveníti meg. A III. Henrik udvarában ját­szódó történet főhőse Bussy, a király öccsének, Anjou her­cegének a barátja és védel­mezője. Ellene intrikálnak, szőnek csalárd módon összeesküvést az udvar urai. A fordulatos, eseményteli filmben van min­den, ami egy kalandfilm kel­léke, párbaj és megcsalt férj, szerelmi cselszövés, üldözés, megvesztegetés. A sorozat kellemes nyári szó­rakozásnak ígérkezik. i||||il|||I PÉCS : SZÜLETTEK Gutheil Katalin, Máté Zoltán, Hor­váth Erika, Gadár Attila, Szabad­kai Károly, Kolozsvári Olga, Nagyági Rita, Görbe Attila, Kocz- kás Péter, Kocsis Ágnes, Zsifkovics Krisztián, Kreiczer Krisztián, Kreiczer András, Danka Gabriella, Lovay Norbert, Kemenes Rita, Farkas At­tila, Flink Tibor, Finta Róbert, Fe­kete Bálint, Lados Tamás, Székely Réka, Kocsis Csilla, Pálmai Gá­bor, Kuck Zoltán, Nagy Zsolt, Ke­reszti László, Böröcz Mariann, Ve­szély Edit, Pehr Nándor, Scholtz Agnes, Vörös Noémi, Wenhardt Csa­ba, Ambrus Veronika. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Nagy István és Bagi Erzsébet, Pet- rovics József és Petrovics Margit, Béni Mihály és Tüske Mária Mag­dolna, Nagy Attila és Meszler Klá­ra, Szabó Géza Imre és Deák Má­ria Erzsébet, Fekete Sándor és Far­kas Ilona, Adorján Gyula és Baán Katalin, Müller Ferenc és Zsifkovics Anna, Szilágyi Mihály és Bernét Magdolna, Marton István és Jung Eszter. MEGHALTAK Jakab János, Wathy Jánosné sz. Kántor Katalin, Schöbet Mátyás, Atárdics István, Hársi Jánosné sz. Gadó Ilse, Gerecz Józsefné sz. Seszták Ilona, Biró Györgyné sz. Csonka Katalin, Sallai Sándor, Bo­kányi János, Tarr Mihályné sz. Do­bokai Anna, Pataki Istvánná sz. Kis Katalin, Kis-Tóth József, Vincze Já­nos, Szabadics János, Kerner Má­ria, Csete Agnes, Szentendrei Ta- másné sz. Kövesi Mária, Szabó Miklós, Kárpáti Józsefné sz. Mészá­ros Klára, Szlávik Emilné sz. Sza- lay Lujza, Gayer László, Wölfling István, Bérezés Antal, Orf Istvánná sz. Wirth Erzsébet, Pintarics György­né sz. Damniczki Mária, Pálmai Sándor, Szabó Antal, Lőrincz Jó­zsef, Gregoricz Gáspárné sz. Bo­ros Magdolna, Kontházi Gábor. SZIGETVAR: SZÜLETTEK Sarus Gábor, Kovács Diána, Pál Szabolcs, Szűcs Gyula, Nagy Mó­nika, Pintér Zoltán, Zabb László, Kovács Melinda, Tóth Edit, Pap Ágnes. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Lieb István és Matkó Éva, Mag- lódi Csaba és Fazekas Valéria, Kosa László és Sztanek Judit. MEGHALTAK Weisz Péter, Werbovecz György. Horgászok figyelmébe! A Pogónyi Horgász Egyesü­let közli, hogy a vezetőség dön­tése alapján július 1-től napi­jegyek csak szombati napon válthatók augusztus 31-ig. Közli továbbá, hogy további intézke­désig a Pécsi HE tagjai részé­re napijegyek kiadását nem te­szi lehetővé. Jelenet a „FABRIZZl SZISZTÉMA" című magyarul beszélő NSZK tévéfilmből. (Július 11. - Péntek -2. műsor - 21.15 h.) Jelenet ILKU PAL: „ZENDUL AZ OSZTÁLY'* című tévéfilmből. (Július 9. - Szerda - 20.20 h.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom