Dunántúli napló, 1975. július (32. évfolyam, 178-208. szám)

1975-07-31 / 208. szám

6 Dunántúli napló 1975. július 31., csütörtök Műemlék városfal a belváros peremén „Falu a városban" A Dunántúli Napló június 12-i számában megjelent cikk több problémát vetett Fel Sza- bolcsfalu ellátottságával kap­csolatban. A Városi Tanács V. B. művelődésügyi osztályát érintő problémákra Tavasz Lajosné csoportvezető adta meg a vá­laszt. — Pernecker Imre tanácstag és Földváry András, a területi pártvezetőség tagja részvételé­vel megvitattuk szabolcsfalui óvoda korszerűsítésére koráb­ban készített tervet. E tervek csak a korszerűsítést szolgálnák, a településnek azt a jogos igé­nyét, hogy az óvodát napközi otthonossá szervezzük át, nem oldja meg. A művelődésügyi osztály fel­mérést végzett arról, hogy Sza- bolcsfaluból hány dolgozó szülő viszi gyermekét a város más óvodájába. Ezeknek a gyerme­keknek a száma jelenleg 22, ez igazolja a lakosok kérelmé­nek a jogosságát. Az intézmény napközi otthonos óvodává szer­vezése csak abban az esetben valósítható meg, ha az óvodá­ban jelenleg lakás céljára használt helyiségek felszabadul­nak. Ezeknek a he' én tálaló konyhát alakítanánk ni és az óvoda egy foglalkoztató te­remmel is bővíthető lenne. Az „ÁFOR" Vállalat III. sz. Tájegységi Telepének vezetője, Rammer István, az alábbiakat válaszolta: — A kérelmet, mely szerint Szabolcson háztartási tüzelőolaj eladóhelyet létesítsünk, nem tel­jesíthetjük. Szabolcson a helyi ÁFÉSZ HTO eladóhellyel ren­delkezik. A fogyasztás viszony­lag nem nagy, heti 8000 liter. Ezt a forgalmat az ÁFÉSZ el­adóhelye maradéktalanul kielé­gíti, így Szabolcsfalu háztartási tüzelőolaj ellátása biztosított. A mohácsi Csele patak utcai lakók nevében az alábbiakra szeretném felhivni a Posta fi­gyelmét. Nálunk is levélszekrénysort helyezett el a Posta, nyilvánva­lóan a kézbesítők munkájának megkönnyítése céljából. E szek­rénysor az országút mellett van felszerelve, ahol minden eső­zéskor teljesen beáznak a szek­rénykék, s ezáltal tönkremennek a postai küldeményeink. Hogy példát is említsek, a legutóbbi esőzéskor annyira szétázott a ■rn szekrényembe helyezett cso­magszállító szelvény, hogy azt a postán nem fogadták el tőlem. Hiába védekeztem, tilta­A július 11-i (pénteki) felhő- szakadás óta több mint két hét telt el, de a rombolás nyomai, a Köztisztasági és Útkarbantar­tó Vállalat jóvoltából még min- diq „ékítik" az Alkotmány ut­cát, különösen annak eleiét. A lesodort hordalékot a DÉLVIÉP markolói feltolták a 4. számú ház előtti autóparkolóra „in­gyen depózásra". Azóta, az éj­jel-nappal közlekedő gépkocsik kerekei alá kerülő kisebb-na- gyobb kövek lövedék módjára A Dunántúli Napió egyik jú­liusi számában örömmel ol­vastuk, hogy Pécsett öregek Otthonát létesítenek. Ez az ötlet adta kezembe a tollat. Szeretném a megye ve­zetőinek, de a vállalatok és a szakszervezetek vezetőinek a figyelmét felhívni arra, hogy Harkány nagyon ideális hely lehetne nyugdíjas otthonok lé­tesítésére, mindenekelőtt a gyógyító hatású vize miatt. Itt, ahol számos társasüdü­lőt építettek — véleményem szerint — egész nyugdíjas-te­lepet is lehetne építeni. E cél­ra rendelkezésre állhatnának Pécs a középkorban jelentős szerepet töltött be a magyar kultúra és művelődés szem­pontjából. Erről tanúskodik az a sok-sok kiásott fal, a felszí­nen levő maradvány, s egyben bizonyítja, hogy a déli végek leqfontosabb települése volt. A többi középkori városhoz ha­sonlóan erős városfalakat épí­tettek a külső támadással szemben. Mivel területünk „a népek országútja" volt kelet- nyugat, dél—észak vonatkozá­sában, középkori maradvá­nyaink jó része elpusztult. Fejlődésünk jelen szakában elérkeztünk arra a fokra, ami­kor behatóbban foglalkozha­tunk a múlt emlékeivel. Min­den város igyekezett felkutat­ni a pusztulófélben levő város­falakat, esetleg még kiegészí­téssel pótolni az elpusztult ré­szeket. Pécs város esetében a püspök-vár feltárása folyama­tosan történik a városfalak ki­szabadításával, amely egyedül­álló értéket jelent nemcsak a városnak, de egy országrész­nek. Középkori eredetű városaink mesterségesen is pótolni sze­retnék az ilyen hiányokat, Pé­csett erre nincs szükség, mert az eredeti falak fennmaradtak. Szinte teljesen végigkísérhetjük a városfal vonalát. Nagyobb megszakítás csupán a déli ré­szen van, de itt is a Citrom ut­cában történt feltárás a maga eredetiségében hozta a város­falat. Ugyanezek a nyomok előkerültek a postapalota épí­tésekor a föld mélyében. En-_ nek folytatása megvan a Kór­ház téren, a most épülő új és minden tekintetben meg is felelnének az említett társashá­zak kész tervdokumentációi. Az egyszobás kis garzonlakások­ban milyen szívesen ellakná­nak nyugdíjas házaspárok, vagy egyedülálló nyugdíjasok. Esetleg szolgáltató helyisége­ket, barkács- és varrószobát, közös ebédlőt, társalgót kelle­ne még tervezni hozzá. A megye számos nyugdíjasa szívesen ajánlaná fel cserébe o saját házát, lakását egy ilyen otthonban lévő lakrészért. Barla Szabó Sándorné tanár Harkány, Táncsics u. 26. szálloda előtt. E fal élő tanú­ja a nyugati városfalnak, amely az új út építése során a maga eredetiségében páratlan szín­foltja lesz Dél-Magyarország­nak. Jelen állapotban még úgy néz ki, ahogy a posta hasz­nálta, ill. használat után ott­hagyta: „penészes, füstös ma­radvány", amely így valóban nem méltó környezetéhez. De azzá tesszük azáltal, hogy megtisztítjuk a külső vakolattól. Eltávolítjuk az idegen építő­anyagokat, bizonyos felső re­konstrukciót alkalmazunk, amely semmiképpen sem irá­nyul felfelé — tehát a szállo­da képét nem rontja, esztétikai hatását nem bontja, hanem kellő magasságban szckszerű konzerválással emelni fogja az épület és a régi fal harmóniá­ját. Egyetértünk a július 8-i DN- ban megjelent „Rádióboltok" c. cikk megállapításaival, kifo­gást emelünk azonban a kö­vetkező megfogalmazás ellen: ........ legalább a majdani üze­meltetők figyeltek volna fel a saját üzleti érdeküket is sértő szerelvényekre". Még 1973-ban „felfigyeltünk". Igényeinket be­jelentettük a Városi Tanács tervosztályán, de az elkészült üzletbe lépve megállapítható, hogy a kért módosítások nem történtek meg annak ellenére, hogy a tervosztály képviselője jegyzőkönyvileg tett ígéretet az igények kielégítésére, a tervek módosítására. A z említett cikk csak a ra­diátorokat kifogásolja. Mi eh­hez fűzűnk még néhány kifo­gást. A szűk bejárati ajtó nem felel meg a korszerű önkiszol­gálás feltételeinek — mindkét ajtó kifelé nyílik és két vásár­ló nem fér el egymás mellett. Többek között ennek módosítá­sát is kértük 1973-ban. A hom­A Dunántúli Napló legutób­bi „Telefonnál” című fórumán alkalmam volt telefonon be­szélgetni az ügyeletes szerkesz­tővel. Megkérdeztem, de egyút­tal elmondtam a véleményemet is a Széchenvi téren folyó gáz­vezeték-fektetésről. Ugyanis a régóta nyitvahagyott árok — a szinte naponként megismétlődő esők következtében — rengeteg vizet nyel el és vezet le egye­nesen a Széchenyi tér házai alá. Pedig a városunk — csak­úgy mint Eger — sajnos orszá­gos hírűvé vált a beomló pin­cék, a leszakadt úttestek tekin­tetében. Vajon a szakemberekben fel­vetődött-e az a gondolat, •hogy a már ismert okokon kívül (pl. a megnövekedett forgalom okozta súlyos megterhelés stb.) mi lehet még a szinte elemi katasztrófák előidézője? Véle­ményem szerint nagyon kézen­fekvőnek látszik, hogy a csa­padékvíz ugyancsak elősegít­heti az épületek és az utak Köszönöm... Ezúton szeretnék köszönetét mondani a mohácsi megyei szociális betegotthon összes dolgozóinak, akik beteg fia­mat évek óta türelemmel gon­„Csipőficam " A Dunántúli Napló június 8-i számában igen korszerű témá­val foglalkozó cikk jelent meg arról, hogy a csípőficam pre­ventív gyógyítását célzó „RÜ­GT nadrágból nem áll kellő mennyiség a gyógyító orvosok rendelkezésére. Annak ellenére, hogy a cikk nem nevezte meg vállalatun­kat, mint felelős gyártó vállala­tot, továbbá nem is jelölt meg bennünket e hiány okozójának, mégis kénytelen voltam reagál­ni oly formában, hogy a fent nevezett cikket megküldtem vállalatom budapesti központ­jába. A gyártással megbízott kisújszállási gyáregységünk ve­zetője közölte, hogy a fenn­álló nehézségek ellenére is, te­rületünk igényeit pontosan ki­elégítették. A forgalmazással megbízott nagykereskedelmi vállalat munkáját viszont befo­lyásolni nem tudjuk. Tóth Kázmér fiókvezető Ásót, lapátot! lokzaton elhelyezett PIÉRT fel­irat csak egy vállalati nevet takar, s nem egy papír-, író­szerboltot. A feliratok terveit betekintésre és véleményezésre nem kaptuk meg a tanácstól. A felirattal egyébként a társ- tulajdonos Papíripari Vállalat sem ért egyet. A problémák felsorolásától eltekintünk, de már ennyiből is megállapítható, hogy a ta­nács az igények figyelembevé­tele nélkül készíttette el az üz­leteket. Az üzlethelyiségért fi­zetett összeget — 1 872 900 fo­rintot — előre ót kellett utal­nunk a pénz kezelési jogával együtt. A cikkben is említett egyetlen üzlethelyiségben azért szereltek be kisebb radiátort, mert — így tájékoztatott a ki­vitelező és a Beruházási Válla­lat - ebből a méretből csak annyi állt rendelkezésre. Nagy-Pál István, a PIÉRT Kereskedelmi Vállalat gazdasági igazgatója alatti pincefalak beomlását. Er­re pedig bőven van példa Pé­csett, ahol — közműépítés vagy felújítás címén - oly sok árkot ástak és ásnak ma is, ami önmagában véve termé­szetes és szükségszerű. De az már kevésbé, hogy ezeket az árkokat hosszú időn át nyitva- hagyják, szabad utat engedve ezzel a csapadék romboló ere­jének. Miért van az, hogy nálunk szombatonként, vasárnaponként ünnepi csend honol a nyitott árkok felett, miközben egymást érik a pusztító felhőszakadá­sok? Mit lehetne hát tenni? Mostanában igen sokat olva­sunk, hallunk az ifjú szocialis­ta brigádok nagyszerű vállal­kozásairól, teljesítményeiről. Nos, itt volna az igazán nagy jelentőségű alkalom arra, hogy e rendkívüli időkben ásót, la­pátot ragadjanak a város ér­tékeinek megmentéséért. Dr. Gagyi József dozták és halála után is se­gítségemre siettek hazaszállí­tásában. Boda Rudolf Szigetvár Ázik a postánk Hordalék az A nyudíjasok paradicsoma koztam azzal, hogy a beázott postaláda a hibás. Igen gyak­ran hasonló sorsra jut a ládák­ba helyezett újság is, amely ol­vashatatlanná ázik. Hozzáértők szerint hibás a konstrukció, a kulcsnyílások fe­detlenek, így a szél befújja a vizet. Mindezt elkerülhetnénk, ha a kulcsnyílásokra — hason­lóan az ajtózárakhoz — elfor­dítható lemezt szerelnének, vagy a szekrényeket egész egy­szerűen megfordítanák háttal a műútnak. Mielőbb intézkedést várunk. Dani László Mohács, Csele patak u. 12/a. úttesten vágódnak ki jobbra és balra. A robogó gépkocsik nyomában felszálló por ellen zárt ablakok­kal védekezünk, lehetetlenné té­ve ezzel a szellőztetést. Kérdé­sünk: mikor szánja rá magát a Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat a törmelék elszállítá­sára? Vagy megvárjuk, amíg egy újabb felhőszakadás elta­karítja? Dr. Poór Imre Pécs, Alkotmány u. 4. Dr. Görcs László Az olvasó véleménye Bolt vagy vállalat? Uj jogszabályok Az igény érvényesítése Társadalombiztosítási el­látást hivatalból nem álla­pítanak meg. Ezért az igényt az érdekelt személy­nek szóban, vagy Írásban kell előterjeszteni ahhoz, hogy a kívánt ellátást meg­kapja. Az igény bejelenté­se alapján kerül sor az el­látás megállapítására, kifi­zetésére. Az igényt legfeljebb hat hó­napra visszamenőleg lehet ér­vényesíteni. Ez azt jelenti, hogy a társadalombiztosítási ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző hatodik hó­nap első napjától lehet meg­állapítani. Az érdekelt személynek az igény bejelentésével egyidejű­leg az igény elbírálásához szük­séges adatokat és igazolásokat is elő kell terjeszteni. Abban az esetben, ha az igénylő ezeket nem terjesztette elő, a hiányzó adatok és igazolások pótlására az igényelbíráló szervnek — legalább harminc napi határidő kitűzése mellett — az igénylőt fel kell hívnia. Ha az igénylő az ismételt felhívásnak sem tesz eleget, az eljárást határozattal fel kell függeszteni. Felfüggesztés ese­tén, ha az igénylő mulasztását elfogadhatóan nem igazolja, az adatok és igazolások be­nyújtását új igénybejelentésnek kell tekinteni. Lehetőséget ad azonban a jogszabály arra is, hogy az el­járás felfüggesztése helyett a rendelkezésre álló adatok és igazolások alapján bírálja el a Jogorvoslat, vitás A társadalombiztosítási jog­szabályok minden ellátás igény­lésével kapcsolatban biztosítják a jogorvoslatot: a) a társadalombiztosítási ellá­tásokkal kapcsolatban az igénylő és a megállapító szerv között, b) a jogalap nélkül felvett el­látás visszafizetésére, illetőleg megtérítésére kötelezett és a társadalombiztosítási ügyviteli feladatot ellátó szerv között felmerülő vitás ügyekben. A vitás ügyekben eljáró szervek: — a társadalombiztosítási ta­nácsok, — a társadalombiztosítási bi­zottságok, — a Társadalombiztosítási Igazgatóság székhelye sze­rinti járásbíróság. Az alapeljárás során hozott intézkedés ellen a jogorvoslati (fellebbezési) határidő 15 nap. Azokban az esetekben amikor a jogszabályok a bírósági jog­orvoslati utat is biztosítják, ak­kor a jogorvoslati (keresetindí­tási) határidő egységesen 30 nap. A nyugellátások korlátái A munkaviszonyban, a szö­vetkezeti tagsági viszonyban vagy a bedolgozóként történő foglalkoztatás idejére és az ez alatt elért keresetre tekintet nélkül kell folyósítani az öreg­ségi, a rokkantsági, a baleseti rokkantsági nyugdíjat, az öreg­ségi, a munkaképtelenségi, va­lamint a növelt összegű öreg­ségi és munkaképtelenségi já­radékot annak, a) aki vak, b) akinek a nyugdíja, járadéka az 1000 forintot 1975. évben nem haladja meg, c) akit a SZOT által — a mun­kaügyi miniszterrel egyetér­tésben — meghatározott mun­kakörben foglalkoztatnak. A munkaviszonyban, a szö­vetkezeti tagsági viszonyban vaqy a bedolgozóként foglal­koztatott öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjas nyugdíját minden naptári év első napjától — január 1-től — mindaddig folyósítani kell, amíg megállapító szerv az igényt, ha a rendelkezésre álló adatok és igazolások alapjan a jogosult­ság megállapítható. A megállapításra kerülő el­látások során határozatot kell hozni az igényt elbíráló szerv­nek a) a biztosítási jogviszony fenn­állásának a megállapítására irányuló kérelem, b) a betegségi és anyasági el­látás iránti igény, c) a családi pótlék iránti igény elutasításáról, d) a nyuqellátási, a baleseti nyugellátási, valamint az ezekhez kapcsolódó családi pótlék, házastársi pótlék irán­ti igény teljesítéséről és el­utasításáról. Határozatot kell hozni a) a nyugellátás, a baleseti nyugellátás összegének a fel­emeléséről, kivéve az ellátá­sok évenkénti rendszeres emelését, b) a nyugellátásra, a baleseti nyugellátásra jogosultság megszűnéséről, c) a nyugellátás, a baleseti nyugellátás szüneteltetéséről vagy korlátozott összegben történő folyósításáról, d) a nyugellátáshoz, a baleseti nyugellátáshoz kapcsolódó családi pótlék és házastársi pótlék megszüntetéséről, va­lamint folyósításának a szü­neteltetéséről, e) a nyugellátásra, a baleseti nyugellátásra jogosultság fel­éledéséről, f) a nyugellátások, a baleseti nyugellátásnak a nyugdíjazás után szerzett szolgálati idő alapján történő módosításá­ról és újbóli megállapításá­ról. ügyek Abban az esetiben, ha az igény elbírálása után megálla­pítást nyert, hogy az igényt té­vesen utasították el, vagy az iqénylőnek tévesen alacsonyabb összegű ellátást állapítottak meg, illetőleg folyósítottak, a hiba felfedezésétől visszafelé számított öt éven' belül járó összeget utólag ki kell fizetni. Az esedékessé vált és fel nem vett “'látást az esedékes­ségtől számí'ott egy éven belül lehet felvenni. Itt kell elmondanunk azt is, hogy a társadalombiztosítási igények érvényesítésével kap­csolatos valamennyi eljárás il­leték- és költségmentes. A társadalombiztosítási ellá­tásról lemondani, azt átruházni vagy engedményezni csak a jogszabályban meghatározott esetekben lehet. A jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele kö­zös háztartásban együtt élt há­zastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiá­nyában az örökös veheti fel a halál napjától egy éven belül. folyósításának a foglalkoztatás ideje a nap­tári év folyamán a 840 órát, — egyes meghatározott munka­körökben pedig az 1260 órát nem haladja meg. Azokat a munkaköröket, ame­lyekben a foglalkoztatási keret 1260 óra, a jogszabály 2. szá­mú melléklete tartalmazza. A 840 órában meghatározott foglalkoztatási keret annyiszor 70, az 1260 órában meghatáro­zott foglalkoztatási keret annyi­szor 102 órával csökken, ahány teljes naptári hónapra a nyug­díj folyósítását a naptári év fo­lyamán korábban szüneteltetni kellett, illetőleg ahány teljes naptári hónap a nyugdíjazás naptári évében a nyugdíj meg­állapításáig eltelt. A társadalombiztosítási jog­szabályokkal kapcsolatos is­mertetésünknek a végére értünk. A hozzánk beérkezett és érkező felvilágosítást kérő levelekre kü­lön fogunk olvasóinknak vála­szolni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom