Dunántúli napló, 1975. július (32. évfolyam, 178-208. szám)
1975-07-27 / 204. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli llaplö XXXII. évfolyam, 204. szám 1975. július 27., vasárnap Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya mfegye* Bizottságának lapja Készletezés — mindenáron? 1974-ben 35 milliárd forinttal nőttek a népgazdaság kész- létéi. Ez kétszerese-háromszo- rosa az előző évek növekedésének: 1972-ben 10,6 milliárd forinttal, 1973-ban pedig 18,6 milliárd forinttal emelkedett a készletállomány. Igaz, 1974- ben a termelés és az értékesítés is igen dinamikusan nőtt, ami természetesen egyben nagyobb készletvonzattal is járt. A 35 milliárdos készletfelhalmozás azonban mégis túlzottnak, károsnak minősíthető. Miért aktuális még most, 1975 közepén is a múlt évi készletezést elemezni? Ezt a korántsem örvendetes időszerűséget az indokolja, hogy az 1974. évi készletalakulás - nem egyetlen, de döntő - okát a vállalatok tudatos készletfelhalmozásában, túlbiz- tosítottságra való törekvésében kell keresni, és sajnos e magatartással bizony még idén is sűrűn találkozunk. Annak ellenére, hogy a tartós készletfelhalmozás a vállalatok fejlesztési alapját terheli, s annak ellenére, hogy időköz, ben több korlátozó rendelkezés is napvilágot látott, lassú a szemléletváltozás és nem eléggé gyors a felesleges készletek csökkentése. Mi történik, ha e készletek mennyisége a szükségesnél nagyobb mértékűre duzzad? Ilyenkor arról van szó, hogy az illető vállalat több pénzt ölt anyagba, alkatrészbe, mint amennyi feltétlenül szükséges a folyamatos termeléshez. A túlzott készletezés tehát olyan összegeket köt le, amelyeket talán jövedelmezően befektethetett volna a vállalat. Nép- gazdasági szinten gyakorlatilag ugyanez a helyzet: a készletek indokoltnál nagyobb növekedése azt jelenti, hogy feleslegesen megterheljük a nemzeti jövedelmet. Tagadhatatlan, hogy néhány vállalatnál tényleges anyaghiány lépett fel és néhány helyen valóban lassítani kellett a termelést. Azonban mégis úgy tűnik - és ezzel egyre több közgazdász ért egyet -, hogy a vállalatok többféle anyagból, félkész termékből saját maguk idézték elő a hiányt. Hiszen nyilvánvaló, hogy a vállalatok egyik csoportjánál felesleges készletek gyűlnek fel a raktárakban, akkor másoknál nehézkessé válik az utánpótlás. Mit lehet ezután tenni? Nyilván az utóbbi csoporthoz tartozó vállalatok is igyekeznek minél több anyaghoz jutni, $ ha sikerül szállítót találni, akkor már ők is logikusan sokkal több anyagra adnak fel rendelést, mint amennyire valójában szükség van. A készletgazdálkodás javítása tehát nem egyedül vállalati feladat Ehhez átgondolt, széles körű népgazdasági intézke. désekre van szükség. Azok a büntető jellegű rendelkezések is csupán utólagos orvoslást jelentenek, amelyek nemrégiben jelentek meg, s amelyek különböző anyagi terheket rónak a készleteiket túlzottan növelő vállalatokra. A valódi megoldást az jelentené, ha azokat a körülményeket és feltételeket számolnák fel, amelyek egyáltalán lehetővé teszik, hogy a tavalyihoz hasonló gyűjtögető szenvedlty hara- pódzhasson el vállalataink között. Forgács Katalin Mit mutatnak a mérlegek? Körkép az első félévről Hogyan gazdálkodtunk az első félévben? A mérlegek ugyan már elkészültek, ám összesítés még nincs a vállalatok és szövetkezetek első félévi árbevételeiről és nyereségéről. Mindemellett - a Baranya megyei Bevételi Hivatal jóvoltából - betekintést nyerhettünk számos baranyai vállalat első félévi mérlegébe, összehasonlítást téve a tavalyi első félévvel. Ketten veszteségesek Lássuk először a veszteségeket: az első félévben 250 ezer forintos veszteséget mutatott a Pécsi Köztisztasági Vállalat. Aggodalomra nincs ok, a vállalat árbevételei — a számlázások áthúzódásával — a II. félévben majd jobban jelentkeznek. Az ipari szövetkezetek közül veszteségesek az autójavítók. Mindez nem rajtuk múlt, a veszteség sokkal inkább az új telephely magasabb fenntartási költségeivel, az autójavítások kötött áraival magyarázható. S ahol megváltozott az előjel: a Baranya megyei Építőanyagipari Vállalat mérlege tavaly ilyenkor még veszteséget mutatott, az idei félévben viszont jelentősen nőtt az árbevétel, ami után 2 millió forintos tiszta nyereséget könyvelhettek el. A szanálás ezek szerint megtette a hatását. Kiuqró eredményekkel dicsekedhet a sellyei AGROKÉMIA Szövetkezet, a tavalyi első félévhez képest kereken ötven százalékkal növelte árbevételét, s a nyeresége is megnőtt. A sellyei szövetkezet az utóbbi években dinamikusan fejlődik. Csakúgy a Pécsi Bútorgyár is, ahol tavalyhoz képest tovább növelték az árbevételt és a Mérsékeltebben növekedtek a nyereségek nyereséget. A magasabb nyereségben jelentősen közrejátszik az a tény, Hogy a gyár korszerűsítette és jobban megszervezte termelését, ezáltal csökkent az önköltség. A komlói Carbon Könnyűipari Vállalat a tavalyi első félévhez viszonyítva növelte árbevételét, nyeresége is több. A magasabb nyereség a magasabb állami támogatás eredménye — a dotáció 10 millióról 26 millió forintra ugrott. Vagyis a vállalat termelésében a dotált cikkek részaránya megnőtt. A Pécsi Kesztyű. • és Bőrdíszműipari Szövetkezetnél fordított a helyzet: a korábbihoz képest jelentősen nőtt az árbevétel, a nyereséq viszont alig fele annak, amennyi tavaly első félévben volt, ugyanis megszűnt az exportvisszatérítés, most már a rubel elszámolású viszonylatban is. A jobban fi zető exportszállítások azonban mégcsck ezután következnek. Változó kép A továbbiakban változó a kép. Az elmúlt fél év nyomasztó gondja volt a vasanyagok hiánya, némely vállalat igenigen küszködött. E gondok ellenére a Pécsi Fémipari Vállalat, ha a nyeresége a tavalyi első félévhez viszonyítva szerényebb is, növelni tudta árbevételét. A kisebb nyereség az anyagárváltozások, a költségek növekedésének következménye. Hasonló a helyzet a Pécsi Szolgáltatóipari Vállalatnál, ahol 1974. I. félévéhez képest az árbevétel magasabb, a nyereség viszont kisebb. A Mohácsi Vegyesipari Vállalatnál több árbevételt értek el, viszonylag alacsonyabb önköltséggel, így ta.valyhoz képest több a nyereségük. Ugyanakkor például a Pécsi Faipari Vállalatnál a tavalyi első félévhez képest csökkent az árbevétel, s a nyereség is. Általánosságban az a kép alakul ki, a vállalajok és a szövetkezetek az alig változó termelői és fogyasztói árak, ugyanakkor növekvő költségek mellett nem tudták olyan dinamikusan növelni nyereségüket, mint a korábbi években. Messzemenő következtetéseket persze nem vonhatunk le, hiszen év vége még messze van, addiq még sokat változhat a helyzet. ............... ' . l iilllk c*Tsr*4fftTf^TsTi :::::::::Ä:::;:g:g:;:::::;::::::^::::::::::::Sg:;:::::g:;:g:::::g^^ Ahol már befejeződött az aratás, előkészítik a földet a további megmunkálásra. A nagykozári termelőszövetkezet búzaföldjéről traktorokkal húzzák le a kombájnszalmát, hogy azonnal megkezdhessék a tarlóhántást. ' Erb János felvétele VASÁRNAP IS DOLGOZNAK A KOMBÁJNOK Befejezéshez közeledik az aratás A megye mezőgazdasági üzemei ez ideig a búza aratásának 88—90 százalékával végeztek. Szombaton, a Megyei Mezőgazdasági Operatív Bizottságtól kapott tájékoztatás szerint a vizes területek kivételével — 2000 hektár ár- és belvíz sújtotta gabonaterület van Baranyában — a jövő hét közepén befejezik a búza betakarítását a gazdaságok. Szombat estig 24 baranyai termelőszövetkezet végzett a búza betakarításával. Az eddigi általános tapasztalat: a termésátlagok és a minőség is elmarad a tavalyitól, s ezen belül is nagy a szétszóródás. A legjobb termésátlagot a megyében eddig a búzafermesztő gesztorgazdaság, a babarci tsz érte el hektáronként 55 mázsás átlaggal. Jónak ítélhető a son^berekiek 46,5 mázsás és a lippói tsz 44,3 mázsás termésátlaga. A leggyengébb termésátlagról Ibafáról és Rózsafáról kaptunk hírt, ahol 17, illetve 18 mázsa búza termett átlag hektáronként. A mohácsi járásban szombaton estig öt gazdaság — a babarci, a bólyi, a geresdlaki, a lippói és a dunafalvai ' tsz — végzett a búza betakarításával. Az eddigi számítások szerint a járási termésátlag búzából 41,1 mázsa hektáronként. A megyei Huszonnégy tsz betakarította a búzát A legjobb termésátlag Babarcon AZ EPuLO SPORTCSARNOK KELETI OLDALÁN ELKÉSZÜLT A SARGA KERÁMIA BURKOLAT rekordtermést elérő babarci gazdaság gépeinek egy része nem állt le, — két John Deere kombájn Dunaszekcsőn segít az aratóknak. Véménden — amint azt Jekl János, tsz-elnökhelyet- tes elmondta — vasárnap este végeznek az 1080 hektár búza betakarításával. Reménykednek, hogy száraz idő lesz vasárnap is, így zavartalanul dolgozhat a tíz kombájn a búzatáblákon. Mohács város két gazdasága közül a Dunavölgye Tsz végzett elsőként a búza betakarításával, de az Újbarázda Tsz-ben is befejezéshez közeledik az aratás. A siklósi járásban is jó ütemben halad a betakarítás. A hét végéig a csányoszrói, a dráva- foki, az egyházasharaszti, a kisharsányi, a kovácshidai, az okorági, a sellyei, a felsőszent- mártoni és a drávasztárai tsz fejezte be a búza aratását. A búza 90 százalékát learatták a sásdi járás közös gazdaságai. Végzett a betakarítással az egyházaskozári, a felsőmindszenti, a gödrei és a hetvehelyi tsz. A kombájnok közül jóné- hány azonban tovább vándorolt más gazdaságnak segíteni. így az egyházaskozári tsz három gépe Mágocson, a felsömind- szentiek két kombájnja Kishajmáson, a hetvehelyi két gép pedig Abaligeten dolgozik. A sásdi járás legnagyobb búzatermesztő tsz-ében, Mágocson a jövő hét közepéig lesznek a táblákon a kombájnok. Szigetvár város gazdaságában, a Zrínyi Tsz-ben 1200 hektár területről takarították be a búzát. A termésátlag 29 mázsa. A szigetváriak gépeiket kölcsön adták a hét végén Szabadszentkirálynak, hogy segítkezze- nek az aratási munkákban. S ha már a városi gazdaságokról esett szó, — Pécsett és Komlón a tsz-ek a búza betakarításának 80 százalékával végeztek. A pécsi járás területén a boksái tsz fejezte be az aratást, de a többi gazdaság is a napokban végez a betakarítással. A szentlőrinci tsz-ben az 1183 hektár búza tíz százalékának aratása van még vissza, Szabadszentkirályon, ahol a baksai tsz gépei is segítenek a termést betakarítani, csupán 60 hektáron áll még a búza. Üjpetrén is teljes műszakot tartottak szombaton és ma is ez lesz. Kilenc kombájn aratja a búzát a hátralévő 400 hektáron. A- háromszori jégverést nagyon megérezte a búza, mert a termésátlag 2—3 mázsával kevesebb a tavalyinál. A baranyai állami gazdaságok a jövő hét első napjaiban végeznek a búza aratásával. A Bólyi Állami Gazdaságban 50 kombájn vágja a rendet. A 4200 hektáros búzaterület 85 százalékán végeztek szombaton estig a termés betakarításával. A tervek szerint hétfőn este leállnak a gépek. A Pécsi Állami Gazdaságban vasárnap estére tervezik az aratás végét, ekkor kerül az 1800 hektárnyi területről magtárba a gabona. A Szigetvári Állami Gazdaságban is egy nap kell még a 12 gépnek, hogy a hátralévő 180 hektárról betakarítsa a búzát. Szombaton estig 9000 vagon búzát vettek át a Baranya megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat 65 átvevőhelyén. Ez a leszerződött mennyiségnek háromnegyed része. Egyébként tegnap és ma is éjjel-nappal tartanak szolgálatot az átvevőhelyeken. A Gabonafelvásárló Vállalat valamennyi malma a hét végén megkezdte az új búza őrlését. Hogy a gyengébb minőséget pótolják vegyesen őrlik az ó-búzával. Végezetül annyit: a Megyei Mezőgazdasági Operatív Bizottság felhívja a gazdaságok figyelmét arra, hogy mielőbb végezzék el a szalma lehúzását a táblákról, a bálázást, a kaz- lazást és a tarlóhántást, mert ez a munka meglehetősen elmaradt. S még valamit: csaknem valamennyi gazdaság a megyében vetőmagcserét hajt majd végre, mert a tsz-ekben a búza minősége nem éri el a vetőmagszabványt.
