Dunántúli napló, 1975. július (32. évfolyam, 178-208. szám)

1975-07-04 / 181. szám

Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja I Egységes szem — határozott cselekvés A part Központi Bizott­sága 1975. július 2-i ülésén — amiről a la­pok csütörtöki számukban ad­ták közre a közleményt — az országgyűlési választások ta­pasztalatainak összegezése, va­lamint személyi, szervezeti kér­désekben hozott döntések mel­lett az 1975. évi népgazdasági terv végrehajtását tekintette át. Ez a mérlegelés következetes figyelemmel kísérése mindan­nak, amiről ugyancsak a Köz­ponti Bizottság egy korábbi — 1974. december 5-i ülésén ha­tározott. A mostani értékelés azt állapíthatta meg, hogy a népgazdaság a nehezebbé vált nemzetközi gazdasági feltéte­lek között is ' dinamikusan fej­lődött, a fő ágazatokban a termelés a tervezett mértékben, néhány területen annál is na­gyobb ütemben növekedett. Húzzuk aló: napjainkban ez nem számít csekély teljesít­ménynek, hiszen a fejlett tőkés országokban alig növekszik vagy éppen stagnál, némely helyen csökken a társadalmi termelés. Szocialista gazdasá­gunk erejét, a KGST-országok együttműködésének biztonsá­got nyújtó fontosságát mi más bizonyíthatná világosabban, mint a dinamikus fejlődés té­nye! A gazdasági egységek egy részének munkálkodása azt igazolja, hogy ahol jól értik, értelmezik a Központi Bizott­ság decemberi ülésén megha­tározott gazdaságpolitikai cé­lokat, s ahol nem késlekedik a végrehajtás, azaz a cselekvés, ott az ismert nehézségek elle­nére is sikerül javítani a ha­tékonyságot, fokozni a terme­lékenységet, szigorítani az anyag- és energiagazdálko­dást. Beszédes adat ezekre vo­natkozóan, hogy például a ne­hézipari tárca vállalatai közül a 28 jelentősebb idén másfél milliárd forint értékű megtaka­rítást kíván elérni, amihez nagy segítség a tavaly gyártásba vett 311 új termék. Fontos jellemzője a nép- gazdasági folyamatoknak, hogy előtérbe kerül mindenütt a ter­melékenység emelkedése — az iparban a termelésnövekedést teljes egészében, az építőipar­ban 80 százalékban ez fedez­te — s tapasztalhatók törekvé­sek arra is, hogy gyorsuljon a termelési szerkezet átalakítása. Mégis, jogos igényként olvas­hatjuk a Központi Bizottság üléséről kiadott közleményben: „Az 1975. évi népgazdasági terv teljesítése egységes szem­léletet és konkrét cselekvést követel. A központi és a helyi erőfeszítésekkel, anyagi és szel­lemi erőforrásaink ésszerű fel­használósával, tartalékaink mozgósításával következetesen végre kell hajtani a Központi Bizottság 1974. december 5-i határozatát." Nem egyszerűen arról van szó, hogy sikerül-e elérni az éves tervben megfo­galmazott célokat, sokkal in­kább arról, hogy ez az eszten­dő a neqyedik ötéves terv be­fejező időszaka, s ugyanakkor előkészítője, megalapozója az ötödik ötéves terv kezdetének! E nézőpontból más, élesebb megvilágítást kapnak az olyan feladatok, mint a termelési szerkezet átalakításának meg­gyorsítása — a nehéziparban hét év alatt kereken ezer úf termék qyártását kezdték meg, de csupán 368 gazdaságtalan termékfajta előállítása szűnt meg —, a termelőberendezések kihasználtsága; a készlet- és anyaggazdálkodás, s nem utol­só sorban az élőmunka s a munkaidő becsületének, érté­kének növelése. Folytathatjuk a nagyberuházások — s közülük is a kormány által kiemelt ki­lenc, népgazdaságilag különö-' sen fontos nagyberuházás — kivitelezésének meggyorsításá­val, a minden piacon értéke­síthető termékek arányának nö­velésével, mindazzal, amit a decemberi központi bizottsági határozat — s nem kevésbé a párt XI. kongresszusa — leg­főbb tennivalóink közé sorolt. Ismert feladatok ezek, ám ép­pen ezért elgondolkoztató, hogy bár hét hónap telt el a Központi Bizottság decemberi ülése, óta, sok helyen még min- diq csak tervezik - igazabban szólva tervezgetik — mit lehet­ne, kellene tenni, s nem veszik észre a kárt, amit maguknak s a népgazdaságnak az idő el- vesztegetésével okoznak. Lassú a reagálás a nép­gazdaság sok területén mind­arra, amit figyelmeztető jelként a világgazdaság számunkra felmutatott — igaz, akadnak termelőközösségek, ahol meg­értik az idők szavát - néhány gépipari vállalat nagy mérték­ben növelte exportját, a mező- gazdaságban 31 százalékkal bővült a cukorrépa vetésterü­lete —, de korántsem állít­hatjuk azt, hogy e magatartás az általános. Márpedig így feszítő marad az az ellentmondás, hogy mi­közben a tőkés kivitel a terve­zett alatt van, a behozatal jó­val felülmúlja az eredetileq számítottat, azaz a külkereske­delmi mérleg egyensúlya to­vábbra sem kielégítő. Hasonlóan az előbbiekhez, az sem sorolható a kedvező mozzanatokhoz, hogy a kiske­reskedelmi forgalom megha­ladja az előirányzottat, s a lakosság jövedelme q terve- zetfnél gyorsabban nőtt. Kö­vetkezetesen képviselt, a Köz­ponti Bizottsáq által már de­cemberben többszörösen alá­húzott, s a párt XI. kongresz- szusán megerősített elvi állás­pontja a gazdaságpolitikának az, amit most így olvashatunk a július 2-i ülésről kiadott köz­leményben: „a Központi Bi­zottság szükségesnek tartja, hogy az előirányzatok szerint emelkedjen a lakosság jöve­delme, az életszínvonal, A köz­lemény azt is hangsúlyozza, hogy az életszínvonal reális emelését a termelés nagyobb hatékonyságával, a nemzeti jö­vedelem növelésével kell meg­alapozni". R eálisan tekintve hely­zetünket, az igazság­hoz tartozik: jóval ne­hezebb ma minden termelői kollektíva dolga, mint volt két vagy három esztendeje. A szi­gorúbb feltételek, a megnöve­kedett követelmények még in­kább aláhúzzák a végrehajtás következetességének fontossá­gát. A gazdaságpolitikai célok ugyanis. — mint azt újólag megállapíthatta a Központi Bi­zottsáq - helyesek, jól szol­gálják haladásunkat. A cselek­vésnek azonban gyorsabbnak, következetesebbnek, célratö­rőbbnek kell lennie, s nem a közeljövőtől, hanem már mától kezdődően. Ma tartja alakuló ülését az üj országgyűlés Mint ismeretes, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa az alkotmány 28. paragrafusának (5) bekezdé­se alapján az országgyűlés alakuló ülését július 4-én délelőtt 11 órára összehívta. Ülést tartott a Minisztertanács • Jelentés a KGST XXIX. ülésszakáról $ Az 50 kiemelt nagyvállalat tavalyi gazdálkodása A Kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke tájékoztatta o kormányt o KGST június 24— 26. között Budapesten tartott XXIX. ülésszakáról. A Minisz­tertanács a jelentést és az ülésszak idején aláírt megálla­podásokat jóváhagyólag tudo­másul vette. Megbízta az ille­tékes állami szerveket, hogy az ülésszak határozataiból adódó feladatok végrehajtá­sára a szükséges intézkedése­ket tegyék meg. Borbándi János, a Miniszter- tanács elnökhelyettese tájékoz­tatta a kormányt a magyar párt- és kormányküldöttség jú­nius 24—26. között Mozambik- ban tett látogatásáról. A de­legáció az ország függetlensé­ge kikiáltásának ünnepségein vett részt. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudo­másul vette. A külügyminiszter beszámolt kuvaiti hivatalos látogatásáról. A szívélyes légkörű tárgyalá­sok során a külügyminiszterek a kétoldalú kapcsolatok bőví- tísének újabb lehetőségeit tár­ták fel. Ezt elősegítik az aláírt megállapodások is. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudo­másul vette. Az Országos Tervhivatal el­nöke tájékoztatta a kormányt a megfigyelésre kijelölt 50 nagyvállalat 1974. évi fejlődé­séről. A beszámoló megálla­pítja, hogy a kiemelt vállala­tok helyzete 1974-ben kedve­zően alakult, csaknem 50 szá­zalékban járultak hozzá az ipar eredményeihez. Az átla­gosnál gyorsabban nőtt terme­lésük, kedvezőbben alakultaz .eszközhatékonyság és a mun­katermelékenység. A Minisz­tertanács a jelentést jóvóha- gyólaq tudomásul vette. A kormány megtárgyalta a Petrolkémiai Központ fejlesztési program végrehajtásáról szóló jelentést. Az elmúlt két évben a program megvalósítása je­lentősen előrehaladt, a terme­lés gazdaságossága számotte­vően nőtt. A kormány a tájé­koztatót jóváhagyólag tudomá­sul vette. A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhaqyólag tudo­másul vette az idei országos mezőgazdasági és élelmiszer­ipari kiállítás és vásár előké­szítéséről szóló jelentést. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Szombaton nyit ünnepélyesen a pécsi vásár Sajtótájékoztató, kitüntetett termékek, külföldi kiállítók Az utolsó simí­tásokat végezték tegnap a vásár- építők, kissé gyor­sított ütemben, hi­szen már holnap, — 5-én — dél­előtt 10 órakor az ünnepélyes meg­nyitó következik, s kitárulnak az ötö­lik Pécsi Ipari Vá- .ár kapui. Való­színűleg éppen emiatt tartották meg tegnap délelőtt a sajtótájékoztatót a rendező szervek: elmondván az ország megyei, fővárosi lap­jaitól, a televíziótól és az Mii­től érkező újságíróknak a tud­nivalókat. A sajtótájékoztatót — melyet az 500-as Iparitanuló Intézet dísztermében tartottak — a vá­sár rendezője, a házigazda ne­vében Asztalos Fetcnc, a Pécsi Idegenforgalmi Hivatal igazga­tója nyitotta meg. üdvözölte a megjelenteket, köztük Ny. 1. Szliveni vendégeink látogatása a Pécsi Bőrgyárban. (Tudósítás a 2. oldalon.) Ohrimenkót, a szovjet pavilon igazgatóját, Nikola Cekovot, a bolgár pavilon igazgatóját és Vámosi Józsefet, a Kereskedel­mi Kamara főosztályvezetőjét. — Az ötödik pécsi vásár — mondotta Asztalos Ferenc — felülmúl minden eddigit. Több mint kétszáz vállalat mutatja be termékeit — köztük a tvovi és a szliveni terület kiállítói —, s emiatt kellett a korábbi vá­sárterületet bővíteni. Hatezer négyzetméter fedett, és tizen­kétezer négyzetméter nyitott te­rület áll a kiállítók rendelke­zésére a Köztársaság téri Ál­talános Iskolában, a két tech­nikumban, az 500-as Szakmun­kásképző Intézetben és a Jó­kai utcai Általános Iskolában és környékükön. A legtöbb ki­állító a szomszéd megyékből — Zala, Tolna, Somogy — ér­kezett, s első ízben vesz részt kiállításunkon Lvov és Szliven. A vásár rendezői százezer lá­togatót várnak a 10 nap alatt, sok-sok meglepetéssel, szol- aáltatással. Az Orion gyár pél­dául külön szervizkocsit ho­zott, amely a vásár ideje alatt ingyenes szervizszolgáltatást végez. A sajtótájékoztató után a lapok képviselői megtekintet­ték a vásárt. Délután két óra­kor került sor a vásári díjakra benevezett termékek zsűrijének értékelésére, Ezek szerint nagy­díjat nyert Lvov és Szliven me­gye kiállítása. A Megyei Ta­nács nagydíját a Carbon Vál­lalat, a Városi Tanács nagy­díját pedig a Mechanikai La­boratórium kapta. A KISZÖV nagydíjasa a Pécsi Kesztyűs Ktsz lett. A zsűri nagydíjait a következő vállalatok termékei érdemelték ki: Jászberényi Hű­tőgépgyár; Szék és Kárpitos­ipari Vállalat; Pécsi Bőrgyár; Pamutnyomóipari Vállalat; Ma­gyar Posztógyár; Pécsi Kesz­tyűgyár; Videoton; MEZŐGÉP Szekszárd; Pécsi Szolgáltatóipa­ri Vállalat; Orion; Hajdúsági Iparművek; Pécsi Bútorgyár; Tisza Cipőgyár; Hazai Fésűs­fonó; BUDAFLAX, HITEKA. Kü­lön nagydíjat a Szegedi Ken­derfonó; a MERKUR és a FIM Tröszt kapott. Ezen túl még 52 arany, 98 ezüst és 77 bronz fokozatú díjat osztottak ki. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXII. évfolyam, 181. szám 1975. július 4., péntek Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja

Next

/
Oldalképek
Tartalom