Dunántúli napló, 1975. július (32. évfolyam, 178-208. szám)

1975-07-26 / 203. szám

ISMÉT TERMEL A PÉCSI HŐERŐMŰ HATOS BLOKKJA Provincializmus és közélotiség A provincializmus szó el­sődleges jelentése sze­rint olyan törekvést je­löl, amely az egész ország, az egész nemzet érdekeivel szem­ben valamely kisebb területegy­ség, országrész, illetve az ott lakó népesség sajátos érdekeit érvényesíti, részesíti előnyben. Egy általánosabb értelmezés szerint viszont a szemlélet, a gondolkodásmód és a szellemi látókör korlátolt, szűk voltát értjük alatta. Ez utóbbi esetben már nem egyszerűen a nemzeti, az országos érdek áll szemben a helyi, a területi érdekkel, ha­nem magának a nemzeti ér­deknek a korlátolt, a haladás és a társadalmi fejlődés érde­keivel össze nem egyeztethető felfogásáról van szó. Ha történelmileg tekintjük a dolgot, a két jelentésszféra töb- bé-kevésbé összefügg. A törté­nelmi-társadalmi folyamatok alakultak úgy, hogy az újkori (ipari) fejlődés centrumává a város nőtte ki magát, amely azután felforgató módon ha­tott a falu életének hagyomá­nyos formáira is. Ennek a hely- hezkötött és elszigetelt falusi életmódnak a „mozdulatlansá­ga", majd tiltakozása, „város- ellenes” lázadása jelenítette meg először a dinamikus és az egyetemességre törő, a helyi elzárkózottságot megszüntető ipari fejlődéssel szemben a provincializmus konzervatív, kor­szerűtlen, bezárkózottságra haj­lamos természetét. Ebben a megvilágításban, kontrasztban a város képviseli a feltörő ka­pitalizmust, a falu pedig a feudális maradványokat. Az iparosodási folyamat, az új vi­szonyok kialakulása a városban kezdődik, és innen hatol be a nehezebben mozduló falusi, vi­déki területekre. Ezek kettős ér­telemben is ellenállást tanúsí­tanak a létüket bomlasztó fo­lyamattal szemben: részben kultúrájuknak hagyományokra épülő, tradicionális jellege folytán, részben pedig azáltal, hogy a feltörő új erőkkel szem­ben a feudális múlt reakciós erői ahol tehetik, megkísérlik kihasználni a helyi kultúra kon­zervativizmusát, helyhez kötött nehézkességét a „bűnös" vá­ros ellen. A szocializmus győzelmével az egész problémakör új, az el­lentmondások radikális megol­dását segítő összefüggéseket kapott. A mezőgazdaság tulaj­donviszonyainak radikális át­alakítása, a gépesítés, az ipari jellegű tevékenység terjedése egyre viszonylagosabbá teszi a város és a falu, a központ és a vidék korábbi társadalmi, po­litikai és kulturális ellentéteit. Ez a folyamat egyre inkább hát­térbe szorítja, számos terüle­ten már ma is értelmetlenné teszi a provincializmusnak ez­zel összefüggő tartalmát. Mind­ez azonban nem jelenti azt, hogy a csökkenő ellentmondás­nak a valóságos alakulásában, mozgásában ne kellene itt is, ott is újra meg újra számot- vetni a társadalmi és ku-lturá- lis-tudati elmaradottság és egyenlőtlen fejlődés továbbélő negatívumaival, a társadalom egészében is esetenként érez­hető formáival. De van más veszély is: a provincializmus a saját talaján fogadhat be és értelmezhet át minden, mégoly radikálisan hangzó jelszót, köztük a szo­cializmusét is! Mi több, a szo­cializmus jelszavaival az a ve­szély állhat elő, hogy a ben­nük lévő általános szocialista tartalom és eszmeiség észrevét­lenül összekapcsolódik e,gy adott történelmi állapot és helyzet közvetlen, ám a szocia­lista forradalom továbbvitele szempontjából negatív tartal­mával. Ennek az összekapcsolásnak dogmatikus és antidemokrati­kus jellege teljesen nyilvánvaló. Mégpedig kettős értelemben is. A provincializmus, amely nap­jainkban éppen a közéleti de­mokratizmus kibontakozásával szemben mutatja meg igazi ar­culatát, gátló tényező abban az értelemben, hogy a törté­nelmi fejlődés követelményeire védekezőleg reagál: ellenáll a felvilágosító és öntudatra éb­resztő, a társadalmi folyamatok racionális átvilágítására törek­vő, változást akaró ösztönzések­nek és erőknek. De a közéleti demokratizmus szempontjából talán ennél is nagyobb veszély, hogy a pro­vincializmusban, a benne rejlő ösztönösségben jó támaszt ta­lálhat magának a társadalmi életben tudatosan fellépő és önös érdeket képviselő karrie­rista és nyerészkedő magatar­tás is. A provincializmus „népi" naivitása ugródeszkául szolgál a helyzetet tudatosan kihasz­náló törtetés számára. És hivat­kozási alapul is. Mert a karrie­rizmus és a privilégiumokra, előnyökre törő könyöklés nem­csak abban az értelemben de­magóg, hogy szavakban, az új mezében lép fel, de abban is, hogy szívesen épít a divatos előítéletekre. z a magatartás így je­lenik meg és így ér­het el sikereket egyelőre még a szocializmus­ban is. Megszüntetésének egyik fontos feltétele a provincializ­mus elsődleges, „népi" vagy kulturális jelentkezésének felis­merésében és terápiájában ke­resendő. A hol állunk? és a hová kívánunk tartani? kérdé­sek következetes végiggondolá­sa révén az eddigieknél hatá­rozottabban kell elhatárolnunk magunkat a múlt negatív ma­radványától. Mint egyéb társa­dalmi problémáink esetében, itt is csak a következetes és kí­méletlen végiggondolás, s az ebből merítő társadalmi cselek­vés segít. Hülvey István Kirándulás a Balatonnál A Balaton partján az esős időjárás miatt pénteken a strandok csaknem elnéptele­nedtek: az üdülővendégek tíz­ezrei indultak kirándulásra. A nagyobb idegenforgalmi köz­pontok belterületei és sétányai eleven, nagyvárosi képet nyúj­tottak. Siófokon, Balotonfüre­den, Tihanyban, Badacsonyban és Hévízen a nap jó részében a főváros nagykörúfjóra jel­lemző forgalom hullámzott. Idegenforgalmi szakértők sze­rint a tópart háromszázezer vendége közül kétszázezren ki­ránduláson vettek részt pénte­ken. Az együtt működés Sajtóértekezlet Houstonban terv műszaki igazgatója, annak a véleményének adott hangot, hogy ennek a tervnek az ered­ményes megvalósítása jó ala­pot teremt a Szovjetunió és az Egyesült Államok további űrku­tatási együttműködésére. Nem lehetetlen — mondotta —, hogy a két ország bizonyos időn be­lül még jelentősebb űrkutatási programokban vesz majd részt. Christopher Kraft, a houstoni űrközpont igazgatója is arra hívta fel a figyelmet, hogy a Szojuz—Apollo program csak ez első próba volt a szovjet— amerikai űtkutatási együttmű­ködésben. A közös kísérlet si­kere — hangsúlyozta — kétség­kívül kedvező hatást fog gyako­rolni a szovjet— amerikai kap­csolatok további fejlődésére. a A Pearl Harbor felé haladó New Orleans helikopteranya- hajó fedélzetén pihen az utolsó Apollo három asztronautája, Thomas Stafford, Vance Brand és Donald Slayton. Negyven perccel „tengert érésük” után emelte át a leszálló kabint egy hatalmas daru a hordozó heli­kopterről az anyahajó fedélze­tére. Újdonság az Apollo-repü- lések történetében, hogy az űr­hajósok ezúttal a kabinon be­lül várták meg a kiemelést. A leszállás egyébként igen pon­tosnak bizonyult: a helikopter- anyahajótól mindössze 6 kilo­méterre ereszkedtek le. A New Orleanson, amikor ki­nyitották a kabin ajtaját, Staf- fordék először az űrutazás fel­becsülhetetlen értékű “tudomá­nyos anyagát adták ki és csak azután hagyták el maguk is a kabint. Első jelentésében a há­rom űrhajós egy kis kellemetlen közjátékról számolt be: a le­ereszkedés v utolsó szakaszában valamiféle sárga gáz terjedt szét a kabinban és a nem ép­(Foly tatás a 4. oldaton) Őrlik az új búzát a Baranya megyei Gabonafelvásárló és Fel­dolgozó Vállalat pécsi Szigeti úti villanymalmában. Eddig 100 vagon új búza érkezett Görcsönyből, ebből 25 vagonnyit őröl­tek, vegyítve óbúzával, kétharmad-egyharmad arányban. A ké­pen a malom komplex szocialista brigádjának délelőttös nő­csoportja csomagolja az új lisztet. Erb János felvétele A Hawaii-szigetek közelében a Csendes-óceán vizére ereszke­dett az Apollo űrhajó kabinja. Az Apollo visszatérése alkal­mából sajtóértekezletet tartot­tak az amerikai űrkutatás köz­pontjában, Houstonban. James Fletcher, a NASA igazgatója hangsúlyozta, hogy az együttes szovjet—amerikai űrrepülés minden kétkedőnek bebizonyította: reális esélyeik vannak az egységre. Különböző társadalmi rendszerű két álla­munk — mondotta — harmo­nikusan tud együtt dolgozni a közös célok megvalósítása ér­dekében. Meggyőződésem — fűzte hozzá —, hogy élnünk kell ezekkel az esélyekkel és mind a földön, mind a világűrben erőfeszítéseket kell tennünk a még átfogóbb együttműködés megteremtésére. Glynn Lunney, aki amerikai részről volt a Szojuz—Apollo Ismét áramot ad a hatos blokk Példás összefogás Kétmillió forint megtakarítás Május elsején leállt a Pécsi Hőerőmű hatos blokkja, amely a centrálé áramtermelésének negyedét biztosította. A tíz év­vel ezelőtt üzembehelyezett szovjet gyártmányú kazánon, valamint a hozzátartozó turbi­nán megkezdték a közel há­rom hónapig tartó nagyjaví­tást. A TMK terv szerint au­gusztus negyedikére kellett vol­na befejezni a kazán, valamint a turbina felújítását, ám a kö­zel kétszáz műszaki, valamint a komlói és pécsi lakatosok, műszerészek, villanyszerelők példás összefogásának ered­ményeként a hatos blokk re­konstrukcióját július 24-ére be­fejezték, s tegnap estétől újra áramot ad az ötven mega­wattos egység. A továbbiakban tehát az országos teherelosztó központ ismét számíthat a Pé­csi Hőerőmű teljes áramterme­lésére. A tizenegymillió forintbo ke­rült felújítási munkálatok az év elején kezdődtek. Az előkészítő üzem dolgozói a kazán leállá­sának időpontjára elkészítették azt a 112 léghevítő blokkot, amelyeket a régiek helyére tettek: a nyolcvankét kilométer hosszú csőrendszer behelyezé­sét házilag készített kisgépek­kel végezték. A helyi szerelőket ismét a budapesti Hőtechnikai Vállalat munkásai váltották fel, akik a kazán oldalfalát, illetve tetejét építették újjá. A kazán felfűtését fokozatosan végez­ték: azt csütörtökön a délutá­ni órákban kezdték el, s a fő­vezetéken tegnap kora dél­után áramlott először az 515 fokos gőz a turbina lapátokra. Időközben befejeződtek azok a műszeres mérések és terhelési próbák is, amelyek nélkül el­képzelhetetlen lett volna az in­dulás. A Pécsi Hőerőműtől ka­pott tájékoztatás szerint teg­nap este hat órára a turbina­páncélt négyzetcentiméteren­ként már száz atmoszféra nyo­más feszítette, s azóta az áramfejlesztő teljes kapacitás­sal üzemel, amit szintén felújí­tottak. Újra lapátozták a tur­binát, kicserélték a tömszelen- céket, a csapágyakat, fölcsi­szolták a turbinaházat. A hatos blokk indítása leg­alább akkora feladatot jelen­tett az erőmű műszaki dolgo­zóinak és munkásainak, mint a tíz évvel ezelőtti üzembehe­lyezés. A rekonstrukció során számos új műszaki megoldást vezettek be, ezek közül a leg­jelentősebb a generátor vé­delmében kiépített kerülő veze­ték, amely azt akadályozza meg, hogy a generátorba olaj jusson. Ezt a megoldást ha­zánkban eddig még sehol sem alkalmazták. A munkálatokban résztvevő tizennégy szocialista brigád pontos munkájának eredményeként a komplex fel­adatot a felszabadulási mun­kaverseny tiszteletére teljesítet­ték. S. Gy. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 203. szám 1975. július 26., szombat Ara: 1,20 Ft Tíz nappal előbb elkészült a rekonstrukció uí tcavlata ITT HZ ŰI LISZT

Next

/
Oldalképek
Tartalom