Dunántúli napló, 1975. július (32. évfolyam, 178-208. szám)

1975-07-03 / 180. szám

6 Dunántúli napló 1975. július 3., csütörtök A szerkesztőség postájából Ki ismeri? A képen látható Belátóvá Nagyezsda Szemenovna, aki a második világháború alatt Pé­csett harcolt, szeretné tudni: mi lett azzal a családdal, aki­nek Sándor és Bori nevű gye­rekei voltak. Kéri, ha felisme­rik öt, az alábbi címen érte­sítsék: Belátóvá Nagyezsda Szemenovna, 252154 Kiev — 154, Entuziasztov utca 23. 11. lakás. Elfolyik az ivóvíz Világviszonylatban gondot okoz az emberiség édesvízzel, illetve ivóvízzel való ellátása. E tény minden embert arra kö­telez, hogy takarékoskodjon az ivóvízzel. Ez a megállapítás hatványozott mértékben vonat­kozik városunk lakóira. Megállapítható, hogy a leg­nagyobb vízpocsékolás o WC- kben használatos öblítőtartá­lyokban levő úgynevezett úszó­csapok hiánya miatt követke­zik be. Pécsett, hosszú hóna­pok óta a szaküzletekben nem kapható úszócsap. Könnyű kö­vetkeztetni, hogy mi adódik ebből; a tartályokból hónapok óta szivárog, folyik, nem egy esetben zuhog a víz. Ilyen szi­várgó öblítőtartályokkal talál­kozhatunk mindenütt. Sok eset­ben mindössze egy kis gumi­tömítés kellene, azonban szak- üzleteinkben ezt sem lehet fo­lyamatosan kapni. Filléres áru, így hát ki figyel oda? De ez a kisebb baj, mert a főhiba abból adódik, hogy az ipar nem gondoskodik megfelelő mennyiségű úszócsapról és eb­ből adódik, hogy hónapokon keresztül nem lehet beszerezni. Helytelen gyakorlat az is, hogy az említett úszócsapokat a leg­különbözőbb kivitelben és mé­retben hozzák forgalomba. Cél­szerű és gazdaságos lenne, ha a gyakorlatban leqjobban be­vált úszócsap qyártására áll­nának ró és akkor egy egysé­ges csappal lehetne a szaküz­leteket ellátni. Keszthelyi István Az illetékesek | válaszéinak „Korszerűsítik a megye legrosszabb bekötő útját” A Dunántúli Napló június 5-i, illetve június 19-i számá­ban a fekedi út korszerűsíté­sével kapcsolatban felvetett vízügyi probléma megszünteté­sére tett intézkedésekről az alábbiakban tájékoztatom a szerkesztőséget. A Déldunántúli Vízügyi Igaz­gatóság a vízügyi panasz okai­nak felderítése, a panasz meg­szüntetése érdekében szüksé­ges tennivalók meghatározása céljából 1975. június 25-én — az érintettek bevonásával — helyszíni szemlét tartott. A helyszíni szemle alkalmával a Déldunántuli Vízügyi Igazgató­ság meghatározta azokat a fel­adatokat, amelyek elvégzésé­vel biztosítható a vízügyi pa­naszt előidéző okok elhárítá­sa. Ezek az alábbiak: 1. Rendezni kell a sombe­rek—pécsváradi KPM összekötő utat keresztező, Feked közsé­gen áthúzódó tanácsi kezelésű Fekedi patakot. 2. Fel kell újítani a KPM út és a községi út útárkait. 3. Szükség szerinti mérték­ben meg kell emelni a közút pólyaszintjét. 4. Fenti munkálatok elvég­zésére az érdekeltségi arányok megállapítását tartalmazó ki­viteli tervet kell készíteni. A Déldunántúli Vízügyi Igaz­gatóság a feladatok meghatá­rozása után a végrehajtás te­kintetében egyezséget hozott létre az érdekeltek között. Az egyezségben a Kelet-Ba­ranyai Vízgazdálkodási és Ta­lajvédelmi Tóirsuíat vállalta, hogy — amennyiben a Véménd Községi Tanács 1975. évre fe­dezetet tud biztosítani, úgy — a kiviteli tervet még ez évben elkészíti. A kiviteli munkákat — hitelfedezet biztosítós esetén — mór 1975-ben megkezdi. B. m. Tanács VB. ÉKV Osz­tálya az út védelme érdeké­ben szükséges vízimunkák ter­veinek elkészítésére — a Köz­ségi Tanács számára — a pénz­ügyi fedezetet biztosítja, amely­nek leutalása már meg is tör­tént. A Véméndi Községi Közös Tanács VB - a biztosított pénz­ügyi hitel terhére — a kiviteli tervet a vízitársulatnál meg­rendeli, majd az 1976. évben rendelkezésére álló hitelkerete terhére a munkálatok ráeső ré­szét elvégezteti. A KPM Közúti Igazgatóság a közút védelmét szolgáló léte­sítmények rendezésének ráeső költségeit — mind a tervezés, mind a kivitel vonatkozásában — vállalja. A fenti egyezség létrehozá­sával a Déldunántúli VÍZIG elősegítette, hogy elháruljanak azok az akadályok, amelyek az összekötő út tervezett korsze­rűsítését nehezítették és gátol­ták. Polohn István főosztályvezető „Tilalmi tábla "\ — rossz helyen“ A tilalmi jelzőtáblák útsza­kaszra vonatkoznak, tehát az adott útszakaszok kezdeténél kell elhelyezni. A cikkíró által kifogásolt jelzőtábla nem a Kossuth Lajos utcára vonatko­zik, oda nem helyezhető át, mert a Kossuth Lajos utcán, a Széchenyi tértől a Líceum ut­cáig minden szakasz mindkét végén kint vannak a forgal­mi rendet jelző táblák. A kívánt áthelyezést kizáró másik ok, hogy a Zetkin Klóra utcai (és egyéb Kossuth L. ut­cába torkolló utcákon elhelye­zett) tilalmi táblák jelentése eltér a Kossuth L. utcaiakétól, amit a kiegészítő tábla felira­ta jelez. A kérdéses táblának egyet­len szépséghibája, hogy logi­kailag feleslegesnek tűnik, mert olyan tilalmat jelez, amely nem a Kossuth L. utcából kihaladó, hanem a befelé közlekedőket figyelmezteti a várható szigo­rúbb tilalomra. Ennek ellenére a kihelyezés mellett döntöttünk annak idején, mert a tábla jelentésében benne van a „mindkét irány", ezért a sza­kaszok mindkét végén elvileg szükséges. Ha az új KRESZ forgalomszabályozási rendelke­zéseinek megjelenése után szükségtelenné válik, intézke­dünk eltávolításáról. Lovas Attila a Városi Tanács V. B. építési és közi. osztálya csop. vez. főmérnöke I ÖS* FERENC 15. Lihegve iramodott neki a meredek lépcsőnek. Már majd­nem eierte a Halászbástyát, omikor eles kiáltás állította meg: — Állj! Hová mégy? — eav kapu alól két katona lépett ki. p ^ Prónay különítményhez, tgy fontos üzenetet hozok Kő- petzy ezredes úrnak . .. A katonák eligazították. Út­mutatásuk nyomón Rózsi most mar könnyen megtalálta az egykori iskolát, ahol a különít­mény székelt. A kapuban fegy­veres őr lépett elé: Hová, hová, szép me­nyecske? — Köpetzy ezredes urat ke­resem — mondta és valami mo­solyfélét erőltetett az arcára. — Hát azt már hiába ... Merthogy az úgy meghótt, hogy jobban nem is lehet — mond­ta a katona, de a hangja in­kább vidám volt, mint részvét­teljes. — Nem baj. Igazából nem is őt keresem, hanem a tiszt­jét, egy bizonyos Tószeghy zászlóst... — mondta bátran, mert a katona hangja meg­nyerte bizalmát... — A Pubikát? Hót az itt van. A nagyobb tiszt urak mind el­mentek valahová. Úgy beszé­lik, hogy a vár alatt valami nagy alagút van, és abban bújnak. Meg aztán a csator­nán akarnak tovább menni. A Pubikát hagyták itt parancs­noknak. Megérkezett Tószeghy. Ha lehet, még sápadtabb volt, mint amikor utoljára látta. A nyilas karszalagot már nem vi­selte, de az egyenruhája olyan volt, mintha most hozta volna a szabótól. — Ezt hoztam magának. Krisztina kisasszony küldte . . . A fiú mohón kapott a levél utón. — Idefigyeljen, Rózsi... Mondja meg a kisasszonynak, hogy amint tudok, rohanok. Egyelőre azonban maradnom kell még ... — Ugyan minek? — kérdez­te Rózsi. — Én vagyok a parancsnok. Nem hagyhatom itt az embe­reimet. A katona közbelépett. — Engedje meg a zászlós úr, de nekünk nincs szükségünk magára. Ha hívják, menjen csak. örüljön, hogy van hová. Itt már úgysem talál olyan em­bert, aki egyetlen parancsát is végrehajtaná. t jülius^tólegységes társadalombiztosításitörvérYy Folytatjuk a július 1-én életbe lépett egységes tár­sadalombiztosítási törvény ismertetését. Korábban már tájékoztatást adtunk a biz­tosításban eltöltött idő alapján járó családi pót­lékról. Ezúttal a biztosítás megszűnését követő jogo­sultsági feltételekről esik szó, kitérve az igénybeje­lentés módjára is. A július 1-től hatályos ren­delkezések értelmében a biz­tosítás megszűnését követő azt az időt, amely alatt a volt biz­tosított: a) gyermekgondozási segély­ben részesül, b) táppénzben, baleseti táp­pénzben, terhességi-gyermek­ágyi segélyben részesül, c) keresőképtelen, de táp­pénzre az előírt biztosítási idő hiányában nem jogosult (ez esetben a családi pótlék egy, TBC-s betegség esetén kél évig adható), d) mezőgazdasági szövetke­zettől betegségi vagy szülési segélyben részesül, e) katonai szolgálatot telje­sít (ha katonai szolgálatra történt bevonulása hónapjá­ban családi pótlékra jogosult volt), a családi pótlékra jogosultság szempontjából úgy kell tekin­teni, mintha a megszűnt bizto­sítás a fent említett idő alatt is fennállana. Mezdgazdosági dolgozók A mezőgazdasági szövetke­zet tagjának jogosultsághoz szükséges idejét a jogszabály külön rendezi. Erre azért volt szükség, mert a termelőszövet­kezeti tagsági viszony lénye­gesen eltér a munkaviszonytól. Ugyancsak másként alakul a foglalkoztatottság is. A mezőgazdasági szövetke­zet tagja az előző naptári év­ben teljesített munkanapok számának arányában jogosult családi pótlékra. ­Teljes naptári évre illeti meg a családi pótlék azt, aki az előző naptári évben 120, ha nő 80 munkanapot teljesített. A mezőgazdasági szövetke­zetekbe belépő tag a belépést követő hat hónapon át a tel­jesített munkanapok számára tekintet nélkül jogosult lesz a családi pótlékra. A most említett hat hónap lejárta után a tag a követke­ző hat hónapon belül annyi hónapra jogosult családi pót­lékra, ahányszor 10, nő 7 mun­kanapot teljesített az előző hat hónapban. Abban az esetben, ha a ter­melőszövetkezeti tag az előző évben nem teljesítette a most — Hallja! Mozogjon — nó­gatta Rózsi. — Örvezető! — fordult ke­ményen a katonához Tószeghy. — Magának adom át a pa­rancsnokságot. — Köll a nyavalyának. Vi­gye azt is el a zászlós úr. — Hagyja csak — nevetett Rózsi. — Két napja engem is kineveztek parancsnoknak. Úgy látszik most ilyen világ járja. Vegye csak el azt a parancs­nokságot, aztán vezényeljen egy nagy „oszolj”-t. Na men­jünk, Pubi — karolt a fiúba. — Maga is hallotta már, hogy így hívnak? — Mert olyan is, minf egy berezelt fiú ... — nevetett a lány és meglódította Tósze- ghyt. — Várjon! A géppiszto­lyom! — Mi a fenének kell az mór? — Itt van az enyém, ezt is elviheti a zászlós úr — dobta oda az őr a fegyverét. — Itt van két tele tár is. Olyan ez a fegyver, hogy akár a háborút is megnyerheti vele. Tószeghy a vállára vette a fegyvert és követte Rózsit. Családi pótlék ismertetett 120, illetve nő ese­tében a 80 munkanapot, ak­kor családi pótlékra a naptári év első napjától számítottan annyi hónapra jogosult, ahány­szor 10, illetve 7 munkanapot teljesített. Munkanapként a személye­sen teljesitett munkanapokat lehet számításba venni. A jogszabályi rendelkezések értelmében munkanapon a 10 órás munkanapot kell érteni. Minden olyan munkamennyisé­get, amelynek a mérése nem munkanappal történik, munka­napra kell átszámolni. Munkanapnak számít az a nap is, amelyen a mezőgazda- sági szövetkezeti tag a) baleseti táppénzben, a mezőgazdasági szövetkezettől betegségi segélyben vagy a törvény hatálybalépése előtt kártalanítási segélyben része­sült, b) ' kórházi ápolás alatt ál­lott, c) szülési szabadságon volt, d) gyermekgondozási segély­ben részesült, e) hórom évesnél fiatalabb gyermek gondozása, vagy tíz évesnél fiatalabb beteg gyer­mek ápolása miatt a munka végzése alól mentesítést ka­pott, f) katonai szolgálatot telje­sített, g) népi ülnöki tennivalókat végzett, h) a szövetkezet hozzájárulá­sával közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali ta­gozatán tanult, vagy egészna­pos tanfolyamon (iskolán, ed­zőtáborban stb.) vett részt, i) jogszabályban biztosított vagy a vezetőség által enge­délyezett tanulmányi szabadsá­gon volt, vagy munkavégzés nélkül a mezőgazdasági szö­vetkezettől díjazásban része­sült, j) tagságának fennállása alatt munkaviszonyban állt, vagy egyéb jogcímen is bizto­sított volt, táppénzben része­sült, ha ezeket a napokat a családi pótlékra jogosultság­hoz szükséges idő számításá­nál egyébként figyelembe le­het venni. A most ismertetetteken túl a meghatározott terület családi vagy egyéni művelése címén a terület megműveléséhez szük­séges munkaráfordításnak meg­állapított hányadát is munka­napként kell számításba ven­ni. liiii!! A családi pótlék fizetése ál­talában az együttélő mindkét — Mi lett a gazdájával? — kérdezte a lány, — Köpetzy ezredes úrra gon­dol? — Idefigyeljen, fiatal úr. Ha maga azt akarja, hogy az életben még valaki is úrnak szólítsa, akkor ne nevezzen úr­nak egy vadállatot... — Hogy megváltozott maga, Rózsi — csodálkozott a zász­lós. — Minden megváltozott mos­tanában ... Szóval, mi van az ezredesével? — Lelőtték! Méghozzá a németek. A parancsnoki kocsi­ján akart átmenni a német ve­zérőrnagyhoz. Két SS megállí­totta és kiparancsolták a ko­csiból. Köpetzy ordított, tilta­kozott, de a németek kirángat­ták és vele engem is. Köpetzy a pisztolyáért nyúlt, de még félúton sem volt a keze, amikor a német már beleeresztett egy sorozatot. Engem csak fenék­be rúgtak . . . Rózsi elégedetten bólintott: — Megspóroltak néhány go­lyót Simónak... (Folytatása következik.) jogosult házastárs esetében az apa jogán történik. Ettől eltérően az anya jogán akkor kerül megállapításra a családi pótlék, ha a) az apa bármilyen okból nem jogosult, b) a feleség magasabb ösz- szegű családi pótlékot kap­hat, c) az apa a gyámügyi fel­adatokat ellátó tanácsi szerv igazolása szerint már legalább két hónapja nem gondosko­dik a gyermekéről. Nagyon fontos tudnivaló, hogy a családi pótlék mindig annak jár, akinek a háztartá­sában él ténylegesen a gyer­mek. A családi pótlékot általános­ságban a jogosult kezéhez kell kifizetni. De arra is mód van, hogy azt a jogosult beleegye­zése nélkül is kifizessék a vele közös háztartásban élő nagy­korú hozzátartozó kezéhez. Ez esetben azonban az arra ille­tékes gyámügyi szakigazgatási szervnek kell igazolni, hogy a jogosult az összeget nem a rendeltetésének megfelelően használja fel. bejekmés A biztosított a családi pót­lékot igénybejelentés útján kérheti. Az igényt mindig a munkáltatónál, szövetkezetnél kell bejelenteni. Csatolni kell a jogosultság elbírálásához szük­séges igazolásokat, iratokat (okmányokat). Az igényt felvevő (munkál­tató, szövetkezet stb.) köteles írásba foglalni az igénybeje­lentést és erről az igénylőnek igazolást adni. A jogosultnak (biztosított­nak, igénylőnek) jól felfogott érdeke, hogy igényét idejében bejelentse, hisz ettől függ, hogy mikortól kapja meg a családi pótlékot. Késői igény előter­jesztés esetén sor kerülhet ar­ra is, hogy a jogosultság egy részére elévülés címén mór nem kapja meg a családi pót­lékot. Szükséges ezért ismerni, hogy az új rendelkezések ér­telmében a családi pótlékot visszamenően legfeljebb hot hónapra lehet folyósítani. Amint már írtuk, a családi pótlék folyósításának egyik fel­tétele, a gyermek tényleges tartása. Ezért július 1-től csak az jogosult családi pótlékra, aki az új szabályozások szerinti feltételeknek is megfelel. Nem kaphat például családi pótlé­kot július 1 után, aki koráb­ban olyan címen vette fel, hogy a más háztartásában élő gyermeke után a családi pót­lék összegét elérő vagy meg­haladó összegű tartásdíjat fi­zetett. Új csomagoló­gép Kis nyomdával ellátott cso­magológépet kapott a BARA- NVAMÉK Vállalat. A svájci és nyugatnémet gép kezelésére külföldi és magyar szakembe­rek tanították be a dolgozókat. A kis nyomda automatikusan árcédulával látja el a már be­csomagolt árut. Sok fizikai munkától tehermentesíti a dol­gozókat a gép, mely több mint egymillió forintba került. A próbaüzemeltetése most folyik, előreláthatóan ° jövő héten üzembe állítják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom