Dunántúli napló, 1975. július (32. évfolyam, 178-208. szám)

1975-07-01 / 178. szám

1975. július 1., kedd Dunántúlt napló 3 A munkások kiegészítik a statisztikai adatokat Hogy él a munkásosztály Baranyában? Kétségtelen, hogy az egy családra, az egy főre eső jövedelem, az épülő lakások száma, az üzemben levő személyautók száma, a kiskereskedelmi forgalom, a színházak és mozik látogatottsága, a munkások tulajdonában le­vő telkek a statisztikában objektív választ adnak: nem rosszul, jobban. A munkásosztály helyzetének vizsgálatakor ennyivel beérni azonban egyet jelent valamifé­le megelégedett külső szemlé­lettel. A Baranya megyei Ta­nács nemrégiben Mohácson, Komlón, Beremenden, Sikló­son, Szigetváron készített fel­mérést — a megye ipari mun­kásságának képviseletében sok- százan nyilvánítottak véle­ményt életükről, gondjaikról. Talán azt is mondhatnánk, amúgy istenigazában kipanasz- kodták magukat. Talán maguk is érezték, hogy miként a sta­tisztikai adatok, ezek a panasz­napok sem adnak teljes vá­laszt, hogy is élnek hát ők? Kelemen Gyula (BCM) példá­ul tanácstalanul hallgatta az előterjesztést: ,, a kiadott anyagból nem tudjuk eldönteni milyen véleményeket is vár tő­lünk a Megyei Tanács. A dol­gozók csak azt tudják értékel­ni, ami közvetlen környezetük­ben csapódik le." Acs Mihály (Kossuth-bánya) ugyancsak azt kérdi: ,,a határozatokon és statisztikákon kívül minek alap­ján állították össze az előter­jesztést?" Mohácson viszont örömmel vették a lehetőséget, hogy megismerhették közvetlen környezetük életét, s ők is el­mondhatták valahol gondjai­kat. Sok hasonló fórumot sze­retnének . . . Panaszok feltárd Maradjunk hát annyiban; legyen ezúttal lapunk is fó­rum, a cikk a panaszok leltá­ra, a kétségtelenül sokat mon­dó statisztikai adatokat ugyan­is nehezebb érzékelni, mint a mindennapok bosszúságát. Mohácsi fiatalok (persze másutt is így van, scynos) a mostani lakásvásárlási formá­kat nem tartják megfelelőnek, az ifjúmunkások anyagi ereje nem teszi lehetővé, hogy la­káshoz jussanak. A mohácsi üzemek csak korlátozott mér­tékben képesek dolgozóik se­gítségére lenni (a TEMAFORG például évente 5 munkásnak maximum 20 ezer forintot ad­hat) akkor is a régebbi, az idősebb munkások vannak előnyben. A beremendiek és siklósiak (elsősorban a BCM munkásai) nagy számban ju­tottak lakáshoz, örömük azon­ban nem lehet zavartalan, (C sápi áros József, Kollár Kál­mánná, Kelemen Gyula, So- mogyvári Gizella, Hulman Bé- láné, Varga Dezső, Klárik Ist­vánná, Bozsánovics Pál), az új siklósi és beremendi lakótele­pen nem annyira kellemes él­ni, mint ahogy a több milliár­dos beruházás építésekor a tervezők a munkásokról gon­doskodni szerettek volna. A par­kok elhanyagoltaki a közmüvek­kel probléma van, a szemétel- hordás megoldatlan, a BCM la­kótelep közelében üzemel a ta­nács betonkeverő üzeme, abla­kot nyitni nem lehet a portól. A községgazdálkodási vállalatok nem törődnek eléggé a BCM lakótelepekkel, a gyártól vár­ják a gondoskodást. A bere­mendi víz rossz — sokak véle­ménye szerint még mosásra sem alkalmas. Különösen azt fájlalják, hogy a B. m. Vízmű­vek főmérnöke ezt a vizet jó­nak érzi, ha pedig mégis szennyezett - mondja - akkor a hibát majd az V. ötéves terv­ben megkeresik. (?) A DÉDÁSZ is okoz bosszúsá­got: Siklóson a díjbeszedők olyankor járnak, amikor a mun­Sok gond megoldható kevés jóindulattal káscsaládokból senki sincs ott­hon. Ezt követően az áram ki­kapcsolásával fenyegetnek . . . Elgondolkodtató probléma: a DÉDÁSZ bizonyára nem jóked­véből küldi munkaidő alatt díjbeszedőit. Valószínűleg ne­kik is akkor van a munkaide­jük. De az sem lehet elfogad­ható, hogy hatóságként, s nem szolgáltató vállalatként tárgyal az ügyfelekkel. Kereskedelem 1 közlekedés Jogok, kötelességek vannak, minden betegben szi­mulánst keresnek, az igazi táppénzcsalók leleplezésére ilyen eszközöket nem szabadna alkalmazni. Nagyon sokan beszéltek ar­ról, hogy újratermelődik az általános iskolát el nem vég­zők száma, az üzemekre há­rul az ösztönzés, hogy később elvégezzék. Komlón már most is nagyon sok a kocsma és az étterem, nem kellene újakat építeni, inkább a meglevőket olyan állapotba hozni, hogy az emberek jó érzéssel töltsenek el néhány percet. Nagyon sokan kifogásolták, hogy a vállalatok, intézmények mind kevesebbet és keveseb- Somogyvári Gizella a BCM bet áldoznak a dolgozók spor­munkásainak rossz közlekedési tolási lehetőségeinek megte­viszonyairól beszélt. Télen hi- remtésére. Komlón például a degek a buszok, beesik az eső, Május 1. Ruhagyár és a MOM nyáron a portól fulladoznak a kihelyezett gyáregységeiben munkások. Késnek a járatok. °l'9 van ilyen lehetőség. A Mohácson a helyi járatok me- BCM-ben a munkások 50 szá­netrendje nem igazodik a mű- zaléka 30 esztendősnél fiata­szakkezdéshez. Hasonló a pa- |°bb’. ° sportolási, művelődési nászuk a környező községek- lehetőségek azonban minimali­ből bejáró munkásoknak is. sak- * tervezőknek bizony erre Komlón a szolgáltatás és ke- 15 kellenf gondolnia. Csaknem reskedelmi ellátottság ad okot an,nrra. fonto^ Lm'nt a „tech‘ számtalan panaszra: filléres nolo9'ai vonalak korszerűsége, dolgokért Pécsre kell menni, (Dobszai József - Szénelőké­szítő) évente több nap szabad­ság ilyen utazásokra vész el. Winkler Józsefné véleménye szerint Komlón a kereskedelmi ellátottság öt esztendő alatt szinte semmit sem javult. A statisztikai adatok az ellenke- c . .. . , . . ,. ...,. i . i Sajnos, az üzemi demokra­zojet bizonyítják a munkások szocia|ista demokrá­viszont azt erzekel,k, hogy egy dáró| a|j esett szó véleme­heten négy napon keresztül szearint ez minden kö. csak fagyasztott húst lehet zössé ben o! fontos> minta kapni, a piaci arak olcsóbbak ó kereskede|mi ellátás. Csak mint a boltokban, de aki mun- néhányan beszéltek (Matuz kaja miatt nem jut ki a piac- Lósz,ó Központi Gépüzem) ar­ra, drágább, rossz minőségű róI| hogy a hivatalokban tűr­áruhoz juthat csak, Mohácson hetetlen, lekezelő hangnemben ugyancsak panaszolják: dél- beszélnek a munkásokkal, ügyeiket lelkiismeretlenül, las­san intézik. Csak néhány szó esett a tanácsokban dolgozó munkás tanácstagok munkájá­ról. Többet kellene velük jo­gaikról, kötelességükről, mun­kájukról beszélgetni. Másként aligha működhetnek választóik megelégedésére. Persze néhány igazgatónak sem ártana a to­vábbképzés: egyik komlói ta­nácsi vállalatnál vizsgálatot tartottak a társadalmi bizott­ságok. A vizsgálatról készült feljegyzést elküldték az igaz­gatónak, aki a tartalmi résszel egyáltalán nem törődve aziránt érdeklődött, a társadalmi bi­zottságoknak ioguk volt:e be­tekinteni a vállalat ügyeibe? Még tanulnunk kell: a sta­tisztikai adatok, a Megyei Ta­nács felmérésében hangot ka­pó munkások együttesen sem adnak választ a munkásosztály valóságos helyzetéről. Nem esett szó arról, hogy a veze­tésben milyen szerepet játsza­nak, s arról is csak kevés, hogy az ország ügyeibe milyen mély­ségben tekintenek be a mun­kások, mennyire érzik köteles­ségüknek egyénileg a munkás- osztály vezető szerepét erősíte­után sem a piacon, sem az üz­letekben nem lehet friss áru­hoz jutni. Siklóson szinte ért­hetetlenül fogadják ezt a mun­kások: Kondor Lászlóné mon­dotta, hogy az országban szin­te elsőként Siklóson van friss zöldáru, ennek ellenére az árak itt a legmagasabbak. A para­dicsom Észak-Magyarországon 26 forint, amikor Siklóson még mindig 40 forint. Varga Dezső (BCM) a kis­községek rossz ellátásáról be­szélt: a vasárnapi kenyeret már pénteken kénytelenek megven­ni, s akkor sem biztos, hogy friss árut kapnak . . . A többség Vetró Mihály a siklósi gyer­mekorvosi szakrendelést hiá­nyolja. A beteg gyereket Pécsre kell hozni, csak itt van orr-fül- gége vizsgálat. Komlón, a mun­kásosztály életkörülményeit elemző fórum alkalmával na­gyon sok panasz hangzott el az orvosi ellátással, s az or­vosokkal kapcsolatban is. Ba­log László (Kossuth-bánya) pa­naszolja, hogy akkor is fél órát kell várni, ha senki sem tartóz­kodik a rendelőben. Ács Mi­hály arról beszélt, hogy az or­vosok késve kezdik, s a rende­lési időnél jóval korábban fe­jezik be a rendelést. Az öt órás rendelési idő felében fogadnak csak betegeket. (Nemcsak komlói probléma ez, jómagam a közelmúltban jónéhány ha­sonló tapasztalatot szereztem Pécsett is.) Batki István (Köz- ponti-gépüzem) az orvosok ma­gatartását kifogásolja: valami­féle lekezelést és nem a szol­gálatot érzi viselkedésükből a munkásokkal szemben. Ugyan­csak komlóiak fogalmazták meg, hogy a bányászok több­ségének az a véleménye, hogy az üzemorvosok nem értük Lombosi Jenő Felkészült a gabonaipar a betakarításra A következő napokban meg­kezdődik országszerte a gabo­nabetakarítás. összesen 630 községben szervezték meg az átvételt. Az elmúlt évben ren­delkezésre állt tisztítógép-ka­pacitás 90 darabbal növeke­dett, s így ez évben összesen 666 gép áll majd rendelkezés­re. A felkészülés során 315 000 tonna gabona elraktározásával növekedett a tárolókapacitás. Új. nagyméretű gépszín építésén dolgoznak a babarci Béke Tsz-ben. A hamarosan elké­szülő épület megoldja majd az eddig sok problémát okozó tá rolási nehézségeket. Maletics László felvétele Látogatás az eszéki agrár-ipari kombinátban Merre fart Szlavónia mezőgazdasága ? AAikor a hajnali pácsi VOLÁN-busz befut az eszáki vasútállomás elá, rögtön az első ápületen a Hotel Jurist falán sze­münkbe ötlik az embláma; Eszák város címere s fölöt­te három nyomtatott nagy­betű, I. P. K„ s nem is tá­gul mellőlünk kéf napon át. Felbukkan a úűvös há­rom betű a szlavón fővá­ros csaknem minden utcá­jában, viszontlátjuk gyá­rak, közápületek, szállodák ás áttermek, kutatóintáze- tek falán, návkártyákon ás hivatalos iratokon, álelmi- szerek csomagolópapírján. Még nem tudjuk mi is az az „ipáká", mikor közlik velünk, hogy a vendégei vagyunk. Újvidéki búzafajták Iparszerű paradicsomtermelés A pécsi és az eszéki Agrár- tudományi Egyesület évek óta tartó jó kapcsolatának eredmé­nyeként érkezett négytagú de­legációnk Eszékre azzal a cél­lal, hogy közelebbről is meg­ismerjük a szomszédos Szlavó­nia mezőgazdaságát. Jugosz­láviának ezt a tartományát ag­ráripari kombinátok egész so­ra hálózza be, közülük nálunk csakúgy, mint Európa más or­szágaiban is a Beljei Agro- kombinát neve a legismertebb, a Vinkovci kombinát eredmé­nyeivel pár héttel ezelőtt Pé­csett a Pannónia napokon is­merkedhettünk meg Nagysán­dor, ottani főállattenyésztő kor­referátumából. A Beremenddel szemben lévő Donji Miholjac- ról nemcsak hallottunk, de nem egyszer láttuk is, hogy szántanak, vetnek, aratnak nagy tábláikon. Keveset tud­tunk viszont Szlavónia legna­gyobb agráripari kombinátjá­ról az Eszéki Industrijsko Pol- joprivredni Kombinátról — in­nen az I P K rövidítés—.amely 1960-ban alakult meg Eszéken. De az utóbbi években olyan mohó terjeszkedésbe kezdett — 1968-ban olvasztotta ma­gába a Podravska Slatinai Kombinátot, 1969-ben a 11 ezer hektáros Donji Miholja- cot majd a rákövetkező évben Nasicét, s azóta is évente át­lag 2 ezer hektárral növeli te­rületét, — hogy ma már a szomszédunk. Beremendről, Magyarbólyból az eszéki IPK földjeit lehet látni. így aztán külföldjárósunkból szomszédlá­togatás lett. Ahhoz persze túl nagy már ez a szomszéd, hogy két nap alatt megismerjük. Északon a Dráva, Keleten a Duna a ha­tára. Innen a Dunától húzódik 150 kilométer hosszúságban nyugatnak, Zágráb felé. Me­zőgazdasági területe 60 ezer hektár, 19 mezőgazdasági köz­pontja — ezek az állami gazdaságok kerületeinek felel­nek meg — számos gyára, fel­dolgozó üzeme, több étterme és szállodája, saját kutatóin­tézete van. Az eszéki IPK 10 ezer dolgozót foglalkoztat. Küldöttségünk az első napon a kombinát mezőgazdasági ágazatával ismerkedett. Ka­lauzunk, Dragon Pacek, a me­zőgazdasági főigazgató he­lyettese átfogó tájékoztatást adott a kombinát termelési struktúrájáról és gazdasági célkitűzéseiről. Fő növényük a búza, amit általában 22 ezer hektáron termelnek, kivéve ezt az évet, amikor a tavalyi csa­padékos őszi időjárás miatt csak a terület 50 százalékán, 11 ezer hektáron tudták a bú­zát elvetni. Kukoricát 15 ezer hektáron, cukorrépát 7—8 ezer hektáron, napraforgót 2 ezer hektáron, lucernát 1500, szó­ját, kender és lent 500—500 hektáron, zöldségfélét ipari rendszerben 400 hektáron, sző­lőt 350 hektáron termelnek. Náluk is vannak ún. mező- gazdasági kormány progra­mok, cukorprogram — Jugosz­lávia még mindig évi 160 ezer tonna cukorbehozatalra szorul — a szója-program és a zöld­program, ami alatt ők a ker­tészeti növények, a zöldségfé­lék területfejlesztését, hozam- növelését értik. Az IPK mind­egyik programból részt vállal. Egyik perspektivikus növényük a szója, amelynek területét többszörösére kívánják növelni. Fejlesztik a cukorgyártási és zöldségkonzerv-gyártási kapa­citásukat is. A mezőgazdasági ágazatuk nyereséggel dolgozik, ez nem­csak a termelői áraknak, de a magas hozamoknak is kö­szönhető. Tízéves termésátja- guk búzából 52 mázsa volt hektáronként. Tavaly 61,9 má­zsát takarítottak be. Külföldi búzafajtákkal ma már nem foglalkoznak — kivéve a kísér­leti területeket — kizárólag sa­ját hazai nemesítésű fajtákat termelnek, a takarmánybúzák közül a Szávát, a Szlavonkát és a Zlatna Dolinát, a kenyér­búzák közül az újvidéki fajtá­kat, a Partizankát és a Rana- búzákat termelik. Kukoricából tízéves átlagtermésük 65—70 mázsa, de 1974-ben már 75- mázsát takarítottak be hektá­ronként. Iparszerűen állítják elő, termelési rendszerük neve JAC, ez a mi CPS-ünknek fe­lel meg. Cukorrépából a tíz­éves átlagtermésük 530 mázsa volt hektáronként. Meglátogattuk a Dráva mel­lett egy 3 ezer hektáros köz­pontot - kerületet - ahol Du- ro Domacinovic, a központve­zetője mutatta meg a határt. összesen 150 dolgozójuk, 44 traktoruk van. Alapgépük a nálunk is ismert IHC-traktor. Legnagyobb traktoruk a 300 LE-s USA Steiger. Ebben a ke­rületben legjobban az ipar­szerű paradicsomtermelés ra­gadta meg figyelmünket. A pa­radicsomot 215 hektáron ter­melik, úgyszólván emberi kéz érintése nélkül, amerikai rend­szerben. Tavasszal magról ve­tik ún. ágyásos módszerrel, mint nálunk újabban a makói hagymát, tehát nem palántáz- zák. A vetőgép nyomvonalán halad a vegyszerező-gép és végül a paradicsomkombájn is. Augusztus végén, szeptem­ber elején 75 százalékos érett­ségi fokon a paradicsomot kombájnnal betakarítják, át­lagtermésük 4-5 vagon hektá­ronként. Az IPK-nak saját mezőgaz­dasági kutató intézete van, melyet évi 900 millió dínáros finanszírozással a kombinát tart fenn. A kutató intézet köz­pontja Eszéken működik, 50 . kilométerenként egy-egy kuta­tó állomása van, jelentőseb­bek a nasicei és a podravska slatinai állomások. Az intézet fiatal, 35 éves magyar szár­mazású igazgatója Ivan Siljes — dr. Süljös János — ismertette az ott folyó kutató munkát. Csak az IPK-nak dolgoznak — alapkutatást nem végeznek — megbízásokból, feladatuk a legújabb tudományos-techni­kai módszerek gyors adaptá­lása. Kísérleteik átfutási ideje általában két év. Az IPK ipari tevékenysége jelentős, az éves bruttó terme­lési érték 30-35 százalékátad­ja. Egy egész sor nagy gyáruk és üzemük van, cukorgyár, csokoládégyár, tejfeldolgozó és tejporgyár, olajgyár és ken­dergyár, takarmánykeverék­gyár és zöldségkonzervgyár, s most épül egy új paradicsom­gyár, 1976-ban pedig egy ve­tőmag-feldolgozó üzem. A két nap során csak éppen bepillantást nyerhettünk Szla­vónia mezőgazdaságába az IPK-n keresztül. Mezőgazdasá­guk termelési színvonala ma­gas, feldolgozó ágazataikban azonban gondjaik vannak, s értékesítési problémáik talán a mieinknél is súlyosabbak. A kombinátok, és ezt a házigaz­dák nem is titkolták, túl kicsik ahhoz, hogy a világpiacon a nagy monopóliumok versenyé­ben helytálljanak. A tendencia ezért a további erőteljes kon­centráció. Jövőre egy újabb lé­pésként Szlavónia 14 kisebb- nagyobb agráripari kombinátja egyesül (eszéki központtal, te­rületük meg fogja haladni a 200 ezer hektárt. - Rné -

Next

/
Oldalképek
Tartalom