Dunántúli napló, 1975. július (32. évfolyam, 178-208. szám)

1975-07-18 / 195. szám

Dunántúlt napló 1975. július 18., péntek ________:___________________________111...... H iány es tartalék E ágazatokban Ot-hat évvel ezelőtt még késleltettük a fiatalok mun­kába lépését — az NDK- ba is tudtunk fiatalokat küldeni nagyobb számban — ma viszont ott tartunk, hogy a munkaerőkereslet túlhaladja a kínálatot. S ez nem átmeneti jelenség, a következő ötéves tervben, sőt a következő 10 eszten­dőben csökken a munka­képes korú népesség ha­zánkban, s 1985-ben 30 ezerrel marad el a jelen­legitől. És csak 1986 után várható lassú javulás. Legnagyobb gond a szolgáltatás A mezőgazdaság még ad utánpótlást A tény az, hogy a változat­lan társadalmi munkaidő mel­lett meg kell háromszorozni az ipari és kétszerezni a mezőgaz­dasági termelést a következő 15—20 esztendőben — mint ahogy azt a XI. kongresszus programnyilatkozata célul tűzte ki. Hogyan kell gazdálkodni az adott munkaerővel, hogy vendégmunkások nélkül, tarta­ni tudjuk a fejlődés ütemét? Ezekről a kérdésekről hangzott el izgalmas előadás és vita tegnap délután Pécsett, a Tech­nika Házában, az SZVT Munka­tudományi Szakosztálya rende­zésében. Dr. Pongrácz László, a Munkaügyi Minisztérium köz- gazdasági főosztályának veze­tője „Munkaerőgazdálkodás és foglalkoztatás-politika az ötödik ötéves tervben" címmel tartott vitabevezető előadást, melyben mindenekelőtt a munkaerőfor­rások és munkaerőszükséglet feszült viszonyát s e feszültség feloldásénak módjait elemezte. A forrás A forrás oldalról szólva rá- míöptott, hogy az ország né- peBége 1976 és 1980 között optimális esetben 200 ezerrel, 1990-ig pedig szintén optimális esetben 300 ezerrel nő. A mun­kaképes korú népesség - fér­fiaknál 14—60 év, nőknél 14— 55 év — ugyanakkor a követ­kező ötéves tervben 40 ezerrel, 1980 és 1985 között újabb 35— 40 ezerrel csökken. Több lesz viszont a munkaképes koron túllévők száma. Ma hazánkban félmillió olyan nyugdíjas van, aki teljes értékű munkaerőként foglalkoztatható — férfiaknál a 60—65, nőknél az 55-60 közöt­ti korosztály - és küzülük je­lenleg 30 ezer van foglalkoztat­va. Nagyobb arányú munkába vonásuk egy lehetőség. Érdekes szám: Magyarországon közel 1 millió munkaképes korú, ún. inaktív nő él. Bevonásuk a munkába nehezebb feladat, kö­zülük negyedmillió GYES-en van, újabb negyedmillió tanul. A mintegy félmillió nő pedig szakképzetlen, vidéken él, tá­vol az ipartól, a munkahelyek­től, közülük 1990-ig jó esetben 100 ezer vonható munkába. To­vább növeli a gondot, hogy a következő tervidőszakban újabb ágazatokban is kiterjesztik a 44 órás, majd később beveze­tik a 40 órás munkahetet. A mérleg másik oldalán vau a szükséglet. A legnagyobb munkaerőfeszültség és gond az ún. tercier ágazatokban — ke­reskedelem, közlekedés, egész­ségügyi ellátás, szolgáltatás, oktatás, stb. — van. A létszám- hiány ezekben olyan nagy, hogy már gátolja a termelés fejlődését. A közlekedés nem győzi a szállításokat a keres­kedelem nem győzi az értéke­sítést stb. Ellentétben az ipar­ral és a mezőgazdasággal, te­hát a termelő ágazatokkal, a tercier ágazatban termelékeny­ségből nem lehet fejlődést el­érni, csak új emberek felvéte­lével. A lehetőség Ezért a következő tervidő­szakban a tercier ágazatban 350-400 ezer fős létszámnöve­kedésre van szükség, de csak 150 ezer ember áll rendelke­zésre. Honnan kapnak tehát ezek a fontos területek munka­erőt? Mindenekelőtt a mező- gazdaságból, ahol van még tartalék. A termelékenység nö­velésével 15 év alatt újabb 300 ezer ember szabadul fel a mezőgazdaságból. A mező- gazdaságban csökkenő munka­erőlétszámmal terveznek, az iparban változatlan marad a létszám, illetve az építőiparban várható mintegy 30-40 ezer fős növekedés. A tercier ágazat­ban viszont 400 ezer fős lesz a felfutás. A munkaerőmérleg elkészíté­sénél számítani kell a területi struktúrára, gyártmánystruktúrá­ra és szakmastruktúra-változá­sokra. A munkaerő-mobilitást a struktúra-változások teszik szük­ségessé. Nagy mozgások vár­hatók — nem fluktuáció jelleg­gel — a termelésszerkezet vál­tozásai miatt. A jövőben revi- diálnunk kell a ma uralkodó munkás ideált, a törzsgárdát, aki onnan megy nyugdíjba, ahol inas volt. Szükség lesz az átképzésre, a foglalkozások megváltoztatására, munkástól a mérnökig. Csökkenteni kell a specialisták nagy arányát, ál­talánosabb képzési formákra lesz szükség alap, közép és fel­ső szinten egyaránt. Mobilabb munkaerőre lesz tehát szükség, s ebben nagy - ha nem is egyedüli — szerepet kap a bér- szabályozás. A vállalatok feladata nem könnyű, bár vannak lehetősé­geik, tartalékaik. Ilyen ncgy tartalék ma még az anyag- mozgatás. Magyarországon még mindig egymillió ember dolgo­zik az anyagmozgatásban, a keresőképes munkaerő 20 szá­zaléka. — Rné — Költözködés Új ifjúsági könyvtár nyílik Pécsett A közeljövőben néhány - ol­vasók ezreit érintő — változás lesz a Városi Könyvtár hálóza­tában. Nemcsak könyvtárak költöznek, az olvasóknak is iga- zodniok kell az új körülmények­hez. Mint azt már lapunkban is megírtuk, a Ságvári Endre Mű­velődési Házat átépítik. Az építkezés időtartamára a Vá­rosi Könyvtár ottani fiókkönyv­tára kiköltözik az épületből, vagyis gyakorlatilag megszűnik. Ez kétezer olvasót érint jelen­leg, akik olvasási igényüket át­menetileg a művelődési ház könyvállományából elégíthetik ki, A Ságváriba járó gyermekek ezután igénybe vehetik az Épí­tők úti iskolában működő, ki­tűnő gyermekkönyvtárat, amely­nek jelenleg is már kétezer olvasója van. Bezár a Kossuth Lajos utcai ifjúsági könyvtár is. Új otthona az Ifjúsági Ház lesz. Csaknem 25 ezer kötetével augusztus 20-a után áll majd a fiatal ol­vasók rendelkezésére. A könyv­tárhoz külön lemeztár is csat­lakozik. Pécsett ez lesz az első ilyen zenehallgatási lehetőséget kínáló hanglemeztár. A leendő ifjúsági könyvtárba számos fo­lyó- atot rendelnek, ezek a könyvtár látogatói számára könnyen hozzáférhetőek lesz­nek. A jelenlegi ifjúsági könyvtár helyén végre mód nyílik egy korszerű gyermekkönyvtár kiala­kítására. Ezt ez év őszén kez­dik berendezni, megnyitását jö­vő év januárjára tervezik. A Városi Könyvtár fejleszti peremterületi könyvtárainak ál­lományát is. Ezekben a könyv­tárakban a könyvek egy része elavult, megrongálódott. Cse­réjükre a Pécs városi Tanács idén 290 ezer forintot biztosí­tott. Orvoslan- hallpatók szak táborokban Emília siet megnyugtatni a betegét — azonnal jövök — azután leveszi nyakáról a fo- nandoszkópot. Igazi doktornéni lenne, ha a „néni" szó rá- illene, no és az orvosi diplo­mára is várnia kell még két évig. A betegek a pécsi 400 ágyas klinikán csak azt látják, hogy két új, kedves nővér van a belgyógyászaton, s honnan is jutna eszükbe, hogy a nővérek medikák, akik éppen „építőtá­borban" vannak. Gábor Márta és Gábor Emília a klinikán két hétig dolgoznak. (Nem testvé­rek, a találkozás véletlen volt. Márta a Kaposvár melletti Me- zőcsokonyáról, Emília Siófok­ról jött a pécsi egyetemre.) A Pécsi Orvostudományi Egyetem KISZ-szervezete már hat éve nyaranként — az épí­tőtáborok mintájára — meg­szervezi az orvostanhallgatók részére a szakmai táborokat. Ha jól meggondoljuk, sokkal hasznosabb ez, mintha kuko­ricát címereznének, vagy ba­rackot szednének. Az amúgy is nyomasztó ápolónő-hiány a nyári szabadságok idején csak súlyosbodik. 0 Hétfőn kezdődött a mun­kánk — mondja Márta. — Ami­kor idejöttünk, a harmincöt be­teget a főnővér és egy ápoló­nő gondozta. Hihetetlen, hogy mit kellett dolgozniok. Egész nap, egy perc megállásuk nem volt. A saját bőrünkön éreztük, hogy mit jelent ez a munka. Három nap múlva már fájt a lábam, karom. — Szóval nem könnyű az ápolónők dolga? 0 Nem. Es akkor is szív­vel, lelkiismerettel kell csinál­ni, amikor az ember a maga­tehetetlen beteget tisztába te­szi, eteti, akkor is, ha türel­metlen, vagy — mert néha elő­fordul — goromba a beteg ... — Sok új ismeretet ad ez a fajta tábor? 0 Még az első évben, az ápolástan keretében kötelező gyakorlatokon vettünk részt. Az eltelt négy év alatt sokszor voltunk klinikákon. De egé­szen más látni, és más csinál­ni. Rendszerint, mire az orvos bejön, a betegek megkapták a gyógyszereiket, az injekciót, előkészítették őket a vizsgá­latra, és a többi. Az ápolónők reggel 6 órakor kezdenek. Hogy nyolcra minden rendben van, ez olyan természetesnek tűnt. Most látjuk, hogy milyen munka van emögött. — Gyakran hallani, hogy az orvosok és az úgynevezett egészségügyi szakdolgozók két külön „kaszt” ... Szinte egyszerre, és nagyon őszintén: 0 Az orvos feladata a gyó­gyítás, a gyógyuláshoz viszont ápolás kell. Egyik a másik nél­kül nem sokra menne. — És a betegekkel hogyan boldogulnak? Márta: Növényt ritkaságok egy „elfelejtett” kertben Arborétumot létesítenek a Tettyén Arizónai fenyő - magassága meghaladja a húsz métert, — Közép-Európában páratlan rit­kaság. Tettye tér 9. szám. Itt az Or­szágos Természetvédelmi Hiva­tal Dél-dunántúli Főfelügyelősé­gének új otthona. A park, amely a ház mögött húzódik, megközelíti a három holdat, területén a világ legkülönbö­zőbb részeiből származó, igen ritka — s ezért felettébb értékes — növények.- Pintér János pécsi tisztvi­selő tulajdona volt ez a kert, ő hozta, hozatta és telepítette ide kedvtelésből azokat a fá­kat, bokrokat, dísznövényeket, amelyek számunkra most szin­te felbecsülhetetlen értéket je­lentenek — mondja Reuter Ca­millo, a Természetvédelmi Hi­vatal dél-dunántúli főfelügye­lője. Az értékes terület csak idén kerülhetett a Természetvédelmi Hivatal birtokába és gondos kezelésébe. — Hatalmas értéket rejt ez a már kissé elvadult park — mondja Reuter Camilló. A nö­vényeket kiválogatjuk. A sűrű bozótokban csak igen aprólé­kos munkával találhatjuk meg azokat a ritkaságokat, amelyek hosszú évtizedek munkája eredményeként élnek itt egy­mással békés szomszédságban. A tekervényes ösvények kö­zött mesterséges, apró várrom, odébb kiépített, kő-állatfejjel díszített forrás, bozóttal borí­tott, már-már elfelejtett kőfa­lak, melyek a sétányokat véd­ték. A fal egyik sarkán „őrkö­dő” kőoroszlán szegett szár­nyát helyreállítják, csakúgy, mint a domboldalon furcsa módon megmaradt mestersé­ges „minilápot", amelyből sás, nád, buzogány nőtt. Benne bé­késen éldegél a kis teknősbé­ka. Feljebb, a parkerdő és a kert határának közelében fá­ból készült pihenő-kilátó, ra­gyogó kilátással a Tettye völ­gyére. Szerdán a Főfelügyelőség meghívására Sopronból érke- kezett Pécsre Varga Gábor er­dőmérnök, az idegen növényi ritkaságok kiváló specialistája. Rövidesen hosszabb időre jön majd a tettyei parkba, ő ad szaktanácsokat a növények sorsának eldöntésében. — Arborétumot kívánunk itt létesíteni, amely a természetet kedvelő nagyközönség rendel­kezésére állna — mondja Reu­ter Camilló. Az épületben a fő­felügyelőség, valamint az Or­szágos Madártani Egyesület Dél-dunántúli Csoportja kap helyet. A parkot pedig két-há- rom év alatt szeretnénk olyanná varázsolni, hogy fel­üdülést, kikapcsolódást talál­janak itt a természetet szerető látogatók. Zsalakó 0 Egy idős bácsi a szivére panaszkodott, kérte, hogy vizs­gáljam meg. Mondtam, hogy nem vagyok még orvos, de nem tágított. Meghallgattam, meg­mértem a vérnyomását és meg­nyugtattam: kutyabaja a szi­vének. Egészen felvidult, azóta sem panaszkodik a szivére. Emília: 0 Nálunk fekszik egy idős bácsi — teljesen süket, száj­ról olvassa le, amit mondanak. Egyedül engem ért, nagyon ra­gaszkodik hozzám. Még az in­jekciót sem engedi másnak be­adni. A medikusok, medikák két hétig társadalmi munkában dolgoznak. A keresett pénz a KISZ-szervezet pénztárát gaz­dagítja. De talán a forintoknál többet jelent az, hogy Pécs betegellátásán javítanak, s az a közvetlen tapasztalat, amit bizonyára orvosokként sem fe­lejtenek el. Kurucz Gyula Szóvá tesszük t KI töltse? Kissé furcsa módosítást veze­tett be ez év április 15-től a Volán a tüzelőolaj házhoz szál­lítási szolgáltatásában. A Kos­suth Lajos utcai iroda üveg­falán olvasható az a rendelke­zés, melyből most mi is idé­zünk: „a fuvarozó tűz- és bal­esetbiztonsági okokból nem vállalja az olaj áttöltését a fuvarozott kannából a fuvaroz­tató üres edényébe. Ilyen tevé­kenységet alkalmazottai sem végezhetnek. Ezért a fuvarozást csak akkor vállalják el, ha a fuvaroztató a fuvarozás meg­rendelésekor szóban nyilatkozik arra nézve, hogy a töltött kan­nák átadásakor azonnal üres (ún. csere) kannát bocsát a fu­varozó rendelkezésére." Magyarul: a teli kannát ak­kor szállítják haza, ha üreset vihetnek el helyette. Teszik mindezt kannánként hat forin­tért, illetve tíznél több kanna esetében öt forintért. Április 15-e előtt más volt a helyzet: akkor még át is töl­tötték a kiszállított olajat a megrendelő kannáiba vagy hor­dójába — kannánként egy fo­rintért. A rendelkezés azonban kimondja, tűz- és balesetbizton­sági okokból ezt nem csinál­hatják tovább. (Április 15-e óta az eddiginél tűz- és baleset- veszélyesebb olaj van forga­lomban?) Tekintettel tehát az olaj tűz- és balesetveszélyes­ségére, nem kell fizetni az át­töltésért a forintokat. (Vajon ez garancia arra, hogy nem gyul­lad ki és nem szenvednek bal­esetet a használók?) Az az olajkályha tulajdonos pedig, aki nem rendelkezik cse­re kannával — s ennek ellenére a Volánnal akarja házhoz szál­líttatni a tüzelőolajat - jó lesz, ha sürgősen beszerzi ezeket a cserekannákat. Az árak: 10 literes műanyag kanna 56 fo­rint, a 20 literes 92 forint, a 20 literes fémkanna pedig 119 forint. Amikor első ízben átadja a teli kannákért az újonnan vásárolt üreseket, bú­csúzzon is el tőlük. Új kanná­kért új kannákat a Volán szál­lítóitól nehezen fog kapni! Persze nem ilyen egyszerű a dolog. Kiderült, hogy a Volán azért rendelkezett ily módon, mert a Pécs városi Tanács épí­tési és közlekedési osztályának ellenőre megállapította, hogy a Volán az áttöltésért kannánként felszámított 1 forinttal jogtalan haszonra tesz szert. A szállító­munkás borravalóért valószínű­leg ma is áttölti az olajat, A különbség csupán annyi, hogy ez a pénz a saját zsebébe és nem a vállalat pénztárába ván­dorol. Esetenként ez a borra­való több is, mint amennyi a hivatalos áttöltési díj volt áp­rilis 15-e előtt. Török Éva Ismét termel az ózdi finomsor Kilenc napra és két műszak­ra, összesen 232 órára tervez­ték az ózdi kohászati üzemek­ben a finomsor és a gyors drótsor 1975. évi nagyjavítá­sát, amelyet határidőre be is fejeztek. A több mint 750 szak­munkással és kisegítővel vég­zett munka során — amely jú­lius 9-én kezdődött — több mint félezer különböző elhasz­nálódott alkatrészt és gépegy­séget cseréltek ki, illetve újí­tottak fel. A hét és félmillió forintos költséggel elvégzett nagyjaví­tás után csütörtökön már a fi­nomsor és a gyors drótsor va­lamennyi gépi egysége és be­rendezése folyamatosan ter­melt. Mem felejthetik mm. iitraualőt

Next

/
Oldalképek
Tartalom