Dunántúli napló, 1975. július (32. évfolyam, 178-208. szám)

1975-07-03 / 180. szám

Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló évfolyam, 180. szám július 3., csütörtök Ára: 80 fillér KÖZLEMÉNY MHNHNMMHHH^^MHBNMBHHMHH a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1975. július 2-án Kádár János elvtárs elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain, a Központi Ellenőrző Bizott­ság elnökén és titkárán kívül részt vettek: a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a Buda­pesti Pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Taná­csának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az Országos Anyag- és Arhivatal elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az Orszá­gos Vízügyi Hivatal elnöke, a Minisztertanács Tanácsi Hivata­lának elnöke, a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta a következő előterjesztéseket: 1. Jelentés az országgyűlési választások tapasztalatairól. Előadó: Biszku Béla elvtárs. 2. Jelentés a Központi Bizottság 1974. december 5-i hatá­rozata, valamint az 1975. évi népgazdasági terv és állami költ­ségvetés első öt hónapi végrehajtásának tapasztalatairól. Elő­adó: Németh Károly elvtárs. A Központi Bizottság tudo­másul *tptte az 1975. évi ország- gyűlési választásról szóló jelen­tést. Megállapította, hogy az országgyűlési képviselőválasztás előkészítése és lebonyolítása jó politikai légkörben, népünk ak­tív részvételével ment végbe. A magyar nép a választáson kifejezésre juttatta bizalmát a párt, a Hazafias Népfront iránt, egységesen állást fog­lalt politikánk, a fejlett szo­cialista társadalom építésének programja mellett. Hitet tett külpolitikai törekvéseink mellett, megerősítette, hogy azok jól szolgálják a Magyar Népköz­társaság érdekeit, az általános haladást és a békét. A választás tovább erősítette rendszerünk legfőbb politikai alapját, a munkás-paraszt szö­vetséget. A szövetségi politika jegyében még szorosabb lett a kommunisták és a pártonkivü- liek politikai együttműködése, növekedett a különböző világ­nézetű állampolgárok tettek­ben is megnyilvánuló egyetér­tése országépítő céljainkkal. A választás is bizonyította, hogy tovább fejlődött a szocialista demokrácia, dolgozóink milliós tömegei tudatosan és felelősen vesznek részt a hatalom gyakor­lásában, a közéletben. A Központi Bizottság elisme­rését fejezi ki a párttagságnak, a népfront aktivistáinak, a vá­lasztások előkészítésében és le­bonyolításában részt vett szer­vezeteknek, azoknak a százez­reknek, akik személyes munká­jukkal eredményesen közremű­ködtek. Megköszöni népünknek a párt, a népfront politikája iránt egységesen kinyilvánított bizalmat. Az országgyűlés összetétele jól tükrözi szocialista társadal­munk osztályviszonyait, a párt szövetségi politikáját. A vá­lasztásokon megnyilvánult biza­lom arra kötelezi a képviselő­ket, hogy legjobb tudásuk sze­rint eleget tegyenek megtisz­telő megbízatásuknak. A Köz­ponti Bizottság bizonyos abban, hogy az országgyűlés, mint leg­főbb törvényhozó testület, meg­felel hivatásának és hathatósan előmozdítja országépítő cél­jaink megvalósítását. A Központi Bizottság megvi­tatta és jóváhagyta az 1975. évi terv és állami költségvetés első öt hónapi végrehajtásáról szóló jelentést. A A Központi Bizottság ■ ■ megállapította, hogy az 1974. december 5-i határo­zatban megjelölt gazdaságpoli­tikai célok helyesek. Népgaz­daságunk az év első öt hó­napjában a nehezebbé vált nemzetközi gazdasági feltéte­lek között is dinamikusan fej­lődött. A társadalmi termelése fő ágazatokban a tervezett ütemben, több területen pedig gyorsabban növekedett. Élet­színvonal-politikai céljaink az elhatározott program szerint valósulnak meg. Mindezt segí­tette, hogy lendületesen foly­tatódik a XI. kongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére kibon­takozott szocialista munkaver­seny. Ugyanakkor a nemzetközi gazdasági folyamatok, a tőkés világban kialakult magas ener­gia- és nyersanyag árak, az infláció, az értékesítési nehéz­ségek, a Közös Piac megkülön­böztető intézkedései hátrányo­san érintik gazdaságunkat. Ha­zai gazdasági munkánkban las­sú az előrehaladás a termelé­si szerkezet átalakításában, to­vábbra sem kielégítő a munka­idő és a termelőberendezések kihasználása,- a készlet- és anyaggazdálkodás. A tervezett­nél nagyobb a fogyasztás és a beruházások növekedése. Mind­ez nehezíti tervcéljaink elérését. Az 1975. évi népgazdasági terv teljesítése egységes szem­léletet és konkrét cselekvést követel. A központi és helyi erőfeszítésekkel, anyagi és szellemi erőforrásaink ésszerű felhasználósával, tartalékaink mozgósításával következetesen végre kell hajtani a Központi Bizottság 1974. december 5-i határozatát. A Központi Bizott­ság, a XI. kongresszus állás- foglalásait követve, a legközvet. lenebb és legfőbb feladatnak tartja, hogy negyedik ötéves tervünk sikeres befejezése és ötödik ötéves tervünk jó meg­alapozása érdekében maradék­talanul megvalósuljanak az 1975. évi népgazdasági terv céljai. A Központi Bizottság megvizsgálva a gaz­dasági munka ez év első öt hónapjában elért eredményeit és a tapasztalható hiányossá­gokat, a következőket állapí­totta meg: A) Az ipari termelés növe­kedési üteme 6,3 százalék, ez kismértékben meghaladja az előirányzatot. A termelés nö­vekedése teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származik. A szükséges anyag és energia az ipar számára ál­talában rendelkezésre állt, bár helyenként néhány fontos anyagból az ellátás nem volt folyamatos. A villamosenergia-ipar és az építőanyagipar termelése a tervnek megfelelő. A gépipar és az élelmiszeripar termelése gyorsabban, a könnyűiparé és a vegyiparé lassabban növekedett a tervezettnél. A kohászatban nem nőtt, a szénbányászatban kismértékben csökkent a terme­lés. Az ipari termékek kivitele a. tőkés országokba kisebb, ugyanakkor a termeléshez fel­használt anyagimport növekedé­se jelentékenyen nagyobb volt áttervezettnél. Az iparban új, korszerű, gaz­daságos termékek gyártásának bevezetésével, a túlzottan anyagigényes termelés arányá­nak csökkentésével, az elavult és gazdaságtalan termékek gyártásának kiszorításával meg kell gyorsítani a termelési szer­kezet átalakítását. A vállalatok a szükségletekkel összhangban álló termelést folytassanak, szüntessék meg az indokolatlan készletezést. Mindez határozott és konkrét intézkedést követel minden gazdasági minisztérium­ban, minden termelő vállalat­nál és szövetkezetnél. B) Az építőipar termelése a tervezett ütemben, 5,9 százalék­kal nőtt, és a növekedés 80 százalékban a termelékenység emelkedéséből származik. A megnövekedett igényeket azon­ban így sem tudta kielégíteni. Az építőiparban a munka kö­zéppontjában a nagyberuházá­sok tervszerű megvalósítása, gyorsított befejezése, a lakás- építési előirányzat teljesítése álljon. C) A mezőgazdaságban a ve­tési előirányzatok teljesültek, az időszerű munkák rendben foly­nak. Cukorrépát 130 ezer hek­táron vetettek, ez 31 százalék­kal több a tavalyinál. A szarvas­marha-állomány növekedett. A kocaállomány — elsősorban a háztáji és kisegítő gazda­ságokban — valamelyest csök­kent. A mezőgazdasági termé­kek többségének felvásárlása emelkedett. Vágósertésből, vá­gómarhából, baromfiból és to­jásból többet, tejből a gazda­ságok kevesebbet értékesítet­tek, mint a múlt év első öt hó­napjában. A felvásárlás, az áruátvétel helyenként késedel­mes volt. A mezőgazdasági termelés­hez szükséges gépek, anyagok behozatala tervszerű: az anya­gi-műszaki ellátás alapjában megfelelő. Ugyanakkor egyes gépalkatrészekből, a hazai gyártás és az import gyorsítá­sára tett intézkedések ellenére is, még hiányok vannak. Gondoskodni kell róla, hogy az időszerű mezőgazdasági munkákat, a betakarítást alkat­részhiány ne akadályozza, a termés a legkisebb veszteség­gel kerüljön a raktárakba, a termékeket szervezetten vegyék át és tárolják. Jobban össze kell hangolni a termelő és fel­dolgozó üzemek munkáját. El kell érni, hogy a nagyüzemi állattartásra létrehozott férőhe­lyeket mindenhol teljes mérték­ben hasznosítsák. A nagyüze­mek továbbra is nyújtsanak se­gítséget a háztáji és kisegítő gazdaságok termelési lehetősé­geinek kihasználásához. D) A közlekedési ágazat az áruszállítást 6,1 százalékkal növelte, de az igények ennél nagyobbak. A megrendelő üze­mek, vállalatok részéről egye­netlen volt a rakodás, emiatt a vasúti kocsipark kihasználá­sa, a szállítás szervezettsége nem kielégítő. A népgazdaság szállítási fel­adatainak megoldása megkö­veteli az áruszállítás szervezett­ségének javítását, a rakodás gyorsítását. Előszállításokkal is csökkenteni kell az ősszel vár­ható csúcsforgalmat. E) A beruházásokra 16,2 szá­zalékkal fordítottunk többet, mint a múlt év hasonló Idő­szakában. A kormány intézkedett kilenc, népgazdaságilag különösen fontos nagyberuházás: az Ózdi Kohászati üzemek rúd- és drót­(Folytatás a 2. oldalon) Épül a vásár • IVBíni tiff Luouből • lfilögítö műbőrei le PÉCSI IPARI la VÁSÁR Az időjárás elég­gé mostohán bánt az építőkkel, egyáltalán nem „tisztelte" a ju­bileumi, ötödik pé­csi ipari vásárt. Ennek ellenére mára — a dél­előtt 10 órakor kezdődő sajtótá­jékoztatóra — bi­zonyára helyére kerül minden, s a nyitásra készen állnak majd. A Köztársaság téri iskola bel­ső udvarán nagy térkép jelzi a Ivoviak jelenlétét, s belül a kiállítócsarnokukban közel 150 Ivov-területi vállalat terméke. lIRBí Raul Roa Kourí Baranyában Raul Roa Kouri miniszter- helyettes, a kubai gazdasági és tudományos-műszaki együtt­működési nemzeti bizottság KGST-kérdésekkel foglalkozó titkára baranyai tartózkodása során — tegnap délelőtt elláto­gatott a pécsi Zsolnay-gyárba, ahová elkísérte Imhoff János, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának osztályvezető-he­lyettese. A gyárban megtekin­tette a festészetet, az égetés műveleteit. Ezt követően meg­nézte a Zsolnay-múzeum reme­keit, majd a Csontváry-kióllí- tást. Délután a Villányi Állami Gazdaság termelési eredmé­nyeivel ismerkedett, majd fel­kereste Harkány-fürdöt, a dél­utáni órákban Pécsett a Me- csekvidéki Pincegazdaság mun­káját tanulmányozta A szovjet pavilon igazgatója, O. Ny. Jevszejevics elmondot­ta, hogy testvérmegyénkben közel 560 vállalat működik, s a pécsi bemutatóra tulajdon­képpen főbb termékeiket hoz­ták. Ezen túl a pécsiekkel és a baranyaiakkal a Ivoviak életét és hétköznapjait is szeretnék megismertetni. A bejárati transzparensen olvasható a Ivovi terület egy napi ipari ter­melésének adatai. Kőszénből naponta 40 ezer tonnát, gáz­ból 16 millió köbmétert, kén­ből 4 ezer tonnát, édesipari termékekből pedig 220 tonnát állítanak elő. Elhozták maguk­kal az édesipar, szeszipar ter­mékeit, — a híres paprika vod­kát is — bemutatják szőrme­iparukat, népművészeti termé­keiket, a MOTOZAVOD gyár­ban készült mopedeket, gyer­mekkerékpárokat, az orvosi mű­szergyártásukból is adnak íze­lítőt, s televíziógyórtásuk tel­jes skálája felvonul. A legki­sebb tv-képernyő fél gyufás- doboznyi, A könnyűipari kiállító cent­rumban, a Jókai utcai iskolá­ban is hasonló a kép — már ami az utolsó napok kapko­dását, felfordulását illeti, A Pécsi Kesztyűgyár világító­termékeit most mutatja be Ma­gyarországon először. Innen e termékek útja egyenesen az őszi BNV-re vezet. Raul Roa Kouri miniszterhelyettes a Zsolnay-gyár festészetében Bizottságának 1975. július 2-i üléséről Megnyitásra késien áll a szovjet kiállítók terme, a Pécsi Ipari Vásáron. Fotó: Maletics

Next

/
Oldalképek
Tartalom