Dunántúli napló, 1975. július (32. évfolyam, 178-208. szám)
1975-07-16 / 193. szám
1975. július 16., szerda Dunántúlt napló 3 A tv okozta válság utáni fellendülés Kettős győzelem • Évente 300 millió forintos támogatás a filmszínházaknak • Sokba kerül a „limonádé99 • Új típusú iskolamozi Jövőre: Újvidékén Híd- Iröfttfifelffeőf Tizennégy jugoszláviai magyar könyvtáros tanulmányútja Baranyában Jó film nemcsak szórakoztat, gondolkoztat is. Társadalmunkban a filmszínházak közművelődési intézmények, s miután nem mindegy, hogy a film, ez a hatásos művészet milyen irányba befolyásolja a nézőt, a magyar filmforgalmazó szervek a filmművészeten belül igen árnyalt különbségeket tesznek. Három csoport Három csoportba sorolják a mozikban bemutatott filmeket. Az első csoportba - az úgynevezett ,,A" kategóriába — tartoznak nemzetiségüktől függetlenül azok a filmek, amelyek eszmei-művészi szempontból kimagasló alkotások és haladó mondanivalójukkal jól szolgálják a társadalmi-politikai célkitűzéseinket. Ezek megismertetése, terjesztése, megértetése, az értő közönség sorainak szélesítése — a filmforgalmazás legfontosabb közművelődési feladatai. Forgalmazásukért a moziüzemi vállalatok egyáltalán nem fizetnek az államnak film- kölcsöndíjat. A második, a ,,B" csoportba azokat a filmeket sorolják, amelyek haladó szelleműek, tartalmuk rokon a szocialista eszmékkel. Ilyen a bemutatott filmek többsége. Csak filmköl- csöndíjat kell értük fizetni. S „C" csoportba azok a - rendszerint nyugati - filmek tartoznak, amelyeknek eszmeiművészi mondanivalója nincs, céljuk kizárólag a szórakoztatás, de tartalmuk, formai megoldásuk nem áll ellentétben a szocializmus eszmei-művészi- politikai célkitűzéseivel. Köl- csöndíjuk egyes mozikban magasabb, a bemutató filmszínházakban például 40 százalék. Ezen kívül egységesen 15 százalék adót kell a vetítésükért fizetni. A film közművelődés A magyar filmforgalmazás feladata: a magyar filmgyártás alkotásain kívül bemutatni a szocialista országokban készült valamennyi olyan filmet, amely alkalmas a baráti országok életének, munkájának, eredményeinek, társadalmi problémáinak megismerésére, a baráti kapcsolatok elmélyítésére. Ezen felül az egész világon készülő sok filmből különös gonddal válogatja ki a kiemelkedő haladó műveket, a világ ranglistájára került neves filmeket és a tömegszórakoztatásra alkalmas, a szocialista erkölcs és eszmeiség keretein belül bemutatható színvonalas alkotásokat. Az évente bemutatott 160—200 film gondos válogatással összeállított, nívós program. Nemzetiségi, műfaji, film- művészeti keresztmetszetet nyújt M Ötvenezer látogató A bolgár nemzeti kiállítás kedden a déli órákban fogadta ötvenezredik látogatóját, Dóra István mérnököt, a Vörös Október Férfiruhagyár fejlesztési osztályának vezetőjét. Más üzemek dolgozói közül is sokan ellátogattak a bemutatóra. Egyre több külföldi turista is megtekinti a bemutatott bolgár termékeket, délután például egy NSZK-beli csoportot láttak vendégül, amely turistakörútja során a jövő héten Bulgáriába utazik. a nézők számára a filmkultúráról. Vagyis nagyon komoly és nagy tömegekre kiterjedő köz- művelődési intézmény. A magyar filmforgalmazásnak ezeket a célkitűzéseit az állam anyagi eszközökkel is támogatja. A magyar mozik évi 300 millió forint állami ártámogatást élveznek. Ilyen módon a filmforgalmazás nem függvénye a pénzügyi törekvéseknek, érvényesíteni tudja a tömegek ízlésfejlesztésére irányuló célkitűzéseit. Hiszen a szocialista kultúrpolitika szerint a közművelődési célkitűzés fölébe kerekedik a gazdaságinak. A nagy összegű állami ártámogatás teszi lehetővé, hogy a helyárak Magyarországon alacsonyak. A különböző ifjúsági és a nyugdíjasok részére nyújtott kedvezmény még további könnyítéseket jelent. Ilyen alapokon a magyar filmforgalmazás sok évi tudatos közönségformáló tevékenységének hatására differenciált moziközönség jött létre. Ez a tény pedig alapja az igen differenciált filmforgalmazásnak is. A baranyai helyzet Baranyában is igen sokoldalú, színes, változatos filmforgalmazás fejlődött ki. Sőt, e tekintetben a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat országos viszonylatban is jelentős rangot vívott ki magának. A mozikban vetített program és a mozikban folytatott különböző filmakciók mellett, rendszeresek a mozin kívüli vetítések. Vándormozik keresik fel a filmszínházzal nem rendelkező kis településeket. Ugyancsak vándormozik járnak az óvodákba, hogy a leendő iskolásoknak környezetismeret és egyéb felkészítést adjanak közelgő tanulmányaikhoz. Pécsett és Baranyában már 120 óvodába jut el az „ovimozi", vagyis az óvodák kétharmadába. Az ifjúság nevelésére alkalmas filmeket szervezetten mutatják be az általános és középiskolai tanulók számára. Iskolamozi. szakoktatás Megjelent az iskolamozi új típusa, ahol az iskolásoknak a tananyaghoz kapcsolódó filmeket vetítenek életkor, illetve osztály és tantárgy szerint. Rövidfilmekből álló, összefoglaló vetítések segítik a tananyag szemléltetését, elmélyítését. Nymodon egy hatalmas anyaggal rendelkező audió-vizuális rendszer egészíti ki az iskolák sokszor szűkös szemléleti eszköztárát, szemléltetési lehetőségeit. A moziüzemi vállalat sajátos szakoktató vetítéseket rendez az üzemekben. így támogatja az üzemi szakmunkásképzést. A vállalat központi klubmozijában pedagógiái filmsorozatokkal segítik a pedagógusok továbbképzését és külön filmsorozatuk van a szülők, pedagógiai kultúrájának növelésére. Az értő, igényes közönségtóbor szélesítése érdekében számos filmbaráti kör és filmklub működik. A nagyobb helyeken rendszeresek az ART KINO-ve- títések, színvonalas programmal, egyre gyarapodó nézőtábor számára. A sokoldalú, ízlést formáló és film ismertető tevékenység hatására az igényes nézők száma egyre gyarapszik. Ide fejlődött tehát Magyar- országon, s annak egyik jelentős „mozis” táján, Baranyában a filmforgalmazás. Mindez néhány évvel a tv okozta válság után, amit a példás hálózatkorszerűsítéssel meggátoltak. Hiszen a nézők számának csökkenése megállt. A moziközönség pedig az elmondottak szerint sokrétegű, igényes táborrá növekszik. A közművelődési intézménnyé felnőtt mozi tehát kétszeresen győzött. Külföldi művészek a pécsi litográfiái műhelyről „A haldokló” litográfia újjáélesztésének egyik bölcsője a Pécsi Nevelők Háza alkotóműhelye. A már szinte kihalt ősi művesség, a kőnyomtatás, művészek sorát tartja itt izgalomban. A kőrajz nagy műhelyi fel- készültséget igényel, házilag megoldani szinte lehetetlen. A műhely 1970-ben kezdte meg működését és két év alatt szinte teljesen felszerelték. Rövidesen három technikát valósítanak meg, a mély-, a magas- és a síknyomást. Az Európa-hí- rűvé vált alkotótáborban grafikusok, festők, litográfusok vesznek részt. Nemzetiségük különböző, de mind a művészet nyelvén beszélnek. Tapasztalatot cserélnek, és tanácsot adnak egymásnak. Jelenleg három alkotó ismerkedik a műhely titkaival. Zodislaw Chudy lengyel grafikus, az opolei Képző- művészeti Szakközépiskola oktatója. Díjait — köztük az Opo- le-körzet festészeti kiállításának második díját — szerényen sorolja fel. — Van-e visszatérő témája1 — A nők szinte minden alkotásomban megtalálhatók. Nem a tökéletes anatómiai formákra törekszem, inkább csak éreztetem az alakot. Az érthetőség kedvéért fogja a tollat, rajzol. Pillanatok alatt elkészül: hajlékony, élettel teli fiatal lányt ábrázol a papír. — ön nős? . . . — Igen, két gyermekem van... — Hallhatnánk valamit alkotói stílusáról? Új kisfilmek Több érdekes kisfilm színesíti a mozik júliusi programját A Pannónia Filmstúdióban készült a Csonka György rendezte rajzjátékfilm, amely Sebő Ferenc zenéjével kelti életre József Attila altatóját. Bolváriné meg a funkció — ez a címe Róna Péter filmjének, amely egy tolnai munkáslányból lett igazgatót, országgyűlési képviselőt ismertet meg a nézőkkel. Alkotása olyan embert mutat be, aki méltó munkatársai, választói bizalmára. A régi Oroszország kőpajzsa című szovjet film egykori térképek, metszetek felhasználásával mutatja be az ősi orosz erődrendszert és maradványait: szovjet filmesek munkája egyébként „Az árnyék és az út” is. A „Séta Madridba" színes lengyel ismeretterjesztő film. — Nem vagyok divatmániákus. Minden stílusirányzatot kipróbálok. Vázlatot nem készítek, inkáb improvizálok. Szeretek gondolkozni és filozofálgatni. Gyakran kirándulok és ez mindig ihletet ad. — Először jár hazánkban és novemberben lesz egy kiállítása Pécsett.. . — Igen, ez az első alkalom, de ezentúl szeretnék minél többször jönni. A kiállításom, remélem, megnyeri az emberek tetszését. — S végül: vajon mi az, amire legszívesebben emlékezik majd a pécsi napokból vissza? — Jó légkör, szimpatikus emberek és sok-sok tapasztalat. Eija Markkanen grafikus már többször járt Magyarországon. A csinos, fiatal hölgy alkotó egyéniségét a nyugtalan, keskeny kéz és a hajlékony ujjak is sejtetik. — Az itteni saját munkájával hogy van megelégedve? A tizennégy vendég szeretettel nézett végig a polcokon, belelapozott a könyvekbe és máris otthon volt. Jugoszláviai magyar könyvtárosok a pécsi megye: könyvtárban. Otthon érezték magukat, mert a könyvtárosok nyilván mindig otthon vannak az ilyen zsúfolt polcos — Úgy érzem, rövid idő alatt sikerült mindent kihozni magamból. Az itteni munkakedv és segítőkészség ezt nagymér- sékben elősegítette. — Milyen napszakban szeret legjobban dolgozni? — Régebben mindig reggel láttam munkához, az utóbbi időben viszont jobban szeretem az éjszakát. — ön Lahti Képzőművészeti Csoportjának titkára, hogy tudja ezt összeegyeztetni a rajzolással? — Ez valóban sok munkát, hivatalos papírt jelent, de szeretem csinálni. — Mi a hobbyja? — Szeretek főzni, bár a háztartás vezetéséhez nincs elég időm. Szilágyi Gáboi az alkotótábor Fórum-díjas grafikus-festő vendége. A Szabadkai Képző- művészeti Találkozó Intézmény igazgatója. A művészek bo- hémsága árad egyéniségéből. Már visszatérő vendég a Nevelők Házában. — Szívesen jön Pécsre? — Pécs látványos város, közvetlen mentalitású emberekkel, ami napjainkban ritkaság. Szeretem a festői vidéket, és patinás házait. — Mi az ön alkotómódszere? — Asszociatív alkotó vagyok. Mindig vázlatot készítek, és átéléssel ábrázolok. Kedvenc témám a napraforgó és a vízpart. — Milyen sTilus és technika uralkodik jelenleg Jugoszláviában? — Az újrealizmus, ezen belül is a fényképszerű ábrázolás, sőt a fényképet elemként is felhasználják. Természetesen a stílusok állandóan változnak. Technikák közül a szitanyomást és akvatintát említhetném meg. — Mi az, ami teljesen újat adott itt önnek? — Mindenekelőtt a litográfiái munkával való alaposabb megismerkedés, és ezen kívül, ami ugyan nem új, de mindig jólesik: a kollektív munka ... Schlitt Erika nagy szobákban. Meg azért is, mert anyanyelvükön íródott a sok tízezer kötet, amelyek társaságában beszéltek, tanultak, vitatkoztak — a könyvekről. Ezek a párbeszédek nagyon fontosak és nagyon szépek. Nemcsak a szakszerű gondolataik miatt, hanem azért is, mert a tizenöt könyvtáros meghívása sokezernyi magyart segít még közelebb a magyar nyelvű könyvekhez Dél-Bácskában, a baranyai háromszögben, vagy Muraközben. Jövőre tizenöt magyarországi délszláv könyvtáros megy majd le Újvidékre, csereképpen. Három jugoszláviai vidékről, ahol sok magyar él, három könyvtáros mondta a munkájáról: Merkt Ferencné, Pélmonostor: — Nálunk a lakosság számarányához képest ugyanolyan mértékben olvasnak a magyarok magyar nyelvű, mint a hor- vátok horvát nyelvű könyvet. Sőt, a magyarok egy része mindkét nyelven rendszeresen olvas. Ezt mutatja a mi könyvtári tapasztalatunk. Ettől a módszertani továbbképzéstől azt várom, hogy összehasonlítsam a magyarországi és a horvátországi könyvtári munkát. Poszert Edit, zomibori könyvtáros: — Ma Zombor lakosságának húsz százaléka magyar, s a magyar nyelvű könyvek aránya is ekkora. Már a magyar nemzetiségű elemi iskolák gyerekei csoportosan iratkoznak be a könyvtárba. Mind a kötelező, mind az ajánlott olvasmányokat igyekszünk minél nagyobb számban beszerezni nekik. Nagyon kellemes meglepetés, hogy nyári szünetben még több az olvasó gyerek, mint évközben. Igen sokat segít a pesti televízió könyvismertető műsora, főleg a szakkönyvek iránt kelti fel az érdeklődést, még a magyarul tudó szerbek között is. Gaál Péter tanító, a szlovéniai Dobronakrál jött, ahol a lakosság fele magyar: — Háromezerötszáz könyvünk van, csereképpen, vagy ajándék gyanánt a muraszombati, szombathelyi könyvtáraktól és az újvidéki Fórum Kiadótól kaptuk. De a magyar felnőttek és gyerekek egyaránt olvasnak szlovén és magyar nyelvű műveket. Egyébként úgy érzem, hogy a magyarországi délszláv nemzetiségi könyvtárügynek lényegében ugyanolyan gondjai vannak, mint nálunk a magyar nemzetiség ilyen jellegű gondjai. De mit mond Radován Mi- tyity, a Matica Szrbszka módszertani osztályvezetője? — Szeretnénk megismerni a könyvtárrendszert, annak fejlődését, de elsősorban a hálózat- szervezést. Most alakítjuk ki ugyanis az egységes jugoszláviai könyvtári hálózatot. Ez a látogatás tehát nemcsak nemzetiségi ügy. Egyébként Szlovéniában három évvel ezelőtt kezdték a magyarországihoz hasonló módon megszervezni a könyvtári hálózatot, s letéti könyvtárakat hoztak létre. De új ismereteket várnak a magyar könyvtári szervek is a jövő évi újvidéki továbbképzéstől. Hiszen, mint Urosevics Daniié a budapesti Könyvtártudományi Módszertani Központ osztályvezetője mondta: — Jugoszláviában a magyarországinál régebbi tapasztalatok élnek a nemzetiségi könyvtármunkában. Ä tizennégy délről jött magyar könyvtáros, meg a jövő évi csereút mindenesetre újabb híd a két ország között. F. D. Szimszon megszabadul bilincseitől. Eija Markkanen munkája. Földessy Dénes Feltámadt, m divat lett Dráma. Zodislaw Chudy lengyel grafikus munkája.
