Dunántúli napló, 1975. július (32. évfolyam, 178-208. szám)
1975-07-15 / 192. szám
e Dunántúlt ngplö 1975. július 15., kedd Zavaros pécsi utcanevek (I.) ismerjük meg az egységes társadalombiztosítási törvényt Rokkantsági nyugdíj Az élet velejárója, hogy az ember egészsége múlandó. Saj. nos gyakran előfordul, hogy olyan betegségben szenved, melyet teljesen meggyógyítani nem lehet, s így a munkaképesség sem állítható helyre. Ebből következik az is, hogy az öregségi korhatár előtt nagymérvű munkaképesség-csökkenés következik be, gondozásra, ellátásra szorul. A társadalom- biztosítási jogszabályok ezért külön fejezetben rendezik a rokkantakra vonatkozó rendelkezéseket. Ma a rokkantsági nyugdíjjal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról adunk tájékoztatást. Ki jogosulta i Az 1975. évi II. törvény 47. §-a értelmében rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki a) egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképtelenségét hatvanhét százalékban elvesztette, és ebben az állapotában javulás egy évig nem várható, b) a szükséges szolgálati időt megszerezte, és c) rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen lllliBillil A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő 22 éves életkorig 2 év 22—24 éves életkorban 4 év 25—29 éves életkorban 6 év 30-34 éves életkorban 8 év 35 éves életkor betöltése után 10 év Amint a most ismertetett táblázatból kitűnik, 22 éves életkorig a megkívánt szolgálati idő mennyisége 2 év. Ez az átlagos körülményeket számítva reális. A jogalkotó azonban számolt a társadalmi fejlődéssel, az iskolai tanulmányokkal stb. Ezért úgy rendelkezett, hogy a fiatal korban megrok- kantaknak külön kedvezményt is jogosít. Lehetőséget ad arra, hogy 2 évnél kevesebb szolgálati idő esetén is nyugdíjat kapjon a kérelmező. A törvény 49. § (2) bekezdésében ezért úgy rendelkezik, hogy az, aki az iskolai tanulmányainak megszűnését követő 180 napon belül (tehát gyakor- latilaq 6 hónapon belül) szolgálati időt szerzett, és huszonkét éves kora előtt megrokkant, szolgálati idejének a tartamára tekintet nélkül jogosult rokkantsági nyugdíjra. A most ismertetett rendelkezésnek egyetlen feltétele, hogy az iskolai tanulmányok megszűnését követő 180 napon belül történjék a munkábaállás (szolgálati idő szerzése). Az ismertetésekből is kitűnik, de mindenki előtt ismert, hogy az egyes ellátásokat, így a rokkantsági nyugdíjak megállapítását is az érdekeltnek kérni kell. Ezért felmerül, hogy a rokkantsági nyugdíj megállapításánál milyen szolgálati kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél. Amint a törvény ismertetéséből egyértelműen megállapítható a rokkantsági nyugdíjra jogosultságnak három feltétele van és ezeknek együttesen kell meglenni ahhoz, hogy az érdekelt rokkantsági nyugdíjban részesülhessen. Bármelyik feltétel hiánya esetén mór nem lehet megállapítani a rokkantsági nyugdíjat. A rokkantsági nyugdíj egyik lényeges előfeltétele, hogy a kérelmező az életkorának megfelelő szolgálati idővel rendelkezzék. A munkaképessé válás természetes következménye, hogy az ember fiatalabb korban kevesebb szolgálati időt, míg idősebb ikorban többet tud igazolni, illetve a folyamatos (megszakításos) munkavégzés eredményeként megszerezni. Ezért a jogszabály az életkorhoz igazodóan állapítja meg a szolgálati idő mértékét. korkedvezményre jogosító munkakörben 3 év 4 év 6 év 8 év időt kell figyelembe venni, az igénybejelentéskor meglévőt, vagy a megrokkanás időpontjában megszerzett időt. A jogszabályi rendelkezések egyértelműen előírják, hogy a rokkantság időpontjában betöltött életkorhoz megkívánt szolgálati időt kell figyelembe venni az igény elbírálásánál. A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges feltételek megállapításánál az nem számít rendszeresen munkát végzőnek, aki a munkakörére megállapított törvényes munkaidőnél rövidebb munkaidőben dolgozik, vagy az igénybejelentést megelőző 180 nap alatt betegsége (kereső- képtelensége) miatt megszakításokkal legalább 72 napon át nem dolgozott. illiiilipli! feszégé A lényegesen kisebb keresetről akkor lehet beszélni, ha a kérelmezőnek a megrokkanást követően elért keresete (rendszeres munkavégzés esetén) legalább 20%-kal kevesebb a megrokkanás előttinél. Itt a kevesebb megállapítását a nyugdíj alapját képező átlagkeresethez kell viszonyítani. Fényképekkel is szemléltetett, érdekes cikk jelent meg Szántó Jenő tollából a Nép- szabadság egyik vasárnapi mellékletében ,,Zűrzavar az utcasarkon" címmel. A cikkíró végigsétált néhány fővárosi utcán, s fejcsóválva vette észre, hogy szép fővárosunkban menynyire hibásak az utcanévtáblák a házfalakon. A cikk adta ötletet magunkévá téve, nemcsak az utcai névtáblákat néztük át, hanem Pécs térképét, a Posta utcajegyzékét, a Pécsi Kalauzt stb. Elöljáróban meg kell állapítanunk, hogy Pécsett is elég sok „zűrzavaros" helyesírósú utcanévtábla akad, bár egyelőre csak a B betűs utcaneveket vettük számba. Minden bizonnyal el kell fogadnunk,azt a tételt, hogy személynevek esetén az utcanevek írásában a névadó eredeti névírását kell irányadónak, egyedüli helyesnek elfogadnunk. Ezt az álláspontot kell képviselnünk, midőn a Bem utca folytatását képező Bajcsy-Zsilinsz- ky Endréről elnevezett utca nevét vizsgáljuk. Mivel Bajcsy-Zsi- linszky Endre életében az általa szerkesztett lapokon, cikkeinek jelölésében mindenkor kitette kettős neve közé a kötőjelet, illő, hogy e névírását halála után is tiszteletben tartsuk. Pécsett az utcanévtábla fölött még oldalképes emléktábla is emlékeztet a hősi halált halt nagy politikusra. De hogyan? Csonkított névvel: B. Zsilinszky út. Alatta a zománctáblán: Bajcsy Zsilinszky ut. Nemcsak a kötőjel hiányzik mindkettőről, hanem az út szó ú-jának hosszúságjele is. Pedig mindkettőnek még idejében utána lehetett volna nézni a Helyesírási tanácsadó szótárban. Az 1973-as postai telefonkönyv a változatosság kedvéért a Bajcsy nevet írja ki teljesen, míg a Zsilinszky név Zs.-s rövidítéssel szerepel. De legalább a kötőjelet kitették! Ha az irányító számokat tartalmazó postai utcajegyzéket nézzük, abban Balassi Bálint A kulturális miniszter — egyetértésben a munkaügyi miniszterrel, a pénzügyminiszterrel és a Művészeti Szakszervezetek Szövetségével — szabályozta a színházi vendégszereplést, a vendégrendezést és a vendégtervezést. Az utasítás hatálya kiterjed a színháznál munkaviszonyban álló és más színháznál vendégszereplést — rendezést vagy tervezést vállaló színészre, illetve rendezőre, díszlet, és jelmeztervezőre. A miniszteri utasítás kimondja: a művésszel színészi, rendezői, valamint díszlet- és jelmeztervezői feladat elvégzésére a színházak vagy a színház- jellegű intézmények nem létesíthetnek másodállást, vagy mellékfoglalkozást; ezekre a feladatokra megbízási szerződés köthető. Az a színházigazgató, aki más színházzal munkaviszonyban álló művészt „vendégként” kíván foglalkoztatni, köteles ezt a munkáltató-színház igazgatójának előzetesen bejelenteni. A vendégszereplés - a rendezés és a tervezés —, ha azt a munkáltató színház igazgatója nem tiltotta meg, írásbeli megállapodás alapján, megbízási jogviszony keretében, megbízási díj ellenében történik. Az utasítás egyúttal részletezi a színészek vendégszereplésekor, a rendezők vendégrendezésekor, a díszlet- és jelmez- tervezők vendégtervezésekor kifizethető díjazás mértékét. Különbséget tesz abban, hogy a művész a lakóhelyén lévő színolvasható, míg Pécs térképén Balassa Bálint. Melyik a helyes? A Tanácsadó szótár mindkét névalak használatát elfogadja. Ma már tudományos körökben elfogadottabb a Balassi Bálint névírás. A nagy reneszánsz költő legtöbbször Ba- lassi-nak vagy ßa/assy-nak írta magát. Ennek az írásmódnak a követése azért is kívánatos, mert ekként meg tudjuk különböztetni őt rokonától és utánzójától, a XVII. században élt Balassa Bálint költőtől. Az utcanévjegyzékek a Báthory nevet írják, holott a helyesírási szabályok szerint Bá- thori a helyes. Saját korában és későbben is nevét Báthory- nak írták. A magunk részéről ezért elfogadhatónak véljük az y-os nevet is. Azt már inkább kifogásoljuk, hogy az utcatáblán csak a Báthori név van, holott az erdélyi fejedelmek sorát több Báthori is szaporította, nem mindig méltóan. Célszerű volna ezért a névtáblát ekként kiegészíteni: Báthori István utca, mint ahogy tették ezt Bethlen Gábor, Bolyai Farkas stb esetében. Persze, Bolyai Farkas nevét több helyt is olvashattuk hosszú o-val Bó- lyai-nak, bár mindkét Bolyaink Bolyai volt. A kiváló földgáz- és olajkutató Böckh János neve írásában sokan eltakarékoskodják a név végi h-t. A magyar gyermekgyógyászat kiemelkedő alakjának, Bókay Jánosnak nevéről is illik tudni, hogy családnevét y-nal írta. Sokan összecserélik a Batthyány utcát a hozzá hangzásban közelálló Batsányi utcával. Itt is célszerű lett volna az utónevet kiírni. A nagy forradalmár költő nevét kétféleképpen is írják. Az Akadémia a Bacsá- nyi írásmódot ajánlja, másutt Batsányi található. Az irodalomtörténeti kézikönyvekben a sajátmaga által irt Batsányi név szerepel. Kinek higgyünk, az Akadémiának, vagy a költőnek? háznál vagy más színháznál végzi-e a vállalt feladatot. Színészek esetében próbadíjként az egy előadásra megállapított díj 50 százaléka fizetendő. A díjazott próbák száma legfeljebb 25 lehet. A díjazásban — figyelemmel a feladat nagyságára és művészi jelentőségére, valamint a színház anyagi lehetőségeire — a művész és a színház igazgatója állapodik meg. Az utasítás hatályba lépett. Az eltelt évek alatt a gyerekek többször kérték, hogy meséljen fiatal éveiről. De Rózsi nekik sem mondott sokkal többet, mint amennyit egyszer — még 1952-ben egy életrajzába is beleírt: „1934-től 1945- ig Pesten voltam cselédlány. 1945-ben költöztem férjemmel ebbe a faluba .. 1958-ban a Tv-híradóban látott egy riportot Simó kitüntetéséről. Másnap délelőtt, amikor egyedül maradt otthon levélírásba kezdett: „Kedves Simó elvtárs! Láttam a tévében és gratulálok. Gratulálok, hogy ilyen sokra vitte és különösen azért, hogy az akkori jóslataiban igaza lett. Egyedül abban tévedett, amit rólam jósolt. De ennek is örülök. Nyugodt, szép életem volt a férjem mellett. Van két szép gyerekem és semmiben sem szenvedek hiányt. Ennél többre én nem is vágytam soha. Szeretném még látni magát, jó lenne elmenni abba a házba is, megnézni azt a pincét, de ebből már nem lesz semmi. Talán nem is akarom komolyan. Hiszen azóta egyszer jártam Pesten az urammal. Gondoltam is ró, hogy átmegyek a Margit hídon, de aztán meggondoltam magam ... Jaj, el ne felejtsem! Tudja, hogy az a fehér ló még öt évig élt. Ha igaz, amit Tószeghy mondott, hogy ezen valaha talán Horthy lovagolt, hát akkor egyedülálló ló volt, mert még a tsz-be is belépett. Ha ezt Horthy megtudta volna ... Na, de nem fecsegek többet. Kívánok magának még hosszú életet és sok sok boldogságot. Megérdemli, mint ahogy én sem jutottam érdemtelenül az én boldogságomhoz .. . Ugye egy öregasszony már azt is megengedheti, hogy így búcsúzzon: Sokszor csókolja, a Rózsi.” A papírt összehajtogatta, borítékba tette, de soha nem küldte el a címzettnek .. . (VÉGE) A nyugdíj összegének megállapítása. A rokkantsági nyugdíjak ösz- szegét is hasonlóan az öregségi nyugdíjhoz, a megszerzett szolgálati idő arányában kell megállapítani. Itt az összegszerűséget még befolyásolja, hogy a kérelmező (rokkant) milyen súlyos beteg, másként, melyik rokkantsági csoportba tartozik. Az összeg megállapítására a jogszabály táblázatokat tartalmaz. A táblázatok az évenkénti emelkedést 25 szolgálati év megszerzéséig tartalmazzák, az ezt követő szolgálati időre az öregségi nyugdíjjal azonos mérték vonatkozik. Vagyis 26 évtől, 32 évig évenként az emelkedés a munkabérátlag 1%-a, 33 évtől, 42 évig évenként az emelkedés a munkabérátlag 0,5%-a. Abban az esetben, ha a kérelmező 35. életévének betöltése előtt rokkant meg, akkor a rokkantsági nyugdíj összege a III. rokkantsági csoportban az alábbiak szerint alakul: Szolgálati idő havi átlagnyert részletezést. A II. csoportba tartozó rokkantak esetében a rokkantsági nyugdíj összege az átlagkereset 5°/o-ával, míg az I. csoportba tartozó rokkantak esetében az átlagkereset 10%-ával magasabb, mint a III. csoportba tartozó rokkantaké. Esetükben a ténylegesen megszerzett évek után járó százalékot ennyivel kell emelni. Például j II. csoportba tartozó rokkantság esetében 9 szolgálati év alapján 60% lesz a nyugdíj összege. I. csoportos rokkontság esetében 9 szolgálati év alapján 65% lesz a nyugdíj összege. A következő alkalommal a rokkantsági nyugdíjjal kapcsolatos ismertetésünket folytatjuk. Budapesten — és vidéki városainkban több tízezerre tehető a társbérletek száma. Fontos lakáspolitikai érdek fűződik ahhoz, hogy a meglévő társbérleteket fokozatosan fölszámolják és megakadályozzák újabb társbérletek létrejöttét — hangsúlyozzák az Igazságügyi Minisztérium illetékesei. E célt is szolgálják lakásügyi jogszabályaink: rendelkezésük értelmében tanácsi bérlakást társbérletesíteni — vagyis a főbérleti jellegű lakást két vagy több személy között megosztva kiutalni — illetőleg a bérlő lakásigényének mértékét meghaladó lakásrészt társbérlet céljára igénybe venni nem szabad. Képernyő előtt Tévéjátékok és riportok Két műsorral emlékezett a múlt héten a televízió llku Pálra, az íróként is számon tartott művelődésügyi miniszterre. A szerdai Zendül az osztály 1949- ben megjelent ifjúsági regénye alapján készült. A történet a felszabadulás előtt játszódik egy kisvárosban, s írójának pedagógusi tapasztalatai és kommunista szemlélete nyomán mutatja be egy gimnáziumi osztály zendülésén keresztül egy társadalmi osztály megmozdulását. Sem a regény, sem a film művészileg nem hibátlan alkotás, de számos értékével figyelmet érdemei, s feltétlenül helyes és hasznos volt a televízió vállalkozása. A filmre alkalmazás öröméről és gondjairól Békés József dramaturg tájékoztat a tévéújságban. Az alkotókat a mű személyes hitele és szenvedélyessége ragadta meg s a végletes figurák és szituációk, valamint a laza szerkezet okozta az aggodalmakat. S noha maga llku Pál is segített még néhány éve az adaptálásban, maga a film csak nagyon lassan készült. Ami a legjobb volt benne, valóban a szerencsésen átmentett írói szenvedélyesséq és indulat, s ennek egyáltalán nem ártott meg a szeretet "s gyűlölet végletessége, a jellemek éles elkülönítése. Kissé nehézkesen indul a film, de fokozatosan átforrósodik, s vannak emlékezetes szép pillanatai. A sikerhez nagy mértékben hozzájárult a tehetséges fiatal színművészgárda, különösen Nagy Gábor, Tímár Béla és Kalocsay Miklós alakítása. írója személyével a filmhez kapcsolódik a vasárnap bemutatott Névadónk, llku Pál c. riportműsor, amely a fővárosi Kerék utcai általános iskola életébe nyújtott bepillantást és a filmmel együtt méltóan emlékezett a két éve elhunyt miniszterre és íróra. * A múlt hét másik új tévéjáték bemutatóját pénteken este láthattuk. Hubay Miklós Római karnevál-ja egyetlen nagy szerepre épül, Margitkáéra, az egykori híres primadonnáéra, aki a halálra készül, de az új szerep ígérete visszaadja hitét és lelkesedését. Noha a drámai helyzet a későbbiekben, az író érkezésével kissé bizonytalanná és homályossá válik, Tolnay Klári kiváló alakítása feledteti a bizonytalanságokat, s némi vontatottsága ellenére is szívesen Viéztük a filmet. * A heti riportok közül kiemelkedik Róbert László szerdán és pénteken bemutatott két filmje, az Egy láda Saigonból és az Indokinai tájkép háború után. A kitűnő és méltán népszerű szerkesztő-riportert nem kell bemutatni, sem méltatni, most is mindvégig érdekes, közvetlen hangú, személyes hitelű és jól tájékoztató filmet készített Illés János operatőrrel együtt Szederkényi Ervin A megüresedett társbérleti lakásrész kiutalásánál elsődleges szabály, hogy a lakásban lakó többi társbérlő lakásigényét kell kielégíteni, mégpedig a lakásigény felső határának a figyelembevételével. Ilyenkor az alsó és a felső határ között nincs helye mérlegelésnek. Ha tehát a tanácsi bérlakásban valamelyik társbérleti lakásrész megüresedett és a lakásban visszamaradt társbérlő lakásigénye mértékének a felső határát nem haladja meg: a lakásügyi hatóság — kérelemre — köteles a megüresedett lakásrészt a visszamaradt társbérlő részére kiutalni. Dr. Tóth István * Szabályozták a színházi vendégszerepléseket Omm FEREIUC RÓZSI 25. Megelőzik újabb társbérletek létrejöttét i
