Dunántúli napló, 1975. július (32. évfolyam, 178-208. szám)

1975-07-02 / 179. szám

1975. július 2., szerda Dunántúli napló 9 24 ÓRA A NAGYVILÁGBAN Brandt a Szovjet­unióba látogat Az enyhülési politika folyta­tódik és új eredményekkel gaz­dagodik — fejezte ki meggyő­ződését Willy Brandt, a Né­met Szociáldemokrata, Párt el­nöke a bonni General-An- teiger keddi szamában megje­lent interjúban. Brandt szerdán utazik egy­hetes látogatásra a Szovjet­unióba. A megbeszélések köz­ponti kérdése az lesz, hogy mi­ként folytatódik a nemzetközi enyhülési politika. — Meghallga­tom a szovjet fél véleményét és ismertetem a nyugatnémet vé­leményt — jelentette ki az SDP elnöke a lap munkatár­sának. Brandt szerint a szövetségi kormányt nem terheli felelős­ség azért, hogy lelassult a ke- . leti politika és Bonn cseké­lyebb elkötelezettséget tanú­sít. A szövetségi kormányt most különösen erős mértékben kö­tik le a gazdasági kérdések és ennek így kell lennie — hangzott a szociáldemokrata politikus indokolása. ♦ VIENTIANE: Az amerikaiak laoszi jelenléte ellen tüntető hazafiak hétfőn újabb ameri­kai kormányépületet foglaltak el Vientianeben — közölte az Egyesült Államok nagykövet­ségének egyik szóvivője. 4 KINSHASA: A Zairéi fő­városban tartózkodó Idi Amin ugandai elnök kedden rend­kívüli sajtókonferencián jelen­tette be: Mobutu zairei elnök közbenjárására úgy döntött, hogy kegyelmet ad Denis Hills 61 éves brit nyelvtanár­nak, akit június 11-én egy ugandai katonai bíróság ítélt halálra. Amin elnök egyidejű­leg közölte: felkérte Mobutu elnököt, hogy járjon közbe a Nagy-Britannia és Uganda kö­zötti kapcsolatok normalizálása érdekében. ♦ MOSZKVA: Nyikolaj Pod- gornijt a lengyel Nagyszalag- renddel tüntették ki. A kitün­tetést Henryk Jablonski, a LEMP KB politikai bizottságá­nak tagja, az államtanács el­nöke nyújtotta át, aki úton a Mongol Népköztársaságba, Moszkvában tartózkodik. 4- PEKING: Kína és Thai­föld kedden közös közlemény­ben jelentette be egymás köl- csöTiös elismerését, a diplomá­ciai kapcsolatok július 1-i ha­tállyal történő felvételét. 4 GENF: Kedden megérke­zett a 'szovjet küldöttség, amely a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról tárgyal az ame­rikai féllel. Megérkezett az Egyesült Államok küldöttsége is, hogy a hadászati támadó- fegyverek korlátozásáról foly­tassa a tárgyalásokat a szov­jet küldöttséggel. Gengszter parti A japán rendőrség előzetes tiltakozása ellenére ezer fős ..gengszter partit” rendeztük egy osakai nagyszállóban. A látvá­nyos összejövetel alkalmával az ország különböző részeiből, ősz- szesereglett gengszterek a Na kamasa Gumi elnevezésű alvilá­gi szindikátus új elnökét ünne­pelték. A szálló környéke a gengszter-találkozó miatt elnép­telenedett, és az üzletek zárva tartottak. A rendőrség csupán arra vállalkozott, hogy egyen­ként átkutassa a százával érke­ző gengszterek luxuskocsijait. 4- MOSZKVA: Hosszantartó, súlyos betegség után elhunyt Mihail Sumilov hadseregtábor­nok, a Szovjetunió Hőse, a Nagy Honvédő Háború idején a leningrádi majd a délnyu­gati front helyettes parancs­noka volt. Fegyveres harcok Bejrútban Ellentétek az új kormányban Hétfőn éjjel és kedden reg­gel változatlan erővel folytak a fegyveres harcok Beirut ut­cáin. Az új kormány első ülé­sének megtartását is el kellett halasztani, mert a miniszterek a golyózáporban nem merész­kedtek az utcákra, csak telefo­non tartották egymással a kap­csolatot. A kormány körül más ne­hézség is támadt: miután Kö­römi kijelölt miniszterelnök hét­főn délután bejelentette a hat­tagú kabinet megalakítását, a beiruti rádióban közleményt ol­vastak be és eszerint az utol­só pillanatban nézeteltérések merültek fel a tárcák elosz­tásával kapcsolatban. A rádió kedden reggel újabb felhívást sugárzott valamennyi párt híveihez, az utcákon cir­káló fegyveresekhez, ezúttal az­zal a kéréssel, hogy tegyék le­hetővé a mentő- és tűzoltó­autók eljutását a különösen ve­szélyeztetett helyszínekre. Szem­tanúk beszámolója szerint a keleti külvárosi körzetekben az utcákon holttestek hevernek, számos épület lángokban áll. Ellentmondó jelentések érkez­nek a sebesültek és halottak számáról. Kedden délben nyilvánosság­ra hozták a Rasid Karami ve­zette új libanoni kormány név­sorát. Mint a beiruti rádióban elhangzott közleményből ki­tűnt, Karami a miniszterelnö­ki poszton kívül a hadügyi, a pénzügyi és a tájékoztatásügyi tárca irányítását is átvette. A belügy- és az energiaügyi mi­nisztérium élére Camille Cha­moun, a szélsőjobboldalinak tartott nemzeti liberális párt elnöke került, aki 1952-től 1958- ig az ország miniszterelnöke volt. Külügyminiszter Philip Takla maradt, aki átvette a közoktatásügyi és a tervezés­ügyi minisztérium vezetését is. Az új kormányban nem kap­tak helyet a falangista ka- taeb párt képviselői. Rasid Karami kormányfő ked­den délután elhangzott rádió­beszédében bejelentette, hogy mihelyt az országban helyre­áll a normális élet, sor kerül­het a kibővített nemzeti egy­ségkormány megalakítására. Portugál fasiszták szökése A portugáliai kontinentális operatív parancsnokság (a COPCON) szóvivőjének tájé­koztatása szerint kedd reggelig a Lisszabon környékén lévő Al- coentre-börtönből vasárnap megszökött 88 PlDE-ügynök közül tizenkilencet el­fogtak, hatvankilenc még me­nekülőben van. A szökevények kézrekerítésére indított orszá­gos akcióban fegyveres polgári személyek is tevékenyen részt vesznek. Közben szigorú vizs­gálat folyik a minden bizony­nyal belső és külső segítség­gel végrehajtott szökés körül­ményeinek tisztázására. KS/D. NAPLÓ. TELEFOTÖ A Szojuz—Apolló kísérlet előtt mintegy két héttel szorgalmas munka folyik a szovjet űrköz­pont egyik vezérlőasztalán. 4 SZÓFIA: Karamanlisz gö­rög miniszterelnök szerdán há­romnapos hivatalos látogatásra a Bolgár Népköztársaságba ér­kezik. 4 BUKAREST: Ceausescu román államfő meghívására június 30-án Bukarestbe érke­zett Edvard Kardelj, . a JKSZ KB elnökségének tagja, a jugoszláv államelnökség tagja. 4 NÜRNBERG: Hétfőn 14 ’ török vendégmunkás éhség­sztrájkon kezdett, tiltakozásul az ellen, hogy 28 honfitársukat elbocsátották munkahelyeik­ről. A török vendégmunkások azért vesztették el munkahe­lyüket, mert sztrájkban vettek részt. 4 MADRID: Politikai fog­lyokkal zsúfolt a madridi Ca- rabanchel-börtön — mondotta hétfőn Francisco Bustelo egye­temi tanár, a törvényen kívül helyezett Spanyol Szocialista Párt (PSOE) egyik ismert tag­ja. Közölte: a börtönben je­lenleg 228 politikai fogoly síny­lődik. *4- CANBERRA: Az ausztrál statisztikai hivatal közlése sze­rint az ország lakosságg jelen­leg 13 millió 542 ezer fő. 4 SZÓFIA: Todor Zsivkov- nak, a Bolgár Kommunista Párt KB első titkárának meghívásá­ra Szófiába érkezett Georges Marchais, az FKP főtitkára, aki családjával együtt szabad­ságát tölti majd Bulgáriában. Kommentár 4 KAIRÓ: Az Egyesült Ál­lamok és Egyiptom képviselői megállapodást Írtak alá, amely­nek értelmében az 1975-ös költségvetési évben az ameri­kai léi 650 ezer tonna gabonát szál lit az arab országnak. A 110 millió dollár értékű köl­csönt Egyiptom negyven év alatt fizeti vissza. 4 PRÁGA: A Szakszervezeti Világszövetség nyilatkozatot tett közzé, s ebben határozottan el­ítélte az Egyesült Államokat, mert atom- és más korszert fegyvereket juttatott Dél-Ko- reába. 4 PHEN1AN: A koreai fegy­verszüneti bizottság Panmind- zsonban tartott 364. ülésén Kim Pung Sop vezérőrnagy, a KNDK delegációjának vezetője tiltakozást jelentett be amiatt,- hogy az Egyesült Államok és a dél-koreai bábrezsim kato­nai körei folyamatosan meg­sértik a fegyverszüneti megálla­podást. Követelte, hogy hala­déktalanul szüntessék be pro­vokativ tevékenységüket, amely- lyel feszültséget teremtenek a koreai félszigeten. 4 MOSZKVA: Kedden a se- remetyevói repülőtéren a Kom- szomol és a moszkvai egyete­mek képviselői ünnepélyesen búcsúztatták a Bajkál—Amúr vasútvonal építésére utazó első nemzetközi ifjúsági brigádot. A 300 főből átló ifjúsági külö­nítmény felerészben szovjet fő­iskolásokból, felerészben a szo­cialista országoknak a Szovjet­unió felsőoktatási intézményei­ben tanuló diákjaiból áll. A nemzetközi brigád keretében utazott Kelet-Szibériába a moszkvai és leningrádi egyete­meken tanuló magyar ösztöndí­jasok 17 tagú önkéntes cso­portja is. Szál jut—U­A Szaljut—4 orbitális űrállo­máson alkalmazzák elsőízben a legfelső légköröknek az infra­vörös és az ultraibolya tarto­mányokban végzett új, színkép- elemzéses kutatási módszereit. Ez a módszer lehetővé teszi a vízpára, az ózon s a nitrogén- oxid felbomlásának kutatását az atmoszférában, amely folya­mat rendkívüli módon felkel­tette a tudósok érdeklődését A légtér állapota jelentős mér­tékben az említett anyagoktól, illetve a bennük lejátszódó fo­lyamatoktól függ. Klimuknak és Szevasztyjanov- nak a Szaljut—4 űrállomáson végzett kutatásai alapján meg­állapítható a légkör emberi te­vékenység folytán bekövetke­zett szennyezettségének mérté­ke. Európai biztonsági értekezlet Enyhülő vita az elvek albizottságában t€ Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet genfi szakaszában az 1. számú bizott­ság egyik albizottsága a ké­szülő európai politikai doku­mentum legjelentősebb részét, az államok közötti kapcsolato­kat szabályozó efveket önti for­mába. A genfi zárás időszaká­ban az „elvek albizottsága" minden nap rendez üléseket. Kedden délelőtt is ennek a munkászervnek diplomatái ül­tek le elsőnek, hogy folytassák a politikai dokumentum szöve­gezését, miután a tíz alapelvet már megfogalmazták és elké­szült az okmány záradéka is. Bár egyes nyugati sojtószer- vek igyekeznek e politikai do­kumentum jelentőségét lekicsi­nyelni, más genfi eredményeket fölébe helyezni, józan megfi­gyelők szerint nyilvánvaló, hogy az alapelvek gyűjteménye leg­jelentősebb része lesz a hel­sinki befejező tanácskozáson aláírandó „európai chartának". A megszövegezett tíz alap­elv : 1. szuverén egyenlőség, a szuverenitásból fakadó jogok tiszteletben tartása; 2. az erőszakról és az erő­szakkal történő fenyegetésről való lemondás; 3. a határok sérthetetlensé­9e! . . 4. az államok területi épsé­ge; 5. a viták békés rendezése; 6. a belügyekbe való be nem avatkozás; 7. az emberi jogok és alap­vető szabadságjogok - bele­értve a gondolat, a lelkiisme­ret, a vallás vagy a meggyő­ződés szabadságát - tisztelet­ben tartása; 8. a népek egyenjogúsága és önrendelkezési joga; 9. az államok közötti együtt­működés; 10. a nemzetközi joggal össz­hangban vállalt kötelezettsé­gek jóhiszemű végrehajtása. Az első hat pont szocialista, a többi pedig nyugati javds- lat alapján került be az elfo­gadott szövegbe. Csaknem két évig alapos diplomáciai tár­gyalás eredménye volt a szö­veg megfogalmazása, azok el­fogadtatása és regisztrálása, hisz a felsorolt alapelveket az elfogadott okmány természete­sen részletesen kifejti. Az alapelvek albizottsága munkájának befejező szaka­szában sincs könnyű dolguk a szocialista országok diplomatái­nak. Tapasztalhatók ugyanis olyan nyugati kísérletek a most készülő bevezető rész megszö­vegezésével kapcsolatban, hogy az olyan kitételeket, amelyeket az alapelvek megfogalmazása során nem sikerült szövegbe erőltetniük, most fogadtassák el a részvevő államokkal. Sze­retnék a burzsoá konvergencia­elméletet visszatükröztetni a dokumentumokban, olyan meg­fogalmazásban, hogy az Euró­pában fennálló két társadalmi rendszer, a szocializmus és a kapitalizmus közötti különbsé­gek fokozatosan elmosódnak és a két rendszer „egymásba olvad”. A tárgyalásokon a szocialis'- ta országok egyértelmű és vi­lágos álláspontot képviselnek. Szilárd magatartásuk foly­tán egyre több nyugati tárgya­ló partner veszi tudomásul, hogy Genfben nem ideológiai ^ kérdésekről, hanem az államok közötti politikai kapcsolatok javításáról, a békés egymás mellett élés lehetőségéről, az enyhülés továbbfejlesztéséről készül dokumentum. Ennek a felismerésnek a jele, hogy a francia delegáció hétfőn be­nyújtott újabb javaslata már más, józanabb nézőpontból közelítette meg az egymás mellett élés körülményeinek kérdését. Észak-Afrika Spanyol csapatösszevonás Spanyolország hétfőn éjsza­ka páncélosokat és mintegy ezer gyalogost vezényelt Melil- la, Spanyolországhoz tartozó észak-afrikai terület Marokkó­val közös határához — közölte kedden egy madridi kormány­szóvivő. Hozzáfűzte, hogy a ha­tár másik oldalán állomásozó marokkói csapatok és a spa­nyol katonák között nem került sor összetűzésre. A szóvivő azt állította, hogy a két ország közötti vita jelen esetben egy, a Marokkó és az észak-afrikai spanyol enklávé között fekvő semleges terület felett bonta­kozott ki, és a spanyol csapat­mozdulatokat „biztonsági óvin­tézkedésként" jellemezte. Kínai töltésű vákuumelmélet Dél-Vietnam felszabadult, megkezdődött Vietnam egysé­gének helyreállítási folyamata. Ennek a folyamatnak a gyor­saságát ma már nem külső té­nyezők, hanem csakis a forra­dalmi mozgalom .vezetőinek érett, átgondolt politikája szabia meg. Nem hosszú tör­ténelmi távlatban azonban nyilvánvaló, hogy a 40 milliós, egységes Vietnam Délkelet- Ázsia és általában a Távol- Kelet rendkívül fontos ténye­zőjévé válik. Lényegesen kevésbé tisztá­zott a helyzet Kambodzsában és Laoszban. Mindkét helyen döntő és kedvező változás, hogy az amerikai pozíciók ösz- szeomlottak. E nagy és jóté­kony fordulaton belül még két­séges a további politikai fejlő­dés iránya különös tekintettel arra, hogy Peking ezeket az or­szágokat hatalmi és befolyási politikája egyik célpontjának tekinti. Más vonatkozásban ugyan­csak bizonytalan a helyzet Thaiföldön, amely egészen a közeli múltig az amerikaiak legfontosabb támaszpontja volt’ a térségben, s amely az ese­ményekből okulva gyökeres kül­politikai fordulatot hajtott vég­re: napirendre tűzte az ame­rikai támaszpontok teljes fel­számolásának követelését. A katonai-stratégiai változá­sok közvetlen következményeit abban lehetne összefoglalni, hogy a térségben óriási pozi­tív fordulat zajlott le és kiala­kultak a következetesen szo­cialista politikát folytató egy­séges Vietnam jótékony hatá­sának lehetőségei. Ugyanak­kor a bizonytalanságok és kér­dőjelek valamilyen formában mind a kínai politikával füg­genek össze. Szovjet hírmagyarázók fel­hívják a figyelmet arra, hogy Peking részéről az új maga­tartás „ideológiai" alapja az úgynevezett „légüres tér elve", amelyet annak idején az ame­rikaiak hangoztattak előszere­tettel. Pekingi átfogalmazásban ez az elv azt jelenti, hogy Dél- kelet-Ázsia országai, s köztük az Indokínai-félsziget államai nem képesek szilárd katonai­politikai rendszer létrehozásá­ra, tehát az amerikaiak távo­zásával légüres tér keletkezik. Ebből a hamis, és a harmadik világ népeinek alkotóerejét le­becsülő magatartásból egyene­sen következik egy kétágú pe­kingi stratégia. E magatartás egyik ága az, hogy Peking az amerikai ka­tonai jelenlét fenntartásának híve a térségben. Az ameri­kaiak egykori feltétlen katonai túlsúlya, amely az egész kör­zetre rátelepedett, természete­sen nem felelt meg a kínai ve­zetőknek, hiszen az ő terjesz­kedési céljaikat akadályozta. Az amerikai hadigépezet ve­reségei után azonban Peking úgy látja, hogy hnost „optimá­lis szinten" van az amerikai katonai jelenlét. Magyarán: olyan szinten, amely a földraj­zilag közeli Kína hatalmi be­folyásának fokozatos növelését nem akadályozhatja. Miután a térség legdöntőbb változásai az Indokínai-félszi­get országaiban történtek, a kínai hatalmi törekvések ott figyelhetők meg a legéleseb­ben. Nem korlátozódnak azon­ban csupán erre a területre. Ennek leglátványosabb példája Marcos Fülöp-szigeti elnök nemrég lezajlott pekingi láto­gatása. Marcos évtizedekig az amerikai politika csatlósa volt, s a Fülöp-szigetek ma is az amerikai támaszpont-rendszer része. Nyílt kérdés természete­sen, hogy Marcos utazását mennyiben egyeztette az ame­rikai diplomáciával. Látogatá­sa mind_enesetre a kínai stra­tégia „második ágára” hívja fel a figyelmet Délkelet-Ázsiá- ban. Nevezetesen arra, hogy a Kínával nem közvetlenül szomszédos országokkal Pe­king „normalizálni" akarja diplomáciai kapcsolatait, és feladja a fegyveres parasztfel­kelések támogatásának azt a taktikáját, amelyet más terüle­teken továbbra is alkalmaz. E stratégiai elgondolás mögött az a feltételezés húzódik meg, hogy az amerikaiak vereségei következtében az olyan orszá­gok, mint a Fülöp-szigetek, Malájföld, sőt a katonai uralom alatt lévő Indonézia fokozato­san kénytelenek átértékelni külpolitikájukat és figyelembe venni: az amerikaiak távozása Kína viszonylagos súlyának nö­vekedését jelenti a délkelet­ázsiai térségben. A módszerek a helyi adott­ságoktól függően eltérnek egy­mástól. A lényeg azonban azo­nos. Élesen szovjetellenes bá­zison és az amerikaiak „jóindu­latú semlegességében” re­ménykedvén az új helyzetet a kínai vezetés arra használja fel, hogy Délkelet-Ázsióban megvesse a kínai befolyási övezet alapjait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom