Dunántúli napló, 1975. június (32. évfolyam, 148-177. szám)
1975-06-28 / 175. szám
Előtérben a városok Az Országos Tervhivatal irányelvei után a helyi tanácsok a múlt év végén állították össze saját javaslataikat, amelyeket a Megyei Tanács ez év elején egyeztetett és egységes megyei tervjavaslattá dolgozott össze. Jelenleg a kiegészítő, módosító munkák, valamint az OT-val és az érdekelt főhatóságokkal egyeztető tárgyalások folynak. A tervezés körülbelül július végére kerül olyan szakaszába, hogy a megyei tanácsok elnökéit is bevonják a legfelsőbb szintű tárgyalásokba. Ez utón — év végéig - készül el a végleges megyei tervjavaslat, amelynek országos és megyei jóváhagyására 1976 első negyedévében kerül sor. irányéivekierint A tervjavaslat összeállítása tehát az OT által kiadott országos irányelvek és az érvényben lévő kormányhatározatok alapján történik. Ezek többek között előírják a célnak megfelelő, de egyszerűbb és olcsóbb megoldások kiválasztására való törekvést, azt a szemléletet, amely az új objektumok helyett a meglévők bővítését és korszerűsítését tartja elsősorban szem előtt. Továbbá: Az ötödik ötéves tervidőszakban a nagyvárosokat és a megyeszékhelyeket kiemelten kell fejleszteni, a többi városnál pedig a negyedik ötéves terv színvonalának tartására kell törekedni. Ami a községeket illeti, mindössze néhány alsófokú központ fejlesztése lehetséges, a községek zöménél azonban számottevő fejlődésre alig lehet számítani. A fejlesztési alap gazdaságos és az igények szerinti elosztását megnehezíti az a körülmény, hogy az állami támogatás összegének zöme kötött, vagyis csak a központi szervek által meghatározott célokra (például lakásépítésre, kórházfejlesztésre) használható fel. A fejlesztési alap fennmaradó része pedig nem teszi lehetővé valamennyi fontos igény kielégítését. Baranya fejlesztési elképzelései nagy vonalakban ■HM Melyek az ötödik ötéves tervidőszak legfontosabb célkitűzései? Elsősorban a lakásépítkezés. A negyedik ötéves tervhez viszonyított többlet lakásszóm elsősorban Pécsett valósul meg. Nagy gondot okoz a lehető legkisebb átlagos nettó lakás- építési költség biztosítása. E célból a minisztériumban több alkalommal is volt egyeztető tárgyalás a műszaki-gazdasági normatívák megyei szintű kialakítása érdekében. Az egyeztetések során a tanácsi célcsoportos lakások fajlagos nettó építési költségét - az alkalmazásra kerülő építési mód és a lakóépületek szintszámának figyelembe vételével — 337,4 ezer, a bruttó költséget pedig 517,5 ezer forintban fogadták el - az 1972. évi árszinten. Jelentős összegekkel szerepel a tervjavaslatban a közművesítés is. Megvalósul a Szederkény—Máriakéménd térségében az új vízmű- és szivattyútelep, valamint a Szederkény—Pécs közötti új távvezeték és megtörténik a mohács-pécsi vezeték rekonstrukciója is. Az ötödik ötéves terv programjában szerepel a pécsi szennyvíztisztító telep bővítése, illetve egy új telep építésének elkezdése. Komlón, Mohácson, Szigetvárott és Siklóson ugyancsak számottevő lesz a közműfejlesztésre szánt összeg. Az egészségügyi ágazatból ki kell emelni a 330 ágyas szigetvári elmekórházat és a pécsi, I. kerületi rendelőintézetet. Ágazati forrásból és a lakásokhoz kapcsolódó beruházásból együttesen mintegy 560 bölcsődei férőhely építése várható. A kulturális ágazat keretében az óvodai férőhelyek száma 1790- nel bővül, az általános iskolai tantermeké pedig mintegy százzal. Befejeződik a siklósi J00 férőhelyes általános iskolai \diákotthon beruházása. Pécsett 260 férőhelyes széles korhatárú nevelőotthon, Csertőn pedig a meglévő intézet 80 férőhellyel való bővítése valósul meg. Jelentősen gyarapodik a középiskolai kollégiumi férőhelyek száma. Pécsett új művészeti szakközépiskola épül, továbbá egy 8 tantermes vendéglátó szakmunkásképző iskolához kapcsolódva 4 tantermes vendéglátóipari szakközépiskola. Komlón művelődési központ létesül, Mohácson pedig megkezdődik a művelődési központ megvalósítása. IpiliÉiii A fentiek csak nagy vonalakban ismertetik Baranya fejlesztési elképzeléseit. A felsoroltakon kívül még számos egyéb fejlesztésekre is sor kerül. Hogy mit kell megvalósítani és hol, ennek eldöntését gondos számítások és egyeztető tárgyalások előzik meg. Ugyanis a szükséges és a lakosság által igényelt célok többszörösen meghaladják a megye rendelkezésére álló anyagi eszközöket. Nehéz megállapítani, hogy a sok jogos igény közül melyik a legsürgősebb feladat. A tervjavaslat összeállításánál sok gondot okoz, hogy a rendelkezésre bocsátott állami támogatás éves ütemezése nincs mindig összhangban az építőipari vállalatok kivitelezői kapacitásával. Az ötödik ötéves tervet illetően is merültek fel ilyen problémák, áthidalásuk folyamatban van. A jelen tervidőszak során nagy segítséget jelentett a vállalatok és a szövetkezetek támogatása. Elég megemlíteni a bölcsőde- és óvodaépítésben nyújtott segítségüket, melynek eredményeként 470 óvodai férőhely létesült. Jó lenne, ha a vállalatok a jövőben is így támogatnák a tanácsokat. A jelenlegi tervidőszakban alakult ki a tanácsok és az idegen szervek közötti koordináció. Eddig 275 közös beruházás megvalósításáról tárgyaltak, 233 esetben megegyezés történt. Mivel a közös beruházások terén még nem merültek ki a lehetőségek, a lakosság életkörülményeinek javítása érdekében tovább kell fokozni a koordinációs tevékenységet. SÁGI ÉLET A tervkészítés jegyeben Jóllehet, az ötödik ötéves tervre való előkészületek már 1973 őszén megkezdődtek, a főbb elképzelések most öltenek testet a tanácsoknál és a vállalatoknál: felgyorsult ütemben készülnek a következő időszak középtávú tervei. A Közgazdasági élet hasábjain most erről a munkáról szeretnénk hírt adni. Dr. Sümeghy Mihály, a Megyei Tanács csoportvezetője a tervosztály, Lombosi Jenő, a DN gazdaságpolitikai rovatvezetője — mintegy ellenpontként — a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat elképzeléseibe és az előttük tornyosuló gondokba nyújt bepillantást. Dr. Patla Károly, a Mecseki Ércbányászati Vállalat terv- osztályvezetője tavasszal, a Magyar Közgazdasági Társaság rendezvényén — Középtávú vállalati tervezés gyorsan változó gazdasági környezetben címmel — tartott előadást. Most ismét összefoglalja a középtávú vállalati terv készítésének legfonto- subb feladatait. (— mz —) Az állami építőipar horizontjai A feladatok alapos ismerete nélkül egy négyezer dolgozót foglalkoztató, több mint 300 millió forint állóeszközvagyon- nal rendelkező építőipari vállalat számára megalapozott középtávú tervet készíteni hihetetlenül nehéz feladat. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat ötödik ötéves tervének előkészítése során csupán abból a meggondolásból indulhatott ki, hogy Baranya és Pécs fejlődése az eddiginél nagyobb ütemű lesz, amelyhez a mostani építőipari kapacitás aligha lehet elégséges. TERMELÉKENYSÉGBŐL A vállalat 7000 lakás, 960 óvodai és bölcsődei férőhely, 64 iskolai tanterem, 9,8 ezer négyzetméter kereskedelmi hálózat, 200 szállodai ágy, 4,7 ezer négyzetméter orvosi ellátást szolgáló létesítmény építéséhez, valamint új munkahelyeket teremtő, főleg exportra termelő ipari beruházások létrehozásához kíván megfelelő építési hátteret biztosítani. Mindezt a termelékenység 85—90 százalékos emelésével kívánják megvalósítani, miután Baranya szűkös munkaerőforrásai kényszerítő erővel ösztönöznek a műszaki fejlesztésre. Ugyanakkor a BÉV technikai termelőbázisa elavult. Mostani telephelyeire érvényes felszámolási határozatok vannak. A 335 millió forint értékű álló vagyonnak 70 százalékos a használhatósági szintje, ebből a viszonylaq korszerűnek mondható 140 millió forint értékű géppark statikai állapota mindössze 56 százalékos. A nagyfokú elhasználódás egyes gépcsoportoknál méq kedvezőtlenebb: a földmunkagépek 46, az anyagelőkészítő gépek 49, az anyagmozqatás 58 százalékos szinten teljes rekonstrukcióra szorul. A panelüzem — a lakásépítés bázisa — az egész vállalat termelésének 45 százalékát adja, kapacitásmeghatározó szerepe vitathatatlan. Ez az üzem kisebb fejlesztésekkel eddig 11 ezer lakásnak meqfelelő elemet gyártott. A technikai berendezések, az itt készülő termékek korszerűsítése halaszthatatlan feladat. A cél tehát; egészen világosan megfogalmazva: a vállalati állóeszközállomány rekonstrukciója, a lakóstermelő bázis korszerűsítése, új gyártó és ellátó bázis létrehozása. REKONSTRUKCIÓ A panelüzemi rekonstrukciót követően évi 1500 térelemet, 3750 komplettált falelemet, 35— 40 ezer négyzetméter IMS-szer- kezetet állítanak elő. A fejlesztési és beruházási program tartalmazza a vállalat építőipari gépeinek és termelőeszközeinek rekonstrukcióját, valamint a központi gyártó és ellátó bázis I. ütemének felépítését, amelyben a vasút- és rakodásellátás, beton, aszfalt, asztalos, lakatos, faipari és szakipari üzemek és az ezek ellátását szolgáló létesítmények és gépek felépítését, beszerzését. Ez a program a következő tervidőszakban 527 millió forintos beruházási feladatot jelent, amelyhez az anyagi forrásokat a saját alap felhasználásából, tanácsi és állami támogatás, továbbá beruházási hitellel kívánják biztosítani. MEGYEI ÉRDEK Természetesen a BÉV következő középtávú elképzelésének olvasása közben óhatatlanul is felmerül a kérdés: a Baranya építőipari kapacitásának döntő többségét magába foglaló építőipari szervezet megújulása milyen hatással lesz a megye beruházási programjainak gyors és eredményes végrehajtására? Jóslatokba bocsátkozni kockázatos. Egy azonban biztos: korszerű építőipari háttér, magasfokú szervezettséggel és irányítással önmagában véve is garancia kell, hogy legyen a beruházási tevékenység javulásához. Mire ügyeljenek a vállalatok? Elérkeztünk a vállalati terv- koncepció kialakítására javasolt időponthoz, amely utár. a terv részletes kidolgozása következik. Célszerű vázlatosan áttekinteni a terv készítése alapjául szolgáló körülményeket és feltételeket. E feltételek elsősorban az iparvállalatok munkájához szolgálnak alapul, de meghatározóak a más jellegű gazdálkodó szervezetek számára is. A feltételeket két nagy csoportba sorolhatjuk attól függően, hogy azoknak a vállalat intézkedései vagy a vállalat külső körülményei az elsődleges meghatározói. A vállalati terv készítésére irányt mutató fontosabb külső tényezők: A A népgazdaság fejlesztésében változatlanul a szocialista tervszerűség érvényesítését kell alapvető feladatnak tekinteni. Ezt az arányosság és az objektív gazdasági körülmények ismeretén alapuló tudatos gazdasági cselekmények és intézkedések útján kell biztosítani a folyamatos gazdasági fejlődés és az ehhez kapcsolódó reáljövedelem növelése érdekében. Ennek érvényesítésére gazdasági rendszerűnkből adó- adóan elsősorban a közgazda- sági szabályozók hivatottak. Az V. ötéves terv részletes szabályozói ugyan még nem ismertek, de továbbra is számolhatunk a jelenlegi nyereség érdekeltségi rendszer és az ehhez kapcsolódó bérszabályozási rendszer — kisebb mértékben módosuló - fenntartásával. A nyereség érdekeltség biztosítja a népqazdasági hatékonyság és a vállalati gazdálkodás eredményességének összekapcsolását, a bérszabályozási mutató pedig indokolja a vásárlóerő és a vásárlóalap összhangjának biztosítását. O A közgazdasági szabályozók érvényesülése mellett nagyobb mértékben számolhatunk egyedi utasításokkal. Ezt különösen az arányosság érvényesítése és a meggyorsult ármozgás indokolja. 0 A nemzetközi inflációs folyamat meggyorsulása mellett jelentősen emelkedett az energiahordozók, valamint a nyers- és alapanyagok ára. Az anyagár-változások hatásának áthárításával folyamatosan számolhatunk. Ez rendszeres árarányvizsgálatot, a helyettesíthető termékek körének és árainak folyamatos figyelemmel kísérését iqényli. Az értékelemzésnek célszerű teret biztosítani a gazdasági-műszaki irányításban. O Felgyorsult a műszaki fejlődés, amelynek következtében a tudományos-technikai forradalom eredményeit folyamatosan alkalmazni kell. Szorosabbá kell tenni a kutatók, fejlesztők, szerkesztők és termelők kapcsolatát. A gyártmánykorszerűsítés, a termékszerkezet változtatása napi igényként jelentkezik. f) A termelés szervezése ki- szélesedett, tömegszerűsége megnövekedett. Számolnunk kell a specifikáció, a kooperáció és a koncentráció további fejlődésével. Az azonos műveletek, termékek nagyságrendje megnőtt. A nemzetközi tárgyalások szinte vállalati szintre terelődnek át, különösen ott, ahol a vállalatok tevékenysége a teljes iparágat átfogja. O A közlekedés gyorsulásával, tömegszerűségének fejlődésével a nemzetközi kapcsolatok jelentősége tovább nő. Kiszélesül a gazdálkodás területi távlata. A külső körülmények sok kérdésben meghatározói a tervkészítésnek, amelyeket a vállalat vezetésének további vizsgálatokkal kell kiszélesíteni. Ezek közül fontosabbak a következők: A A vállalat tevékenységében várható változások felmérése. Kívánté a felügyeleti szetv profilváltozást vagy akarja-e a vállalat ezt kezdeményezni? Sor kerül-e külső telephelyek létesítésére, vagy megszüntetésére? A folyamatban lévő beruházásoknak, technológiai változtatásoknak várható-e módosító hatása a vállalati szervezetben? A Az értékesítési lehetőségek indokolják-e a termékösszetétel megváltoztatását? Az elhatározott termékváltoztatás műszaki-technológiai feltételei fennállnak-e? Biztosított-e az új termék bevezetésének ellátottsága és munkaerő-igénye? A „nyugodt" beszerzési és értékesítési piac időszaka lezárult. A Lehetséges-e a folyamatban lévő beruházások gyorsítása? Megfelelő-e az induló beruházások gazdasági-műszaki előkészítettsége, a megvalósítás szervezettsége, biztosított-e az optimális kivitelezési idő? Alapvető szempont, hogy a termelés szervezettségét és gazdaságosságát már a beruházások tervezésekor kell érvényesíteni és a továbbiakban biztosítani a tervezők, a kivitelezők és az üzemeltetők együttműködésével. A Ellenőrizni kell a nyersanyag- és alkatrészellátás folyamatos biztosítását, különös tekintettel a gyártmányszerkezet módosulására. A Népgazdasági gond az állóeszközök kihasználtságának romlása. Ez különösen a nagyértékű állóeszközök üzemeltetésénél jelentkezik. Ezért célszerű a nagyértékű, energiaigényes állóeszközök kapacitás-kihasználtságának növelése, a II. és III. műszakban foglalkoztatottak anyagi érdekeltségének érdemi javításával. A A munkaerő-ellátottság is meghatározó lehet, elsősorban a termelés fejlesztése, profilváltozás esetén. A népgazdaság munkaerőhelyzete alapján keresni kell a termelékenységet növelő gépesítéseket, technológiai fejlesztéseket, szervezési intézkedéseket, különösen az egészségre ártalmas, a nehéz fizikai munkák és a kisegítő munkafolyamatok terén. Célszerű a vállalat profilját meghatározó egyes munkakörök létszámigényét részletesen megtervezni. A A dolgozók munkakörülményeinek javítását szolgálja azon külön irányelvek érvényesítése, melyet a szakminisztériumok az ágazati szakszervezetekkel együtt adtak ki a dolgozók testi épsége és egészségvédelme színvonalának továbbfejlesztésére. Hasonló céljuk a szociálpolitikai tervek elkészítésére vonatkozó irányelveknek. A tervek kidolgozása eddig is meghatározó szempontja volt több lehetséges változat kidolgozása, a legkedvezőbb változat kiválasztásának szükségessége és a gazdasági szabályozók módosulása. Ezért célszerű a tervváltozatok részletesebb kidolgozása, és azok folyamatos karbantartása. A tervek végrehajtása során várható változások rugalmas, vezetést, irányítást kívánnak. A figyelmet elsősorban a műszaki fejlesztésre, a szervezési intézkedésekre, a technológia korszerűsítésére, a termelési struktúra javítására kell fordítani, hogy a további ár- és árarányváltozások kedvezőtlen hatásá- * nak ellensúlyozására a vállalatok időben felkészüljenek és azokra rugalmasan, eredményük romlása nélkül reagáljanak. Nem célja a középtávú terv- készítésnek jelenleg a részletes számszaki összefüggések kidolgozása a feltételezett ár- és árarányváltozásokkal, a feltételezett szabályozó-módosulások hatásának kidolgozása. Ennek ideje a szabályozó-változások közzététele után következik el, addig az elemzésekre és a tényszámok feldolgozására kell figyelmünket fordítani, a jelenlegi árszinten jelentkező összefüggések részletes elemzésével. (A Negyedszázad diákhumora ötletéből.)
